Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-01 / 78. szám

9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a közmunka- és közlekedésügyi ministérium rendeli el. A­mennyiben az időjárási viszonyok megenge­dik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezé­sek teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyesek kérelmére azonnal el fog rendeltetni. 10. §. Engedélyesek kötelesek a jelen engedélyokmány kiadása előtt 34.000 frt azaz: Harmincznégy­­ezer o. é. frtnyi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a magy. kir. közp. állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizs­gálatának eredményes befejezése után s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a közmunka- és közlekedésügyi ministérium részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyéb­iránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkal­mával megállapított hiányok teljes pótlásáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható. 11­ §• Az engedélyezett pálya üzletének kezelését en­gedélyesek a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministérium jóváhagyásával ezen helyi érdekű vasút, illetőleg a magyar nyugati vasút még hátra lévő engedélyének egész tartamára a magyar nyu­gati vasút igazgatóságára ruházván át, az e rész­ben a m. kir. államvasutaknál érvényben lévő szabványszerződés mintájára megkötendő szerző­dés a jelen engedélyokmány kiegészítő részét képezi. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vas­út számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb ársza­bási tételként személy- és kilométerenként a maga­sabb osztályban 5 kr, az alsóbb osztályban pedig 3 kr szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az első rangú vasutakon használatban levő Tl­od osztályú,­­ illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. A­mennyiben engedélyesek három kocsiosztályt rendeznének be, a közbeneső osztályért személy- és kilométerenként 4 kv díjtétel szedhető be. b) úti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 klgr.-nyi súlytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 klgr. és kilométerenként 0­ 40 kr.-nyi legmagasabb díjtétel alkalmazható, úti podgyásznál szabadsuly nem követelhető. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legma­gasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. db. áru osztályban 0’90 kr, a Il-ik mérsékelt db. áru osztályban 0-60 kr és a terjedelmes áruk után 1­20 kr. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban ki­lométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 0­ 50 kr díjtétel mellett szállítandó. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra nézve a mérsékelt darabáru osztály fen­tebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási hatá­­rozmányok tekintetében, valamint a kezelési és mellékilletékek s végül a hullák, hintók, élő álla­tok, külön vonatok stb. viteldíjaira nézve a magy. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Engedélyesek az általuk építendő vasútvonal üz­letét mindenkor olykér kötelesek vezetni, hogy díj­szabási intézkedéseik a hazai ipar és termelés általá­nos érdekeivel összhangban legyenek. Ezen czélból az engedélyesek külön kötelezik magukat: 1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikk behozatalára vagy átvitelére nézve en­gedélyeznek, egyúttal a hazai termékeknek is enge­délyezni fogják, ha vonalukon legalább ugyan­oly távolságra szállíttatik, mint a kedvezménye­zett külföldi czikk. 2. Hogy külföldi czikk behozatalára vagy átvi­telére soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészle­tet nem fognak engedélyezni, mint a­milyet ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állo­másról szednek. 3. Az adriai kikötők felé irányuló forgalomban az engedélyesek vonalán mérséklések csupán a hazai kikötő javára fognak engedélyeztetni. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 6-ik §.-ban megállapított tényleges építési és berende­zési tőke 7°/0-át meghaladja, jogában álland­ó köz­munka- és közlekedésügyi ministériumnak, az engedélyesek meghallgatása mellett, a díjszabáso­kat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag sza­bályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokmány határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. 13. §. Az előző §. értelmében meghatározott díjsza­bási tételek engedélyesek által időközben egész­ben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésé­vel nagyobbodó mérvben leszállíthatók. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjá­tól számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállítási kedvezmény a fennálló sza­bályok értelmében előzetesen kihirdetendő, és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmi­szereknek a belföldön beállott rend­kívüli megdrágulása esetében joga van a köz­munka- és közlekedésügyi ministériumnak azok fuvardíjait a drágaság tartamára, az engedélyok­­mányt legmagasabb díjtételek felére leszállítani. 15. §• A katonaság és katonai javak leszállított díj­tételekkel szállítandók, és pedig egyrészt a csász. és kir. közös hadügyi miniszer és a magy. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgató­­ságok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katona-szállitási díjszabás és annak függeléke alapján. A katona-szállitás iránt létrejött vagy létre­hozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók to­vábbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági köze­gek és végül a fegyenczek szállítása tekintetében is. Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a kato­nai szállításokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezmények­hez, melyek által a szállításhoz szükséges felszere­lési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsá­tása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Kötelesek továbbá az engedélyesek azon hatá­rozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkal­mazkodni, melyek a hadi vasúti osztályokra s azoknak béke idején új építkezésekhez vagy fenn­tartási munkálatokhoz való használatára vonat­kozólag a cs. és kir. közös hadügyministérium által kiadattak, vagy megállapíttatni fognak. Háború és mozgósítás esetén kötelesek az en­gedélyesek a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján, a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig, a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határo­zatok és kedvezmények önként érthetőleg érvé­nyesek a szolgálatban utazó magy. kir. honvéd­ségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadse­reg kiegészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül al­kalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a had­sereg, hadi­tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. t.-cz. 38. §-ában és az 1873. évi II. t.-cz.-ben megállapitvák. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekei­nek ezen engedélyokmány alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használ­ják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbi­­zattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállitandók. 17. §. Tekintettel az 1880. évi XXXI. t.-cz. 4. §-ában foglalt, a kir. postát érdeklő intézkedésekre, enge­délyesek kötelesek a postaszállítás módozatai és fel­tételei iránt az idézett törvényes határozat ál­tal követelt egyességet legalább is a pálya üzle­tének megnyitását, vagy a rendes napi közlekedés berendezését 3 hónappal megelőzőleg létesíteni s e végből a közmunka- és közlekedésügyi ministé­­riumnál idejében s mindenesetre még az engedély­­okmányilag kitűzött építési határidő első felé­ben előterjesztést tenni. A vasút igazgatósága és alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés posta­­bérmentes. 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szük­séges üzleti távirda-vezetékeknek a pálya indóhá­­zain és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó el­szigetelőig, valamint a forgatható védjelző készü­lékekig való kiépítését, a részletekre nézve az en­gedélyesekkel a közmunka- és közlekedésügyi mi­nistérium jóváhagyása mellett megállapítandó egyezmény alapján, az illető kerületi kir. távirda­­igazgatóság hajtatja végre. Kötelezve vannak ennélfogva az engedélyesek a közmunka- és közlekedésügyi ministériumot a távirdaépítkezés elrendelése és a fent jelzett egyez­mény megállapítása végett oly idejekorán megke­resni, hogy a távirdaépítkezésekhez szükséges anyagok beszerzésére és a távirdaépítkezéseknek a pálya megnyitásáig leendő elkészítésére elég idő maradjon. Engedélyesek kötelesek megengedni, hogy a felállítandó távirda-vezeték oszlopai a pálya saját területén állíttassanak fel — a nélkül, hogy az engedélyesek az elfoglalt területért jelen­ben vagy jövőben kártalanítást követelhetnének. A távirdaoszlopok helyei, valamint a távirda­­vezeték más megerősítési pontjai az engedélyesek és az illető kerületi kir. távirdaigazgatóság építési közegei által egyetértőleg és úgy állapítandók meg, hogy azok miatt sem a vasúti üzlet, sem az üzleti személyzet biztonsága veszélyeztetve ne legyen. Engedélyesek kötelesek azon esetben, ha az üz­leti távirdavezetékkel egyidejűleg állami távirdave­­zeték nem építtetnék, a távirdaoszlopok és más távirda-építési anyagok összes árát s az összes távirda-építési költségeket; azon esetben pedig, ha egyidejűleg állami távirdavezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épí­tési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét, a közmunka- és közle­kedésügyi ministériumnak megtéríteni. Mindkét esetben kötelezve vannak az engedé­lyesek a közmunka- és közlekedésügyi ministé­rium kivonatára az előbbi pontban érintett táv­­irda-építkezésekhez szükséges összegeket az utó­lagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni és a távirdaoszlopokat s a többi összes távirda-építési anyagokat, az építendő pálya mentén, az illető kerületi kir. távirdaigazgatóság által meghatáro­zandó módon és időben a már lerakott vasútvá­­gányon, saját költségükön szétosztani. Az üzleti vezetékek átadásakor az engedélyesek számlájára épített üzleti vezetékek összes leltári állománya az engedélyesek birtokába megy át. Jogában áll azonban a közmunka- és közleke­désügyi ministériumnak a vaspálya mentén fenn­álló oszlopokra bármikor államtávirda-vezetéke­ket alkalmazni, és ekkor a távirdaoszlopok, az ál­lam költségén való fentartásának kötelezettsége mellett, a magyar állam ingyen tulajdonába men­nek át. A vasútüzleti távirdavezetékeket az engedé­sek, a közmunka- és közlekedésügyi ministérium szokott ellenőrködése mellett, kizárólag csak azon sürgönyzésekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czéljából az igazgatóság és alárendelt kö­zegei, vagy ez utóbbiak által egymás közt vál­­t­zatnak. 2

Next