Budapesti Közlöny, 1886. december (20. évfolyam, 275-299. szám)
1886-12-01 / 275. szám
együtt f ok adatolt véleményük kíséretében, az illető tankerületi kir. főigazgatósághoz 1887. február hó 15-ig bemutatni, vagy a mennyiben önálló állami tanintézetek, ugyanazon időpontig közvetlen eljuttatni fogják. A tankerületi kir. főigazgatók a hozzájok beküldött és az egyes alapítványokra vonatkozó folyamodványokat külön jelentés mellett, 1887. évi márczius hó 10-ig fogják a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz előterjeszteni. A fent kitűzött határnap eltelte után vagy az illető tanintézeti igazgatóságok mellőzésével közvetlen a fent nevezett pártfogókhoz benyújtott kérvények egyszerűen vissza fognak utasittatni. Kelt Budapesten, 1886. évi november hó 17-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumtól. Hirdetmény. 1887. évi január hó 1-ével Kolosmegye Mécs községében kir. adóhivatal állittatik föl, melyhez a következő községek osztatnak be, és pedig: a) a kolozsvári kir. adóhivatal kerületéből: Mócs, Botháza, Tótháza, Alsó-Szovát, Száva, Bogács, Gyeke, Gyulatelke, Ombucz, Marokháza, Magyar-Palatka, Magyar-Légen, Katona, Pata, Felső-Szovát, Magyar-Kalján, Keszü, Oláh-Gyéres, Vajda-Kamarás, Magyar-Fráta, Aranykut, Berkenyes, Csételke, Mező-Szopor, Návoly, Báld, Mező- Szombattelke, Kis-Sármás, Nagy-Sármás, Puszta- Kamarás, Felső-Zsuk, Alsó-Zsuk, Nemes-Zsuk, Visa, Kötelend, Bávé; b) a tekei kir. adóhivatal kerületéből: Uzdi- Szent-Péter, Meződomb, Mező - Szent - György, Tuson. Kelt Budapesten, 1886. évi november hó 23-án. A m. kir. pénzügyministeriumtól. A horvát-nádaljai önkéntes tűzoltó egylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, I. évi 65,613. szám alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak. Az egri ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Szabó Sándor egri ügyvéd a kir. Curia 1529/B. 1886. számú ítéletével sikkasztás vétsége miatt az ügyvédségnek •— a fogság büntetés kiállásától számítandó egy évi tartamú elvesztésére is ítéltetvén, — a kamara lajstromából kitörültetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, a maramaros-szigeti ev. reform, collegium leégett épületének helyreállítási költségeire magánpénztárából háromezer (3000) forintot méltóztatott legkadományozni. 6 császári és Apostoli királyi Felsége, az ublyai gör. szerz. kath. templom belső felszerelésére száz frtnyi segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. 6 császári és Apostoli királyi Felsége, az adándi evangélikus református egyházközségnek, templomépitkezési czélra száz frtnyi segélyt méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. Esztergommegye párkányi járás Kicsina község szüleiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 62,905. szám alatt kelt rendeletével nevezett község összes szőlőterületeit, valamint az olyan kerteket, melyekben egyes sző lőtök állanak, az 1884. évi 56,944. sz. a. 1885. évi márczius hó 27-dikén kelt rendelettel zár alá helyezett köbölkuti csoport községeihez csatolta, úgy hogy ezen zárlati csoport most már Bátorkeszi, Béla, Bucs, Csuz, Fűz, Gyiva, Kis-Ujfalu, Köbölkút, Kürth, Libád, Madar, Magyar-Szölgyén, Muzsla, Nagy-Ölved, Nána, Sárkány, Kéty, Kéménd, Párkány és Kicsina községekre terjed ki. A zárlat értelmében az említett csoport határaiban levő zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlőnövény és átalában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa-, vagy cserjenemű ültetvény, használt duczok és szőlőkarók, s szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak Kicsina község határával nagyobbodott köbölkuti zárlati csoporton kívül eső községekbe való kivitele tiltatik. Nógrádmegye sziráki járás Becske község szőleiben a phylloxera jelenléte konstatáltatván, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, folyó évi 62,906. szám alatt kelt rendeletével nevezett község összes szőlőterületeit, valamint az olyan kerteket, melyekben egyes szőlőtők állanak, az 1884. évi 56,944. sz. alatt 1885. évi márczius hó 27-én kelt rendelettel zár alá helyezett budai csoport községeihez csatolta, úgy hogy ezen zárlati csoport most már Ácsai Agárd, Alsó-Bodony, Alsó-Petény, Bérczel, (Nógrád), Berkenye, Békás-Megyer, Bogdány, Budaörs, Budakesz, Budapest főváros, Buják, Csővár, Diósd, Dömös, Duka, Felső-Bodony, Felső-Sáp, Gödöllő, Guta, Hartyán, Jenő, Kaláz, Keszeg, Kis-Marosi Kis-Némedi, Kis-Oroszi, Kis-Szent-Miklós, Kis- Tétény, Kis-Ujfalu, Kösd, Leányfalu (Pócsmegyer), Legénd, Mácsa, N.-Maros, Nagy-Tétény, Nőténcs, Páty, Pencz, Perbál, Pilis-Szántó, Pomáz, Promontor, Puszta-Szántó, Püspök-Hatvan, Rád, Rátót, Romhány, Szendehely, Szt.-Endre, Szécsenke, Szilágy, Szokolya, Sződ, Tahitótfalu, Telki, Terecske, Tinye, Tolmács, Tót-Györök, Üröm, Vácz, Veresegyház, Verőcze, Visegrád, Vörösvár, Zsidó, Csobánka, Torbágy, Tök, Kerepes, Mohora, Nádor, Nagy-Haláp, Debercsény, Szanda-Váralja, Pilis- Csaba, Kis-Tarcsa, Mogyoród, Rétság, Nógrád, Isaszeg, Zsámbék, Albertfalva, Török-Bálint, Bia és Becske községekre terjed ki. A zárlat értelmében az említett csoport határaiban levő zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlőnövény és átalában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt kivételével), továbbá bármilyen fa- vagy cserjemű ültetvény, használt duczok és szőlőkarók, s szőlőlevélbe csomagolt bárminemű tárgyaknak, a Becske község határával nagyobbodott budai zárlati csoporton kívül eső községekbe való kivitele tiltatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye. SO. szám. Ha a polgári biró a beadványi felzeteknek a törvénykezési rendtartás vagy más különleges törvény szerint elrendelt számának hiányát megállapítja s ennek következtében az illetéki szabályok 92. §-a értelmében szabályszerű bélyeglelet vétetik fel: hivatva van-e a pénzügyi közigazgatási bíróság a feleknek a lelet alapján kiszabott illeték elleni felebbezésének azon az alapon való felülvizsgálására, hogy a polgári bird által hiányzónak mondott felzetek száma a törvénykezési rendtartás vagy más különleges törvény rendelkezéseinek nem felel meg? (az 1885. évi 9210. és 9491. számokhoz.) Határozat: Ha a polgári biró a beadványi felzeteknek a törvénykezési rendtartás vagy más különleges törvény szerint elrendelt számának hiányát megállapítja s ennek következtében az illetéki szabályok 92. §-a értelmében szabályszerű bélyeglelet vétetik fel, a feleknek a lelet alapján kiszabott ,illeték elleni felebbezésének azon az alapon való felülvizsgálására hogy a polgári bíró által hiányzónak mondott felzetek száma a törvénykezési rendtartás vagy más különleges törvény rendelkezéseinek nem felel meg, a pénzügyi közigazgatási bíróság hivatva nincsen. Indokok: A helyes közigazgatási s igazságügyi jogszolgáltatásnak egyik követelménye s alapelve, hogy a különféle hatáskörrel felruházott hatóságok és bíróságok között, valamint maguk a különféle igazságügyi teendőkre hivatott bíróságok között is, az illetékességi kör szigorúan elhatároltassék, és ezek a különböző hatáskörök össze ne zavartassanak. Ha a polgári bíró az ő törvényes hatáskörébe vágó ténykedés közben valamit cselekszik vagy elmulaszt, amely cselekményből vagy mulasztásból a bíráskodása alatt álló fél magára nézve sérelmes következményeket von le, ennek a sérelemnek orvoslását csak annál a fórumnál keresheti, amely törvény szerint az általa állítólag okozott sérelemnek elbírálására s helyrehozására hivatva van. Ha tehát a polgári bíró törvényes hatáskörének gyakorlása közben azt találja, hogy valamely beadvány akár a polgári perrendtartás, akár valamely külön törvény rendelkezései szerint nem elegendő számú jelzettel van felszerelve s ennek alapján az illetéki díjjegyzék 37. tételéhez tartozó «Jegyzet] szerint az illetéki szabályok 92. §-a értelmében szabályszerű hivatalos bélyegjelet vétetik fel: ő a felzetek hiányának pótlását abban a hatáskörben rendeli el, melyet számára a törvény kijelöl, midőn őt akár a polgári perrendtartás, akár más különleges igazságügyi törvény alkalmazásával bízta meg. Ebbéli eljárásának helyességét, ha ellene valaki felszólal, a törvény szabta után csak a polgári bíró határozatainak felülvizsgálására törvényesen kirendelt felsőbb fórum van jogosítva megbírálni.A polgári bíró tehát, amidőn azt megállapítja, hogy a felzetek hiányos mennyiségben adattak be, és midőn a hiányzó mennyiség utánpótlása végett a szabályszerű intézkedések (lásd Bírói ügyviteli szabályok 166. §-át és a Telekkönyvi rendtartás 126., 138. és 168. a) §§-ait) siker nélkül megtétették, nem pénzügyi törvény alapján mondja ki.zezek számának hiányosságát, hanem olynek vagy törvényeknek alapján, amelynek melyeknek alkalmazására ő van hivatva. A ügyi közigazgatás köteles tehát a bírónak ezt állítását elfogadni, további ténykedése alapjául venni, s a bíró megállapítása szerint hiányosan felszerelt jelzet-másolatoknál előforduló bélyeghiány miatt a fél ellen törvényes módon eljárni, de annak bírálatába, várjon a polgári bíró, az ennek hatáskörébe tartozó ténykedés közben helyesen járt-e el vagy sem, nem bocsátkozhatik. Ez azonban magától érthetőleg nem zárja ki azt, hogy a pénzügyi hatóságok illetve pénzügyi közigazgatási bíróság, a bélyeglelet tárgyát képező felzetek bélyegkötelezettsége felett, az ügyfél által nem a pótolandó felzetek száma ellen, hanem csupán csak az illetéki törvényekből és szabályokból folyó jogalapon érvényesített kifogás folytán ne határozhassanak. Ezekből az indokokból ki kellett mondani, hogy ha a polgári bíró a beadványi felzeteknek a törvénykezési rendtartás vagy más különleges törvény szerint elrendelt számának hiányát megállapítja,.