Budapesti Közlöny, 1887. szeptember (21. évfolyam, 198-222. szám)
1887-09-01 / 198. szám
A fehértemplomi kir. törvényszék helyettes elnöke, Theil Vilmos végzett jogászt a fehértemplomi kir. törvényszékhez dijtalan joggyakornokká nevezte ki. A pénzügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. miniszerelnök, I. évi 49,321. sz. alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatalhoz a Bosznia és Herczegovinára nézve fennálló lókiviteli tilalom korlátolt megszüntetése tárgyában. Egyetértve a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. kormányával, valamint a Bosznia és Herczegovina igazgatásával megbízott közös pénzügyministeriummal, a lovaknak Boszniából és Herczegovinából való kivitelének megtiltása tárgyában 1886. évi február hó 16-án 9186. sz. alatt kiadott körrendelet következőképen módosittatik: Bárminemű lovaknak Boszniából és Herczegovinából való kivitele ugyanazon határszéli vámhivatalokon át és ugyanazon módozatok mellett történhetik, miként az az osztrák-magyar monarchiára nézve 1887. évi julius hó 11-én 38,747. sz. alatt kiadott körrendeletben megengedtetett. A lovak kivitele azonkívül a következő boszniaherczegovinai vámhivatalokon át van megengedve, n. m.: a zworniki, wardistei (Visegrád mellett) és a cajnicai vámhivatalokon át. Ezen utóbb nevezett vámhivatalok székhelyein hasonlóképen bizottságok alakíttatnak, melyek a kiviendő lovakat számuk és minőségük nyilvántartása végett megszemlélni és jegyzékbe venni tartoznak. Ezen rendelet 1887. évi szeptember hó 1-én lép életbe. Kelt Budapesten, 1887. évi augusztus hó 30-án. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister,. évi 29.000. sz. alatt a következő rendeletet intézte valamennyi megye khr. tanfelügyelőségéhez. A magasabb nőnevelés szolgálatában álló tanintézetek, nevezetesen a polgári és felsőbb leányiskolák, és az elemi iskolai tanítónőképezdék között szerves kapcsolatot létesíteni és ezen tanintézeteknek egymáshoz való viszonyát a közönség érdekében határozottan megállapítani óhajtván, az állami felsőbb leányiskolák számára f. évi július hó 7-én 28.999. sz. alatt kelt és a kir. tanfelügyelőséggel is közölt rendeletemmel kiadott új szervezet- és tantervnek kidolgozásával egyidejűleg, az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 77. és 78. §§-aiban nyert fölhatalmazás alapján a polgári leányiskolák számára is uj tantervet dolgoztattam ki. Az 1879. évi szeptember hó 12-én 25,409. sz. alatt kelt rendeletemmel kiadott, s ezennel hatályon kívül helyezett polgári leányiskolai tantervtől az új tanterv részint a tantárgyak beosztásában, részint az egyes tantárgyakra fordított órák számában tér el. A leányok testi épségének megőrzése és fejlesztése érdekében új tantárgyakul felvettem a tantervbe az egészségtant és a testgyakorlatot. Amaz a IV. osztály tantárgyai közé soroztatott. A testgyakorlat pedig az alsó három osztály számára kötelezővé tétetett. Az egészségtannak a IV. osztályba való felvétele folytán szükségessé vált a természettan és vegytan által a tantervben eddigelé elfoglalva tartott helyzetet megfordítani. Gyakorlati szempontból tetemesen nagyobb óraszámmal osztatott be a női kézimunka, és remélhető, hogy ennek következtében lehetséges lesz a polgári leányiskola növendékeivel elsajátíttatni azt az ügyességet és gyakorlottságot, mely ezen tantárgyból szerzett ismereteknek az életben való hasznosítása érdekében nélkülözhetetlen. Tetemesen csökkenttettek a kívánalmak a számtannál, melynek anyagából kihagyatott mindaz, mi a leánynövendékek szükségletéhez képest csak alárendelt jelentőséggel bír. Ezen új tanterv a másodrendű állami felsőbb leányiskolák számára idézett rendeletemmel kiadott tantervtől, a polgári leányiskolai oktatást jellemző gyakorlatiasabb irányból kifolyó csekélyebb eltéréseket leszámítva, csak abban különbözik, hogy a franczia nyelvet rendes tantárgyként nem tartalmazza. Ezért megengedem, hogy a polgári leányiskola IV. osztályát jó sikerrel végző azon leánynövendékek, kik a franczia nyelvet mint rendkívüli tantárgyat az új tantervben jelzett mértékben, arra képesített tanerőtől rendesen tanulták és abból jó sikerrel vizsgálatot tettek, ennek, vagy pedig a franczia nyelvből teendő felvételi vizsgálat alapján az elsőrendű felsőbb leányiskola V. osztályába felvétethessenek és tanulmányaikat ott folytathassák. A polgári leányiskolák ezen új tantervét tartalmazó füzetnek 10 példányát a kir. tanfelügyelőségnek tudomása és további eljárás végett azzal küldöm le, hogy ezen tantervnek, illetőleg a hozzácsatolt átmeneti intézkedéseknek lehetőleg már a jövő tanévben leendő életbeléptetése iránt a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Kelt Budapesten, 1887. évi augusztus hó 11-én. Tanterv a polgári leányiskolák számára. Az 1868-dik évi XXXVIII. t.-cz. értelmében kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister 1887-ik évi augusztus hó 11-ikén 29.000. sz. a. kelt rendeletéből. Szükséges tudnivalók: 1. Az iskolai év a polgári leányiskolában szept. 1-je napján kezdődik s tart a következő év június hava végéig. 2. A polgári leányiskola első osztályába szabályszerűen csak oly növendék léphet be: a) ki életének legalább 9. évét betöltötte; b) kinek az elemi (nép) iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit vagy elemi iskolai bizonyitvány által, vagy az iskolai elöljáróság előtt fölvételi vizsgálat útján igazolja. 3. A polgári leányiskolába lépő tanuló, bármily nemzetiséghez tartozik, köteles a magyar nyelvet tudni annyira, hogy a törvény által ezen iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen. 4. A polgári leányiskola bármily osztályába bevehető minden oly tanuló, ki koránál fogva az általa kijelölt osztályba beillik és az azon osztályban megkivántató előkészültségről vizsgálat útján bizonyságot tesz ; egyik polgári leányiskolából a másikba átlépni kívánó növendéket bizonyítványa alapján is fel lehet venni. 5. A felvételi vizsgálat díjmentes. 6. A polgári leányiskola egy-egy osztályába rendszerint 50 leánynál többet felvenni nem lehet (1868: XXXVIII. t.-cz. 70. §-a). 7. A polgári leányiskola negyedik osztályából átléphet a növendék a felsőbb leányiskola ötödik osztályába, ha a franczia nyelvet mint rendkívüli tantárgyat a tantervben előírt mértékben rendesen tanulta, vagy abból külön felvételi vizsgát tesz. 8. A polgári leányiskola 4- osztályát jó sikerrel bevégzett növendék felvételi vizsga letétele mellett felvehető az elemi tanítónőképezdébe, ha különben 14. évét betöltötte. 9. A nevelés és oktatás vezetésére s igazgatására nézve a községi iskolaszékek, illetve az állami népoktatási tanintézetek gondnoksága számára kiadott utasítások, az irányadók. Tanterv. I. Rendes tantárgyak. Hit- és erkölcstan. (Valamennyi osztályban heti két órán.) A hit- és erkölcstan ezél jó: a növendékek vallásos érzelmének és jó erkölcseiknek ez után is fejlesztése, kifejtése és megszilárdítása. Ez iránt az egyes vallásfelekezetek intézkednek. A tanítást a vallás- és közoktatásügyi ministernek bejelentett s általa elfogadott egyén teljesíti. Magyar nyelv és irodalom. Czél: a) A nyelvtan öntudatos és alapos ismerete és a növendékek értelmi erejének azon fokra kimivelése, hogy magyarul világosan és szabatosan tudjanak beszélni és írni. b) Az irodalom megismertetése fő vonásokban, a kiválóbb irodalmi termékek olvasása, fejtegetése és átérzése által a növendéket beavatni a nemzet szellemi életébe, s ez után is fejleszteni úgy nemzeti érzületét, mint erkölcsi érzését. I. OSZTÁLY. (Heti 4 órán.) Szép és értelmes olvasás, különös tekintettel a magyaros kiejtésre és helyes hangsúlyozásra. Az olvasmányok értelmezése, tartalmuknak rövid összefoglalása , evvel kapcsolatban beszéd- és értelemgyakorlatok oly czélból, hogy a növendékek már jó eleve szokjanak hozzá gondolataiknak tömött, határozott és magyaros kifejezéséhez. E mellett az elemi iskolában szerzett nyelvtani ismeretek számbavételével, alkalmas olvasmányok alapján, a magyar nyelv elemei, leginkább az egyszerű mondat körében. A mondat fő- és mellékrészei. A beszédrészek, a szó elemei (helyesírás alapján), az ige és ragozásának főbb formái, kapcsolatban az állítmány tárgyalásával ; a névragozás, kapcsolatban a mondat egyéb részeivel. Prózai és verses olvasmányok a hazai történelemből és a magyar népéletből. A magyar történeti olvasmányok úgy válogatandók meg, s egészítendők ki a tanító által, hogy a növendék az egész magyar történet legfőbb eseményeiről és legnevezetesebb egyéniségeiről képet szerezhessen magának. Kisebb verses művek szavalása, írásbeli dolgozatul (mentői gyakrabban, de csak az iskolában) másolás, szótagolás, elemzés, diktandóirás, s az év vége felé jól megmagyarázott kisebb mesék és leírások fogalmazása. Az írásbeli dolgozatokat illetőleg úgy ezen, mint a következő osztályokban nemcsak a magyar, hanem más nyelvek tanításánál is a következő szabályok tartandók meg: 1. A kidolgozandó feladatok mindig az azon idő szerint folyamatban levő nyelvtani, illetőleg irálytani oktatásnak legyenek megfelelők s a lehetőségig az olvasottakhoz is alkalmazkodók. 2. Otthoni kidolgozásra csak az iskolában jól előkészített feladatok adhatók, havonként egyszer. 3. Otthoni kidolgozásokkal nem szabad a növendéket elhalmozni, bár írásbeli munkákban egyéb elfoglaltságukhoz mérten gyakorlandók. 4. A már benyújtott és javított Írásbeli dolgozatok letisztázása nem engedtetik meg. 5. Az Írásbeli dolgozatoknál különös gond fordítandó a rendességre, a csinosságra és a jó ízlésre. II. OSZTÁLY. (Heti 3 órán.) Szép és értelmes olvasás: az olvasmány összefoglalása ugyanazon czél szerint, mint az I-sö osztályban. 2