Budapesti Közlöny, 1884. április (18. évfolyam, 76-100. szám)

1884-04-08 / 82. szám

Budapest, 1884 82. szám. Kedd, április 8. BUDAPESTI .«-‘KÖZLÖNY. H­IV­ATAI­OS LAP. SZERKESZTŐRÉGI IRODA : II. kerület, hatvani-utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. KIADÓ-hivATAI: Perenoziektere, Athenaeum-óp&let. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ..............................20 írt Félévre...................................10 » Negyedévre................................8 » Egy teljes lap éra 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők ; még pedig 100-BEDig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig 2 írt, 200—300-szóig 3 írt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­­dendő. 90 1 magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1884. évi X. TÖRVÉNYCZIKK a csácza-magyar-gácsországi határszéli vasút en­gedélyezése és az 1882. évi XLV. törvénycsikk kiegészítése tárgyában. (Szentesítést nyert 1884. évi márczius hó 29-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1884. évi április hó 4-én.) A csácza-magyar-gácsországi határszéli vasút kiépítésére és üzletére vonatkozó engedélyokmány. (Folytatás.) 6. §. Az engedélyes köteles a postát és a postakeze­lőket az 1878. évi XX. törvényczikkel beczikke­­lyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott s 1851. évi november 16-án kelt vasúti üzletrendtartás 68. §-a értelmében a közönséges személyvonatokkal ingyen szállítani, mire nézve a közmunka- és közlekedési miniszer­­nek szabadságában áll, egy minden végállomásról naponkint induló vonatnál minden irányban úgy az indulási órát, mint a menet gyorsaságát meg­szabni. Valahányszor a postaszolgálat több mint egy 8-kerekű vagy két 4-kerekű kocsit vesz igénybe, az engedélyes mindannyiszor a megkivántatott minden további kocsiért kilométerenkénti jutányos kárpótlást nyerene, mely közmegegyezéssel fog megállapíttatni. Ha a nevezett minister jónak találná, hogy az engedélyezett pályán mozgó­ posta rendeztessék, ez esetben az engedélyes által a nyoczkerekű vagy négykerekű közönséges kocsik helyett, a kormány igényeinek megfelelőleg felszerelt nyolcz- vagy négykerekű mozgó postakocsik ingyen állítandók és fentartandók. A postakezelés számára a kormány által kije­lölendő levél fel- és kiadási állomásokon, magában a pályaépületben alkalmas posta­iroda ingyen en­gedendő át. A csácza-határszéli vonal üzletbe tétele után netán továbbra felmerülő szükségletek kielégítése tekintetéből külön egyezmény fog lét­­rehozatni. Köteleztetik továbbá az engedélyes, a postahi­vatalnokok és szolgák kísérete nélkül elindított postaküldeményeket — az értékküldemények ki­vételével — az illető állomásra díjmentesen szál­lítani és kiadni. Levelezések, melyeket a vasút-ügyvitel tárgyá­ban az igazgatóság és alárendelt közegei, vagy ez utóbbiak egymás közt folytatnak, az illető pálya­­vonalakon a pályaintézet hivatalnokai által díj­mentesen szállíttathatnak. 7­ §• Az engedélyezett vaspálya mentén szükséges vaspálya-üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indó­­házain és őrházain alkalmazandó utolsó elszigete­lőig, esetleg a forgatható védjelzőkészülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az engedélyessel megállapítandó egyezmény alapján a m. kir. táv­­irda-igazgatás hajtatja végre. Kötelezve van ennélfogva az engedélyes a m. kir. távirda-igazgatást a távirda-épitkezés elren­delése és a fent jelzett egyezmény megállapítása végett oly idejekorán megkeresni, hogy ennek a távirda-épitkezésekhez szükséges anyagok beszer­zésére és a távirda-épitkezéseknek a pálya meg­nyitásáig leendő elkészíttetésére elég ideje maradjon. Engedélyes köteles megengedni, hogy a felállí­tandó távirdavezeték oszlopai a pálya saját birto­kán és területén állítassanak fel a­nélkül, hogy az engedélyes az elfoglalt területért jelenben vagy jövőben kártalanítást követelhetne. A távirda­oszlopok helyei, valamint a távirda­­vezetékek más megerősítési pontja, az engedélyes és am. kir. távirdaigazgatás illető építési közegei által egyetértőleg és úgy állapítandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti sze­mélyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyes köteles azon esetben, ha az üzleti távirdavezetékkel egyidejűleg állami távirdaveze­ték nem építtetnék, a távirda-oszlopok és más távirda-építési anyagok összes árát, s az összes táv­­irda-építési költségeket; azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is építtetnék, az üzleti vezeték építési anyagainak árát és az összes építési költségeknek az üzleti vezetékek építésére fordított aránylagos részét a m. kir. táv­­irda-igazgatásnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve van az engedélyes, a m. kir. távirda-igazgatás kivonatára az előbbi pontban megnevezett távirda-épitkezésekhez szük­séges összegeket, az utólagos elszámolásig, kamat nélkül előlegezni, és a távirda-oszlopokat s a többi összes távirda-építési anyagokat az építendő pálya mentén, a m. kir. távirda-igazgatás által megha­tározandó módon és időben a már lerakott vasut­­vágányon saját költségén szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyes számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyes birtokába megy át. Jogában áll azonban a m. kir. távirdaigazga­­tásnak, a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állam-távirdavezetékeket alkalmazni és ekkor a távirda-oszlopok az állam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a m. kir. táv­irdaigazgatás ingyen tulajdonába mennek át. A vasutüzleti távirda-vezetékeket az engedé­lyes a m. kir. távirda-igazgatás szokott ellenőrkö­dése mellett kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatja, melyek a vasúti üzlet czéljaiból az igazgatóság és alárendelt közegei vagy az utób­biak közt váltaznak.­­ Jogosítva van azonban a m. kir. távirda-igazgatás a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a­mennyire az üzleti forgalom megengedi, úgy állami, mint magánsürgönyök továbbítására, illő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a táv­­irás díjának az engedélyes s a m. kir. távirda­­igazgatás közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni. Hasonlóan külön egyezményben állapíttatnak meg az engedélyes és a m. kir. távirda-igazgatás közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirdavezetékek felügyeletét, fentartá­­sát , az azokon netalán későbben a vaspálya­igazgatóság kivonatára eszközlendő változtatáso­kat vagy áthelyezéseket s általában mindazon távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozzák. 8. §: A szállítási díjakat engedélyes belföldi ezüst­vagy aranypénzben számíthatja, de köteles a mindenkori árkeret tekintetbe vételével megállapí­tott illetékeket országos értékben elfogadni. Az árszabás átszámítása országos értékre, a kormány ellenőrzése mellett, az engedélyes meg­keresése vagy a kormány rendelkezése folytán hó­napról hónapra a közvetlen múlt hóbeli átlagos ezüst árkelet szerint, s rendkívüli esetekben rövi­­debb időközben is, az előbbi hasonló időközben fennállott ezüst árkeret szerint fog eszközöltetni. 9. §. Az árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatók egészben, vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mindkét irányban minden szállítási távolságra egyenlően vagy nö­vekvésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabások az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy feladó vagy szállítmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállításban vagy más kedvezményekben részesül, úgy ezekben részesíteni kell minden feladót és szállítmányozót, ki ugyan­azon feltételeket elfogadja, olyképen, hogy szemé­lyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Ily személyes kedvezmények, szm­leges ártérítés (refactio) alakjában sem adhatók. Az engedélyezett kedvezmények vissztérítések s. a. t. a kormány által kiadott általános rendele­tek értelmében közhírré teendők. 10. §: Belföldön beállott rendkívüli drágaság esetén joga van a kormánynak, az élelmi czikkek szállí­tási díját a drágaság tartamára a maxi­mai­ ársza­bás feléig leszállítani. Lapunk mai számához egy ív „Hivatalos Értesítő* van csatolva.

Next