Budapesti Közlöny, 1888. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1888-09-01 / 203. szám

A m. kir.­­pénzügyminister f. évi 45.145. szám alatt a következő utasítást adta ki: az égetett sze­szes folyadékok után járó vámról, a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készített saj­tolt élesztőnek megadóztatásáról szóló 1888. évi XXIV. törvényczikk végrehajtása iránt. (Folytatása és vége.) B. Különös denaturáló szerek. 1. Iparosoknak megengedhető, hogy a saját ipari szükségletükre a szesz denaturálá­­sát az általános denaturáló szer helyett a d) füg­gelékben meghatározott minőségű pyridinaljakkal, 100 liter alkoholra fél liter idegen szert véve, vagy pedig a d) függelékben meghatározott minőségű faszesz 5 százalékával eszközölhessék. Ama felté­telekre nézve, melyek mellett ezen denaturáló sze­rek alkalmazása megengedhető, az általános dena­turáló szerek vizsgálatáról szóló utasítás (III. A. 3—8. p.) megfelelő alkalmazást nyer. 2. A bejegyzett czéggel bíró eczetkészítők eczet­­gyártás czéljaira a szeszt a pyridinaljaknak előbb említett mennyiségével vagy 100 százalék vízzel és 100 százalék 6 százalék eczetsavat tartalmazó eczettel (eczetsavhydráttal), vagy 100 százalék víz­zel és 50 százalék 12 százalék eczetsavat tartal­mazó eczettel (eczetsavhydráttal) denaturálhatják, mi mellett a folyamodó fél kivonatára a hozzáke­verendő vízmennyiségre nézve úgy az előírt mér­téket meghaladó mennyiségben hozzákevert eczet­­nek, valamint a bemutatott szeszben tartalmazott vízmennyiségnek is számításba vétele meg van en­gedve. A víz helyett sör vagy élesztővíz is hasz­nálható. Eczetgyártás czéljaira a szesz még 200 százaléknyi, eczetsav- (eczetsavhydrát-) tartalomra nézve 3 százalékos eczettel vagy 30 százaléknyi, eczetsav- (eczetsavhydrát ) tartalomra nézve 6 szá­zalékos eczettel, 70 százaléknyi vízzel és 100 szá­zaléknyi sörrel is denaturálható. Megengedhető továbbá, hogy a denaturálás czéljára az előírt eczet­­mennyiség mellett a víz, sör vagy élesztővíz helyett 100 százalék tiszta természetes bor vegyíttessék. Az eczetgyárosoknak megengedtetik, hogy a 100 fokú alkoholméter szerint 80 százalékosnál keve­sebb alkoholtartalmú szeszt is, még­pedig 35 százalékosig lefelé, szintén denaturáltathassanak. Abban az épületben, hol az eczetkészítés törté­nik, vagy az ezzel szomszédos helyiségekben lepá­roló készüléket tartani nem szabad. A denaturális eszközlése czéljából a gyáros ipar­üzleti helyiségében a jövedéki hatóság által vízbe­­öntés útján kimért és a folyadék magasságának leolvasására alkalmas készülékkel ellátott szilár­dan álló edénynek kell rendelkezésre állani. A szesz denaturálására felhasznált eczet megvizsgá­lása a pénzügyőri biztos által a g) alatti függelék szerinti utazítás értelmében eszközöltetik. Ezen vizsgálathoz szükséges eszközöket a költ­ségek megtérítése mellett a pénzügyi hatóság szol­gáltatja. 3. További rendelkezésig a felhasználandó szesz denaturálására még a következő denaturáló szerek alkalmazása engedélyezhető: a) mindennemű lakk és politúrák (fényesítők) előállítására, akár saját gyári üzemben való feldol­gozásra, akár pedig eladási czélokra legyenek szánva, 112 százalék terpentin olaj. Sörszin (Brauglasur) előállítására 1 sulyrész sellak és 2 sulyrész 95 százalékos alkohol oldatá­val való denaturális is megengedhető, mely oldat a szeszhez 20 százalékos arányban vegyítendő; b) durrhigany előállítására 1/2 százalék terpen­tinolaj vagy 0,025 százalék állati olaj; c) anilinfestékek előállítására 0 025 százalék ál­lati olaj. d) Megengedhető továbbá a szesz denaturálta­­tása: a) az alább megnevezett vegyszerek, úgymint: al­aloidok, gyógyszerekre használt kivonatanyagok, mint például galappa-gyanta és szammonium, chlo­roform, jodoform, aethylborsav, chloralhydrát, kén­­aether, műszaki czélokra való eczetaether (lásd a 8) pontot) collodium, tannin, salicylsav és salicylsavas sók, ólomfehér és eczetsavas sók (ólomczukor) elő­állítására 1/2 százalék terpentinolajjal vagy 0.025 százalék állati olajjal vagy 10 százalék kénaetherrel, e) lakkfestékek előállítására 1/2 százalék terpen­tinolajjal vagy 0.025 százalék állati olajjal,­­f) a c­ukorrépának c­ukortartalomra való meg­vizsgálásánál a czukorgyárakban 0,025 százalék ál­lati olajjal, 8) eczetaether előállítására, mely műszaki czélokra van szánva, az előállításra fel­használandó szeszre nézve az adómentesség csak oly feltétel mellett engedélyezhető, ha a szesznek az utasítások értelmében való denaturálásán kívül az előállításnál (d) pont a) bekezdés) még az elő­állított eczetaethernek műszaki czélokra való fel­­használása tekintetében is ellenőrzés gyakoroltatik. A műszaki czélokra való eczetaether előállítói tehát kötelesek a denaturált szeszből előállított eczetaether eladásáról ugyanolyan módon eladási lajstromot vezetni, mint a denaturált szeszt nagy­ban árusítók (III. A. 9. pont) és tilos ily eczet­­aethert más egyéneknek eladni, mint olyanoknak, kik az eczetaethert csak műszaki czélokra használ­ják, különösen pedig tilos az ily eczetaethert szesz elárusításával foglalkozó személyeknek eladni. Azok a személyek, kik adómentes szeszből elő­állított eczetaethert műszaki czélokra szereznek be, jövedéki ellenőrzés alá esnek. 4. Állati olaj, terpentinolaj, kénaether és schel­­lakkolhat, ha denaturáló szereket használtatnak fel, a mellékelt utasítás (h) függelék) szerint a meg­vizsgálásra nézve megállapított követelményeknek megfelelők kell hogy legyenek. 5. A különböző denaturáló szerek beszerzése az iparosoknak képezi feladatát. Ha az illető denaturáló szerre nézve a jelen sza­bályzatban külön vizsgálat van előírva, akkor az ilyen denaturáló szer csakis szakértők részéről meg­történt vizsgálat után használható fel. Faszesz és pyridinaljakra nézve a vizsgálat min­denkor a jelen szabályzat III. A. pontjában előírt módon próbavétel útján eszközlendő. Egyéb denaturáló szerek tekintetében azonban a szakértők által való vizsgálat ezen denaturáló szerek elárusítói által a pénzügyi hatóságnál ké­relmezhető és engedélyezhető is. A költségek az elárusítókat terhelik. A szakértők a megtörtént vizsgálatról igazol­ványt tartoznak kiállítani, melyben a megvizsgált denaturáló szer, úgyszintén a tartály, melyben az tartalmaztatik, pontosan megjelölendő. A tartály nyomban a vizsgálat után hivatalos zár alá veendő és a denaturáló szernek teljes felhasználtatásáig hivatalos zár alatt tartandó. A denaturális foganatosítása előtt a pénzügyi közegek a denaturáló szert tartalmazó tartályon alkalmazott zár sértetlen voltáról és a felmutatandó igazolványnyal való egybehangzásáról meggyőződni tartoznak. A denaturáló szernek esetleg fel nem használt része ismét hivatalos zár alá veendő. 6. Az iparosok az ide vonatkozó kérvényeikben mindenkor tartoznak a denaturálandó szesz ipar­üzletükben való felhasználtatásának módját is be­jelenteni, és a denaturálás csakis a bejelentett czélra és csakis az illető iparos üzleti helyiségeiben foganatosítható. Az ily módon denaturált szeszt másoknak átengedni tilos. A kérvényben továbbá az is közlendő, hogy a denaturált szeszből mily mennyiség szükséges a gyártmány bizonyos meghatározott mennyiségének előállítására. Ezen adatok helyessége iránt a pénzügyi ható­ság a kereskedelmi és iparkamara véleményét tar­tozik meghallgatni és az ennek meghallgatása után a denaturált szesz és az illető gyártmány közti arányra nézve történt megállapítást a kérvény el­intézésében úgy a féllel, mint az ellenőrzésre hiva­tott közeggel közölni tartozik. 7. A denaturálás bejelentése és maga a denatu­rálás foganatosítása — a­mennyiben esetről-esetre külön rendeleteek nem adatnak ki — az ezen sza­bályzatban II. alatt előírt módon eszközlendő. 8. Az ellenőrzési illeték befizetése tekintetében az ezen szabályzatrendelet II 4. pontjában foglalt határozatok alkalmazandók. 9. Oly iparosok, kiknek a denaturálás az általá­nos denaturáló szertől különböző valamely más de­naturáló szerrel megengedtetett, a denaturált szesz bevételezéséről és kiadásáról, betekintés czéljából mindig felmutatandó jegyzéket tartoznak vezetni, melyből kivehető legyen: a) a denaturált szesz összes mennyisége és alko­holtartalma, b) a meglevő készletből esetről-esetre ipari fel­dolgozásra felhasznált denaturált szesz mennyisége, c) a denaturált szeszből kivett mennyiség fel­használtatásának eredménye (a gyártmányok mennyisége). Ezen kívül tartoznak ez iparosok a jövedéki el­lenőrzés czéljaira ipari gyártmányaik eladásáról külön jegyzéket vezetni, mely a pénzügyi közegek­nek kívánatra mindenkor felmutatandó. A pénzügyi közegeknek ezen jegyzék összeha­sonlítása a kereskedelmi és ipari könyvekkel fel­tétlenül mindig megengedendő. 10. A valamely külön denaturáló szerrel dena­turált szesz kizárólag csakis a bejelentett helyen raktározható. 11. Oly iparosok, kik azon ipari foglalkozáson kívül, melynek czéljaira denaturált szeszt használ­nak fel, még valamely más ipart is űznek, mely­nek czéljaira olyan szeszt használnak fel, melyet a fogyasztási adó nem terhel (pl. a likőrgyárosok), kötelesek ezen különböző ipari ágakat egymástól teljesen elkülönítve gyakorolni. Ugyanez áll az oly iparosokra nézve is, kik gyártási iparuk czéljaira részben az általános denaturáló szerrel denaturált, részben más módon denaturált szeszt használnak fel. IV. Különös határozmányok a gyógyászati és tu­dományos czélokra adómentesen felhasználandó szeszre nézve. A­mennyiben valamely gyógyászati vagy tudo­mányos czélra denaturált szesz fel nem használ­ható, a pénzügyigazgatóság kivételesen nem dena­turált szesznek adómentes felhasználását is enge­délyezheti az alábbi különös feltételek és ellenőr­zési intézkedések mellett: 1. A­ki ezen kivételes engedélyre igényt tart, e­végből a pénzügyigazgatósághoz tartozik folya­modni és idevonatkozó kérvényében bejelenteni köteles: a) a kérdéses czélra évenként szükségelt szesz mennyiségét; b) a felhasználás módját; c) a beszerzési forrást és d) a fogyasztási adóra vonatkozó biztosítékot. A szesznek minden más, ezen kérvényben meg­jelölt módoktól eltérő felhasználása büntetés alá esik. 2. A kedvezmény csakis nyilvánvalólag tudomá­nyos czélok elérésében működő személyeknek és gyógyszerészeknek adható meg, ha ezek égetett szeszes folyadékoknak sem kimérésével, sem ki­­csinybeni árusításával nem foglalkoznak, sem ezen folyadékokkal kereskedést nem folytatnak. 3. A pénzügyi igazgatóság a nem denaturált szesz adómentes felhasználásának engedélyezése előtt minden egyes esetben alkalmas módon meg­győződni köteles a kérvényben foglalt adatok he­lyessége felől, és a foganatosított vizsgálat alapján megállapítja az évi alkoholmennyiséget, melynek mérvéig az adómentes felhasználásnak történnie szabad. 4. Az adómentes szesz beszerzése tekintetében az ezen szabályrendeletben I. alatt foglalt határoz­mányok érvényesek. 5. A beszerzett szesz mértékhitelesített edények­ben és meghatározott helyen tartandó. Ha szesz­szel megtöltött több tartó edény van használatban, ez esetben a szesz kivétele czéljából mindig csak egy edény lehet nyitva. 6. Mindazok, kiknek a nem denaturált szesz adómentes felhasználására vonatkozó engedély kivételesen megadatott, jövedéki ellenőrzés alatt állanak és kötelesek a szemlék és vizsgálatok al­kalmával a szükséges segédmunkát teljesíteni vagy teljesíttetni. A gyógyszerészek ezen kívül még kötelezték az adómentesen beszerzett szesz átvételéről és felhasz­nálásáról az i) minta*) szerint pontos feljegyzést ve­zetni. Az ezen jegyzékekhez való nyomtatvány lap­számozott és hitelesített füzetekben az előállítási költségek megtérítése mellett a pénzügyi igazgató­ság által megjelölt hivatalnál fog kiszolgáltatni. A feljegyzések negyedévenként lezárandók és a pénz­ügyigazgatósághoz beküldendők. 7. Adómentesen beszerzett szeszt más, mint az adómentességet feltételező gyógyászati, illetve tu­dományos czélokra felhasználni, kiváltképen az ily szeszt más, mint gyógyászati czélokra változatlan állapotban másoknak átengedni, szigorúan tiltva van. *) Ezen minta közlése technikai nehézségek miatt mellőztetett. S­z­e­r­k. 2

Next