Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)
1888-04-08 / 83. szám
Budapest, 1888 83. szám. Vasárnap, április 8. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre............................20 írt Félévre ....... 10 s Negyedévre..............................5 . Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitő”be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1árt,* 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hirdetésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és többszöri hirdetésért 13 kr minden beiktatásnál. A bélyegdij külön minden beiktatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1888. évi VII. TÖRVÉNYCZIKK az állategészségügy rendezéséről. (Szentesitést nyert 1888. évi márczius hó 24-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1888. évi márczius hó 31-én.) (Folytatás és vége.) IX. FEJEZET. Büntetések meghatározása. 146. §. A ki a marhavész terjedése ellen a hatóság által elrendelt zár- vagy egyéb felügyeleti szabályokat megsérti, vétség miatt három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha a szabályok ezen megsértése következtében valamely marha a ragályos részbe esett, az, a ki a szabályokat tudva megsértette , egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A kísérlet büntetendő (1878. V. t.-cz. 446. §-a). 147. §. Azon állatorvos, a ki sürgős esetekben a hivatásával járó szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja, vagy elhalasztja, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha pedig állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban levő állatorvos ezen hivatalos alkalmazásával egybekötött állatorvosi szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja , kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879: XL. t.-cz. 97. §-a). 148. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban levő állatorvos, aki marhavész idején, habár lemondás folytán, de ennek szabályos elfogadása előtt, hivatalos állását elhagyja, vagy az ezzel egybekötött szolgálat teljesítését alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja (1879: XL. t.-cz. 98. §-a). 149. §. Aki a felügyelete alatt levő állaton a veszettség vagy más akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli, és azon állatot azonnal el nem különíti vagy másként ártalmatlanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt betegségről a hatóságnak jelentést nem tesz: háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 102. §-a). 150. §. A ki beteg állatokról az emberek egészségére háramolható veszélyek kikerülése végett kiadott valamely rendeletet vagy szabályrendeletet más mint a 149. §-ban körülírt esetben szegi meg: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 103. §-a). 151. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és száz forint pénzbüntetéssel büntetendő: 1. aki az élelemre levágandó marhák vagy más állatok megvizsgálására, s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügyi szabályokat megszegi; 2. aki olyan marhát, vagy állatot, melyet a fennálló szabály szerint csak a közvágóhídon szabad levágni, máshol vágat vagy vág le ; vagy 3. aki olyan helyeken, ahol közvágóhíd nincsen, a marhák vagy más állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi, s az ekként levágott marha vagy állat húsát, emberi élelemre árulja, adja vagy használja; 4. aki elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat húsát, e körülményt tudva, emberi eledelre használja vagy e czélra másoknak adja. Visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés kiállásától két év nem múlt el, a büntetés két hónapig terjedhető elzárásig és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetésig emelhető (1879: XL. t.-cz. 104. §-a). 152. §. Kihágást követ el és háromszáz forint erejéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki állatokat vagy nyers terményeket a jelen törvény 5., 6., 41., 43., 44., 45., 46., 49., 50. és 61. §-aiban megjelölt belépési állomások kikerülésével, vagy korlátozások figyelemben tartása nélkül hoz be; b) aki a marhavész alkalmából a hatóság által az 52—66. §-ok alapján elrendelt intézkedések ellen vét. 153. §. Kihágást követ el és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) azon vásártulajdonos avagy bérlő, a ki a 11. §-ban megkövetelt állategészségügyi rendtartást nem alkalmazza; b) a ki a 20. §-ban előírt intézkedéseket az állatok vasúti és hajószállításánál nem tartja meg; c) a ki a 29. és 30. §-ok alapján elrendelt elkülönítést kellően nem hajtja végre; d) a ki a 34., 61., 70., 75., 79., 84., 89., 99. és 102. §-ok ellenére beteg állatok húsát,tejét és nyers terményét forgalomba hozza vagy fölhasználja; e) a ki a 123. §. intézkedései ellenére állatokat gyógykezel. 154. §. Kihágást követ el és egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki a 8. §. ellenére állatokat marhalevél nélkül elad, megvesz vagy szállít; b) az a mészáros, marhakereskedő vagy marhahizlaló, aki a 12. és 13. §-okban kívántaknak nem felel meg; c) a ki a 14. §. rendeleteinek ellenére állatot vágóhídon kívül és állategészségügyi vizsgálat nélkül vág vagy szúr le; d) az a pásztor, aki a 15. §. ellenére állatot fogad nyájába; e) a ki a 17. §. ellenére marhát legelőre hajt; f) a ki a 18. §. ellenére állatokat arra ki nem jelölt utakon hajt; g) a ki a 23. §. ellenére az állatok olynemű megbetegedését nem jelenti be, mely betegség az emberekre vagy az állatokra nem veszélyes; h) a ki a 31., 32. és 33. §-ok alapján elrendelt korlátozásokat szegi meg; i) a ki a 68. §. alapján kiadott rendelet ellenére kutyáját megkötve nem tartja; j) a ki 62., 71., 77., 86. és 103. §-ok ellenére beteg állatokat gyógyít, beolt, rajtuk műtétet végez, illetőleg hullájukat bonczolja; k) a ki 91. és 95. §-ok ellenére lovat, vagy szarvasmarhát tenyésztésre alkalmaztat; l) a ki a 48. §. ellenére marháját a törzskönyvvezetőnek be nem jelenti. 155. §. Hamis bizonyítványokkal eladásra szállított, vagy tudva hamis bizonyítványokkal vett, vagy szállított állat, úgyszintén a határszéli törzskönyvekbe be nem jegyzett marha, a helyi vagy határzár megszegése, valamint a kijelölt belépő állomások és hajtóutak elkerülésével hajtott vagy csempészett állat, vagy tárgy elkoboztatik. Az elkobzás mindig külön határozatban vagy a vétkes egyén ellen hozott ítéletben mondandó ki. Elkobzott állatok és tárgyak — amennyiben a fennálló törvények vagy viszonyok szerint ártalmatlanokká nem teendők — értékesítendők. A befolyó összeg — amennyiben az elkobzást nem királyi bíróság rendelte el — állategészségügyi czélokra fordíttatik és felerészben az államkincstárt, felerészben azon községet illeti, amelynek területén a kihágás elkövettetett. A nagy- és kisközségeket illető összegek a megyei pénztárban kezelendők. 166. §. A jelen törvény által kihágásnak minősített cselekmények és mulasztások után kiszabott pénzbüntetések állategészségügyi czélokra fordíttatnak, és felerészben az államkincstárt, felerészben azon községet illetik, melynek területén a kihágás elkövettetett. A nagy- és kisközségeket illető összegek a megyei pénztárban kezelendők. 157. §. A kihágásokról szóló büntető-törvény (1879 : XL. t.-cz.) átalános határozatai — a mennyiben a Lapunk mai számához egy és fél ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.