Budapesti Közlöny, 1888. április (22. évfolyam, 78-101. szám)

1888-04-08 / 83. szám

Budapest, 1888 83. szám. Vasárnap, április 8. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre............................20 írt Félévre ....... 10 s Negyedévre..............................5 . Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám I. emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitő”­be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1­árt,* 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. 1888. évi VII. TÖRVÉNYCZIKK az állategészségügy rendezéséről. (Szentesitést nyert 1888. évi márczius hó 24-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1888. évi márczius hó 31-én.) (Folytatás és vége.) IX. FEJEZET. Büntetések meghatározása. 146. §. A ki a marhavész terjedése ellen a hatóság ál­tal elrendelt zár- vagy egyéb felügyeleti szabályo­kat megsérti, vétség miatt három hónapig terjed­hető fogházzal büntetendő. Ha a szabályok ezen megsértése következtében valamely marha a ragályos részbe esett, az, a ki a szabályokat tudva megsértette , egy évig terjedhető fogházzal, és ezer forintig terjedhető pénzbüntetés­sel büntettetik. A kísérlet büntetendő (1878. V. t.-cz. 446. §-a). 147. §. Azon állatorvos, a ki sürgős esetekben a hiva­tásával járó szolgálatot alapos ok nélkül megta­gadja, vagy elhalasztja, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha pedig állami, törvényhatósági vagy községi hivatalos alkalmazásban levő állatorvos ezen hi­vatalos alkalmazásával egybekötött állatorvosi szolgálatot alapos ok nélkül megtagadja vagy el­halasztja , kétszáz forintig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő (1879: XL. t.-cz. 97. §-a). 148. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő azon állami, törvényhatósági vagy községi hivata­los alkalmazásban levő állatorvos, a­ki marhavész idején, habár lemondás folytán, de ennek szabályos elfogadása előtt, hivatalos állását elhagyja, vagy az ezzel egybekötött szolgálat teljesítését alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja (1879: XL. t.-cz. 98. §-a). 149. §. A­ki a felügyelete alatt levő állaton a veszett­ség vagy más akár az emberekre, akár az állatokra veszélyes betegség jelét észleli, és azon állatot azonnal el nem különíti vagy másként ártalmat­lanná nem teszi, egyszersmind pedig az észlelt be­tegségről a hatóságnak jelentést nem tesz: három­száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 102. §-a). 150. §. A ki beteg állatokról az emberek egészségére háramolható veszélyek kikerülése végett kiadott valamely rendeletet vagy szabályrendeletet más mint a 149. §-ban körülírt esetben szegi meg: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő (1879 : XL. t.-cz. 103. §-a). 151. §. Egy hónapig terjedhető elzárással és száz forint pénzbüntetéssel büntetendő: 1. a­ki az élelemre levágandó marhák vagy más állatok megvizsgálására, s az ezekkel való bánásmódra vonatkozó egészségügyi szabályokat megszegi; 2. a­ki olyan marhát, vagy állatot, melyet a fennálló szabály szerint csak a közvágóhídon sza­bad levágni, máshol vágat vagy vág le ; vagy 3. a­ki olyan helyeken, a­hol közvágóhíd nin­csen, a marhák vagy más állatok levágása iránt kiadott rendeletet vagy szabályt megszegi, s az ekként levágott marha vagy állat húsát, emberi élelemre árulja, adja vagy használja; 4. a­ki elhullott vagy levágott beteg marha vagy állat húsát, e körülményt tudva, emberi ele­delre használja vagy e czélra másoknak adja. Visszaesés esetében, ha az utolsó büntetés ki­állásától két év nem múlt el, a büntetés két hóna­pig terjedhető elzárásig és kétszáz forintig terjed­hető pénzbüntetésig emelhető (1879: XL. t.-cz. 104. §-a). 152. §. Kihágást követ el és háromszáz forint erejéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki állatokat vagy nyers terményeket a jelen törvény 5., 6., 41., 43., 44., 45., 46., 49., 50. és 61. §-aiban megjelölt belépési állomások kikerülésé­vel, vagy korlátozások figyelemben tartása nélkül hoz be; b) a­ki a marhavész alkalmából a hatóság által az 52—66. §-ok alapján elrendelt intézkedések ellen vét. 153. §. Kihágást követ el és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) azon vásártulajdonos avagy bérlő, a ki a 11. §-ban megkövetelt állategészségügyi rendtar­tást nem alkalmazza; b) a ki a 20. §-ban előírt intézkedéseket az állatok vasúti és hajószállításánál nem tartja meg; c) a ki a 29. és 30. §-ok alapján elrendelt elkü­lönítést kellően nem hajtja végre; d) a ki a 34., 61., 70., 75., 79., 84., 89., 99. és 102. §-ok ellenére beteg állatok húsát,tejét és nyers terményét forgalomba hozza vagy fölhasználja; e) a ki a 123. §. intézkedései ellenére állatokat gyógykezel. 154. §. Kihágást követ el és egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: a) a ki a 8. §. ellenére állatokat marhalevél nél­kül elad, megvesz vagy szállít; b) az a mészáros, marhakereskedő vagy marha­­hizlaló, a­ki a 12. és 13. §-okban kívántaknak nem felel meg; c) a ki a 14. §. rendeleteinek ellenére állatot vágóhídon kívül és állategészségügyi vizsgálat nélkül vág vagy szúr le; d) az a pásztor, a­ki a 15. §. ellenére állatot fo­gad nyájába; e) a ki a 17. §. ellenére marhát legelőre hajt; f) a ki a 18. §. ellenére állatokat arra ki nem jelölt utakon hajt; g) a ki a 23. §. ellenére az állatok olynemű megbetegedését nem jelenti be, mely betegség az emberekre vagy az állatokra nem veszélyes; h) a ki a 31., 32. és 33. §-ok alapján elrendelt korlátozásokat szegi meg; i) a ki a 68. §. alapján kiadott rendelet ellenére kutyáját megkötve nem tartja; j) a ki 62., 71., 77., 86. és 103. §-ok ellenére beteg állatokat gyógyít, beolt, rajtuk műtétet vé­gez, illetőleg hullájukat bonczolja; k) a ki 91. és 95. §-ok ellenére lovat, vagy szarvasmarhát tenyésztésre alkalmaztat; l) a ki a 48. §. ellenére marháját a törzskönyv­vezetőnek be nem jelenti. 155. §. Hamis bizonyítványokkal eladásra szállított, vagy tudva hamis bizonyítványokkal vett, vagy szállított állat, úgyszintén a határszéli törzsköny­vekbe be nem jegyzett marha, a helyi vagy határ­zár megszegése, valamint a kijelölt belépő állo­mások és hajtóutak elkerülésével hajtott vagy csempészett állat, vagy tárgy elkoboztatik. Az elkobzás mindig külön határozatban vagy a vétkes egyén ellen hozott ítéletben mondandó ki. Elkobzott állatok és tárgyak — a­mennyiben a fennálló törvények vagy viszonyok szerint ártal­matlanokká nem teendők — értékesítendők. A befolyó összeg — a­mennyiben az elkobzást nem királyi bíróság rendelte el — állategészség­ügyi czélokra fordíttatik és felerészben az állam­­kincstárt, felerészben azon községet illeti, a­mely­nek területén a kihágás elkövettetett. A nagy- és kisközségeket illető összegek a megyei pénztárban kezelendők. 166. §. A jelen törvény által kihágásnak minősített cse­lekmények és mulasztások után kiszabott pénz­­büntetések állategészségügyi czélokra fordíttat­­nak, és felerészben az államkincstárt, felerészben azon községet illetik, melynek területén a kihágás elkövettetett. A nagy- és kisközségeket illető össze­­gek a megyei pénztárban kezelendők. 157. §. A kihágásokról szóló büntető-törvény (1879 : XL. t.-cz.) átalános határozatai — a mennyiben a Lapunk mai számához egy és fél ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next