Budapesti Közlöny, 1885. április (19. évfolyam, 74-98. szám)

1885-04-01 / 74. szám

ros-Tordamegye mezőségi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Miklóssy Lajos lapásgyarmati lakost Nyitramegye Nyitrai, és Buczkó Béla galgóczi la­kost Ny­itramagyegalgóczi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A veszprémi kir. törvényszék elnöke, Korpits Mihály felső-egri kir. járásbirósági hivatalszolgát hason minőségben a pápai kir. járásbírósághoz nevezte ki. A m. kir. igazságügy minister, f. évi 12.054. sz. alatt a következő körrendeletét bocsátotta ki,­­ a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elhalasz­tása tárgyában. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elhalasztása körül, a­mint ez hivatalos úton tu­domásomra jutott, nagyon eltérő és ingadozó gyakorlat áll fenn. Az egyöntetű eljárás czéljából addig is, mig a törvényhozás a megalkotandó bűnvádi eljárás ut­ján a kérdést végleg megoldaná, az e részben az 1873. évi 26,733. és az 1874. évi 26,421. I. M. sz. a. kibocsátott rendeletek hatályon kívül tételé­vel a következőket rendelem: 1. A szabadságvesztés büntetés az ítélet jog­erőre emelkedése után rendszerint azonnal foga­natosítandó. 2. Ha a szabadlábon levő elitélt akkor, midőn ellene a szabadságvesztés-büntetésnek végrehaj­tása megkezdendő volna, elmebeteg, súlyos vagy ragályos testi betegségben szenved, avagy az elitélt nőnek terhessége annyira előre haladott, hogy a szülésnek a szabadságvesztés-büntetés tartama alatt kell bekövetkeznie: bármely nemű és tartamú szabadságvesztés-büntetésnek végrehajtása hivatal­ból vagy az elítéltnek kérelmére az elitélt felgyó­gyulásáig, illetőleg a terhes állapot megszűntéig elhalasztandó. 3. Egyéb okoknál fogva a fegyház, valamint az egy évnél hosszabb tartamú börtön- és fogház­­büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztás egyáltalában nem engedélyezendő. 4. Az egy évnél nem hosszabb tartamú börtön-, fogház- és elzárásbüntetés végrehajtásának meg­kezdésére a kir. ügyész, habár a 2. pontban em­lített okok egyike sem forog fenn, különös mél­tánylást érdemlő esetekben a szabad lábon levő elítéltnek, annak kérelmére, a­mennyiben szökéstől tartani nem lehet, egy ízben legfölebb két havi halasztást adhat. Ily eseteknek tekinthetők főképen, ha az elítélt­nek szabadlábon maradását olyan személyes, csa­ládi vagy vagyoni viszonyok, illetőleg érdekek kö­vetelik, a­melyek rögtöni letartóztatás esetében oly mérvű sérelmet vagy változást szenvednének, hogy ebből az elítéltnek, családjának vagy má­soknak előreláthatólag aránytalanul nagy hátrá­nya vagy kára származnék.­­ Hasonló kedvez-­­ményben részesítendők ama, legfölebb egy hónapi szabadságvesztés büntetésre ítéltek, akik a büntetés elengedése vagy átváltoztatása végett a legfelsőbb királyi kegyelem útját vették igénybe. 5. A szabadságvesztés-büntetés megkezdésének elhalasztására irányuló kérelmet úgy a 2. mint a 4. pont esetében az elítélt írásban vagy szóval terjesztheti a büntetés megkezdése előtt a kir. ügyész elé. 6. A 2. és 4. pontok eseteiben a büntetés meg­kezdésének elhalasztása fölött a kir. ügyész ha­tároz. 7. A kir. ügyész határozatát a kir. főügyész, a kir. főügyészét pedig a kir. igazságügyminiszer az elítélt előterjesztésére megváltoztathatja. Az előterjesztés a kir. ügyészi illetve főügyészi határozat közlésének napján mindig az illető kir. ügyésznél teendő, ki a szükséges iratokat a kir. főügyészhez késedelem nélkül felterjeszti. Az elkösve­tett előterjesztés hivatalból vissza­utasítandó. Ily visszautasítás ellen az elítélt elő­terjesztéssel nem élhet. Az előterjesztés a büntetés végrehajtásának megkezdését nem függeszti fel és nem szakítja félbe. A kir. ügyész határozatát a kir. főügyész vagy a kir. igazságügyminiszer, a kir. főügyészét pedig a kir. igazságügyminister hivatalból is meg­változtathatja. 8. Az egy évnél nem hosszabb tartamú börtön, fogház vagy elzárás büntetés végrehajtásának megkezdésére, ha a 2. pontban felsorolt okok fenn nem forognak, két hónál hosszabb tartamú ha­lasztást rendkívüli esetekben a kir. ügyésznek köz­vetlen felterjesztésére csak a kir. igazságügyminis­­ter adhat a szabadlábon levő elitéltnek. Ilyen rendkívüli halasztásra irányuló kérelmet az elitélt a büntetés megkezdése előtt a kir. ügyész­hez intézett folyamodványban, vagy pedig a kir. ügyészségnél felvett jegyzőkönyvben terjeszthet elő, megfelelő biztosíték letétele vagy lekötése mel­lett, a­mely biztosítéknak összegét a kir. ügyész határozza meg. A kir. ügyész a kérelmet soron kívül tartozik elintézni. Ha a kir. ügyész két havi halasztást — a 4. pont értelmében — indokoltnak lát, ezt a kérel­mezőnek megadja; a továbbira nézve pedig a kérelmet véleményes jelentés kíséretében a kir. igazságügyminiszerhez felterj­eszti. Ha pedig a kir. ügyész a két havi halasztást sem látná megadhatónak, a kérelmet visszauta­sítja. A további eljárásra nézve, a­mennyiben az elítélt előterj­esztéssel él, a 7. pont intézkedései irányadók ugyan, azonban ha a kir. főügyész, a kir. ügyész határozatának megváltoztatása mellett a két havi halasztást megadja, erről kir. ügyészt értesíti és egyúttal a további halasztásra nézve a kir. igazságügyminiszerhez felterjesztést intéz. 9. Az államfogházbüntetésre nézve a fentebbi pontokban foglalt szabályok nem alkalmazandók, és az államfogházbüntetés végrehajtásának elha­lasztása fölött a kir. ügyész felterjesztése alapján — tekintet nélkül a kiszabott büntetés tartamára — a kir. igazságügyminiszer határoz. 10. A szabadságvesztés-büntetés megkezdett végrehajtásának félbeszakítására nézve fennálló szabályok érintetlenül hagyatnak és az e­dzés­ből beadott kérvények a kir. ügyész által a kir. főügyész útján véleményes jelentés kíséretében ha­tározás végett a kir. igazságügyministerhez terjesz­­tendők fel.­­ 11. Érintetlenül marad továbbá a kir. járásbí­róságok hatásköréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában az 1880. évi 2265. I. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletem. 12. Az ujrafelvétel alkalmából kérelmezett ha­lasztás iránt, a bűnt. éll. gyakorlat értelmében, a királyi ügyész meghallgatása után ezentúl is a bíróság határoz. Kelt Budapesten, 1885. évi márczius hó 23-án. Dr. Pauler Tivadar, s. k. 2 Pályázat. A Besán-féle, tanitónő- és tanitóképezdei növen­dékeket illető ösztöndíjakból a I. 1884/5. tanévre üresedésbe jöttek a következő ösztöndíjak: 1. Egy hely 300 frtos. 2. Két hely 250 frtos. 3. Egy hely 200 frtos. 4. Egy hely 150 frtos, végül 5. Egy hely 100 frtos. Mindezek csak tanitónő­ képezdei növendékeket illetnek. Megjegyeztetik, hogy a 100 frtnál magasabb ösztöndíjakra csak olyan növendékek tarthatnak igényt, a fennálló alapítványi szabályok szerint fokozatosan, a­kik már előbb kisebb ilynemű ösztön­díjakban részesültek. Újonnan ajánlt növendék csak az első fokú 100 frtos ösztöndíjra pályázhat. Ilyen ösztöndíj az előléptetések folytán e tanévre hat lesz. Az alapítványi szabályok értelmében s a fentebbiek tekintetbe vételével pályázhatnak ezen ösztöndíjakra állami és minden felekezeti tanítónő­­képezdés növendékei. Folyamodványukat fel kell szerelniük : keresztlevéllel, eddigi tanulásukról és maguk­ viseletéről szóló bizonyítványokkal, vala­mint a családi és vagyoni kimutatással. Az ekként felszerelt folyamodványok állami tanítónő­képez­­dék növendékeitől a képezdei igazgató­tanács, fe­lekezeti tanítónőképezdék növendékeitől az ott fennálló képezdei elöljáróság utján, f. évi április hó 15-ig felterj­esztendők közvetlenül Rudnyánszky Ferencz alapítványi gondnok úrhoz Budapestre (Lakik IV. Koronaherczeg­ utcza 6. szám). Kelt Budapesten, 1885. évi márczius hó 17-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium, f. évi 16,596. sz. a. kelt rendele­tével megengedte, hogy Jász-Nagykun-Szol­­nok megye területéhez tartozó Jász-Apáti község­ben, a f. évi február hó 15. és 16-ra esett, de meg nem tartathatott országos vásár helyett, f. évi má­jus hó 3. és 4-én pótvásár tartassák. A földm­ívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium, f. évi 16,846. sz. a. kelt rendeleté­vel megengedte, hogy Gömör- és Kis-Hontmegye területéhez tartozó Sumjácz-Vereske községben, a évenkint április hó 12-én tartatni szokott országos vásár ezentúl állandóan május hó 6-án tartas­sák meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 18,361. sz. alatt kelt rendeleté­vel megengedte, hogy Ugocsa megye területéhez tartozó Túr- Ter­ebes községben, a f. évi április hó 6. és 7. napjaira eső országos vásár ez évben ki­vételesen ugyanazon hó 13. és 14. napjain tartas­sák meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister,­ évi 18,481. sz. alatt kelt rendeleté­vel megengedte, hogy a Vasmegye területéhez tar­tozó Alsó-Ságh községben f. évi április hó 4-ére eső országos vásár, ez évben kivételesen ugyanazon hó 13-án tartassák meg. A Békés város területén az 1884: XVII. t.-cz. 122. §-a értelmében létesített ipartestület alap­szabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi m. kir. ministerium által, f. évi 16.599. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak.

Next