Budapesti Közlöny, 1888. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1888-01-01 / 1. szám

Balogh Jánost, beosztatik az 5. honvéd gy.-féldandár 1. keretszázadához; Pollák Ignáczot, beosztatik a 7. honvéd gy.-féldandár 1. keretszázadához; Bauer Ignáczot, beosztatik a 23. honvéd gy.-féldandár 3. keretszázadához; Hennike Bélát, beosztatik a 17. honvéd gy.-féldandár 4. keretszázadához; Oravik Jánost, beosztatik a 15. honvéd gy.-féldandár 1. keretszázadához; Raffel Pált, beosztatik a 18. honvéd gy.-féldandár 3. keretszázadához; Dömötör Zoltánt, beosztatik az 1. honvéd gy.féldandár 3. keretszázadához; Kovács Aladárt, beosztatik az 1. honvéd gy.-féldandár 2. keretszázadához; Tomkovics Ferenczet, beosztatik a 26. honvéd gy.-féldandár 1. keretszázadához; Rosenfeld Adolfot, beosztatik a 13. honvéd gy.féldandár 4. keretszázadához; Nagy Lajost, beosztatik a 11. honvéd gy.-féldandár 1. keretszázadához ; Szekulesz Emilt, beosztatik az 5. honvéd gy.féldandár 3. keretszázadához; Havas Ármint, beosztatik a 14. honvéd gy.-féldandár 3. keretszázadához; Pavletics Bélát, beosztatik a 10. honvéd gy.-féldandár 3. keretszázadához; Häusler Andrást, beosztatik a 28. honvéd gy.féldandár 3. keretszázadához; Ardelean Cornélt, beosztatik a 4. honvéd gy.féldandár 2. keretszázadához; Alexy Raymondot, beosztatik a 9. honvéd gy.féldandár 4 keretszázadához; Heigel Lipótot, beosztatik a 21. honvéd gy.féldandár 4. keretszázadához; Horváth Mihályt, beosztatik a 19. honvéd gy.féldandár 3. keretszázadához; Manojlovics Arzént, beosztatik a 6. honvéd gy.féldandár 3. keretszázadához; Felföldy Bélát, beosztatik all. honvéd gy.féldandár 2. keretszázadához ; Faragó Sándort, beosztatik az 5. honvéd gy.féldandár 1. keretszázadához; Schöner Hugót, beosztatik a 13. honvéd gy.-féldandár 1. keretszázadához; Jákó Imrét, beosztatik a 3. honvéd gy.-féldandár 3. keretszázadához; Weisz Frigyest, beosztatik az 1. honvéd gy.féldandár 1. keretszázadához; Lemberger Alfrédet, beosztatik az 1. honvéd gy.-féldandár 1. keretszázadához; Winter Ödönt, beosztatik a 10. honvéd gy.-féldandár 3. keretszázadához; a lovasságnál: a következő szabadságolt állományú hadapródokat: gróf Bissingen Ernőt, beosztatik a 3. honvéd huszárezred 3. századához; Bessler Lajost, beosztatik a 9. honvéd huszárezred 2. századához; nemes-ságodi Szvetics Emilt, beosztatik az 1. honvéd huszár-ezred 1. századához; báró Fejérváry Imrét, beosztatik a 2. honvéd huszár-ezred 3. századához; báró Mansberg Ernőt, beosztatik a 2. honvéd huszár-ezred 4. századához ; gróf Cziráky Jánost, beosztatik az 1. honvéd huszárezred 2. századához; palotási Világhy Gyulát, beosztatik az 1. honvéd huszárezred 4. századához; Somogyi Istvánt, beosztatik a 9. honvéd huszárezred 4. századához; Paget Olivért, beosztatik a 9. honvéd huszárezred 1. századához; lubiczi Zaleszky Jenőt, beosztatik az 1. honvéd huszár- ezred 4. századához; gróf Batthyány Elemért, beosztatik az 1. honvéd huszár-ezred 1. századához; Biró Ákost, beosztatik a 3. honvéd huszár-ezred 1.századához; Dr. Samassa Tivadart, beosztatik az 1. honvéd huszár-ezred 2. századához; gróf Bethlen Gergelyt, beosztatik az 1. honvét huszár-ezred 3. századához; gyulai Gaál Rezső Jánost, beosztatik a 3. honvéd huszár-ezred 2. századához; Sperker Ferenczet, beosztatik a 9. honvéd huszárezred 3. századához; 2 Muzsik Mihályt, beosztatik az 5. honvéd huszárezred 2. századához; Saxlehner Árpádot, beosztatik az 1. honvéd huszárezred 1. századához;„ Varga Jánost, beosztatik a 8. honvéd huszárezred 1. századához; Schlesinger Pált, beosztatik a 4. honvéd huszárezred 3. századához; Fernbach Józsefet, beosztatik a 4. honvéd huszárezred 4 századához; Máriaffy Dávidot, beosztatik a 9. honvéd huszárezred 1. századához; a következő altiszteket, volt egyévi önkénteseket : Derczy Pétert, beosztatik a 2. honvéd huszárezred 1. keretszázadához; Sztrázsik Andort, beosztatik az 1. honvéd huszárezred 1. keretszázadéhoz; Ribiánszky Elemért, beosztatik a 2. honvéd huszárezred 1. keretszázadához; Unger Ödönt, beosztatik a 7. honvéd huszárezred 2. keretszázadához; Bárdos Józsefet, beosztatik az 5. honvéd huszárezred 1. keretszázadához; Gyulassy Gyulát, beosztatik a 7. honvéd huszárezred 3. keretszázadához; Busek Györgyöt, beosztatik a 4. honvéd huszárezred 2. keretszázadáihoz; Kohn Ignáczot, beosztatik a 7. honvéd huszárezred 4. keretszázadához ; Szojka Kálmánt, beosztatik a 3. honvéd huszárezred 1. keretszázadához, és Bárczay Gyulát, beosztatik az 1.. honvéd huszárezred 3. keretszázadához. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Kálony Zoltán fizetéstelen segédfogalmazót, valóságos segédfogalmazóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök, Háry István kataszteri segédbiztost a pénzügyministeri számvevőségek személyzeti létszámába III. oszt. számtisztté nevezte ki. A pénzügyministérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök, Papp István budapesti lakost, az országház építési bizottságánál alkalmazva levő dijnokot, a m. kir. pénzügyministeriumhoz Ilod osztályú irodatisztté nevezte ki. A budapesti kir. főügyész, Nemes Pál m. kir. honvéd-huszárőrmestert eperjesi kir. törvényszék a fogházőrmesterré nevezte ki. Pót-czikk.*) Hogy az illető határkerületek forgalma számára a mindennapi kereskedés szükségletei által igényelt könnyítések nyujtassanak, a magas szerződő felek megegyeztek a következőkben: 1. §. a) Az osztrák-magyar monarchia arra kötelezi magát,hogy az Olaszországból Condino és Tione déltiroli kerületek és a Ledro völgye vasműveibe feldolgozásra hozott ócska vas- vagy vashulladékból évenkint 3,000 métermázsa, nyers vasból pedig évenkint 2,000 métermázsa mennyiséget vámmentesen fog bebocsátani. b) Az olasz kormány a maga részéről megengedi, hogy az a) alatt kijelölt mennyiségű ócska vas- vagy vashulladékból és nyers vasból az említett vasművekben feldolgozott és a következőkben részletezett vasáruk teljesen vámmentesen visszavizessenek. Az Olaszországból kivitt minden métermázsa (100 kilogram) nyers vasért és vashulladékért az olasz kormány a bevitelnél vámmentesen bebocsát: vagy 75 kilogrammos rudvasat, nyers tengelyeket, abroncsvasat, ekevasat és nagy vágóeszközöket 20 kilogramm hulladék vagy ócska vas és 80 kilogramm nyers vas fejében; vagy 67 kilogramm kis vágóeszközöket, lánczot, kapát, baltát, fűrészt és ajtó- vagy ablak-vasazatot, vagy öblös árut (casserollerie) 25 kilogramm hulladék vagy ócska vas és 75 kilogramm nyers vas fejében; vagy végre 72 kilogramm szögkovács árut 100 kilogramm ócska vas vagy hulladék fejében. Az említett mennyiségekből a teljes 100 kilogrammig hiányzó rész, az egyes czikkek gyártásánál előforduló hulladékra esik, mely a vám leszámításánál tekintetbe jön. Azon esetben, ha a b) alatt megnevezett gyártmányok előállításánál az Olaszországból behozott nyers vas vagy vashulladékon kívül még osztrákmagyar származású vas is használtatnék, figyelembe veendő azon arány, melylyel az Olaszországból behozott anyagok a gyártmányban részt vesznek. Ezen arány, előadandó esetben, a két magas szerződő fél vámhatóságai által mindegyik vasműre és a gyártmányok minden nemére nézve külön fog megállapittatni. c) A nyers vasnak és hulladéknak Olaszországból az osztrák-magyar monarchiába való kivitele, illetőleg behozatala és az előbb említett czikkeknek az osztrák-magyar monarchiából Olaszországba való visszahozatala, illetőleg ismétt kivitele ugyanazon Olaszország és déli Tirol határán fekvő olasz, illetőleg osztrák vámhivatalnál eszközlendő és pedig a kikészítő eljárás alkalmazásával és az osztrák-magyar vám biztosítása mellett. d) A visszahozatalnak Olaszországba hat havi határidő alatt kell történni. A hitelezett vámok összege az osztrák vámhivatalt megilleti mindazon mennyiségek után, melyek ezen idő alatt ismét ki nem vizetnek. Ezen határidő a vámigazgatóságok egyetértésével a bevivőnek kérelmére kivételes esetekben meghosszabbítható. A vámigazgatóságok a szerződés hatályba lépte előtt a jelen czikk határozatainak keresztülvitele végett a szükséges részletek iránt meg fognak egyezni. 2. §. Mind a beviteli és kiviteli vámtól, mind a vámnyugtáért bélyegilletéktől mentesek lesznek az osztrák-magyar és olasz határon való bevitelnél más kivitelnél az osztrák-magyar monarchiában és Olaszországban a következő czikkek: a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő vámm 2 osztrák értékű krajczárnál vagy a frank öt századánál kevesebb; b) a marhatakaramokra való fa, széna, szalma, alom, csomagolásra és tatarozásra való méh, közönséges nád és káka, élőnövényük fültetények és szőlővesszők, gabona kévékben, hüvelyesek szárastul, ártatlan kender és led, burgonya; c) méhkasok élő méhekkel; d) állatok vére; e) mindenféle tojás ; f) friss és aludt tej; g) faszén, kőszén, turfa és turfaszén; h) épitő- és bányakő, kövező és malomkő, közönséges köszörülő kövek, sarlók és kaszák élesítésére való fenkövek, minezen kövek vágatlanul vagy vágva, de nem csiszolva, sem lemezekbe vágva; salak, kavics, homok; égetlen mész és gipsz ; márga, agyag és általában mindenféle tégla, edények és pipák készítésére való közönséges agyag; i) téglák; k) korpa, sansa (kisajtolt egészen száraz olajbogyóhéj), olajpogácsa és olajos gyümölcsök és magvak kifőzött vagy kisajtolt másféle hulladékai; l) kilugzott nyövényi hamu és kőszénhamu, trágya, ideértve a guanót is, moslék, törköly, sepredék és mindenféle hulladék; kő- és agyagcserepek; arany- és ezüsttajt; iszap; m) kenyér és liszt 10 kilogramm és kisebb mennyiségben; gesztenye 10 kilogramm és kisebb mennyiségben ; friss hús 4 kilogramm és kisebb mennyiségben; sajt 2 kilogramm és kisebb mennyiségben; friss vaj 2 kilogramm és kisebb mennyiségben. 3. §. Beviteli és kiviteli vámtól mentesek lesznek és a vámutakon kívül is szabadon szállíthatók: a munkára való marha, a mezőgazdasági eszközök, azon háziszerek és másféle holmi, melyeket a határszélen lakó földmivelők mezei munkájuk végett vagy lakhelyük változtatása folytán a vámhatáron át behoznak vagy kivisznek. 4. §. Azon mezei termények, — beleértve a rizst is — melyek a magas szerződő felek alattvalóinak lakásaiktól vagy gazdasági épületeiktől az osztrákolasz határ által elválasztott birtokain arattatnak, mind a kiviteli, mind a beviteli vámtól mentesek lesznek, ha ezen épületekbe (a lakásba vagy gazda- *) Lásd: a «Budapesti Közlöny» 1887. évi 296, 297. és 298. számait.