Budapesti Közlöny, 1884. június (18. évfolyam, 128-150. szám)

1884-06-01 / 128. szám

Budapest, 1884. 128. szám Vasárnap, Junius 1-KÖZLÖNY. LAP. BIREKESZTŐ KÉDI iroda , IV. kerület, hatvani­ utcza 7. szám , emelet, 8. ajtó. KIADÓ-HV­ATAL : Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre..........................20 írt Félévre...............................10 ̇ Negyedévre..........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők , még­pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért­­ írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—SOO-szóig 2 írt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdíj külön minden beik­tatás után 30 kr oszt.­ért. Perencziek tere, Athenaeum-épület. Magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. A belü­gyministerium vezetésével megbí­zott magyar ministerelnököm előterjesz­tésére megengedem, hogy D­o­r­n­e­r Kajetán sümegi lakos, saját, valamint Károly, Béla-József, István, Géza, Kálmán, Kajetán, Anna és Emília-Jozefa nevű gyer­mekei vezetéknevét, a magyar nemesség épségben tartása mellett, Darnay-ra vál­toztathassa át, és neki valamint törvényes utódainak a »szentmártoni« előnevet adományozom. Kelt Budapesten, 1884. évi május hó 2­2-dikén. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Ó császári és Apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott. Roediger Emil sorhajó-kapitánynak a jól meg­érdemelt nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni és neki ez alkalommal a czimzetes ellen­­tengernagyi jelleget, továbbá sokévi igen sikeres szolgálatai elismeréséül a 3. oszt. vaskorona-ren­­det, mindkettőt díjmentesen adományozni; továbbá: Natti József nyug. czimzetes fregatt-kapitány­nak, sok évi, mindig kötelességhű szolgálatai elis­meréséül, a katonai érdemkeresztet adományozni; azután: Engst Gyula őrnagynak a békeállományban, térparancsnoknak Josefstadtban, a fölülvizsgálat alapján »ezidőszerint szolgálatképtelen« gyanánt, hat havi időtartamra a várakozási illetékkel száml. szabadságoltak viszonyába helyezését elrendelni; Ricci Károly testőrnek és 1. oszt. századosnak a cs. kir. arciére-testőrségben, nyugalomba helye­zését saját kérelmére elrendelni és neki ez alka­lommal a czimzetes őrnagyi jelleget dijmentesen adományozni; továbbá: a következő 1. oszt. századosoknak előjegy­zését őrnagyi helyi alkalmazásra elren­delni, még pedig: Krinner Alajosnak, a 12. sz. gy.-ezredben; Jakhel Edének, számf. a 16. sz. gy -ezredben, szolgálati alkalmazásban a kát. földrajzi intézet­nél, és Glasser Ferdinándnak, a 6. sz. táb. tüzér-ez­redben ; végül: Hofbauer Mihály 1. oszt. századosnak a 9. sz. táb. tüzér-ezredben, a jól megérdemelt nyugalomba saját kérelmére történt helyezése alkalmából a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen, és Hoffenreich János szakaszvezetőnek a 49. sz. gy.­ezredben, a garsteni fegyházban kitört fegyencz­­lázongás alkalmával tanúsított lélekjelenléte és erélyes kezdeményezése elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozni. A magyar királyi igazságügyminiszer, Regner Lajos budapesti kir. itélő-táblai segéd­fogalmazót ugyanazon kir. itélő-táblához fogal­mazóvá ; Ráth Zsigmond kir. itélő-táblai tiszteletbeli se­gédfogalmazót pedig ugyancsak a budapesti kir. itélő-táblához valóságos segédfogalmazóvá ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Drexler Gusztáv Pozsony városi alpolgármestert a nevezett város területére békebiróvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Hubay Gyula rimaszombati kir. törvényszéki jőgyakornokot az ipolysági kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Kovács Géza gyulafehérvári kir. ügyészségi írnokot a gyulafe­hérvári kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister,­­ Orsetti Emilia győri állami tanitónőképezdei ide-­­iglenes segédtanitónőt állásában végleg megerő­ s­­itette. u­tasítás az 1883. évi XXX. t.-cz. 23. §-a értelmében a felekezeti középiskolák érettségi vizsgálatai­hoz kirendelendő kormányképviselők számára.­­ (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi minister 1884. évi­­ 18.514. szám alatt kelt rendeletével.) 1. Az 1883. évi XXX. t.-cz. 23. §-a szerint a val­lás- és közoktatásügyi miniszer a felekezetek által fentartott középiskolák érettségi viszgálataihoz kormányképviselőt rendel ki. E kormányképviselők rendszerint a felsőbb isko­lák tanárai, vagy más kiváló szakférfiak köréből vétetnek, s megbízatásuk egy vagy több intézetre de csak azon egy évi érettségi vizsgálatokra szól, annál fogva évről-évre­­ javító, vagy pótérettségi vizsgálatokat illetőleg esetről-esetre megújítandó.­­ A kormányképviselőt semmiféle rendelkezési­­ jog nem illeti, ellenben tartozik felügyelni, hogy­­ a törvény intézkedési és a miniszer által megálla­­­­pított vizsgálati utasítások megtartassanak. 2. A vallás- és közoktatásügyi miniszer e megbí­zásról az illető felekezeti középiskola főhatóságát is értesítvén, a megbízatást vett kormányképviselő is érintkezésbe teszi magát a felekezeti főhatóság­gal, illetőleg az ez által az érettségi vizsgálat ve­zetésére kirendelt elnökkel, a) az érettségi vizsgálat szóbeli részének meg­tartására a felekezeti hatóság által kitűzött s a ministernek bejelentett napok tudomásul vétele, s a­mennyiben e kitűzött napokra nézve netalán ne­hézségei volnának, ezeknek közlése s lehető ki­egyenlítése,­­ b) az érettségi vizsgálathoz készített írásbeli dolgozatok átvétele végett, melyeket a törvény 23. §-ának a) pontja szerint áttekinteni tartozik. E végből felkéri a felekezeti főhatóságot, illetőleg a vizsgálathoz általa kirendelt elnököt, hogy az »Érettségi vizsgálati Utasítás« 15. §-a értelmé­ben, a vizsgáló tanárok által már átnézett, megbí­rált és érdemjegyekkel ellátott írásbeli dolgoza­tokat, valamint a vizsgálatra vonatkozó egyéb ügy­iratokat hozzá küldje meg. Átnézés után mindezeket az érettségi vizsgálat elnökéhez visszajuttatja. 3. A kormányképviselő az érettségi vizsgálat szó­beli részére kitűzött időre a helyszínen megjelen s magát a vizsgálathoz, a felekezeti főhatóság által kirendelt elnöknek a miniszertől kapott megbízó­levelével bemutatja. A vizsgáló testületnek az írásbeli vizsgálat eredménye fölött tartandó értekezletében (Éretts. vizsg. Utasítás 16. §.) részt vesz s itt az írásbeli dolgozatok­ és azok érdemjegyei iránti netalánt észrevételeit elmondja. Szavazati jogot azonban nem gyakorol, de ha a többségnek a szóbeli vizs­gálatra bocsátás iránti határozatával egyet nem ért, különösen az utasítás 17. §-ának rendelkezései szoros megtartására vonatkozólag is,­­ észrevé­telét a jegyzőkönyvbe felvéteti. Úgy­szintén jegyzőkönyvbe véteti az írásbeli vizsgálatnál követett eljárás iránt, az ügyiratok­ból netalán kitűnő törvénytelenség, vagy szabály­talan eljárás iránti észrevételét is. 4. A kormányképviselő jelen van a szóbeli érett­ségi vizsgálaton, s joga van minden tárgyból, min­den tanulóhoz kérdéseket intézni. Ellenőrzi mindenek előtt, hogy a szóbeli vizsgá­latra bocsátottak száma és a vizsgálat időtartama iránt az Éretts. vizsg. Utasítás 19. §-a megtartas­­sék. Jelesen, ha 10 tanuló bocsáttatik egy nap szóbeli vizsgálatra, ennek 8, ha 12 tanuló, 9 órát kell tartani, 10 tanulónál kevesebbnek vizsgálata aránylagosan rövidebb ideig tartandó. Egy nap 12-nél több tanuló semmi esetre sem vizsgálható. A tanulókhoz különösen az esetben intéz beha­tóbb kérdéseket, ha a tanulóknak valamely tárgyból írásbeli dolgozatát nem találta kielégítőnek, vagy annak a szaktanár és vizsgáló bizottság által adott érdemjegyével nem ért egyet. Kérdéseiben azonban különös tekintettel kell lennie az Éretts. vizsg. Utasítás 21. §-ában kimon­dott azon elvre, hogy “a szóbeli vizsgálat csakis a tanterv anyagának főtanaiban való jártasság­a az azok közötti összefüggés megértésének kipuhato­­lására terjed ki.­ Önként értetik, hogy az általa teendő kérdések­ben á átalában az érettségi vizsgálat eredményé­nek elbírálásában, a kormányképviselőre nézve is az intézet felekezeti főhatósága által megállapított s a miniszer által tudomásul vett tanterv, illetőleg végezél­i ismeretek mértéke (a törvény 8. §-a) az irányadó.6. A kormányképviselő részt vesz a szóbeli vizsgá­latok befejezte után a , vizsgáló bizottság által tartandó értekezleten (Éretts. vizsg. Utasítás 26. §­), s ott előadja netaláni észrevételeit. Szavazati joggal nem él ugyan, de észrevételeit jegyzőkönyv­be véteti, s a­mennyiben valamely (vagy több) tanuló érettségének kimondásával egyet nem értene, követelni fogja, hogy az illető tanuló (vagy tanulók) érettségi bizonyítványának kiadása, az eset végleges eldöntéséig, a törvény 24. §-a értel­mében függőben tartassák. 6. A jelen utasítás 3. és 5. pontjaiban említett Lapunk mai számához háromnegyed ív­e Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next