Budapesti Közlöny, 1888. szeptember (22. évfolyam, 203-227. szám)
1888-09-01 / 203. szám
Épúgy tilos az ily szeszt rum, likőr, franczia pálinka, cognac, kölni víz és essericziák előállítására felhasználni. Mindennemű visszaélés büntetés alá esik. 8. Az időnkénti vizsgálatok alkalmával, melyek ezen személyeknél foganatosítandók, figyelem fordítandó arra, várjon a számadásszerű készlet a tényleges készlettel megegyező-e. Amennyiben nagyobb mennyiségű szesz használtatnék fel, mint mennyi az átlagos szükségletnek (1. és 3. pont) megfelel, annak okai felderítendők, esetleg pedig tényleírás veendő fel. 9. A pénzügyigazgatóság azoknak a gyógyszerészeknek, akik az előző két naptári évben gyógyászati czélokra felhasznált alkohol átlagos menynyiséget a laboratórium-könyv alapján kimutatják, a gyógyászati czélokra szánt szesz évi szükségletét átalányban határozhatja meg. Ez esetben azonban azon alkoholmennyiség, mely a 7. pont 2. bekezdésében felsorolt folyadékok előállítására használtatott, nem számíttatik be, ellenben az így megállapított évi átalány, az úgynevezett állványüvegből (Standglasból) gyógyszerekre fehasznált alkoholra való tekintettel, 3 százalékkal felemeltetik. Ha az átalányozás engedélyeztetik, a feljegyzés (6. pont) vezetésének szüksége elesik. •6. melléklet a törvény 103. §-ához és a végrehajtási utasítás 33. §-ához. Szabályzat az égetett szeszes folyadékoknak pótadóval való megrovása iránt. 1. A 2. pont alatt közelebbről megjelölt kivételekkel, pótadó alá esik minden égetett szeszes folyadék, különösen pedig az arrak, rum, cognac, pálinka-essenczia, likőr és más kevert pálinkafélék, valamint a borból és szeszből készült minden olyan keverék, melynek alkoholtartalma 18 térfogat(volum) százalékot meghalad. 2. A pótadó fizetése alól mentes: a) az olyan szesz, mely a szeszforgalmat közvetítő iparosok, kis mértékben kereskedők, pálinkamérők stb.) birtokában van, ha az 20 liter alkoholt meg nem halad, valamint az olyan szesz, mely más háztartásokban a családfő birtokában van, és 10 liter alkoholnál többet nem tartalmaz. E mennyiségek akkor sem esnek pótadó alá, ha az illető iparosnál vagy családfőnél nagyobb készletek volnának is; b) az olyan szesz, mely a vámvonalon át való kivitelre van szánva; c) az olyan szesz, mely az eddigi határozmányok (az 1884. évi julius hó 25-én 37.885. szám a kiadatott, a »Pénzügyi Közlöny« 1884. évi 26. számában s a »Magyarországi Rendeletek Tárá«-ban 1884. évi 155. szám alatt közzétett pénzügyministeri körrendelet 3. §-a értelmében) az adó visszatérítés igénybevételével ipari czélokra már denaturálva van, és melyet az iparosok, kiknek az adó visszatérítése engedélyezve van, ipari czéljaikra denaturálásra készletben tartanak; d) az olyan szesz, amelynél kimutattatik, hogy az után a behozatalkor az általános vámtarifa 76. tarifaszámának a) és b) pontja alatt megszabott vámdijon kívül az 1888. évi XX. törvényczikkel életbe léptetett 36 frt vámdij pótlék is beszedetett. 3. Az 1888. évi szeptember hó 1-ső napján szabad forgalomban lévő szeszes folyadékok bejelentése, illetve a pótadónak befizetése a birtokosnak képezi kötelességét. Mindazok, kik 1888. évi szeptember hó 1-ső napján ilyen égetett szeszes folyadékkészlettel bírnak, kötelesek e készletnek mennyiségét és alkoholtartalmát, legyen az akár saját, akár idegen helyiségben elhelyezve, valamint e helyiséget is, legkésőbben 1888. évi szeptember hó 3-áig írásban két példányban bejelenteni. E bejelentések az a) betű alatt ide csatolt minta szerint szerkesztendők és a legközelebbi illetékes pénzügyőri szakasznál nyújtandók be. Űrlapok e bejelentésekhez az előállítási költségek megtérítése mellett minden pénzügyőri szakasznál, Budapesten a fogyasztási adóhivataloknál is kaphatók. Azok a közegek, kiknél a pótadó befizetendő, a pénzügyigazgatóságok által a községi elöljáróságok útján közzéteendő hirdetményekben hozandó köztudomásra, mire a felek a »Budapesti Közlöny«ben megjelenendő hirdetmény által is fognak figyelmeztetni. Likőrnél és rozsdisnál, ha a czukortartalom egy hektoliter folyadéknál legalább 10 kilogrammot tesz, az alkoholtartalmat nem kell bejelenteni, ez mindenütt 26 százalékkal vétetik számba. Ha az összes készlet a szeszforgalmat közvetítő iparosoknál 20, és más családfőknél 10 liter tiszta alkoholt meg nem halad, ezt nem kell bejelenteni. Minden más esetben az összes készlet, ide értve a pótadó alá nem eső mennyiséget is, bejelentendő. A kis tartályokban lévő illatszerek, ha súlyuk 1 kilogrammnál nem tesz többet, nem esnek a bejelentés kötelezettsége alá. Ha a bejelentés kötelezettsége alá eső szesz az 1888. évi szeptember hó három első napjai szállítás alatt állana, anélkül,hogy már bejelentve és megadóztatva lenne: a bejelentés, illetve a pótadó befizetése az áru átvevőjének képezi kötelességét, ki a bejelentést a szesz megérkezése után azonnal megtenni tartozik. A vasúti és gőzhajózási vállalatok (a tengeri gőzhajózási vállalatok kivételével), kötelesek minden égetett szeszes folyadék-mennyiséget, melyet 1888. évi szeptember hón-ika előtt szállításra átvettek, de e napig nem szolgáltattak ki, azonnal, mihelyt az a leadási állomásra érkezett, az ezen állomásra nézve illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelenteni. E bejelentésnek tartalmaznia kell a feladónak és az átvevőnek nevét, valamint a szeszmennyiséget, illetőleg a küldemény súlyát. Ezen bejelentés közvetlenül a leadási állomás által teendő meg. 4. Az 1888. évi szeptember hó 1-én pótadó alá eső szesz hivatalos ellenzárlat alatt, ha ennek költségeit a vállalkozó fedezi, vagy az esedékes pótadó kellő biztosítása mellett, fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékbe vagy valamely szabadraktárba adózatlanul is beraktározható. A most említett szeszfőzdének vagy a szabadraktárak vállalkozói, kik az ebbeli engedélyt igénybe venni kívánják, kötelesek ez iránt legkésőbben 1888. évi augusztus hó 25-éig a pénzügyigazgatósághoz folyamodni. A folyamodványban a hozzávetőleges alkoholmennyiség, mely 1888. évi szeptember hó 1-én előreláthatólag készletben leend, valamint a biztosítás módja is kiteendő, vagy pedig a hivatalos ellenzárlat alkalmazása kérelmezendő. Biztosítékot a végrehajtási utasítás 32. §-ában felsorolt módokon lehet nyújtani. Ha a vállalkozónak a kérelmezett beraktározás, mely a felebbi feltételek teljesítése mellett meg nem tagadható, megengedtetik, akkor az 1888. évi szeptember hó 1-én készletben lévő szeszes folyadékok alkoholtartalma a bejelentés (3. p.) alapján az alább közelebbről megjelölt módon megállapítandó. A betározott, pótadóval terhelt készletekről a b) betű alatt ide csatolt minta*) szerint külön feljegyzés vezetendő és abba első tétel gyanánt eme készleteknek alkoholmennyisége, azután pedig minden egyes kitározás bevezetendő. A kitározás a pótadó lefizetése mellett, vagy annak lefizetése nélkül a vámvonalon át való kivitelre, vagy adómentes felhasználásra történhetik. A készlet elfogyta után e feljegyzés lezárandó és a pénzügyigazgatóság útján szigorlatra beküldendő. Ez időponttól kezdve a nyújtott biztosíték is feloldatik. A lezáráskor önként érthetőleg az engedélyezett raktározási apadás is felszámíttathatik. A pótadóval terhelt készletek elszállításánál a fogyasztási adóval terhelt szesz elszállítására nézve fennálló szabályok tartandók szem előtt, csakhogy önként érthetőleg az adó lefizetése mellett történő elszállításnál a fogyasztási adó helyébe a minden liter alkohol után 24 krral megállapított pótadó lép. A készlet számszerű kimerítéséig az vélelmeztetik, hogy a szeszfőzdéből, illetve a szabadraktárból csak ebből a készletből származó alkohol szállíttatik el. Attól az időponttól kezdve, midőn a fogyasztási adóval terhelt készletek kimeríttetnek és már az 1888/9 termelési időszakban termelt, illetve betározott alkoholmennyiség elszállítása veszi kezdetét, uj bejelentési lajstrom veendő használatba. 5. Ki a szeszadótörvény 103. §-ának 2. pontja szerint engedélyezhető részletfizetést, illetve, ha a likőrgyárosokról van szó, a pótadónak hitelezését igénybe venni kívánja, annak az ebbeli engedély iránt ahhoz a pénzügyigazgatósághoz, melynek kerületében a megadóztatandó szeszkészlet van, legkésőbben 1888. évi augusztus hó végéig írásban kell folyamodnia; e folyamodványban egyszersmind határozottan kiteendő, hogy milyen részletek vétetnek igénybe, illetve, hogy a likőrgyáros a likőrkészletekre nézve milyen időtartamra (legkésőbben az 1889. év végéig) kívánja a hitelt igénybe venni. Egy évnél hosszabb időre nem terjedhető részletfizetést a pénzügyigazgatóság engedélyezhet. Az első részlet mindjárt a bejelentés alkalmával fizetendő le. Likőrgyárosok részére hitel csak az esedékes pótadónak teljes biztosítása mellett engedélyeztethetik. Biztosítékot a végrehajtási utasítás 32. §-ában felsorolt módok valamelyike szerint lehet nyújtani. Ha az engedélyezett részletek valamelyike a lejárat napján pontosan be nem fizettetik, a még hátralevő teljes összeg egyszerre, esetleg végrehajtásútján szedendő be. Ép úgy azon a napon, melyen a hitel határideje lejár, a hitelezett pótadóösszeg annál a hivatalnál, melynél az előírva van, pontosan befizetendő. Ha a fizetés napja vasár- vagy ünnepnapra esik, a fizetés a legközelebbi hétköznapon teljesítendő. Ha a fizetés kellő időben meg nem történik, a pótadó a lejárat napjától számítandó 6°/0-ás késedelmi kamatokkal együtt végrehajtás útján hajtandó be. 6. A szeszadótörvény 103. §-ának 2. pontjában megszabott, a törvény hatályba léptétől, vagyis 1888. évi szeptember hó 1 étől számítandó 60 napi időköz alatt a szeszfőzők és mindazok, kik égetett szeszes folyadékokkal kereskedést űznek, vagy ilyeneket kicsinyben kimérnek, jövedéki felügyelet alatt állóknak tekintendők. A pénzügyi közegeknek ennélfogva jogukban áll a raktár- és eladási helyiségekbe, amelyekben égetett szeszes folyadék tartatik vagy árultatik, valahányszor szükségesnek tanják, nappal, vagyis napfelkelte után és naplemente előtt bemenni, ott szemlét vagy kutatást tartani, a pótadó alá eső égetett szeszes folyadékok készletet megállapítani és tekintettel a három napi bejelentési és megadóztatási határidőre, a szerzés vagy megadóztatás igazolását követelni. Az említett iparűzők kötelesek a pénzügyi közegeknek az említett helyiségekbe a belépést alkadálytalanul megengedni, kívonatukra maguk vagy szolgaszemélyzetük által a szükséges segédmunkát szolgáltatni és a 20, illetve 10 liter alkoholt meghaladó mennyiségek megadóztatását kimutatni. 7. A 20, illetve 10 liter alkoholt meghaladó égetett szeszes folyadékkészletek szerzése, pótmegadóztatása, illetve bejelentése amennyiben azok nem tartoznak a pótadó-mentes alkoholmenynyiségek közé és nem maradnak továbbra is pótadóval, illetve fogyasztási adóval terhelten, a 6. pontban említett személyek által a 60 napi határidőn belül csak a következő módon igazoltathatik, éspedig: a) a pótadó befizetéséről vagy hitelezéséről szóló tárczákkal, b) a szeszadó befizetéséről, illetve hitelezéséről szóló tárczákkal, c) számlákkal, és d) vámhivatali fizetési vagy hitelezési igazolványokkal. Az a) alatt említett okmányokkal a törvény életbeléptekor készletben lévő, bejelentett, megadóztatott égetett szeszes folyadék-készletek igazoltatnak. Szeszadó-fizetési vagy hitelezési tárczákkal ama alkoholmennyiségeknek kell fedezve lenniök, melyek valamely szeszfőzdéből vagy szabadraktárból szereztettek be. A 60 napi időköz alatt a belföldön máshonnan szerzett alkoholmennyiségeknek számlákkal, kereskedelmi levelekkel stb. kell fedezve lenniök, melyek az eladónak és a vevőnek nevét, valamint az alkohol mennyiségét pontosan tartalmazzák. Ha az említett személyek a 60 napi időköz alatt külföldről szereznek be égetett szeszes folyadékot, *) Ezen minta közlése technikai nehézségek miatt mellőztetett. szerk. :