Budapesti Közlöny, 1885. április (19. évfolyam, 74-98. szám)
1885-04-01 / 74. szám
ros-Tordamegye mezőségi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Miklóssy Lajos lapásgyarmati lakost Nyitramegye Nyitrai, és Buczkó Béla galgóczi lakost Nyitramagyegalgóczi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A veszprémi kir. törvényszék elnöke, Korpits Mihály felső-egri kir. járásbirósági hivatalszolgát hason minőségben a pápai kir. járásbírósághoz nevezte ki. A m. kir. igazságügy minister, f. évi 12.054. sz. alatt a következő körrendeletét bocsátotta ki, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elhalasztása tárgyában. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elhalasztása körül, amint ez hivatalos úton tudomásomra jutott, nagyon eltérő és ingadozó gyakorlat áll fenn. Az egyöntetű eljárás czéljából addig is, mig a törvényhozás a megalkotandó bűnvádi eljárás utján a kérdést végleg megoldaná, az e részben az 1873. évi 26,733. és az 1874. évi 26,421. I. M. sz. a. kibocsátott rendeletek hatályon kívül tételével a következőket rendelem: 1. A szabadságvesztés büntetés az ítélet jogerőre emelkedése után rendszerint azonnal foganatosítandó. 2. Ha a szabadlábon levő elitélt akkor, midőn ellene a szabadságvesztés-büntetésnek végrehajtása megkezdendő volna, elmebeteg, súlyos vagy ragályos testi betegségben szenved, avagy az elitélt nőnek terhessége annyira előre haladott, hogy a szülésnek a szabadságvesztés-büntetés tartama alatt kell bekövetkeznie: bármely nemű és tartamú szabadságvesztés-büntetésnek végrehajtása hivatalból vagy az elítéltnek kérelmére az elitélt felgyógyulásáig, illetőleg a terhes állapot megszűntéig elhalasztandó. 3. Egyéb okoknál fogva a fegyház, valamint az egy évnél hosszabb tartamú börtön- és fogházbüntetés végrehajtásának megkezdésére halasztás egyáltalában nem engedélyezendő. 4. Az egy évnél nem hosszabb tartamú börtön-, fogház- és elzárásbüntetés végrehajtásának megkezdésére a kir. ügyész, habár a 2. pontban említett okok egyike sem forog fenn, különös méltánylást érdemlő esetekben a szabad lábon levő elítéltnek, annak kérelmére, amennyiben szökéstől tartani nem lehet, egy ízben legfölebb két havi halasztást adhat. Ily eseteknek tekinthetők főképen, ha az elítéltnek szabadlábon maradását olyan személyes, családi vagy vagyoni viszonyok, illetőleg érdekek követelik, amelyek rögtöni letartóztatás esetében oly mérvű sérelmet vagy változást szenvednének, hogy ebből az elítéltnek, családjának vagy másoknak előreláthatólag aránytalanul nagy hátránya vagy kára származnék. Hasonló kedvez-ményben részesítendők ama, legfölebb egy hónapi szabadságvesztés büntetésre ítéltek, akik a büntetés elengedése vagy átváltoztatása végett a legfelsőbb királyi kegyelem útját vették igénybe. 5. A szabadságvesztés-büntetés megkezdésének elhalasztására irányuló kérelmet úgy a 2. mint a 4. pont esetében az elítélt írásban vagy szóval terjesztheti a büntetés megkezdése előtt a kir. ügyész elé. 6. A 2. és 4. pontok eseteiben a büntetés megkezdésének elhalasztása fölött a kir. ügyész határoz. 7. A kir. ügyész határozatát a kir. főügyész, a kir. főügyészét pedig a kir. igazságügyminiszer az elítélt előterjesztésére megváltoztathatja. Az előterjesztés a kir. ügyészi illetve főügyészi határozat közlésének napján mindig az illető kir. ügyésznél teendő, ki a szükséges iratokat a kir. főügyészhez késedelem nélkül felterjeszti. Az elkösvetett előterjesztés hivatalból visszautasítandó. Ily visszautasítás ellen az elítélt előterjesztéssel nem élhet. Az előterjesztés a büntetés végrehajtásának megkezdését nem függeszti fel és nem szakítja félbe. A kir. ügyész határozatát a kir. főügyész vagy a kir. igazságügyminiszer, a kir. főügyészét pedig a kir. igazságügyminister hivatalból is megváltoztathatja. 8. Az egy évnél nem hosszabb tartamú börtön, fogház vagy elzárás büntetés végrehajtásának megkezdésére, ha a 2. pontban felsorolt okok fenn nem forognak, két hónál hosszabb tartamú halasztást rendkívüli esetekben a kir. ügyésznek közvetlen felterjesztésére csak a kir. igazságügyminister adhat a szabadlábon levő elitéltnek. Ilyen rendkívüli halasztásra irányuló kérelmet az elitélt a büntetés megkezdése előtt a kir. ügyészhez intézett folyamodványban, vagy pedig a kir. ügyészségnél felvett jegyzőkönyvben terjeszthet elő, megfelelő biztosíték letétele vagy lekötése mellett, amely biztosítéknak összegét a kir. ügyész határozza meg. A kir. ügyész a kérelmet soron kívül tartozik elintézni. Ha a kir. ügyész két havi halasztást — a 4. pont értelmében — indokoltnak lát, ezt a kérelmezőnek megadja; a továbbira nézve pedig a kérelmet véleményes jelentés kíséretében a kir. igazságügyminiszerhez felterjeszti. Ha pedig a kir. ügyész a két havi halasztást sem látná megadhatónak, a kérelmet visszautasítja. A további eljárásra nézve, amennyiben az elítélt előterjesztéssel él, a 7. pont intézkedései irányadók ugyan, azonban ha a kir. főügyész, a kir. ügyész határozatának megváltoztatása mellett a két havi halasztást megadja, erről kir. ügyészt értesíti és egyúttal a további halasztásra nézve a kir. igazságügyminiszerhez felterjesztést intéz. 9. Az államfogházbüntetésre nézve a fentebbi pontokban foglalt szabályok nem alkalmazandók, és az államfogházbüntetés végrehajtásának elhalasztása fölött a kir. ügyész felterjesztése alapján — tekintet nélkül a kiszabott büntetés tartamára — a kir. igazságügyminiszer határoz. 10. A szabadságvesztés-büntetés megkezdett végrehajtásának félbeszakítására nézve fennálló szabályok érintetlenül hagyatnak és az edzésből beadott kérvények a kir. ügyész által a kir. főügyész útján véleményes jelentés kíséretében határozás végett a kir. igazságügyministerhez terjesztendők fel. 11. Érintetlenül marad továbbá a kir. járásbíróságok hatásköréhez utalt vétségek és kihágások eseteiben követendő eljárás tárgyában az 1880. évi 2265. I. M. E. szám alatt kibocsátott rendeletem. 12. Az ujrafelvétel alkalmából kérelmezett halasztás iránt, a bűnt. éll. gyakorlat értelmében, a királyi ügyész meghallgatása után ezentúl is a bíróság határoz. Kelt Budapesten, 1885. évi márczius hó 23-án. Dr. Pauler Tivadar, s. k. 2 Pályázat. A Besán-féle, tanitónő- és tanitóképezdei növendékeket illető ösztöndíjakból a I. 1884/5. tanévre üresedésbe jöttek a következő ösztöndíjak: 1. Egy hely 300 frtos. 2. Két hely 250 frtos. 3. Egy hely 200 frtos. 4. Egy hely 150 frtos, végül 5. Egy hely 100 frtos. Mindezek csak tanitónő képezdei növendékeket illetnek. Megjegyeztetik, hogy a 100 frtnál magasabb ösztöndíjakra csak olyan növendékek tarthatnak igényt, a fennálló alapítványi szabályok szerint fokozatosan, akik már előbb kisebb ilynemű ösztöndíjakban részesültek. Újonnan ajánlt növendék csak az első fokú 100 frtos ösztöndíjra pályázhat. Ilyen ösztöndíj az előléptetések folytán e tanévre hat lesz. Az alapítványi szabályok értelmében s a fentebbiek tekintetbe vételével pályázhatnak ezen ösztöndíjakra állami és minden felekezeti tanítónőképezdés növendékei. Folyamodványukat fel kell szerelniük : keresztlevéllel, eddigi tanulásukról és maguk viseletéről szóló bizonyítványokkal, valamint a családi és vagyoni kimutatással. Az ekként felszerelt folyamodványok állami tanítónőképezdék növendékeitől a képezdei igazgatótanács, felekezeti tanítónőképezdék növendékeitől az ott fennálló képezdei elöljáróság utján, f. évi április hó 15-ig felterjesztendők közvetlenül Rudnyánszky Ferencz alapítványi gondnok úrhoz Budapestre (Lakik IV. Koronaherczeg utcza 6. szám). Kelt Budapesten, 1885. évi márczius hó 17-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium, f. évi 16,596. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye területéhez tartozó Jász-Apáti községben, a f. évi február hó 15. és 16-ra esett, de meg nem tartathatott országos vásár helyett, f. évi május hó 3. és 4-én pótvásár tartassák. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium, f. évi 16,846. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy Gömör- és Kis-Hontmegye területéhez tartozó Sumjácz-Vereske községben, a évenkint április hó 12-én tartatni szokott országos vásár ezentúl állandóan május hó 6-án tartassák meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 18,361. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy Ugocsa megye területéhez tartozó Túr- Terebes községben, a f. évi április hó 6. és 7. napjaira eső országos vásár ez évben kivételesen ugyanazon hó 13. és 14. napjain tartassák meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, évi 18,481. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Vasmegye területéhez tartozó Alsó-Ságh községben f. évi április hó 4-ére eső országos vásár, ez évben kivételesen ugyanazon hó 13-án tartassák meg. A Békés város területén az 1884: XVII. t.-cz. 122. §-a értelmében létesített ipartestület alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által, f. évi 16.599. sz. alatt, a jóváhagyási záradékkal elláttattak.