Budapesti Közlöny, 1888. augusztus (22. évfolyam, 178-202. szám)
1888-08-01 / 178. szám
2 Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak Valivá ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Ischlben, ezernyolczszáznyolczvannyolczadik évi julius hó huszonegyedik napján. Ferencz József, s. k. (P.H.) a császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben méltóztatott. bemstetti Liel Ágost ezredesnek, a 22. sz. gy.ezred parancsnokának a jól megérdemelt nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelni; helyére pedig Ivanisevic Antal 96. sz. gy.-ezredbeli ezredest, a 22. sz. gy.-ezred parancsnokává kinevezni; gróf Dillen-Spiering Ágost ezredesnek, a 11. sz. dzsidás-ezred parancsnokának, a felülvizsgálat eredményéhez képest «csapatszolgálatra alkalmatlan, de helyi szolgálatra alkalmas» gyanánt nyugalomba helyezését elrendelni és megparancsolni, hogy neki ezen alkalomból, háborúban úgy, mint békében kitüntetett szolgálatai elismeréséül, a legmagasb megelégedés kifejezése tudtára adassák; helyére pedig Polko Henrik 11. sz. dragonyos-ezredbeli alezredest — a 1l. sz. dzsidás-ezred parancsnokává, jelenlegi rangfokozatában való ideiglenes meghagyással kinevezni. Kautzig Károly 1. oszt. századosnak a ruházatkezelői karnál, saját kérelmére történő nyugalomba helyezése alkalmából, hosszú és sikeres szolgálata elismeréséül, a Ferencz József-rend lovagkeresztjét adományozni;H belassi gróf Khuen Henrik főhadnagynak , Felsége testőrségi lovasszázadánál, a 11. sz. huszárezred állományába leendő visszahelyezését elrendelni ; Elssler Ármin nyug. hadnagynak legfelső kegyelemből a czimz. főhadnagyi jelleget díjmentesen adományozni; továbbá kinevezni: tart. főorvosokká, a következő tart. 1. oszt. kat. orvosnövendékeket : dr. Scheiber Antalt, az innsbrucki 10. sz. helyőrségi kórháztól — a 4. sz. dragonyos-ezredhez; dr. Lederer Ármint, a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórháztól — a 78. sz. gy.-ezredhez; dr. Turnovsky Frigyest, a budapesti 17. sz. helyőrségi kórháztól — az 5. sz. gy.-ezredhez; dr. Wunderlich Kálmánt, a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórháztól — a 79. sz. gy.-ezredhez; dr. Sollgruber Károlyt, a gráczi 7. sz. helyőrségi kórháztól — a 84. sz. gy.-ezredhez; dr. Leichtmann Józsefet, a lembergi 14. sz. helyőrségi kórháztól — a 4. sz. hadtest-tezérezredhez; dr. Lusenberger Antalt, az innsbrucki 10. sz. helyőrségi kórháznál; dr. Neuwirth Eleket, a lembergi 14. sz. helyőrségi kórháztól — a 14. sz. huszárezredhez; dr. Manerini Henriket, a raguzai 24. sz. helyőrségi kórháztól — a trieszti 9. sz. helyőrségi kórházhoz; dr. Méri Sándort, a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórháztól — az 6. sz. dzsidás-ezredhez; dr. Kalinczuk Jánost, a lembergi 14. sz. helyőrségi kórháztól — a 95. sz. gy.-ezredhez, és dr. Konopik Józsefet, a prágai 11. sz. helyőrségi kórháznál; tart. segédorvosokká, a következő tart. 1. oszt. kat. orvosnövendékeket : dr. Bettelheim Alfrédet, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórháztól — az utász-ezredhez; dr. Vécsei Jenőt, a zágrábi 23. sz. helyőrségi kórháztól — a 86. sz. gy.-ezredhez; valamint dr. Globocnik Ede tart. 2. oszt. és czimz. l.oszt. kat. orvosnövendéket, a trieszti 9. sz. helyőrségi kórháztól — a 16. sz. gy.-ezredhez; segédorvosokká, a következő, jelenleg szolgálatban álló 2. oszt. és czimz. 1. oszt. kat. orvosnövendékeket: dr. Präger Károlyt, a bécsi 1. sz. helyőrségi kórháznál, dr. Podgorsky Coslaust, a krakói 15. sz. helyőrségi kórháznál, és dr. Leitner Adolfot, a nagyszebeni 22. sz. helyőrségi kórháznál, beosztva a kolozsvári csapatkórházhoz; mind a hármat jelenlegi beosztásukban való meghagyással; azután dr. Hintner Miksa tart. 1. oszt. kat. orvosnövendéket az innsbrucki 10. sz. helyőrségi kórháznál, a cs. és kir. hadsereg tettleges állományában főorvossá kinevezni; továbbá Michalek Nándor kat. számtanácsosnak a 9. hadtest hadbiztosságánál, a ’felülvizsgálat eredményéhez képest «rokkant» gyanánt nyugalomba helyezését elrendelni; végül Bitschik József 13. sz. dragonyos-ezredbeli őrmesternek, hosszú és igen jó szolgálatai elismeréséül, — Reis József tűzmesternek a bergstadtli tüzérszertárnál, hosszú és kötelességhű szolgálatai elismeréséül, — Schipek János élelmezési őrmesternek az olmützi kát. élelmezési raktárnál, nyugalomba helyezése alkalmából, hosszú és kötelességhíi szolgálatai elismeréséül, és Bernhard János nyug. élelmezési őrmesternek, hosszú és kötelességhű szolgálatai elismeréséül, — a koronás ezüst érdemkeresztet adományozni. A m. kir. belügyministeriumban : Fischer József czim- és ranggal felruházott ministeri fogalmazó, valóságos fogalmazóvá neveztetett ki. A m. kir. belügyministeriumban: dr. Kegl Imre segédfogalmazó, ministeri fogalmazóvá neveztetett ki. A m. kir. belügyministeriumban: Malczovich László fizetés nélküli fogalmazó-segéd, valóságos fogalmazó-segéddé neveztetett ki. A m. kir. belügyministeriumban: dr. Lakat István, dr. Oláh Gusztáv és dr. Farkas Zoltán fogalmazó-gyakornokok, fizetés nélküli fogalmazósegédekké neveztettek ki. A m. kir. belügyministerium számvevőségéhez : Barabás György I-fő osztályú, Molenda János Ilod osztályú és Doleschall János III-ad osztályú számtisztekké ; továbbá: Nebenführer József és Kovács Kálmán számgyakornokokká neveztettek ki. Tisza Kálmán, s. k. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Schreiber Ferencz fogalmazó-gyakornokot bányaesküdtté nevezte ki. N. Miha 11 a p.szentmártoni illetőségű hagymási lakosnak a „Szentmártoni» vezetéknév felvétele, a f. évi 49,549. sz. belügyministeriumi rendelettel megengedtetett. A pénzügyministerium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök, f. évi 45,765. sz. alatt valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz a következő körrendeletét bocsátotta ki: a kiviteli jutalmi téritményeknek a czukorgyárak által leendő pontos befizetése érdekében leteendő biztosíték mérvének megállapítása iránt. Az 1888/9-iki czukortermelési évadra nézve, egyetértőleg a cs. kir. osztr. pénzügyministeriummal, az 1888. évi XXIII. t.-cz. 3. §-a alapján rendelem, amint következik: Ama kiviteli jutalmi téritménynek biztosítására, mely a mondott törvény 1. §-ának 1. pontjában megjelölt czukrot termelő czukorgyártelepek vállalkozóit az államkincstárral szemben abban az esetben terhelendi, ha az. évi augusztus hó 1-étől a jövő évi július havának utolsó napjáig terjedő idő alatt az osztrák-magyar vámterületről a vámvonalon át kivitt összes czukor utáni kiviteli jutalom (a törvény 2. §.) öt millió forintot meghalad, az említett czukorgyártelepek vállalkozóinak mindegyike által még az 1888/9-iki czukortermelési évad megnyílta előtt a czukorfogyasztási adó hitelezésére megszabott módon ötezer forintnyi biztosíték nyújtandó. Kelt Budapesten, 1888. évi julius hó 28-án. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister, ff. évi 33.879. sz. alatt, a következő rendeletet bocsátotta ki: a megszállott tartományokkal való forgalomban a postautalványok, megbízások és utánvételek maximális összegének 500 frtra fölemelése tárgyában. Folyó évi augusztus hó 1-étől kezdve bármely m. kir. posta- és távirda-hivatal a megszállott tartományokkal, t. i. Boszniával, Herczegovinával és a novibazári pasalikkal való forgalomban egy-egy postautalványra 500 frtig terjedő összeget vehet fel, illetve fizethet ki, egy-egy postai megbízásra 500 frt beszedését közvetítheti és egy-egy kocsipostai küldeményre 500 frtig terjedő utánvételt közvetíthet. A belföldi távirati utalványforgalomra felhatalmazott m. kir. posta- és távirda-hivatalok és Bosznia és Herczegovina (de nem egyszersmind a novibabazári pasalik) azon helyei közt, hol állami távirdával egyesített postahivatal van, a fenti időponttól kezdve 500 frtig terjedő távirati utalványok is válthatók. A 300 frtot meghaladó távirati utalványoknál a vételjelentés kötelező, és ezért 20 szóból álló távirat dija jár. Kelt Budapesten, 1888. évi julius hó 28-án. A püspökladányi első temetkezési egylet alapszabályai, a m. kir. belügyministerium által, f. évi 42,117. sz. alatt, a bemutatási záradékkal elláttattak.