Budapesti Közlöny, 1888. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

1888-07-01 / 152. szám

Budapest, 1888 152. szám. Vasárnap, julius 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATAL08 LAP. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ...... 20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre..............................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, hatvani-utcza 7. szám­ú emelet, 8. ajtó. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaema-épület. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért­­­árt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kra bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajozárjával is megkül­­dendő. Magánhirdetésen: Egy hatodhasábos petitsor egysseri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 18 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ. A császári és Apostoli királyi Felsége, gróf Károlyi Alajos londoni cs. és kir. nagykövethez a következő legfelső kéziratot méltóztatott leg­kegyelmesebben kibocsátani: Kedves gróf Károlyi! Midőn londoni nagyköveti állásától való fölmentése iránti kérelmének engedek, és nyugalomba helyezését jóváhagyom, indít­tatva érzem magamat, hogy az uralkodá­som egész tartama alatt Nekem és az ál­lamnak kipróbált hűséggel és odaadással teljesített kitűnő szolgálataiért Önnek tel­jes elismerésemet és legmelegebb köszöne­­temet fejezzem ki. Ön a legkiválóbb diplo­­matiai álláson gyakran nehéz körülmények között az Általam rábízott fontos érdeke­ket mindig odaadó buzgalommal és legsi­keresebb módon képviselte, és ez által a monarchia jóléte körül maradandó érde­meket szerzett. Hálás elismerésem jeléül és állandó ke­gyelmem bizonyítékául Önnek ezennel Szent István-rendem nagy keresztjét díj­mentesen adományozom. Budapest, 1888. junius 20-án. Ferencz József, s. k. 1888. évi XXI. TÖRVÉNYCZIKK az «osztrák­-magyar Lloyd» gőzhajózási vállalat­tal kötött hajózási és posta-szerződésről. (Szentesítést nyert 1888. évi junius hó 18-án. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár»-ban 1888. évi junius hó 22-én.) (Folytatása és vége.) A X. Czikkhez. Egy, a trieszti új kikötőben fekvő térségnek áru­raktárak építése czéljából való átengedésére nézve a Lloyd a cs. kir. kereskedelmi ministeriummal fog egyezségre lépni. Fiumét illetőleg az ott je­lenleg a társaság használatában levő épület a szer­ződés tartama alatt rendelkezésére állandó A XL C­z­i­k­k­h­e­z. Az «osztrák-magyar Lloyd» igazgatása az osztrák és magyar partok mentén eszközlendő rendes gőzhajójáratok menetrendjét (menettervét) írásbelileg közlendi azon országos pénzügyigaz­gatóságokkal, illetőleg pénzügyigazgatóságokkal, melyeknek igazgatási területén az érintendő kikö­tők léteznek; ugyanazoknál bejelentendi szintén írásbelileg és legalább 8 nappal a hatályba lépés előtt a menetrend mindennemű módosítását is, hogy arról az alantas hatóságok és hivatalok érte­­síttethessenek. A vezető pénzügyi hatóságok azon megbízott­jai, valamint azon pénzügyőrségi hivatalnokok és alkalmazottak, kik a vámhivatali forgalomnak a partok mentén és az annak kezelésével foglalkozó vámhivataloknak ellenőrzésével különösen meg­­bizatván, az illető «osztrák-magyar Lloyd»-gőzös kapitányánál igazolják magukat a vezető pénz­ügyi hatóság által kiállított erre vonatkozó és a megbízott hivatalnok vagy alkalmazottaknak ne­vét és szolgálati minőségét is kitüntető igazol­ványnyal — fel vannak jogosítva, hogy az »oszt­rák-magyar Lloyd» hajóit a hivatalos vizsgálatok és kutatások czéljából az igazolványban megjelölt partrészek mentén kísérjék és az utasok kiszállá­sára, valamint az áruknak partra vitelére felügyel­jenek. Az «osztrák-magyar Lloyd»-nak a hajón tartóz­kodó alkalmazottjai, valamint annak az érintett kikötőkben levő ügynökei tartoznak ily esetekben a pénzügyi közegeknek felvilágosítás vagy segély- nyújtás iránt tett megkereséseit készséggel telje­síteni. Az említett igazolványok birtokában levő köze­gek az ezen okmányokban megjelölt vonalon a menetrend szerint közlekedő hajón díj nélkül szál­­lítandók, és pedig a hivatalnokok az első helyen, a pénzügyőrségi legénységhez tartozó alkalmazot­tak pedig a második helyen. Ellátásukért az illető közegek, ha erre nézve nem volnának külön meg­állapodások, az 1 frt 50 kmnyi mérsékelt napi díj­tételt fizetendik. Az «osztrák-magyar Lloyd»-nak az egyes ki­kötőkben működő ügynökségei által elfoglalt he­lyiségek az azokhoz tartozó raktárakkal együtt az ide vágó szabályzatok értelmében a vámilletéki ellenőrzésnek alávették. Az «osztrák-magyar Lloyd»-nak 1856. évi decz. 31-én 535. C. sz. alatt kelt körlevelében bizonyos rendű utasoknak kivételkép engedett vitelbérked­­vezmények, illetőleg a teljes dijelengedés, a meny­nyiben az ott felsorolt polgári tisztviselőkre, va­lamint a missionáriusokra és szerzetesekre vonat­koznak, ezentúl is érvényben maradnak. Ennélfogva a Lloyd kötelezi magát ezen körle­vélnek megfelelő átdolgozására és újból való köz­­hírrétételére. A XVI. Czikkhez. A társaság a postaszolgálat kezelésével megbí­zott ügynökökre vonatkozó minden személyváltoz­tatást a trieszti posta- és távirda-igazgatóságnál, illetőleg a constantinápolyi nagykövetségi posta­­hivatalnál kellő időben be fog jelenteni. A XXI. Czikkhez: Az «osztrák-magyar Lloyd» a kinevezéseknél a két államterület polgárait megfelelő arányban fogja figyelembe venni. A XXIII. C­z­i­k­k­h­e­z. Az ezen czikk második bekezdésében a külügy­­ministériumnak fentartott s a külföldön eszköz­­lött megrendelésekre vonatkozó jóváhagyás a ka­zánok pótlásánál nem szükséges. A társaság azon­ban e tekintetben is, a­mennyire csak lehetséges, a belföldi termékeknek elsőbbséget adand. A XXV. Czikkhez. A Lloyd által eszközlött értékleírások semmi esetre sem terjedhetnek túl a gőzhajók és egyéb járművek valóságos anyagértékének minimális ha­tárán. A XXVI. Czikkhez. A kormánybiztos megkeresésére mindenkor megengedendő, hogy a Lloydnak a kormányható­ságokkal váltott levelezését és az erre vonatkozó iktató­könyvet megtekinthesse. A XXVII. Czikkhez. A fiumei főügynökség, mint a Lloyd aligazga­­tósága megfelelő hatáskörének érvényesíthetése végett a szükséges meghatalmazással és személy­zettel fog elláttatni. Ezen aligazgatóság képvise­­lendi hatáskörének korlátain belül a társaságot a magyar közönséggel és közlekedési intézetekkel való érintkezésben, ez adja ki a hirdetményeket, látja el a Fiuméból kiinduló járatokra vonatkozó kereskedelmi és forgalmi teendőket, állapítja meg a meghatározott korlátok között a fuvardíjakat és köti meg a szállítási szerződéseket. Az aligazgató­ság intézi el a magyar üzletekben a felszólamláso­kat, visszatérítéseket, a kártalanítási és a szállítási határidő túllépése miatt emelt igényeket,­ az vizs­gálja felül végre a fiumei járatok panaszkönyveit. Az aligazgatóság mellett a Lloyd igazgatása által kiküldött négy tagú bizottság fog működni, mely egy megállapítandó ügykezelési rend alapján fog az aligazgatóság administratív teendőiben részt venni. Ezen bizottságnak hivatása lesz továbbá a magyar forgalomra vonatkozó kívánalmakat, pana­szokat és kezdeményezéseket tárgyalni, azokra vo­natkozólag javaslatokat tenni és azokat a Lloyd igazgatásánál közvetíteni. E bizottsággal közlendő a Triesztre nézve engedélyezett minden vitelbér­­kedvezmény is a végből, hogy azoknak szerződés­szerű alkalmazásánál a fiumei forgalomban gon­doskodhassál A XXVIII. Czikkhez. A hajókon levő panaszkönyvek lapszámozan­­dók és hivatalosan láttamozandók. Ha új panasz­könyvek osztatnak ki, a régiek bekivánandók és elteendők, mihelyt az azokba feljegyzett panaszok mind elintézést nyertek. A panaszkönyvet az an­nak őrizetével megbízott hajótiszt az utazók kivo­­natára ki tartozik szolgáltatni. Az abba feljegyzett panaszokat a kapitány azonnal alaposan megvizs­gálni köteles. Ennek megtörténtével a­­agasz hi­teles másolatának és az arra vpiffiánusolási Lapunk mai számához egy és fél ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next