Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1888-04-01 / 78. szám
Jogosítva van azonban a közmunka- és közlekedésügyi miniszérium a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, amennyire azt az üzleti forgalom megengedi, úgy állami, mint magántáviratok továbbadására, szokott ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a távírás díjának az engedélyesek és a magyar állam közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatok Hasonlóan külön egyezményben állapíttatnak meg az engedélyesek és a közmunka- és közlekedésügyi ministérium közt azon feltételek is, melyek a vaspálya mellett felépített távirdavezetékek felügyelését, fentartását s az azokon netalán későbben a vaspálya-igazgatóság kivonatára eszközlendő változásokat vagy áthelyezéseket s általában mimikrin távirdai ügyeket illetik, melyek a fentebbi pontok által még nem szabályozzák. 19. §: Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat berendezése kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesznek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek , illetőleg a melyek a közmunka- és közlekedésügyi ministérium részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Az engedélyesek kötelesek továbbá a közmunka- és közlekedésügyi ministérium rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenként 14.000 frtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyesektől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat a közmunka- és közlekedésügyi ministérium által kiadott számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a közmunka- és közlekedésügyi ministériumhoz bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni, s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt statistikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyeseknek jogukban álland részvénytársaságot alapítani s a tényleges építési és berendezési költség beszerzése czéljából névre vagy előmuta■tóra szóló törzs- és elsőbbségi részvényeket bocsátani ki, olyképen, hogy a kibocsátandó elsőbbségi részvények a megállapított alaptőkének a/B részét meg ne haladják, a törzsrészvények pedig az alaptőkének legalább 2/B részét tegyék. Ha az imént említett módon elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministérium által a pénzügyministériummal egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amíg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokmány alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fenntartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a közmunka- és közlekedésügyi ministériumhoz fölterjesztendők, s a nevezett ministérium részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Sümeg s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal, és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokmány kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya és tartozékai tehermentes átszállásának, illetőleg megváltásának biztositása tekintetéből kiköttetik, hogy a pálya és tartozékainak jelzálogi megterheléséhez a közmunka- és közlekedésügyi ministerium engedélye esetről-esetre előzetesen kikérendő. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2-ik §-ában előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikk határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netaláni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztalak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §: A közmunka- és közlekedésügyi ministérium az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett ministérium részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A közmunka- és közlekedésügyi ministériumnak joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A közmunka- és közlekedésügyi ministérium által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a közvagy az állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a nevezett ministériumnak további eljárás végett jelentést tenni. 24. §. A közmunka- és közlekedésügyi ministériumot megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeiknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 frttól 10.000 frtig terjedhető bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a közmunka- és közlekedésügyi ministérium által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett bírság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási úton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott pénzbírság a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti öszszegre a pénzbírság levonásának napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokmányon vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3-ik §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve még nem tartatnának, s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11-ik §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék: a közmunka- és közlekedésügyi ministérium a jelen engedélyokmányt bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, anélkül,hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása, s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a közmunka- és közlekedésügyi ministériumot illeti meg; — önként értetődvén, hogy ezen intézkedések kárai és veszélyei kizárólag az engedélyeseket terhelendik. 25. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét képező okmányok minden okmányszerü kiadmányai csak 1 frtra szabott bélyegdij alá esnek. Kelt Budapesten, 1888. évi márczius hó 26-án. A m. kir. ministerium nevében : Baross Gábor, s. k. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister. (Kiegészítő melléklet a bobajánosháza-sümegi helyi érdekű vasútra vonatkozó 18.577/1888. számú engedélyokmányhoz.) A bobajánosháza-sümegi helyi érdekű gőzmozdonyu vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A Bobajánosházától Sümegig vezetendő vasút, mint szabványos vágányu helyi érdekű gőzmozdonyu vasút az 1888. évi márczius hó 26-án kelt engedélyokmány 3-ik §-a értelmében, a közmunka- és közlekedésügyi ministérium által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő, s olykép berendezendő, miszerint a kiépített pályán a vonatok óránkénti 30 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett ministériumhoz jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni; ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni kötelesek. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető. — A legnagyobb emelkedés, vagy esés 10°/Cv-al állapíttatik meg. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 mtrnél kisebb félátmérővel nem szabad hinniük. A pálya szabványszerű koronaszélessége az alépítmény felszínében, azaz a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 46 métert tegyen.*