Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-01 / 78. szám

Jogosítva van azonban a közmunka- és közle­kedésügyi miniszérium a pályaigazgatósággal egyetértve, ezen üzleti vezetékeknek, a­mennyire azt az üzleti forgalom megengedi, úgy állami, mint magántáviratok továbbadására, szokott ellen­őrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja és a táv­­írás díjának az engedélyesek és a magyar állam közti megosztása külön egyezmény által fog sza­bályoztatok Hasonlóan külön egyezményben állapíttatnak meg az engedélyesek és a közmunka- és közleke­désügyi ministérium közt azon feltételek is, me­lyek a vaspálya mellett felépített távirdavezetékek felügyelését, fentartását s az azokon netalán ké­sőbben a vaspálya-igazgatóság kivonatára eszköz­­lendő változásokat vagy áthelyezéseket s általában mimikrin távirdai ügyeket illetik, melyek a fen­tebbi pontok által még nem szabályozzák. 19. §: Mihelyt a forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szol­gálat berendezése kívánatosnak vagy szükséges­nek mutatkozand, az engedélyesek kötelesek lesz­nek saját költségükön mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasí­tások szerint szükségesek , illetőleg a melyek a közmunka- és közlekedésügyi ministérium részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak. Az engedélyesek kötelesek továbbá a közmunka- és közlekedésügyi ministérium rendeletére min­den kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegy-bevétel kilométerenként 14.000 frtot osztrák értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedé­lyesektől csak az alább megállapított engedély­tar­tam első 70 éve alatt követelhető. 20. §. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett vas­út üzletéről a számadásokat a közmunka- és közlekedésügyi ministérium által kiadott szám­lázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteségszámlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a közmunka- és közlekedésügyi minis­­tériumhoz bemutatni. Kötelesek továbbá az engedélyesek a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelen­tést szerkeszteni s közhírré tenni, s mindennemű, a felügyeleti hatóságok által kívánt statistikai adatot beszolgáltatni. 21. §. Engedélyeseknek jogukban álland részvénytársa­ságot alapítani s a tényleges építési és berendezési költség beszerzése czéljából névre vagy előmuta­­■tóra szóló törzs- és elsőbbségi részvényeket bocsá­tani ki, olyképen, hogy a kibocsátandó elsőbb­ségi részvények a megállapított alaptőkének a/B részét meg ne haladják,­­ a törzsrészvények pedig az alaptőkének legalább 2/B részét tegyék. Ha az imént említett módon elsőbbségi részvé­nyek bocsáttatnának ki,­­ a pálya tiszta jövedel­méből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministérium által a pénzügyministériummal egyetértőleg megál­lapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-al megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehez képest a törzsrész­­vények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, a­míg az összes elsőbbségi részvények nem tör­lesztettek. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazon­által minden egyéb társasági jogokban és kötele­zettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokmány és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvény­­társaságra változatlanul kötelezők, s ehez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokmány alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fenn­tartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szüksé­ges alapszabályok, a kibocsátandó czímletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóvá­hagyás végett a közmunka- és közlek­edésügyi ministériumhoz fölterjesztendők, s a nevezett ministérium részéről az alapszabályokban, valamint a czímletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai rész­vényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Sümeg s hivatalos ügy­kezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal, és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokmány kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélve­zetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya és tartozékai tehermentes átszállásának, illetőleg megváltásának biztositása tekintetéből kiköttetik, hogy a pálya és tartozékainak jelzálogi megterheléséhez a közmunka- és közlekedésügyi ministerium engedélye esetről-esetre előzetesen kikérendő. Az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2-ik §-ában előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekin­tetében ugyancsak az idézett törvényczikk határo­zatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, u. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az álta­luk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netaláni tartalékalapot és a kinnlevő cse­lekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, a­melyek megszerzésére vagy előállítására a kor­mány által azon határozott hozzáadással hatal­maztalak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §: A közmunka- és közlekedésügyi ministérium az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést sze­rezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett ministérium részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A közmunka- és közlekedésügyi ministérium­­nak joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A közmunka- és közlekedésügyi ministérium által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgató­ság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz­vagy az állami érdekekre netán hátrányos, az enge­délyokmánynyal ellenkező intézkedéseket felfüg­geszteni s erről a nevezett ministériumnak további eljárás végett jelentést tenni. 24. §. A közmunka- és közlekedésügyi ministériumot megilleti a jog, hogy engedélyeseket a jelen en­gedélyokmány és az annak kiegészítő részét ké­pező okmányokban megállapított kötelezettségeik­nek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 frttól 10.000 frtig terjedhető bírság kivetése által szoríthassa.­ ­ A kivetett és a közmunka- és közlekedésügyi ministérium által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett bírság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egy­szerű közigazgatási úton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott pénzbírság a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti ösz­­szegre a pénzbírság levonásának napjától számí­tandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokmányon vagy egyéb törvé­nyes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3-ik §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve még nem tartatnának, s e határidők megtartásának elmulasz­tása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11-ik §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék: a közmunka- és közlekedésügyi ministérium a jelen engedélyokmányt bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilvá­níthatja, a­nélkül,hogy ezen határozatból kifolyó­lag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel lép­hetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatá­lyon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása, s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedé­sek tétessenek, a közmunka- és közlekedésügyi ministériumot illeti meg; — önként értetődvén, hogy ezen intézkedések kárai és veszélyei kizáró­lag az engedélyeseket terhelendik. 25. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét képező okmányok minden okmányszerü ki­admányai csak 1 frtra szabott bélyegdij alá esnek. Kelt Budapesten, 1888. évi márczius hó 26-án. A m. kir. ministerium nevében : Baross Gábor, s. k. közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister. (Kiegészítő melléklet a bobajánosháza-sümegi helyi ér­dekű vasútra vonatkozó 18.577/1888. számú engedélyok­mányhoz.) A bobajánosháza-sümegi helyi érdekű gőz­­mozdonyu vasút építésére és üzleti berende­zésére vonatkozó feltételek. I. Általános határozmányok. A Bobajánosházától Sümegig vezetendő vasút, mint szabványos vágányu helyi érdekű gőzmozdo­­nyu vasút az 1888. évi márczius hó 26-án kelt engedélyokmány 3-ik §-a értelmében, a köz­munka- és közlekedésügyi ministérium által előző­leg helybenhagyandó tervek alapján s az alább kö­vetkező részletes határozmányok szerint építendő, s olykép berendezendő, miszerint a kiépített pályán a vonatok óránkénti 30 km. legnagyobb sebesség­gel közlekedhessenek. Engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszkö­zökre vonatkozó szállítási szerződéseket és fel­tétfüzeteket a nevezett ministériumhoz jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni; ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalány­­összegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni kötelesek. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető. — A legnagyobb emelkedés, vagy esés 10°/Cv-al álla­píttatik meg. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 300 mtrnél kisebb félátmérővel nem szabad hin­­niük. A pálya szabványszerű koronaszélessége az alépítmény felszínében, azaz a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 4­6 métert tegyen.*

Next