Budapesti Közlöny, 1888. március (22. évfolyam, 51-77. szám)

1888-03-20 / 67. szám

10 Iger és Szabó Rozália örökösöket felhívja, hogy ezen hirdetménynek j­ó szeri közzétételétől számított egy év alatt a hagyatéki tárgyalással a megbízott Szentes Vidor makói köz-­ jegyzőnél annál inkább jelentkezze­nek, mert ezen határidő eredmény­telen lejárta után a részükre és ve­szélyekre kinevezett gondnok Tóth Lajos makói ügyvéddel fog az osz­tály megejtetni, illetve a hagyaték letárgyaltatni. Kelt Szegeden, a kir. törvényszéknek 1888. márczius­­­én tart.­­üléséből. 4237 FELHÍVÁS: 3—1 601/888. Noszlopon 1878. ápril hs 5-én elhalt Ács Erzsébet hagya­téki ügyében ismeretlen tartózko­dása örökös Ács latrán az 1868. LTV. t. sz. 576. §-a értelmében fel­­hivatik, hogy ezen ügyben egy év alatt ezen kir.­­biróságnál személye­sen vagy meghatalmazott által je­lentkezzék, mert ellenesetben a ré­szére s veszélyére kinevezendő gond­nok közbejöttével fog az osztály megtétetni, s osztályrésze, a meny­nyiben bírói letétre nem alkalmas, gondnok által fog kezeltetni. A kir. jbiróság. Devecser, 1888. évi február hó 29. Idézések: 4230 IDÉZÉS: 3—3 589/1888. A nezsideri kir. jbiró­ság közhírré teszi, hogy Pamper Imre ügyvéd által képviselt Gsell­­mann Mátyás gálosi lakos felperes­nek ismeretlen tartozkodása Schmidt János volt gálosi lakos alperes el­len 500 forint tőke és jár. iránti sommás keresetének tárgyalására 1888. évi julius hó 2. napjának d. e. órája ezen bíróságnál kitüzetett, és ismeretlen tartózkodása Schmidt János volt gálosi lakos alperes részére Gulik László nezsideri la­kos ügyvéd ügygondnokul kirendel­tetett. Felhivatik ennélfogva ismeretlen tartózkodása alperes, hogy ügyé­nek czélszerü védelme iránt a ré­szére kirendelt ügygondnokot kel­lően utasitsa, vagy a tárgyalásra személyesen avagy más megbízottja által megjelenjen, mert különben mindezek elmulasztásának következ­ményeit magának tulajdonítsa. — Kelt Nezsideren, 1888. évi márczius hó 6. napján. A nezsideri kir.­­bi­róság.___________________ *575 FELHÍVÁS: 3—2 1464. A vízjogi törvény (1885. évi XXIII. t.-cz.) 191. § a értelmé­ben felhívom a város területén lé­tező azon vízművek és vízhaszná­­lati jogosítványok tulajdonosait, kik a jogosítványukra vonatkozó enge­délyt, s illetve a 20 évi háborítatlan gyakorlat igazolását a m. évi agusz­­tus 25-én 5513. szám alatt kibocsátott hirdetmény folytán eddig nálam be nem jelentették, hogy 6 hónap alatt, vagyis 1888. évi szeptember 10-éig bezárólag az engedélyért folyamodjanak, különben jogosítvá­nyuk elenyészettnek tekintetik, s vízi­­műveik felett a hatóság intézkedik. Megjegyeztetik, hogy az engedély elnyerése czéljából benyújtandó be­adványok és egyéb iratok a vízjogi törvény 191. §-ának második bekez­dése értelmében bélyeg és illeték­mentesek. A folyamodási kötelezettség min­den hatósági engedélyre szoruló vizi­­munkálat tulajdonosára, kiterjed te­hát öntözési, lecsapolási, ármentesí­tési, ipar­vállalatokra, továbbá nyil­vános és magán vízvezetékekre, nyilvános és magán csatornákra, véd­­gátakra és zsilipekre egyaránt ér­vényes. Sopron, 1888. évi márczius hó 10-én. Fink János, polgármester. 4010 IDÉZÉS: 3—3 " 525/88. Az eperjesi kir. tervszék által Peták János­­kisfalusi illetőségű idéztetik, hogy az ellene Peták Béres Anna által ingatlanra nézve a tulajdonjog elismerése iránt folyó évi 525. szám alatt beadott keresetre folyó évi április hó 24-nek délelőtti 9 órájára kitűzött perfel­vételnél jelenjen meg, vagy a ré­szére kirendelt ügygondnokot dr. Oszvald Tivadar eperjesi h. ügyvé­det védelme iránt utasítsa, esetleg más ügyvédet nevezzen meg, ellen­esetben a következményeket magá­nak tulajdonítsa. Kir. törvényszék Eperjesen, 1888. évi január hó 25. 4139 IDÉZÉS: 3—3 1763/88. A veszprémi kir. tvszék közhírré teszi, hogy Neumann Herman komáromi kereskedő felpe­res Deutsch Adolf fia veszprémi czég tulajdonos Deutsch Dó kisz, ismeretlen tartózkodása al­­­­peres ellen 400 frt iránt keresetet­ indított, tárgyalási napul 1888. évi­ ápril hó 4. napjának reggeli 9 órája tűzetett ki, a kir. tvszéknek pertá­rába alperes részére ügygondnokul dr. Rosenthal Sándor veszprémi la­kos ügyvéd neveztetett. Felhivatik tehát az ismeretlen tartózkodásu alperes, hogy a ki­nevezett ügygondnokot czélszerű vé­delmére kellőleg utasítsa, vagy más ügyvédet nevezzen, különben mu­lasztásának következményeit ma­gának tulajdonítsa Kelt Veszprém­ben, 1888. február 29-én. 4314 IDÉZÉS: 3—3 5901/88. A losonczi kir.­­biróság közhírré teszi, hogy Lászly István losonczi ügyvéd által képviselt Lo­­sonczon székelő »Nógrádmegyei nép­bank* * felperesnek ismeretlen tar­tózkodása Galisz András alpe­res elleni 120 frt s jár. iránti som­más keresetének tárgyalására 1888. évi márczius hó 23. napjának d. e. 8 órája ezen bíróságnál Losonczon kitüzetett, és ismeretlen tartózko­dásu Galisz András alperes részére Wágner Endre losonczi ügyvéd ügy­gondnokul kirendeltetett. — Fel­hivatik ennélfogva ismeretlen tar­tózkodásu alperes, hogy ügyének czélszerü védelme iránt a részére kirendelt ügygondnokot kellően uta­sítsa, vagy a tárgyalásra személye­sen avagy más megbízott által megjelenjen, mert különben mind­ezek elmulasztásának következmé­nyeit magának tulajdonítsa. Kelt Losonczon, 1888. évi január hó 21. napján. A losonczi kir.­­biróság. 4322 IDÉZÉS: 3—2 1778/88. Spatz testvérek budapesti bejelentett czég felpereseknek néhai Sulczer Mihály volt budakeszi lakos ismeretlen örökösei ellen 104 frt 85 kr­tőke s jár. iránti sommás perében felhivatnak néhai Sulczer Mihály ismeretlen örökösei, hogy az 1778/88. sz. alatt hozott végzés­sel ezen kir.­­biróság helyiségébe (Óbudán Polgár utcza, 10. sz. a.) 1888. évi ápril hó 18. napjára ki­tűzött tárgyalásra bizonyitékaikkal személyesen vagy megbízottjaik által annál inkább megjelenjenek, mert különben ezen kereset a kirendelt Gsilléry Dávid budapesti ügyvéd, (lak. Óbudán, Kiskorona­ utcza 53. sz. a.) mint ügygondnok közbejöt­tével fog letárgyaltatni és határozat hozatni. Budapest, 1888. évi már­­czius hó 12-én. A pestvidéki kir.­­biróság. 4286 IDÉZÉS. 3—2 785/88. Az ipolysági kir. tvszék közhírré teszi, hogy özvegy Kö­­vesdyné Antal Mária s társ. felpe­resek Korgyik József s társa ezek között Korgyik János és Kor­gyik István netán létező ismeretlen örökösei alperesek ellen a középtári 37. sz. tekvben I. 1. 2. 1. sor­szám alatt foglalt ingatlanok fele­­részének tulajdonjoga s jár. iránt rendes keresetet adván be, a perfel­­vételre 1888. évi május hó 11. nap­jának d. e. 9 óráját ezen kir. tvszék pertárába kitűzte, és hogy a fent nevezett netán létező ismeretlen örökösök alperesek képviselésére dr. Wilh­eim Károly Ipolyságon lakó ügyvédet kinevezte. Egyszersmind felhivatnak Korgyik István és Korgyik János netán lé­tező ismeretlen örökösei alperesek, hogy a részükre kirendelt ügygond­nokot a czélszerű védelemre nézve kellőleg utasítsák, vagy a bíróság­nál más ügyvédet nevezzenek, ellen­kező esetben pedig mindezek elmu­lasztásának következményeit maguk­nak tulajdonítsák. Kir. törvényszék Ipolyságon, 1888. évi márczius 7-én. 4396 IDÉZÉS 1 3 — 1­16/88. A kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék közhiírré teszi, hogy Bölön község arányositási ügyében Elekes Béla biró vezetése mellett megtartandó megengedhetőségi pót­tárgyalás határnapját 1888. évi má­jus hó 4-ik napjának d. e. 9 órá­jára tűzte ki. Mikorra az összes érdekeltek a leírt. rendezési utasítás 15. §. értel­mében azon megjegyzéssel idéztet­nek, hogy a keresetet itten és Bö­lön elöljáróságánál megtekinthetik. A kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék­től 1888. január hó 10-én. 4467 IDÉZÉS: 1 — 1­53/1888. A malaczkai kir.­­bi­róság közhírré teszi, hogy Hrdlovics István felperesnek ismeretlen tar­tózkodása Egoricska Márton alperes elleni 50 frt kölcsöntőke és jár. iránti kisebb polgári kereseté­nek tárgyalására 1888. évi márczius hó 27-ánek d. e. 8 órája ezen bí­róságnál kitüzetett, és ismeretlen tar­­­tózkodásu Zgoricska Márton volt i­gsjari lakos részére Kardossy Nán­­­­dor malaczkai ügyvéd ügygondno­kul kirendeltetett. Felhivatik ennélfogva ismeretlen tartózkodásu alperes, hogy ügyé­nek czélszerü védelme iránt a részére kirendelt ügygondnokot kel­­­­lően utasits, vagy a tárgyalásra­ személyesen avagy más megbízott álal megjelenjen, mert különben mindezek elmulasztásának következ­ményeit magának tulajdonítsa. — Milaczkán, 1888. évi márczius hó 13-án. Csődök, 2341 IDÉZÉS: 1—1 5672/887. A beszterczebányai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy dr. Ripely Ede beszterczebányai ügyvéd által képviselt ismeretlen tartózkodású Lüge József 2 rendű alperes és társai ellen Zsin­­gor János felperes által 120 frt zá­logjog törlése és jár. iránt rendes keresetet adván be, a perfelvételre 1888. évi márczius hó 31. napjának d. e. 10 óráját ezen kir. tvszék per­­tárába kitűzte, és hogy az ismeret­len tartózkodásu alperes képviselé­sére ügygondnokul dr. Ripely Ede beszterczebányai ügyvédet kinevezte. Egyszersmind felhivatik az is­meretlen tartózkodású alperes, hogy a részére kirendelt ügy­gondnokot a czélszerű védelemre nézve kellőleg utasítsa, vagy a bí­róságnál más ügyvédet nevezzen, ellenkező esetben pedig mindezek elmulasztásának következményeit magának tulajdonítsa. Kelt Besz­­terczebányán, 1887. évi deczember hó 31. napján. A beszterczebanyai kir. tvszék. 4232 IDÉZÉS: 3­1 869/888. A rimaszombati kir. tör­vényszék közhirré teszi, hogy Badi­­nyi Gyula ügyvéd által képviselt Ma­­rossy Ernőné szül. Fehér Camilla dob­­sinai lakos, Nagybányáról ismeret­len helyre távozott, férje Marossy Ernő ellen a köztük létrejött há­zasságnak hűtlen elhagyás és engesz­­telhetlen gyűlölség indokából leendő felbontása iránt keresetet adván be, a házasfeleknek bíróság előtti bé­kéltetésére az 1888. évi május hó 15-ik napjának d. e. 9 órája, ennek nem sikerülte esetén az ügy tárgya­lására a fenti napnak d. e. 10 órája tűzetett ki, s házasságvédőül Insti­­torisz Endre rimaszombati ügyvéd kineveztetett. Egyszersmind felhivatik az isme­retlen tartózkodásu alperes Marossy Ernő, hogy a fent kitűzött határ­napig távollétét igazolja, illetve a fenti határnapon ezen törvényszék előtt személyesen megjelenjen, eset­leg a részére ügygondnokul kine­vezett Medveczky Sándor rimaszom­bati ügyvédet a czélszerű védelemre nézve kellőleg utasítsa, ellen esetben mindezek elmulasztásának következ­ményeit magának tulajdonítsa. Ri­­maszombati kir. tvszék 1888. már­czius 6. 4204 IDÉZÉS: 3—1­12/888. Sükösdön elhalt néhai Punczmann Antal és társai hagya­tékában a kalocsai kir. járásbíróság 126/888. p. számú megbízása folytán felhivatik ismeretlen tartózkodása Vörös Mihály sükösdi lakos, hogy 1889. évi márczius hó 16. napján délelőtt Kalocsán irodámban tárgyalásra vagy személyesen vagy törvényes megbízottja által annál bizonyosabban megjelenjen, mert különben a részére ügygondnokul kinevezett sükösdi közgyámmal fog a tárgyalás megtartatni. Kalocsán, 1888. február 24. Pátz Flóris, kir. közjegyző. 4234 IDÉZÉS: 3—1 1938/888. Közhirré tétetik, hogy Lőrinczréve községe határának ál­talános tagosítása iránti birtokren­dezési ügyben az előmunkálatok megkezdése, nevezetesen a képvise­let rendezése, működő mérnök meg­választása és a költség előirányzat elkészítésére határidőül 1888. évi május hó 3-án délelőtt 9 órára tű­zetik ki a helyszínére Lőrinczréve községébe, hova az összes érdekel­tek oly figyelmeztetéssel idéztetnek meg, hogy a hivatalos eljárás elma­radásuk esetében is meg fog történni. A kir. úrbéri tvszéknek kiküldött eljáró bírójától. — Gyulafehérvárit, 1888. évi márczius hó 11-ik napján. Guardazony József, kiküldött eljáró biró. 4282 CSŐD: 3—3 1468/1888. A b. gyulai törvény­szék részéről közzé tétetik, hogy Klein Jakab kőrös­ladányi bejegyzett kereskedő bárhol talál­ható ingó és Horvát-Szlavonorszá­­gok kivételével, a magyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Bócz Géza kir. tör­vényszéki biró, tömeggondnokul Csánki Béla szeghalmi, helyetteséül Jancsovics Emil b. gyulai ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hite­lezők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket az 1888. évi május hó 11. napjáig bezárólag mint a követelések bejelentésére ki­tűzött határidőig, ezen királyi tör­vényszéknél az 1888. évi junius hó 1-ső napjára délelőtti 9 órára e törvényszék 3. számú helyiségeibe kitűzött felszámolási tárgyalás ha­tárnapján leendő megállapitás és osztályozás végett az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129.§§-ai­­ban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeg­gondnoknak jelentsék be, s az álta­­luk leírt dolgokat a tömeggondnok felhívására megbecslés végett mu­tassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvénye­sítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők fel­hivatnak, hogy 1888. évi junius hó 4-ik napján mint eczélra kitűzött határna­pon, d. e. 9 órakor a tervszék fenn ki­tett helyiségében, a csődválasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt Békés- Gyulán, 1888. évi márczius hó 10. napján. A b. gyulai kir. tervszék mint csődbíróság. 4471 CSŐD. 3—1 2281/1888. A marosvásárhelyi kir. tvszék részéről közzé tétetik, hogy Hellvig Frigyes szászrégeni kereskedő bárhol találtató ingó és Horvát-Szlavonországok kivételével a magyar állam területén levő ingat­lan javaira a csőd m­egnyittatott. Csődbiztosul Horváth Miklós tör­vényszéki biró, tömeggondnokul dr. Wermescher Emil Ödön szász­régeni helyetteséül Karaszek Árpád, m.-vásárhelyi ügyvédek neveztet­tek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen mint hitele­zők idényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi május hó 14. napjáig bezárólag, mint a kö­vetelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig ezen kir. tszéknél, az 1888. évi junius hó 7. napjára d. e. 9 órára e tervszék 5. számú szobájá­ba kitűzött felszámolási tárgyalás határnapján leendő megállapitás és osztályozás végett, az 1881. XVII. törv.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen az idézett csődtörvény 126—129. §§­­aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya- m­­atban. Felhivatnak továbbá a zálog és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk birt dolgokat a tömeggond­­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivat­nak, hogy 1888. évi junius hó 11-ik napján, mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 9 órakor a tvszék fent kitett helyiségeiben a csődvá­lasztmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okira-­­tokkal ellátva jelenjenek meg. Kelti M.-Vásárhelytt, 1888. évi márczius . hó 13. napján. A m.-vásárhelyi kir.­­ törvényszék mint csődbíróság. 4491 OSCD. 3­1 1962/1888. Az újvidéki kir. tör­vényszék részéről közzé tétetik, hogy Deutsch Sándor újvidéki la­kos bejegyzett vegyes áru kereskedő ellen (telepe Újvidéken) bárhol ta­láltató ingó és Horvát-Szlavonorszá­gok kivételével, a magyar állam területén lévő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul dr. Schulek Kálmán tervszéki jegyző, tömeggondnokul Gosztovics Pál, helyetteséül dr. Davidovácz Milán újvidéki ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az ál­talános csődtömeg ellen, mint hitele­zők igényt támaszthatni vélnek, hogy ebbeli igényeiket 1888. évi ápril hó 30. napjáig bezárólag, mint a követe­lések bejelentésére kitűzött határ­időig, ezen kir. tszéknél az 1888. évi május hó 14. napjára délelőtt 9 órára e tervszék elé csődbiztosi he­lyiségébe kitűzött felszámolási tár­gyalás határnapján leendő megálla­pitás és osztályozás végett az 1881.évi XVII. törv.-czikkben kijelölt joghát­rányok terhe mellett a csődtömeg el­len az idézett csődtörvény 126—129. §§-aiban foglalt rendeletei szerint az esetben is bejelentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folya­matban. Felhivatnak továbbá a zálog- és meg tartás joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tömeggondnoknak jelentsék be, s az általuk leírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, vissza­­követelési vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­meny­nyiben jogaikat nem érvényesítik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csödhitelezők fel­hivat­nak, hogy 1888. évi május hó 17. napján mint e czélra kitűzött határnapon d. e. 9 órakor a tör­vényszék fennkitett helyiségében a csödválasztmány megválasztása vé­gett, a hitelezői minőségüket iga­zoló okiratokkal ellátva jelenjenek meg. — Kelt Újvidéken, 1888. évi márczius hó 16. napján. Az újvidéki kir. tervszék mint csődbíróság. 4470 CSŐD. 3­1 A kassai kir. törvényszék részé­ről közzé tétetik, hogy ismeretlen helyre távozott Rosenberg Miksa volt kenyheczi lakos ellen, ennek bárhol találtató ingó és Hor­vát-Szlavonországok kivételével a ma­gyar állam területén levő ingatlan javaira a csőd megnyittatott. Csődbiztosul Teleki László tszéki biró, tömeggondnokul Hedry Lőrincz helyetteséül dr. Blázy Kálmán kassai ügyvédek neveztettek ki. Felhivatnak mindazok, kik az álta­lános csődtömeg ellen mint hitelezők igényt támaszthatni vélnek, hogy eb­béli igényeiket 1888. évi ápril hó 21-ik napjáig bezárólag, mint a követelések bejelentésére kitűzött ha­táridőig ezen kir. tszéknél az 1888. évi április hó 26. napjára d. e. 9 órára e törvényszék kisebb tanács­terem helyiségeibe kitűzött fel­­számolási tárgyalás határnapján leendő megállapitás és osztályo­zás végett, az 1881. XVII. t.-czikkben kijelölt joghátrányok terhe mellett a csődtömeg ellen, az idézett csődtör­vény 126 - 129. §§-aiban foglalt ren­deletei szerint az esetben is beje­lentsék, ha igényeik tekintetében külön per volna folyamatban. Felhívatnak továbbá a zálog- és megtartási joggal bíró hitelezők, hogy az általuk szerzett jogot a tö­meggondnoknak jelentsék be, s az ál­taluk bírt dolgokat a tömeggond­nok felhívására megbecslés végett mutassák fel. Azok, a­kiket elkülönítési, visz­­szakövetelési, vagy külön kielégítési jog illet, figyelmeztetnek, hogy a­mennyiben jogaikat nem érvényesí­tik, azok a csődtömeg értékesítését és felosztását gátolni nem fogják. Végre a csődhitelezők felhivatnak, hogy 1888. évi április hó 30-ik napján, mint e czélra kitűzött határ­napon, d. e. 9 órakor a tszák fenn­kitett helyiségében a csőd­választmány megválasztása végett, a hitelezői minőségüket igazoló okiratokkal el­látva jelenjenek meg. Kelt Kassán, 1888. évi márczius hó 16. napján. A kassai kir. tervszék mint csőd­bíróság. 4267 CSŐD: 3—3 3230/88. A debreczeni kir. tvszék részéről közzé tétetik, hogy Rotten- Stein József debreczeni lakos

Next