Budapesti Közlöny, 1884. június (18. évfolyam, 128-150. szám)
1884-06-01 / 128. szám
Budapest, 1884. 128. szám Vasárnap, Junius 1-KÖZLÖNY. LAP. BIREKESZTŐ KÉDI iroda , IV. kerület, hatvani utcza 7. szám , emelet, 8. ajtó. KIADÓ-HVATAL : Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre..........................20 írt Félévre...............................10 ̇ Negyedévre..........................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , mégpedig 100-szóig egyszeri hirdetésért írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—SOO-szóig 2 írt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 80 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdíj külön minden beiktatás után 30 kr oszt.ért. Perencziek tere, Athenaeum-épület. Magánhirdetések: HIVATALOS RÉSZ. A belügyministerium vezetésével megbízott magyar ministerelnököm előterjesztésére megengedem, hogy Dorner Kajetán sümegi lakos, saját, valamint Károly, Béla-József, István, Géza, Kálmán, Kajetán, Anna és Emília-Jozefa nevű gyermekei vezetéknevét, a magyar nemesség épségben tartása mellett, Darnay-ra változtathassa át, és neki valamint törvényes utódainak a »szentmártoni« előnevet adományozom. Kelt Budapesten, 1884. évi május hó 22-dikén. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Ó császári és Apostoli királyi Felsége legk. méltóztatott. Roediger Emil sorhajó-kapitánynak a jól megérdemelt nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni és neki ez alkalommal a czimzetes ellentengernagyi jelleget, továbbá sokévi igen sikeres szolgálatai elismeréséül a 3. oszt. vaskorona-rendet, mindkettőt díjmentesen adományozni; továbbá: Natti József nyug. czimzetes fregatt-kapitánynak, sok évi, mindig kötelességhű szolgálatai elismeréséül, a katonai érdemkeresztet adományozni; azután: Engst Gyula őrnagynak a békeállományban, térparancsnoknak Josefstadtban, a fölülvizsgálat alapján »ezidőszerint szolgálatképtelen« gyanánt, hat havi időtartamra a várakozási illetékkel száml. szabadságoltak viszonyába helyezését elrendelni; Ricci Károly testőrnek és 1. oszt. századosnak a cs. kir. arciére-testőrségben, nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni és neki ez alkalommal a czimzetes őrnagyi jelleget dijmentesen adományozni; továbbá: a következő 1. oszt. századosoknak előjegyzését őrnagyi helyi alkalmazásra elrendelni, még pedig: Krinner Alajosnak, a 12. sz. gy.-ezredben; Jakhel Edének, számf. a 16. sz. gy -ezredben, szolgálati alkalmazásban a kát. földrajzi intézetnél, és Glasser Ferdinándnak, a 6. sz. táb. tüzér-ezredben ; végül: Hofbauer Mihály 1. oszt. századosnak a 9. sz. táb. tüzér-ezredben, a jól megérdemelt nyugalomba saját kérelmére történt helyezése alkalmából a czimzetes őrnagyi jelleget díjmentesen, és Hoffenreich János szakaszvezetőnek a 49. sz. gy.ezredben, a garsteni fegyházban kitört fegyenczlázongás alkalmával tanúsított lélekjelenléte és erélyes kezdeményezése elismeréséül, az ezüst érdemkeresztet adományozni. A magyar királyi igazságügyminiszer, Regner Lajos budapesti kir. itélő-táblai segédfogalmazót ugyanazon kir. itélő-táblához fogalmazóvá ; Ráth Zsigmond kir. itélő-táblai tiszteletbeli segédfogalmazót pedig ugyancsak a budapesti kir. itélő-táblához valóságos segédfogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Drexler Gusztáv Pozsony városi alpolgármestert a nevezett város területére békebiróvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Hubay Gyula rimaszombati kir. törvényszéki jőgyakornokot az ipolysági kir. törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister, Kovács Géza gyulafehérvári kir. ügyészségi írnokot a gyulafehérvári kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Orsetti Emilia győri állami tanitónőképezdei ide-iglenes segédtanitónőt állásában végleg megerő sitette. utasítás az 1883. évi XXX. t.-cz. 23. §-a értelmében a felekezeti középiskolák érettségi vizsgálataihoz kirendelendő kormányképviselők számára. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi minister 1884. évi 18.514. szám alatt kelt rendeletével.) 1. Az 1883. évi XXX. t.-cz. 23. §-a szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszer a felekezetek által fentartott középiskolák érettségi viszgálataihoz kormányképviselőt rendel ki. E kormányképviselők rendszerint a felsőbb iskolák tanárai, vagy más kiváló szakférfiak köréből vétetnek, s megbízatásuk egy vagy több intézetre de csak azon egy évi érettségi vizsgálatokra szól, annál fogva évről-évre javító, vagy pótérettségi vizsgálatokat illetőleg esetről-esetre megújítandó. A kormányképviselőt semmiféle rendelkezési jog nem illeti, ellenben tartozik felügyelni, hogy a törvény intézkedési és a miniszer által megállapított vizsgálati utasítások megtartassanak. 2. A vallás- és közoktatásügyi miniszer e megbízásról az illető felekezeti középiskola főhatóságát is értesítvén, a megbízatást vett kormányképviselő is érintkezésbe teszi magát a felekezeti főhatósággal, illetőleg az ez által az érettségi vizsgálat vezetésére kirendelt elnökkel, a) az érettségi vizsgálat szóbeli részének megtartására a felekezeti hatóság által kitűzött s a ministernek bejelentett napok tudomásul vétele, s amennyiben e kitűzött napokra nézve netalán nehézségei volnának, ezeknek közlése s lehető kiegyenlítése, b) az érettségi vizsgálathoz készített írásbeli dolgozatok átvétele végett, melyeket a törvény 23. §-ának a) pontja szerint áttekinteni tartozik. E végből felkéri a felekezeti főhatóságot, illetőleg a vizsgálathoz általa kirendelt elnököt, hogy az »Érettségi vizsgálati Utasítás« 15. §-a értelmében, a vizsgáló tanárok által már átnézett, megbírált és érdemjegyekkel ellátott írásbeli dolgozatokat, valamint a vizsgálatra vonatkozó egyéb ügyiratokat hozzá küldje meg. Átnézés után mindezeket az érettségi vizsgálat elnökéhez visszajuttatja. 3. A kormányképviselő az érettségi vizsgálat szóbeli részére kitűzött időre a helyszínen megjelen s magát a vizsgálathoz, a felekezeti főhatóság által kirendelt elnöknek a miniszertől kapott megbízólevelével bemutatja. A vizsgáló testületnek az írásbeli vizsgálat eredménye fölött tartandó értekezletében (Éretts. vizsg. Utasítás 16. §.) részt vesz s itt az írásbeli dolgozatok és azok érdemjegyei iránti netalánt észrevételeit elmondja. Szavazati jogot azonban nem gyakorol, de ha a többségnek a szóbeli vizsgálatra bocsátás iránti határozatával egyet nem ért, különösen az utasítás 17. §-ának rendelkezései szoros megtartására vonatkozólag is, észrevételét a jegyzőkönyvbe felvéteti. Úgyszintén jegyzőkönyvbe véteti az írásbeli vizsgálatnál követett eljárás iránt, az ügyiratokból netalán kitűnő törvénytelenség, vagy szabálytalan eljárás iránti észrevételét is. 4. A kormányképviselő jelen van a szóbeli érettségi vizsgálaton, s joga van minden tárgyból, minden tanulóhoz kérdéseket intézni. Ellenőrzi mindenek előtt, hogy a szóbeli vizsgálatra bocsátottak száma és a vizsgálat időtartama iránt az Éretts. vizsg. Utasítás 19. §-a megtartassék. Jelesen, ha 10 tanuló bocsáttatik egy nap szóbeli vizsgálatra, ennek 8, ha 12 tanuló, 9 órát kell tartani, 10 tanulónál kevesebbnek vizsgálata aránylagosan rövidebb ideig tartandó. Egy nap 12-nél több tanuló semmi esetre sem vizsgálható. A tanulókhoz különösen az esetben intéz behatóbb kérdéseket, ha a tanulóknak valamely tárgyból írásbeli dolgozatát nem találta kielégítőnek, vagy annak a szaktanár és vizsgáló bizottság által adott érdemjegyével nem ért egyet. Kérdéseiben azonban különös tekintettel kell lennie az Éretts. vizsg. Utasítás 21. §-ában kimondott azon elvre, hogy “a szóbeli vizsgálat csakis a tanterv anyagának főtanaiban való jártassága az azok közötti összefüggés megértésének kipuhatolására terjed ki. Önként értetik, hogy az általa teendő kérdésekben á átalában az érettségi vizsgálat eredményének elbírálásában, a kormányképviselőre nézve is az intézet felekezeti főhatósága által megállapított s a miniszer által tudomásul vett tanterv, illetőleg végezéli ismeretek mértéke (a törvény 8. §-a) az irányadó.6. A kormányképviselő részt vesz a szóbeli vizsgálatok befejezte után a , vizsgáló bizottság által tartandó értekezleten (Éretts. vizsg. Utasítás 26. §), s ott előadja netaláni észrevételeit. Szavazati joggal nem él ugyan, de észrevételeit jegyzőkönyvbe véteti, s amennyiben valamely (vagy több) tanuló érettségének kimondásával egyet nem értene, követelni fogja, hogy az illető tanuló (vagy tanulók) érettségi bizonyítványának kiadása, az eset végleges eldöntéséig, a törvény 24. §-a értelmében függőben tartassák. 6. A jelen utasítás 3. és 5. pontjaiban említett Lapunk mai számához háromnegyed íve Hivatalos Értesítő» van csatolva.