Budapesti Közlöny, 1885. április (19. évfolyam, 74-98. szám)
1885-04-08 / 79. szám
Budapest, 1885. 79. szám. Szerda, április 8. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hirdetések díjjal előlegesen beküldendők , még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is beküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 itr, kétszeri 18 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. Személyem körüli magyar ministerem előterjesztése folytán megengedem, hogy kiskorú gróf Hoyos Fülöp, mint a báró Wenckheim József-féle »Fási hitbizomány« örököse, az alapitó okirat értelmében a „ Wenckheim* családnevet is viselhesse. Kelt Bécsben, 1885. évi márczius hó 25-dikén. Ferencz József, s. k. B. Orczy Béla, s. k. O császári és Apostoli királyi Felsége, a közös külügyminister előterjesztésére, f. évi márczius hó 29-én kelt legfelső elhatározásával, Ottó Róbert kereskedőt Danczigban, fizetés nélküli consullá ugyanoda, a tarifaszerü consuli illetékek szedésére való jogosultsággal legkegy. kinevezni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége legk. megengedni méltóztatott, hogy a »Hungária« budapesti betegsegélyző és temetkezési egylet által, 50 éves fennállásának megünnepelése alkalmából — letenni szándékolt alapítvány »Mária Valéria főherczegnő«-alap nevet viselhessen. A magyar királyi igazságügyminiszer, Szilágyi Lajos pestvidéki kir. törvényszéki írnokot a gödöllői kir. járásbírósághoz segédtelekkönyvvezetővé, Gajzágó Ferencz marmarosszigeti kir. ügyészségi írnokot a gödöllői, Roska József gyulafehérvári kir. ügyészségi írnokot pedig a fogarasi kir. járásbírósághoz írnokokká nevezte ki. Az erzsébetvárosi kir. törvényszék elnöke, Fabritius Henrik végzett jogászt és nagy-küküllő megyei közigazgatási gyakornokot, a segesvári kir. járásbírósághoz díjas joggyakornokká nevezte ki. A veszprémi kir. törvényszék elnöke, Schill Gyula veszprémi kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot segélydijas joggyakornokká nevezte ki. A budapesti kir. főügyész, Révai Lipót kecskeméti kir. ügyészségi írnokot, hason minőségben a budapesti kir. ügyészséghez helyezte át. A budapesti kir. főügyész, Kováts József volt m. kir. honvédőrvezetőt a budapesti kir. főügyészséghez segédszolgává nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügyministerrel, Scherg Vilmos és társai posztógyára részére, az 1881. évi XLIV. törvényczikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. Mikuláscsik Pál szakolczai illetőségű madarasi lakos, saját és kiskorú Alfréd fia vezetéknevének »Miklós»-ra kért átváltoztatása, folyó évi 17.115. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kiskorú Schön Hugó sátoralja-ujhelyi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének a Szécsi-re kért átváltoztatása, f. évi 17,116. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Kiskorú Pecuráriu Zsuzsánna és Pecuráriu József szamosujlaki illetőségű budapesti lakosok vezetéknevének »Liptai*-ra kért átváltoztatása, f. évi 17,281. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Bäumer Márk félegyházi illetőségű temesvári lakos kisk. Mór fia vezetéknevének »Barcza”-ra kért átváltoztatása, folyó évi 17.646. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Spitz Ármin zsarnóczai illetőségű ugyanottani lakos Ede, Adolf és Bernát nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének a Szántó”-ra kért átváltoztatása, folyó évi 18.053. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. Tivad János szentgróti illetőségű szombathelyi lakos saját, valamint Sándor és Ödön kiskorú fiai vezetéknevének » Tihanyi”-ra, kért átváltoztatása, f. évi 18,113. számú belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 15,365. sz. alatt a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz, a Bleichert A. és társa által szerkesztett kötélpályás mérlegek hitelesítése tárgyában. Megengedem, hogy a Bleichert A. és társa cég által a kötélpálya-üzemben állandóan felállított mérlegek, melyek a teherszállító ládák terhének megmérésére szolgálnak, hitelesítés alá vétessenek. Ezen mérlegeken a cég nevének maradandókig fel kell jegyezve lenni. A hitelesítés mindenkor a kötélpályán felszerelt állapotban teljesítendő. Ezen mérlegnek két egymástól külön álló rúdja van, mindeniken 3 egymással párhuzamos él van elhelyezve, melyeken a távolságok viszonya 1:10, tehát a két emeltyűrendszer összekapcso UTASÍTÁS a Bleichert A. és társa-féle kötélpályás mérlegek hitelesítése tárgyában kibocsátott rendelethez. A hitelesítés mindenkor a kötélpályán, felszerelt állapotban teljesítendő. A mérleg százados mérleg, melyen a kerek számú 50, vagy 100 kgr. terheket 750 kgrmig egy horogra felakasztott 100-szorta kisebb súly által kell mérni, az 50 illetőleg 100 kgrmnál kisebbeket pedig egy futósúlylyal ellátott skálán kell leolvasni. A mérleget mint körtés mérleget kell megvizsgálni. Azonkívül meg kell még vizsgálni a kerekszámú terhek megmérésére szolgáló alapsúlyokat is. Ezek 0'5, 1, 1*5, 2, 2'6, 3, 3‘5, 4, 4‘5, 5, 5*5, 6, 6'5, 7, 7'5 karmokat nyomjanak. A futósúly a skála rúdjáról levehető ne legyen, s a skála osztályrészei legalább 1 milliméter nagyságúak legyenek. Meg kell bélyegezni a skálán a kezdő és végpontot, a futósulyt és alapsúlyokat egyenkint. A hitelesítési dij a 750 kgfm terhelhetőségű körtés mérlegekre előírt dijszabály szerint számítandó. Kelt Budapesten, 1885. évi márczius hó 31-én. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, Bécsben, 1885. évi április hó 4-ik napján tartott Ullik ülésében, az államlása által a sulymértéknek viszonya a teherhez úgy lesz mint 1:100. Azon mérlegrudon, melyre a sulymértékek helyeztetnek, az egyik élre egy horog van felakasztva, melyre a sulymértékek felfüggesztetnek. Ezek az alapsulymértékek és kerekszáma 0,5 kilogramonkint, vagy 1 kilogramonkint növekedő sulyokból állanak. Ezeknek a teherben 50, illetőleg 100 kormonkint növekedő sulyok felelnek meg egészen 750 kgr-ig. Az 50 illetőleg 100 kgrm-nál kisebb terhek egy beosztott skála s futósúly által méretnek meg. A skála beosztása 0-án kezdődik és 50, illetőleg 100-on végződik. A mérlegen kitárazó súly van alkalmazva, s az egyensúlyt a nyelvek szemközt állása által lehet felismerni, úgy mint a hídmérlegeknél. A futósúly a mérlegrúdról levehető ne legyen, a skála maradandólag legyen megerősítve, az osztályrészek pedig 1 milliméternél kisebbek ne legyenek. Megbélyegzendők a skála rudja a beosztás elején és végén, a futósúly és az alapsúlyok egyenként. A hitelesítési díj a 750 kgr. terhelhetőségű, körtésmérlegekre vonatkozó díjszabás szerint számítandó és a hitelesítés a mellékelt »Utasítás« értelmében eszközlendő. Lapunk mai számához egy ír »Hivatalos Értesítő« van csatolva.