Budapesti Közlöny, 1886. április (20. évfolyam, 74-98. szám)

1886-04-08 / 80. szám

Budapest, 1886. 80. szám. Csütörtök, április 8. BUDAPESTI KÖZLÖNY. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy­­ helyben házhoz hordva: Egész évre...........................20 írt Félévre................................10 » Negyedévre...........................5 . Egy teljes lap ára 30 kr. H­IVATALOS LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani­ utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épü­let. Hivatalos hirdetések: A­­Hivatalos Értesítők­be iktatandó hivatalos hir­detések díjjal előlegesen beküldendők ; még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100— 200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij és az esedékes nyugtabélyeg is bekül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1886. évi VII. TÖRVÉNYCZIKK az 1874: XXXV. t.-cz. módosításáról és ki­egészítéséről. (Szentesítést nyert 1886. é­vi márczius hó 19-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1886. évi márczius hó 23-án.) (Folytatás.) 29. g. A 119. §. helyébe: A tárgyalás berekesztése után a bíróság végzés­sel határoz. A végzés ellen felebbezésnek van helye épen úgy, mint az 1881. évi LIX. törvényczikk 32. §-ának 8. pontjában felsorolt végzések ellen. Felebbezésnek a királyi Curiához ugyanazon tör­vény 46. §-ának értelmében csak akkor van helye, ha a két alsó bíróság végzései nem egybehangzók. 30. §. A 124. szakasz helyébe: Mindazon örökösödési ügyekben, a­melyek a kir. bíróságok vagy gyámhatóságok hatósági kö­rébe tartoznak, a tárgyalásnak vezetése a bírósá­gok és gyámhatóságok által közjegyzőre bízandó. A gyámhatóság azonban, ha a területén a köz­jegyzők a hagyatéki tárgyalásokat kellő gyorsa­sággal el nem végezhetnék, vagy ha a közjegyző, illetve az illetékes járásbíróság székhelye az örök­hagyó utolsó rendes lakásától 20 kilométert meg­meghaladó távolságra esik és a két hely között vasút vagy hajókázható folyó a közlekedést nem könnyíti, az örökösödési ügy tárgyalásának veze­tését kivételesen a járási szolgabiróra, illetve az 1877 : XX. t.-cz. 246. §. eseteiben a községi elöl­járóságra bizhatja, de ezen intézkedését indokolni tartozik. Azon bíróság vagy gyámhatóság vezetője, mely­nek területén több közjegyző van, felügyelni tar­tozik , hogy azok ily megbízatásokban a hagyaté­­tékoknak értéke szerint lehetőleg egyenlő arány­ban részesíttessenek. 31. §. Örökösödési ügyekben a tárgyalás rendszerint a helyszínen tartandó. Ha azonban a hagyaték csu­pán ingóságokból, pénzből vagy pénzbeli követelé­sekből áll, vagy ha az ingóságokból és ingatla­nokból áll ugyan, de ez utóbbiak az örökhagyó nevére vannak telekkönyvileg bekebelezve ; vagy ha az érdekelteknek egy, habár kisebb része kí­vánja , a közjegyző saját székhelyén, vagy ha a közjegyző hatásköre több járásbíróság területére terjed ki, az illetékes járásbiróság székhelyén is megtarthatja a tárgyalást. A tárgyalásra a gyámhatóság az érdekeltek kérelmére, vagy ha szükségesnek tartja, az ügyészt kirendelheti. Az 30. és a jelen szakasznak intézkedése követ­keztében az 1877: XX. t.-cz. 244. és 245. §§. hatályukat vesztik. 32. §. Örökösödési ügyekben a hagyatéki leltárnak (1877 : XX. t.-cz. 234., 235., 236. §§.) az illető bíró­ság vagy gyámhatóság által megrendelt kiegészí­téséért vagy a hagyatéknak megrendelt ujabbi leltá­rozásáért és az örökösödési tárgyalás megtartásáért a közjegyző, ha a hagyaték értéke 100 forintot felül nem halad, csak a bélyeg és postabér kiadá­sait igényelheti; egyéb hagyatékoknál — ide értve az 1874: XXXV. t.-cz. 128. §-a esetét is — a közjegyzőt a következő dijak illetik meg: I. a közjegyző vagy a járásbiróság székhelyén tartott tárgyalás esetében: a) 100 frton felül 200 frtig terjedő értéknél 2 frt, b) 200‹ » 500‹ · 3‹ g) 15000» 20000 3‹» 30% a 20000 frtot meghaladó értékű hagyatékoknál mindkét esetben a meghatározott díjtételen felül minden további 1000 frt vagy annál kevesebb — de legalább 200 frtot tevő érték után, 1 frt 50 kv állapítandó meg, úgy azonban, hogy a díj összege 300 forintnál több nem lehet. A díjszámítás alapja a hagyatéki vagyonnak a terhek levonása nélküli leltár­értéke. A közjegyzőnek bélyegre és postabérre tett ki­adásai a fennebbi díjakon felül szintén megállapí­­tandók. 33. §. Ha az örökösödési eljárás keresztülvitele egy vagy több előző hagyatéknak leltározását és tár­gyalását vagy csak tárgyalását tenné szükségessé, a díj a közjegyző részére a 32. §. szerint annyiszor állapítandó meg, a­hány hagyaték általa tár­gyaltatott. Oly örökösödési ügyeknél, a­melyeknek tárgya­lása terjedelmes előkészületet vagy sok időt vesz igénybe, avagy különös nehézséggel és felelősség­gel jár, a közjegyző indokolt kérelmére a bíróság, illetve a gyámhatóság a hagyaték értékéhez mér­ten a 32. §-ban meghatározottnál magasabb, de annak kétszeresét meg nem haladható díjat is ál­lapíthat meg. Póttárgyalásért a közjegyzőt díj nem illeti meg. Ha a közjegyző által a saját vagy a járásbíróság székhelyén kívül eső helyre tűzött tárgyalás az ér­dekelt felek egyikének elmaradása vagy nem kép­­viseltetése miatt nem tartható meg, a közjegyző költségeit a kellőleg megidézett mulasztó fél tar­tozik viselni, melynek összegét a bíróság vagy gyámhatóság a körülmények figyelembevételével állapítja meg; a megállapított díj azonban a 32. §. II. a)—g) pontjaiban szabályozott megfelelő téte­leket túl nem haladhatja. A megállapított dij közigazgatási uton haj­tandó be. Az 1881: XXXIV. t.-cz. 9. §-a által előirt ha­gyatéki kimutatásokért a közjegyzőt dij nem illeti meg, és a közjegyző azokat a birói vagy gyámha­tósági megbízás folytán letárgyalt hagyatékokról elkészíteni tartozik. A hagyatéki leltározással és tárgyalással szóró­­san össze nem függő egyéb, habár kapcsolatos cse­lekményt a közjegyző a 32. §-ban meghatározott díjért teljesíteni nem köteles. A 32. §. intézkedése következtében az 1880: LI. t.-cz. 22. §-a hatályát veszti. (Folytatjuk.) Magyar országos pénzügyministerem előterjesztésére, dr. Fellegi Viktor pénz­ügy­ministeri titkárt ugyanazon ministe­­riumhoz osztálytanácsossá, s Rada Géza ministeri fogalmazót ministeri titkárrá nevezem ki. Kelt Bécsben, 1886. évi április hó 4-én. Ferencz József, s. k. Grróf Szapáry Gyula, s. k. 6 császári és Apostoli királyi Felsége legk. megengedni méltóztatott, hogy Waller József Ő Felsége főlovászmesteri hivatalánál alkalmazott számtiszt, a montenegrói fejedelmi IV. oszt. Danilo­­rendet. Kasamas Márton cs. kir. ablakmester a Szent-Sándor-szalagon viselendő orosz császári kis arany-érdem-érmet; Kitzberger Ede cs. kir. első főinas a Szent-Szaniszló-szalagon viselendő orosz császári kis ezü­st-érdem-érmet; Tiller Károly, Wawer Gáspár és Draugentz Imre cs. kir. vadászfegyver-hordozók, a két első a Szent-Anna­­szalagon,­­ az utóbb nevezett pedig a Szent- Szaniszló-szalagon viselendő orosz császári kis ezüst-érdem-érmet; Zrunek Rajmund cs. kir. vadászfegyver-hordozó a Szent-Szaniszló-szalagon viselendő orosz császári kis­­ezüst-érdem-érmet, és a montenegrói fejedelmi érdem-érmet; Reitlechner Ferencz cs. kir. főinas a Szent-Szaniszló-szalagon viselendő orosz császári kis ezüst-érdem-érmet, és Schissling János cs. kir. főinas a montenegrói fejedelmi érdem-érmet elfogadhassák és viselhessék. c) 500› 10006· d) 1000· · 5000» · 2‡8 e) 5000» » 10000‹­­·» 12 f) 10000» » 15000» 3‡· 16» g) 15000· 20000­­‡» » 20» II.a helyszínen tartott tárgyalás esetében: a) 100 írton felül 200 írtig terjedő értéknél 3 frt, b) 200» » 500» » 5 c) 500» 1000» » 8» d) 1000» 5000» » 12 e) 5000» » 10000» » » 18· f) 10000» » 15000» » 20­24» Lapunk mai számához egy ív »Hivatalos Értesítő« van csatolva.

Next