Budapesti Közlöny, 1885. szeptember (19. évfolyam, 198-222. szám)

1885-09-06 / 203. szám

Budapest, 1885. 203. szám. Yasárnap, szeptember 6. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SzSRKBSZTŐSé&I IRODA : IV. kerület, h&tvani-utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziektere, Athenaeum-épület. Előpizrtési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vágj helyben házhoz hordva: Egész évre................................20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal elölegesen beküldendők ; még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bólyegdij és az esedékes nyugtabólyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi augusztus lió 23-áu kelt legfelső elhatározásával, báró Podmaniczky Frigyesnek,& budapesti nemzeti szinház s a m. kir. dalmüház intendánsának, a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot díj­mentesen legk. adományozni méltóztatott. A m. kir. igazságügyminister, Kálnay László ügyvédet a m. kir. igazságügyministeriumhoz fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A magyar királyi igazságügyminister, gróf Lázár Kálmán marosvásárhelyi kir. tör­vényszéki joggyakomokot az ottani kir. törvény­székhez aljegyzővé, Cseik György soproni kir. járásbirósági Írnokot pedig, a kapuvári kir. járásbírósághoz segédtelek­­könyvvezetővé nevezte' ki. A szatmári m. kir. pénzügyigazgátóság, Ii. Nagy Endre szatmári m. kir. kataszteri igazga­tósági irodatisztet, lajstromozóvá nevezte ki. A m.-szigeti kir. törvényszék elnöke, Kiss Jó­zsef végzett jogászt, a técsői kir. járásbírósághoz díjas joggyakornokká nevezte ki. A függő államadósság ellenőrzésére kiküldött országos bizottság, Bécsben, 1885. évi szeptember hó 4-ik napján tartott XII-ik ülésében az állam­jegyek forgalmi összegét 1885. évi augusztus hó vé­gével következőnek találta: A bizottság saját feljegyzései alapján a tulajdonképeni ál­lamjegyek összege: 1 forintosokban 67.466.211 frt. 5 > 115,390.520 » 50 > 154,739,900 > Összesen 337,596.631 frt. A közös pénzügyministerium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekeblezett és forgalomban levő zálogje­gyek összege 74,400,462 frt 50 kr. Összesen 411,997.093 frt 50 kr. Kelt a függő államadósság ellenőrzésére kikül­dött orsz. bizottságnak Bécsben, 1885. évi szeptem­ber hó 4-én tartott XII-ik üléséből. Gróf Zichy Henrik, s. k. biz. elnök. Prileszky Tádé, s. k. biz. tag. Halassy Gyula, s. k. biz. tag ős jegyző. NEMHIVATALOS KÉSZ. Pályázat. Af:budapesti m. kir. állatorvosi tanintézetnél f. évi szeptember bó 1-én egy év tartamára egy 400 ftos ösztöndíjas állomás betöltésére ezennel pályázat nyittatik. A leiró- és tájboncztani szakban magasabb ki­­képeztetést nyerni óhajtó végzett állatorvosok, kik a magyar korona tartományainak polgárai, a ma­gyar nyelvben jártasok, magukat egy tanévig az intézetben mindvégig maradni kötelezik, s az em­lített szaktudományban magukat tökéletesbiteni s különösen kiképezni óhajtják, felhivatnak, hogy ez irányú szabályszerűen és pedig keresztlevél il­letve születési bizonyítvány, szolgálati bizonyít­vány, oklevél esetleg katona-könyvvel felszerelt, 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványukat, a m. kir. állatorvosi tanintézet igazgatóságához, e pá­lyázati hirdetmény harmadik megjelenésétől szá­mítandó 10 nap alatt nyújtsák be. Kelt Budapesten, 1885. évi szeptember bó 4-én. A budapesti m. kir. állatorvosi tanintézet igazgatósága. Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye váczi alsó járásába kebelezett Gödöllő községben a phylloxera jelen­léte konstatáltatván, a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi m. kir. minister, f. é. 45,245. sz. a. kelt rendeletével nevezett község összes szőlőterü­leteit, valamint az olyan kerteket, melyekben sző­lőtök állanak, az 1884. évi 56,944. sz. a. 1885. évi márczius hó* 27-én kelt rendelettel zár alá he­lyezett budai zárlati csoport községeihez csa­tolta, úgy hogy ezen zárlati csoport most már Pencz, Pomáz, Puszta-Szántó, Kátót, Rád, Rom­hány, Szendehely, Szilágy, Szent-Endre, Szokolya, Telki, Tabi-tótfalu, Tereske, Yácz, Yerőcze, Veres­egyház, Visegrád, Zsidó, Páty, Jenő, Perbál, Alsó- Bodony, Felső-Bodony, Szécsénke, Legénd, Ácsa, Tóth-Györök, Agárd, Alsó-Petény, Berkenye, Békás-Megyer, Bogdány, Budapest főváros, Buda- Eörs, Csővár, Dömös, Duka, Felső-Sáp, Hártyán, Keszeg, Kaláz, Kis-Maros, Kis-Németi, Kis-Szt.­­Miklós, Kis-Ujfalu, JKis-Oroszi, Kösd, Leányfalu, Mácsa, Nagy-Maros, Nöténcs, Pilis-Szántó, Vö­rösvár, Tinnye, Diós, Tétény és Gödöllő községekre terjed ki. A zárlat értelmében az említett csoport határá­ban levő zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlőnö­vény és átalában a szőlőtő minden egyéb alkat­része (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa, vagy cserjenemü ültetvény, használt duczok és szőlőkarók, s szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak a Gödöllő község határával nagyobbo­dott budai zárlati csoporton kivül eső községekbe való kivitele tiltatik. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1885. évi augusztus hő 23-től bezárólag augusz­tus hó 31-ig. (A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministe­­rium állandó gazdasági tudósitóitól beérkezett jelentések alapján.) I. Felvidék. Abauj-Tornamegye csereháti, füzéri alsó és kassai járásaiban a cséplési munkálatok kevés ki­vétellel be vannak fejezve, repczevetés, ugariás folyamatban van, sarjuszéna kaszálása s behordása megkezdődött, az eredmény nagyon gyenge, lege­lők a hosszas szárazság miatt tönkrementek, vala­mint a kapásvetemények is fejlődésükben nagyon bátramaradtak, a burgonyát pajor pusztítja; állat­egészségi viszonyok kielégítők. Arvamegye námesztói és trsztenai felső járá­saiban az ősziek aratása nagyobbára befejezve, tavasziaké szintén jó előre haladt, terméseredmény őszi rozsból átalán jó közép, tavasziból részben közép, részben azon alól, árpa, zab hozama szintén közép, azonban a folytonos esőzések sok helyt — hol a lekaszált árpát s zabot kévébe köthették — minden tekintetben sok kárt okoznak, lóhere má­sodszori kaszálása közepesen fizet, széna szintén be van takarítva, a termés gyenge, a kapásvete­mények mind ez ideig jól állanak, itt-ott azonban a burgonyánál rothadás s pajorpusztitás észlel­tetek, állategészség — kivéve a námesztói járás Bobró községét, hol a szarvasmarhák közt a tüdő­vész még mindig pusztít, — kielégítőnek mond­ható. Barsmegye lévai és alsó-garami járásaiban az aratás teljesen s a cséplés legnagyobb részt be van fejezve közép eredménynyel, búza minősége jobb a tavalyinál, az őszi keverő szántás folyamatban van, a kapásnövények az előző szárazság miatt, sokat szenvedtek, sok helyt az eső elkésve jött burgonya s hüvelyesek középen alóli termést Ígér­nek, legjobban áll még a tengeri, mely nagyobb részben jó közép termésre nyújt kilátást, kaszálók betakarítása is folyamatban van, sok helyt oly silány, hogy a munkadijat sem fizeti ki, háziállatok egészségesek. Beregmegye vereczkei járásában tengeri és bur­gonya bő termést Ígérnek, kedvező időjárás mel­lett a sarju is szépen fejlődik, gyümölcs bőven van, szarvasmarhák közt belylyelközzel körömfá­jás mutatkozik, egyébként az állategészségi viszo­nyok kielégítők. Borsodmegye szentpéteri, egri alsó és szendrői alsó járásában a nagyobb uradalmak kivételével a cséplés befejezettnek mondható, búza, rozs, árpa — kevés kivétellel — középen alól fizet, zab ho­zama közép, a száraz időjárás miatt semmi sem fejlődhetik, sarjuszéna nagyobbrészt be van taka­rítva, termés eredmény felette csekély, őszi szán-Lapunk stai számához háromnegyed ív > Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék