Budapesti Közlöny, 1888. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)

1888-09-01 / 203. szám

Épúgy tilos az ily szeszt rum, likőr, franczia pálinka, cognac, kölni víz és essericziák előállítá­sára felhasználni. Mindennemű visszaélés büntetés alá esik. 8. Az időnkénti vizsgálatok alkalmával, melyek ezen személyeknél foganatosítandók, figyelem for­­dítandó arra, várjon a számadásszerű készlet a tényleges készlettel megegyező-e. A­mennyiben na­gyobb mennyiségű szesz használtatnék fel, mint mennyi az átlagos szükségletnek (1. és 3. pont) megfelel, annak okai felderítendők, esetleg pedig tényleírás veendő fel. 9. A pénzügyigazgatóság azoknak a gyógysze­részeknek, a­kik az előző két naptári évben gyó­gyászati czélokra felhasznált alkohol átlagos meny­­nyiséget a laboratórium-könyv alapján kimutatják, a gyógyászati czélokra szánt szesz évi szükségletét átalányban határozhatja meg. Ez esetben azonban azon alkoholmennyiség, mely a 7. pont 2. bekezdé­sében felsorolt folyadékok előállítására használta­tott, nem számíttatik be, ellenben az így megálla­pított évi átalány, az úgynevezett állványüvegből (Standglasból) gyógyszerekre fehasznált alkoholra való tekintettel, 3 százalékkal felemeltetik. Ha az átalányozás engedélyeztetik, a feljegyzés (6. pont) vezetésének szüksége elesik. •6­. melléklet a törvény 103. §-ához és a végrehajtási utasí­tás 33. §-ához. Szabályzat az égetett szeszes folyadékoknak pótadóval való megrovása iránt. 1. A 2. pont alatt közelebbről megjelölt kivé­telekkel, pótadó alá esik minden égetett szeszes folyadék, különösen pedig az arrak, rum, cognac, pálinka-essenczia, likőr és más kevert pálinkafélék, valamint a borból és szeszből készült minden olyan keverék, melynek alkoholtartalma 18 térfogat­­(volum­) százalékot meghalad. 2. A pótadó fizetése alól mentes: a) az olyan szesz, mely a szeszforgalmat közve­títő iparosok, kis mértékben kereskedők, pálinka­mérők stb.) birtokában van, ha az 20 liter alkoholt meg nem halad, valamint az olyan szesz, mely más háztartásokban a családfő birtokában van, és 10 liter alkoholnál többet nem tartalmaz. E mennyiségek akkor sem esnek pótadó alá, ha az illető iparosnál vagy családfőnél nagyobb kész­letek volnának is; b) az olyan szesz, mely a vámvonalon át való ki­vitelre van szánva; c) az olyan szesz, mely az eddigi határozmányok (az 1884. évi julius hó 25-én 37.885. szám a­ ki­adatott, a »Pénzügyi Közlöny« 1884. évi 26. szá­mában s a »Magyarországi Rendeletek Tárá«-ban 1884. évi 155. szám alatt közzétett pénzügyminis­­teri körrendelet 3. §-a értelmében) az adó vissza­térítés igénybevételével ipari czélokra már dena­turálva van, és melyet az iparosok, kiknek az adó visszatérítése engedélyezve van, ipari czéljaikra denaturálásra készletben tartanak; d) az olyan szesz, a­melynél kimutattatik, hogy az után a behozatalkor az általános vámtarifa 76. tarifaszámának a) és b) pontja alatt megszabott vámdijon kívül az 1888. évi XX. törvényczikkel életbe léptetett 36 frt vámdij pótlék is beszedetett. 3. Az 1888. évi szeptember hó 1-ső napján sza­bad forgalomban lévő szeszes folyadékok bejelen­tése, illetve a pótadónak befizetése a birtokosnak képezi kötelességét. Mindazok, kik 1888. évi szeptember hó 1-ső nap­ján ilyen égetett szeszes folyadékkészlettel bírnak, kötelesek e készletnek mennyiségét és alkoholtartal­mát, legyen az akár saját, akár idegen helyiségben elhelyezve, valamint e helyiséget is, legkésőbben 1888. évi szeptember hó 3-áig írásban két pél­dányban bejelenteni. E bejelentések az a) betű alatt ide csatolt minta szerint szerkesztendők és a legközelebbi illetékes pénzügyőri szakasznál nyúj­tandók be. Űrlapok e bejelentésekhez az előállítási költsé­gek megtérítése mellett minden pénzügyőri sza­kasznál, Budapesten a fogyasztási adóhivataloknál is kaphatók. Azok a közegek, kiknél a pótadó befizetendő, a pénzügyigazgatóságok által a községi elöljáróságok útján közzéteendő hirdetményekben hozandó köz­tudomásra, mire a felek a »Budapesti Közlöny«­ben megjelenendő hirdetmény által is fognak figyel­meztetni. Likőrnél és rozsd­isnál, ha a czukortartalom egy hektoliter folyadéknál legalább 10 kilogrammot tesz, az alkoholtartalmat nem kell bejelenteni, ez mindenütt 26 százalékkal vétetik számba. Ha az összes készlet a szeszforgalmat közvetítő iparosoknál 20, és más családfőknél 10 liter tiszta alkoholt meg nem halad, ezt nem kell bejelenteni. Minden más esetben az összes készlet, ide értve a pótadó alá nem eső mennyiséget is, bejelentendő. A kis tartályokban lévő illatszerek, ha súlyuk 1 kilogrammnál nem tesz többet, nem esnek a beje­lentés kötelezettsége alá. Ha a bejelentés kötelezettsége alá eső szesz az 1888. évi szeptember hó három első napjai szállí­tás alatt állana, a­nélkül,hogy már bejelentve és megadóztatva lenne: a bejelentés, illetve a pótadó befizetése az áru átvevőjének képezi kötelességét, ki a bejelentést a szesz megérkezése után azonnal megtenni tartozik. A vasúti és gőzhajózási vállalatok (a tengeri gőzhajózási vállalatok kivételével), kötelesek min­den égetett szeszes folyadék-mennyiséget, melyet 1888. évi szeptember hó­n-ika előtt szállításra át­vettek, de e napig nem szolgáltattak ki, azonnal, mihelyt az a leadási állomásra érkezett, az ezen állomásra nézve illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni. E bejelentésnek tartalmaznia kell a feladónak és az átvevőnek nevét, valamint a szeszmennyisé­get, illetőleg a küldemény súlyát. Ezen bejelentés közvetlenül a leadási állomás által teendő meg. 4. Az 1888. évi szeptember hó 1-én pótadó alá eső szesz hivatalos ellenzárlat alatt, ha ennek költségeit a vállalkozó fedezi, vagy az esedékes pótadó kellő biztosítása mellett, fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékbe vagy valamely szabadraktárba adózatlanul is beraktározható. A most említett szeszfőzdének vagy a szabad­raktárak vállalkozói, kik az ebbeli engedélyt igénybe venni kívánják, kötelesek ez iránt legkésőbben 1888. évi augusztus hó 25-éig a pénzügyigazgató­sághoz folyamodni. A folyamodványban a hozzáve­tőleges alkoholmennyiség, mely 1888. évi szeptem­ber hó 1-én előreláthatólag készletben leend, vala­mint a biztosítás módja is kiteendő, vagy pedig a hivatalos ellenzárlat alkalmazása kérelmezendő. Biztosítékot a végrehajtási utasítás 32. §-ában felsorolt módokon lehet nyújtani. Ha a vállalkozónak a kérelmezett beraktározás, mely a felebbi feltételek teljesítése mellett meg nem tagadható, megengedtetik, akkor az 1888. évi szeptember hó 1-én készletben lévő sze­szes folyadékok alkoholtartalma a bejelentés (3. p.) alapján az alább közelebbről megjelölt módon megállapítandó. A betározott, pótadóval terhelt készletekről a b) betű alatt ide csatolt minta*) szerint külön fel­jegyzés vezetendő és abba első tétel gyanánt eme készleteknek alkoholmennyisége, azután pedig min­den egyes kitározás bevezetendő. A kitározás a pótadó lefizetése mellett, vagy annak lefizetése nélkül a vámvonalon át való kivitelre, vagy adó­mentes felhasználásra történhetik. A készlet elfogyta után e feljegyzés lezárandó és a pénzügyigazgatóság útján szigorlatra bekül­dendő. Ez időponttól kezdve a nyújtott biztosíték is feloldatik. A lezáráskor önként érthetőleg az engedélyezett raktározási apadás is felszámíttathatik. A pótadóval terhelt készletek elszállításánál a fogyasztási adóval terhelt szesz elszállítására nézve fennálló szabályok tartandók szem előtt, csakhogy önként érthetőleg az adó lefizetése mel­lett történő elszállításnál a fogyasztási adó he­lyébe a minden liter alkohol után 24 krral meg­állapított pótadó lép. A készlet számszerű kimerítéséig az vélelmez­­tetik, hogy a szeszfőzdéből, illetve a szabadraktár­ból csak ebből a készletből származó alkohol szál­­líttatik el. Attól az időponttól kezdve, midőn a fogyasztási adóval terhelt készletek kimeríttetnek és már az 1888/9 termelési időszakban termelt, illetve betá­rozott alkoholmennyiség elszállítása veszi kezdetét, uj bejelentési lajstrom veendő használatba. 5. Ki a szeszadótörvény 103. §-ának 2. pontja szerint engedélyezhető részletfizetést, illetve, ha a likőrgyárosokról van szó, a pótadónak hitelezését igénybe venni kívánja, annak az ebbeli engedély iránt ahhoz a pénzügyigazgatósághoz, melynek ke­rületében a megadóztatandó szeszkészlet van, legké­sőbben 1888. évi augusztus hó végéig írásban kell folyamodnia; e folyamodványban egyszersmind ha­tározottan kiteendő, hogy milyen részletek vétet­nek igénybe, illetve, hogy a likőrgyáros a likőr­­készletekre nézve milyen időtartamra (legkésőbben az 1889. év végéig) kívánja a hitelt igénybe venni. Egy évnél hosszabb időre nem terjedhető rész­letfizetést a pénzügyigazgatóság engedélyezhet. Az első részlet mindjárt a bejelentés alkalmával fizetendő le. Likőrgyárosok részére hitel csak az esedékes pótadónak teljes biztosítása mellett engedélyez­tethetik. Biztosítékot a végrehajtási utasítás 32. §-ában felsorolt módok valamelyike szerint lehet nyújtani. Ha az engedélyezett részletek valamelyike a le­járat napján pontosan be nem fizettetik, a még hátralevő teljes összeg egyszerre, esetleg végrehaj­tás­­útján szedendő be. Ép úgy azon a napon, melyen a hitel határideje lejár, a hitelezett pótadóösszeg annál a hivatalnál, melynél az előírva van, pontosan befizetendő. Ha a fizetés napja vasár- vagy ünnepnapra esik, a fize­tés a legközelebbi hétköznapon teljesítendő. Ha a fizetés kellő időben meg nem történik, a pótadó a lejárat napjától számítandó 6°/0-ás késedelmi ka­matokkal együtt végrehajtás útján hajtandó be. 6. A szeszadótörvény 103. §-ának 2. pontjában megszabott, a törvény hatályba léptétől, vagyis 1888. évi szeptember hó 1­ étől számítandó 60 napi időköz alatt a szeszfőzők és mindazok, kik ége­tett szeszes folyadékokkal kereskedést űznek, vagy ilyeneket kicsinyben kimérnek, jövedéki fel­ügyelet alatt állóknak tekintendők. A pénzügyi közegeknek ennélfogva jogukban áll a raktár- és eladási helyiségekbe, a­melyekben égetett szeszes folyadék tartatik vagy árultatik, valahányszor szükségesnek tanják, nappal, vagyis napfelkelte után és naplemente előtt bemenni, ott szemlét vagy kutatást tartani, a pótadó alá eső égetett szeszes folyadékok készletet megállapítani és tekintettel a három napi bejelentési és megadóz­­tatási határidőre, a szerzés vagy megadóztatás iga­zolását követelni. Az említett iparűzők kötelesek a pénzügyi kö­zegeknek az említett helyiségekbe a belépést alka­­­dálytalanul megengedni, kívonatukra maguk vagy szolgaszemélyzetük által a szükséges segédmunkát szolgáltatni és a 20, illetve 10 liter alkoholt meg­haladó mennyiségek megadóztatását kimutatni. 7. A 20, illetve 10 liter alkoholt meghaladó égetett szeszes folyadékkészletek szerzése, pót­megadóztatása, illetve bejelentése a­mennyiben azok nem tartoznak a pótadó-mentes alkoholmeny­­nyiségek közé és nem maradnak továbbra is pót­adóval, illetve fogyasztási adóval terhelten, a 6. pontban említett személyek által a 60 napi határ­időn belül csak a következő módon igazoltathatik, és­pedig: a) a pótadó befizetéséről vagy hitelezéséről szóló tárczákkal, b) a szeszadó befizetéséről, illetve hitelezéséről szóló tárczákkal, c) számlákkal, és d) vámhivatali fizetési vagy hitelezési igazolvá­nyokkal. Az a) alatt említett okmányokkal a törvény életbeléptekor készletben lévő, bejelentett, meg­adóztatott égetett szeszes folyadék-készletek iga­zoltatnak. Szeszadó-fizetési vagy hitelezési tárczákkal ama alkoholmennyiségeknek kell fedezve lenniök, me­lyek valamely szeszfőzdéből vagy szabadraktárból szereztettek be. A 60 napi időköz alatt a belföldön máshonnan szerzett alkoholmennyiségeknek számlákkal, ke­reskedelmi levelekkel stb. kell fedezve lenniök, melyek az eladónak és a vevőnek nevét, valamint az alkohol mennyiségét pontosan tartalmazzák. Ha az említett személyek a 60 napi időköz alatt külföldről szereznek be égetett szeszes folyadékot, *) Ezen minta közlése technikai nehézségek miatt mellőztetett. s­z­e­r­k. :

Next