Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1888-04-01 / 78. szám
Budapest, 1888. 78. szám Vasárnap, április 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY, HIVATALOS LAP. SmuntgZTŐGÉDI IRODA , IV. kerület, hatvani utcza T. szám L emelet, 8. ajtó, Kiaix S-hivatal. : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai vétkürdéssel, vagy helyben bitbn hordva. Egéaz évre........................................20 írt Félévre ....... 10 » Negyedévre..............................5 » Egry teljen lap Ara 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő*-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100-200-szóig 2 frt, 200—300-szóig 2 frt és Így tovább.— Azonfelül minden egyezer beiktatás után 80 kra bélyegdij, az esszskes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 80 krajczárjával is megküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábot petittaregynehirdetétért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 18 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi márczius hó 15-én kelt legfelső elhatározásával: dr. Rodiczky Jenő kassai gazdasági tanintézeti igazgatónak a cs. kir. asztalnoki méltóságot legk. adományozni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Ényi László trencséni állami felsőbb leányiskolái rendes tanárt, ezen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Veres Ferencz sárospataki állami tanitóképezdei segédtanárt, ezen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, Lányi Ernőt, a budapesti állami elemi és polgári iskolai tanítóképezde gyakorló polgári iskolájának rajztanítóját, ezen állásában végleg megerősítette. A pestvidéki kir. törvényszék elnöke, Törseök Károly ügyvédjelöltet a nagykátai kir. járásbírósághoz segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. A pénzügyministérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök, I. évi 16,326. szám alatt a következő körrendeletét bocsátotta ki. Egyetértve a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal, valamint a cs. és kir. közös hadügyministeriummal és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok illetékes ministeriumaival, a soósmezei m. kir. mellékvámhivatal azon vámhivatalok közé soroltatott, melyeken át a lovak korlátlan kivitele, a lókiviteli tilalom korlátolt megszüntetése tárgyában 1887. évi julius hó 11-én 38.747. szám alatt kiadott körrendelet értelmében meg van engedve. Kelt Budapesten, 1888. évi márczius hó 22-én. A bobajánosháza-sümegi helyi érdekű gözmozdonyu vasútra vonatkozó enged.élszoll.mány. A Bobajánosházától Sümegig vezetendő helyi érdekű gözmozdonyu vasutat a m. k. ministerium, az 1880: XXXI. t.-cz. 1-so § a alapján, és Ó császári és Apostoli királyi Felségének Bécsben, 1888. évi márczius hó 17-én kelt legfelső elhatározása folytán, a következő feltételek alatt engedélyezi: u. m.: 1 §. Ezen okmány erejénél fogva Eitner Sándor, Szűcs István, Bozzay Imre és Lázár Bernát engedélyt nyernek és kötelezettséget vállalnak arra, hogy a magyar-nyugati vasút Bobajánosháza állomásából kiindulva Jánosházán, Nemes-Kereszturon és Gogánfa-Gyömörén át Sümegig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyú vasutat az alábbi feltételek alatt megépítsék és azt a jelen engedélyokmány hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák.2.§. A nevezett engedélyesek részére a jelen engedélyokmány értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. t.-cz. a helyi érdekű vasutakra nézve megszab; viszont engedélyesek a most idézett törvényczikk azon határozatainak, melyek reájok, mint engedélyesekre kötelezettségeket rónak, magukat feltétlenül alávetik. Az engedélyesek továbbá szorosan alkalmazkodni kötelesek: a) a jelen engedélyokmány határozataihoz; b) a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1868. évi április hó 20-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX. t.-cz. által beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott vasúti üzletrendtartáshoz és üzletszabályzathoz annyiban, amennyiben ezek a jelen engedélyokmányban megállapított egyes határozatok és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek, s végre: c) minden egyéb, már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. ...................... 3.§. A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a közmunka- és közlekedésügyi ministérium által egyidejűleg kiadott, és a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fentartatván nevezett ministérium részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen. 4.§. Az engedélyesek kötelesek a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokmány keltétől számítandó három hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a közmunka- és közlekedésügyi ministérium elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a ministérium által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyeseket terhelik. A közmunka- és közlekedésügyi ministerium a jelen engedélyokmányban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1887. évi deczember hó 21-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel, az előterjesztett terveket átvizsgáltatja, és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja, és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég létetett, az építési engedélyt, harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja. Az engedélyesek minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával kötelesek a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumáltal a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyesek az általuk a közmunka- és közlekedésügyi ministérium részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához, a nevezett ministérium engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartoznak. A pálya építését engedélyesek az engedélyokmány keltétől számított 1 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartoznak. 5. §. Ezen pálya kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátitási jog ezennel engedélyeztetik. 6 §• A magyar nyugoti vasút Bobajánosháza állomásához való csatlakozás, és az ennek folytán szükséges uj építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyesek a magyar nyugati vasút igazgatóságával, a közmunka- és közlekedésügyi ministérium előző jóváhagyásának fentartása mellett, egyezségre lépni kötelesek. A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyesek az építési tőkéből fedezni tartoznak. Ha egyébiránt más pályák csatlakozása, állomások és egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata, kocsi-kölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a közmunka- és közlekedésügyi ministérium fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 7. §: Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 680,000 frt, azaz: hatszáznyolcvan ezer írtban állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyesek 65000 frtot tartoznak fordítani. Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a közmunka- és közlekedésügyi ministérium a pénzügyi ministériummal egyetértőleg állapítja meg. A fentebbi tőkéből 20,000 frt készpénzben kihasítandó, s mint tartalék külön kezelendő. Ezen tartaléktőke csakis a közmunka- és közlekedésügyi ministériumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható. 8. §. Az engedélyesek kötelesek a forgalmi eszközöket, síneket és egyéb,az építésnél és az üzletnél használandó anyagokat a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a közmunka- és közlekedésügyi ministériumtól esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye. Lapunk mai számához negyed ív melléklet, s egy ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.