Budapesti Közlöny, 1886. július (20. évfolyam, 147-173. szám)

1886-07-01 / 147. szám

postai megbízások felvétele, továbbítása és kézbe­sítésével, illetve be- és kifizetésével lesz megbízva. Összeköttetését Gyula-Jováncza és Tolna-Szakál közt berendezett naponkinti gyalogküldöncz-posta­járat útján nyeri. Kézbesítési körébe Gyula-Jováncza község osz­­tatik be. Nógrád megye Dejtár községében, f. évi julius hó 1-én kir. postahivatal lép életbe, mely minden­nemű levél- és kocsipostai küldemények, valamint 300 írtig terjedő postautalványok, utánvételek és postai megbízások felvétele, továbbítása és kézbe­sítése, illetve be- és kifizetésével lesz megbízva. Összeköttetését Dejtár és Nógrád-Vadkert közt berendezett napontai gyalogküldöncz-postajárat útján nyeri. Kézbesítési kerületébe Dejtár és Patak községek osztatnak be. Torontál megye Rudolfsgnad községében f. évi július hó 1-én postahivatal lép életbe, mely a levál­ás kocsipostai küldemények felvételével, továbbí­tása és kézbesítésével, a 300 forintig terjedő pos­­taásványok és utánvételek, valamint a postai meg­bízások közvetítésével fog foglalkozni. A postahivatal forgalmi körébe egyedül Ru­­dolfsgnad községe tartozik. Összeköttetését ezen hivatal a Titel és II.-Becs­­kerek között berendezendő naponként egyszeri egyfogatu kocsiküldönczjárat útján nyeri. Mármaros megye Szaploncza községében f. évi július hó 1-én új postahivatal lép életbe, mely na­ponkénti gyalogküldöncz-postajárat által a mar­­maros-hosszumezői postahivatallal fogja nyerni összeköttetését. Forgalmi körét csupán Szaploncza község képezi. Ezen postahivatal mindennemű levél- és kocsi­postai küldemények fölvétele-, továbbítása­ és kéz­besítésével bízatott meg. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Pollák Károly csallóköz­­somorjai ügyvéd, a kamara lajstromába bejegyez­tetett. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy b­renóczi Nagy Ambrus nyitrai ügyvéd, elhalálozása folytán a kamara laj­stromából kitöröltetett, s a halaszthatlan teendők teljesítésére Bohunka Géza nyitrai ügyvéd rendel­tetett ki gondnokul. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Gabriel Adolf malaczkai ügyvéd, elhalálozása folytán a kamara lajstromá­ból kitöröltetett, s a halaszthatlan teendők teljesí­tésére dr. Lichtenstein Samu malaczkai ügyvéd rendeltetett ki gondnokul.­ ­ NEMHIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, a sajó­­vámosi róm.kath. egyházközségnek, iskolája helyre­állítására száz frtot méltóztatott magánpénztárá­ból legk. engedélyezni. Ó császári és Apostoli királyi Felsége, a dubrókai gör. kath. egyházközségnek, iskolaépitkezési czé­­lokra száz forintot méltóztatott magánpénztárá­ból legk. engedélyezni. Ó császári és Apostoli királyi Felsége, a sapinyeczi és kozslányi gör. kath. egyházközségnek, iskola­­ ­i épitkezési czélokra száz forintot méltóztatott ma­­gánpénztárából legk. engedélyezni. Pályázati hirdetmény a császári és királyi keleti akadémiába az 1886/87. iskolai évben felveendő növendékek számára. Az 1886/87. iskolai év kezdetével a császári és királyi keleti akadémiába 4 fizető növendék vé­tetik fel. Azon szülök vagy gyámok, akik fiaikat vagy gyámoltjaikat a császári és királyi keleti aka­démiába felvétetni óhajtják, ez iránti szabályszerü­­leg bélyegzett a cs. és kir. közös külügyminis­­tériumhoz czímzett folyamodványaikat, folyó évi augusztus hó 31-éig az akadémia igazgatóságához nyújtsák be. A felvétel előfeltételei a következők: osztrák vagy magyar állampolgárság, valamely osztrák vagy magyar gymnasiumban nyert érettségi bizo­nyítvány ; a német és franczia nyelv teljes isme­rete, valamint az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül legalább egynek folyékonyan beszélése. A folyamodványhoz csatolandók: 1. születési bizonyítvány; 2. egészségi bizonyítvány; 3. himlő-oltási bizonyítvány; 4. a jó sikerrel bevégzett gymnasiumi tanulmá­nyokról szóló összes bizonyítványok, ide értve az érettségi bizonyítványt is; 5. az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül egynek és a franczia nyelvnek megtanulá­sáról szóló bizonyítványok; 6. a szülő vagy gyám nyilatkozata, hogy a meg­határozott fizetéseket teljesíthetni fogja. A megszabott felvételi vizsgára, mely a cs. és kir. keleti akadémia épületében, (Bécs, IV. Favo­ritenstrasse 15.) október hó elején, egy később meghatározandó napon fog megtartatni, csak azon pályázók fognak bocsáttatni, kik a fentemlitett bizonyítványokat kellően becsatolták. A fölvételi vizsga tárgyai a követ­kezők: I. Szóbeli vizsgálat: Általános történelem a westphaliai békétől az 1856. évi párisi congressusig, különös tekintettel az osztrák-magyar monarchia történelmére. II. írásbeli vizsgálat: a) német dolgozat egy adott tárgy felett; b) fordítás francziából németre; c) fordítás németből francziára. A pályázó felvétele fölötti határozat, a cs. és kir. közös külügyministérium, illetőleg ezen ministe­­rium részéről a cs. és kir. keleti akadémiához ki­küldöttül kinevezett tisztviselő által hozatik. Egy növendék évi ellátási díja 1300 frt és oszt­hatatlan átalányt képez, mely félévi részletekben, ugyanis október hó 1-én és márczius hó 1-én a cs. kir. Theresianum pénztáránál előre fizetendő. Ezenkívül az akadémiába való belépés alkalmá­val egyszers mindenkorra 120 o. ért. forintnyi be­rendezési járulék fizetendő, továbbá köteles a nö­vendék a meghatározott fehérneműt, lábbelit és ruházati czikkeket magával hozni. A fent említett díjban a növendék teljes felsze­relési és ellátási költségei, valamint minden úgy­nevezett mellékes kiadás­ben foglaltatik. A legfelső meghatalmazás alapján állami dota­­tiókká átalakított akadémiai alapítványi helyek ki­osztása, melyek serkentő jutalmak gyanánt az in­tézet legkitűnőbb növendékeinek, még­pedig a kevésbbé vagyonos jelölteknek elsőbbségével, ado­­mányoztatnak, s minden iskolaév bezártával, esetleg az első félév végével történik. Az akadémia azon növendékei, kik ilyen alapít­ványi helyet élveznek, az üresedésbe jövő rendsze­resített consuli növendéki állomások betöltésénél elsőbbséggel bírnak, ellenben azok, a kik öt évi akadémiai tanfolyam alatt alapítványi helyet el nem nyerhettek, csakis az előbbiek elhelyezése után és a mutatkozó szükséglethez képest fognak a consuli növendéki állomások betöltésénél alkalma­zásba vétetni. Kelt Bécsben, 1886. évi julius hó 1-én. A cs. és kir. keleti akadémia igazgatósága. A királyi Curia Döntvényei. (Polgári ügyekben.) 34. szám. Az örökös hitelezője által a hagyatéki javakra és zálogjogilag biztosított követelésekre a telek­könyvi rendelet 74. §-a értelmében szerzett zálog­jog egymagában az által elveszti-e jogi hatályát, ha a hagyaték átadása másnak részére történt meg ? (11120/1881., 3132/1882., 5990/1885. és 2170/886. p. számokhoz.) H­atározat: Valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra, vagy jelzálogilag biztosított követelésekre az örö­kös ellen a tkvi rendt. 74. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az így terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más sze­mélynek adatnak át, jogi hatályát veszti. Indokok: A telekkönyvi rendeleteknek 74. §-a azon ren­delkezéséből, hogy a reménybeli örökrészre szer­zett zálogjog a hagyaték tárgyalásánál előforduló igényekre sérelmes nem lehet és csak az átadás időpontjától kezdve lép hatályba, kétségtelen, hogy az ily halasztó feltételhez kötött zálogjog az örö­kösök közti osztály módozataira semmiféle gátló vagy szabályozó befolyást nem gyakorolhat; mi­helyt tehát a hagyatéki bíróságnak átadási, illető­leg a birtokbiróságnak az 1868. LIV. t.-cz. 581. §-án alapuló végzése tartalmából az derül ki, hogy a vélelmezett örökösnek a feltételesen terhelt in­gatlanokból vagy követelésekből mi sem adatott át, a vonatkozó zálogjogi bejegyzés hatályát veszti. A törvénynek jelzett czélja kölcsönösségen ala­pul. Egyrészt alkalmat kívánt nyújtani a hitelező­nek, hogy a hagyaték átadása előtt is adósa elle­nében a lehetőséghez képest biztosítást kereshes­sen, de másrészt nem engedi meg, hogy az ilybiz­­tosítás-keresés a nem adós örököstársak zaklatásáig fajuljon és ezeket oly joglépések megtételére kény­szerítse, melyeknek megfelelő jogviszony hiányá­ban, tulajdonképen alapja sincs. A jelzett feltételes zálogjognak az átadás utáni fentartása nemcsak az ingatlanok tényleges fel­osztására, hanem az örökösöknek azon jogára is gyakorolna bénító befolyást, hogy a hagyatéki in­gatlanokat, miként ezt a tkvi rend­ 73. §-a megen­gedi, az átadás előtt szabad kézbőli eladás útján értékesíthessék , mert a venni szándékozók azon tudatban, hogy költséges és talán kétes kimene­telű pert folytatni lesznek kénytelenek, vagy nem bocsátkoznának a vételbe, vagy az örököstársak kárával sokkal csekélyebb árt ígérnének és ekként a vételi kedv és a szabad verseny kifejlődése apasz­­talnék. Ámbár nincs kizárva, hogy az így biztosított hi­telező zálogjogától rosszhiszeműleg, kijátszás út­ján megfosztatik: a már kifejtetteknél fogva még ez esetben sem tartható fenn a kérdéses feltételes zálogjog bejegyzése, illetőleg a hagyatékhoz tar­tozott ingatlanok és követelések harmadik szemé­lyek irányában mintegy vinculálva nem maradhat­nak, hanem a hitelező a mala fides és dolus bébi.

Next