Budapesti Közlöny, 1886. július (20. évfolyam, 147-173. szám)

1886-07-01 / 147. szám

zonyítása mellett a károsító ellen csakis kártérí­tési keresettel léphet fel. Az időleges fentartásnak azonfelül czélja sem volna, mert kétségtelen, hogy a tkvi rend­ 74. § a értelmében nyert feltételes zálogjog csak a szemé­lyes adós irányában válhat feltétlenné, a bejegy­zett harmadik személyek ellenében tehát a hitelező, kikkel semmiféle jogviszonyban nem áll, zálogjo­gát alkalmas kereseti kérelemmel érvényesíteni teljesen képtelen volna, de különösen nem igé­nyelhetné azt, hogy a nyilvánkönyvi tulajdonukba átment ingatlanok határozatlan időre, vagyis ad­dig lekötve maradjanak, mig ő vélt jogának érvé­nyesítését megkísérlem jónak tartja. A­mi végre az 1881: LX. t.-cz. 138. §-ának in­tézkedését illeti, ez a telekkönyvi rend­ 74. §-ának a most kifejtett törvényes módon való alkalmazá­sára változtató befolyással nem lehet; mert az idé­zett szakasz az örökösnek hitelezőjét feljogosítja ugyan, hogy az adósára tényleg szállt örökségi jo­got e helyett annak útján érvényesíthesse; de midőn az átadás, adósa mellőzésével már megtörtént, fel­tételes zálogjogának törlését tűrni kénytelen, mint az örökösödési jog be nem következésének ered­ményét. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szak­osztályainak 1886. évi május hó 21-én tartott tel­jes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi junius hó 18-án tartott teljes ülésben. Tekintettel továbbá arra is, hogy az 1871. Lil­. t.-cz. 14. §-ának értelmében mindazon föl­dek, amelyeket a volt jobbágyok az úrbéri állo­mánynak akár az úrbéri táblában foglalt, akár későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított mérvén felül leírnak és a melyekből az 1848. évig fennállott törvények szerint a volt földesur új tel­keket tartozott volna alakítani, a mennyiben fog­lalásnak, irtványnak, puszta teleknek, bérföldnek (censualis), avagy haszonbéri birtoknak nem tekinthetők, úrbéri maradvány-földet képeznek. Ebből kifolyólag mindazon földmennyiségre nézve, mely a meghatározott mértéken felül a volt úrbéresek kezén találtatik és a fenebbi pont­ban felsorolt minősítés alá nem esik, a maradvány­föld-váltság felszámításának van helye, s erre vonatkozólag a sokszor felhívott törvényczikk 22. §-ának b) pontja alkalmazást nem nyerhet. Kell Budapesten, a kir. Curia polgári szakosz­tályainak 1886. évi május hó 21-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi junius hó 18-án tartott teljes ülésben. A m. kir. belügyministeriumnál Stryj város tűz­­károsult lakosai javára a következő adományok folytak be. Irt ki Freystädtler Antal ur adománya 100 — Szeged város adományozott 100 — Kassa város tanácsa utján a vörös kereszt egylet kassai fiókja által rendezett sétahangverseny alkalmá­val befolyt 212 50 Összesen: 412 50 A m. kir. belügyministeriumnál Grahova község hegyomlás által károsult lakosai részére — követ­kező adomány folyt le. Irt ki Komárommegye alispánja utján, Milkovics Zsigmond ur által gyűj­tött 23 — Összesen: 23 — 85. szám. Oly községekben, melyekben a Mária-Teréziai urbér végre nem hajtatott, de a volt földes uraság által a lakosok az urbér behozatala idejében vagy azután telekaránylag meghatározott mennyiség­­ben bel- és kültelki állomán­yokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszonynak megszün­­tetéseig úrbéri szolgálmányok teljesítése mellett birattak, tekintettel az 1871. Lik­. t.-cz. 14. és 22. §§-ai rendelkezésére, van-e helye a marad­­ványföld-váltság felszámitásának ? (32./1886. urb. számhoz.) Határozat: Oly községekben, melyekben bár a Mária-Teré­ziai urbér egyidejűleg végre nem hajtatott, hanem a lakosok a volt földesuraság által az urbér beho­zatala idejében vagy azután telekaránylag meg­határozott mennyiségben bel- és kültelki állomá­nyokkal láttattak el és ezen állományok az úrbéri viszony megszüntetéséig telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és a közterhek viselése mellett birattak, az urbér tény­leg behozottnak tekintendő, s ily községekben, ily állományokra nézve a maradványföld-váltság felszámitásának az 1871: Lili. t.-cz. 22. §-a b) pontjának szem előtt tartása mellett is van helye. Indokok: Úrbéri földbirtoknak az 1871: Lili. t.-cz. 1-6 §-a szerint nemcsak az úrbéri táblákba beiktatott jobbágy- és zsellértelkek, hanem azok is veendők, melyek későbbi időben úrbéri tartozások szaka­datlan megvétele által ilyeneknek minősíttettek, akár voltak ezek úrbéri, akár úrbért pótló szerző­dési elbánás alá vetve. Ezen alapszabálynak szem előtt tartása mellett és különös tekintettel arra, hogy az úrbér az ország némely területén nem a Mária-Terézia ide­jében, hanem mint p. o. a bánátusi Temes, Toron­­tál és Krassó megyékben későbben és akkor is a telki járandóság különleges megállapítása mellett lépett életbe, mely különleges intézkedés ezen megyékre nézve az 1832/6. V. t.-cz. 1. §-ában is kifejezést nyert. 3 a szab. kelt 1885. márcz. 16., fiz. 2-ik évre, titkos leírás. 159. Hülsenberg A. H. gépgyáros Freibergben, Szászország, ujitások a közvetlenül működő gőz­­szivattyuk váltogatásában; a szab. kelt 1885. márcz. 18., fiz. 2-ik évre, leírás nyilt. 160. Schraeber Zsigmond Ferencz kereskedő Lommatschban, eljárás és berendezés a bolyhozó kártoló osztályozására; a szab. kelt 1885. márcz. 18., fiz. 2-ik évre, leírás nyilt. 161. Vincent Paul Privasban, Francziaország, folytonosan működő gép­téglák és más kerámiás készítmények előállítására; a szab. kelt 1885. márcz. 19., fiz. 2-ik évre, leírás nyilt. 162. Schmidt C. J. czég Erfurtban, jacintüveg, mozgó nyaktoldással, virághagymák felvételére; a szab. kelt 1885. márcz. 19., fiz. 2-ik évre, leírás nyilt. A budapesti Időjelző Állomás értesítése« 1886. évi junius hó 20-án. Áttekintése a mai időjárásnak. Európában.A depresszió (755—757) Orosz­országban, a nagy légnyomás (764—766) a kon­tinens északnyugoti részében van. Az idő kevés hőváltozás mellett változó, helyenkint esővel. Hazánkban: Délies, részben északi és nyu­­gatias gyenge szelek mellett, a meleg kevéssel kisebb, a légnyomás is általában kevéssel kisebb lett. Az idő napos, felhős-borússal váltakozik, csendes, meleg. Esők helyenkint voltak, zivatarral Zágrábban. Az idő változó jellegét tovább is tartva, jövőre több esőkkel, kissé hűvösebb lesz. Kilátás a jövő időre: Hazánkban, Északnyugaton többnyire bo­rús, délkeleten változó időt várhatni, számosabb esőkkel, itt-ott zivatarral. 1886-ik évi április hóban újabb díjfizetés által érvényességükben fentartott szabadalmak. 151. Büchel Gottlieb Langenfeldben, eljárás és gép szakálas sarkvasak, csuklatok és hasonló tár­gyaknak önműködő előállítására; a szab. kelt 1884. márcz. 18., fiz. 3-ik évre, leírás nyilt. 152. Schellens H. Rajna melletti Kölnben, elekt­romos önműködő block- és ellenőrző készülék a vasúti jelzőszabályozó emeltyűk számára; a szab. kelt 1884. márcz. 21., fiz. 3-ik évre, titkos leírás. 153. Münch Tivadar Bécsben, fénykép- és kép­állványok ; a szab. kelt 1884. márcz. 23., fiz. 3-ik évre, leírás nyilt. 154. Languereau Jean Párisban, gyertyaalaku tartók izzólámpák számára; a szab. kelt 1884. márcz. 30., fiz. 3-ik évre, leírás nyilt. 155. Gläser Ármin Hemalsban, Bécsben, turista lámpa; a szab. kelt 1885. márcz. 11., fiz. 2-ik évre, leírás nyilt. 156. Giesler Henry, Molsheimban, ujitások a textilrostoknak és fonodatermékeknek mozgó fo­lyadékokkal és gázokkal való kezelésére; a szak­­kelt 1885. márcz. 13., fiz. 2-ik évre, leírás nyilt. 157. Büssing Henrik mérnök Braunschweigban, újítás az emelőkészülékekhez való elzáró­ berende­zéseken központi kitérő jelzőhelyezés számára; a szab. kelt 1885. márcz. 13., fiz. 2-ik évre, titkos le­írás 158. Nitzsche János Ármin Garstenban, Steyer mellett, gép a fecskendő tömlőknek előállítására. A budapesti gabnatőzsde hív. árjegyzései* 1886. évi junius hó 30-án. *) *) A budapesti áru- és érték­tőzsde jogszokásai szerint készpénzben. — A minőség hektoliterenkint és klgrkint. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCZ. * Bánsági búza, 74 hektoliter (100 kgr.) —.--------­‹ ‹ 75 76 77 78 78 76 ‹ ‹ 1 1 1 1 1 1 1 1 ‹ »‹ » —.---------.— Tiszavidéki búza,» · 7.75— 7.85 ` » 77» · 7.80— 7.90 ` · 78` · 7.90— 8.— · · 79` · 8.------8.10 ` » 80` » 8.10— 8.15 ` · 81‡ » Pestvidéki » 76` » 7.65— 7.75 ` » 77` · 7.70— 7.80 ` · 78` · 7.80— 7.90 ` · 79` · 7.90— 8.— · · 80` · 8.------8.05 ` · 81` › Fehérmegyei » · · · · » · · · 76 77 78 79 80 81 76 ` § § » » » · » · ‹ 7.75— 7.85 7.80— 7.90 7.90— 8.— 8.------8.10 8.10— 8.15 Bácskai · ` » « ‹ « ‹ ‹ · ` ` · » ‹ ‹ ` ` ‹ » 7.75- 7.85 7.80— 7.90 7.90— 8.— 8.------8.10 8.10— 8.15 77 78 79 80 81 76 M. észak-ind. »» ‹ ‹ ‹ 77» › ‹ ‹ 78` ·­­——.-- ... · » 79` › — — — _____ 1 · 80‹ · · · 81‹ › Bozs 70—72` » Árpa (takarm.) 60-62* ‹ » (égetni) 62 — 64` » --.----------.--­» (serfőzdéi) 64—66‹ ‹ --.------------­Zab 39—41‡ » 6.10- 5.50 Tengeri (bánsági 75· » 5.05— 5.10 » (másnemű) 73‹ · 5.------5.05 Köles— ‹ » 5.20— 5.50 Káp. repcze— ‹ ‹ —_­­ — a Báns. »— » ‹ ““ •

Next