Budapesti Közlöny, 1889. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
1889-03-01 / 52. szám
halászjegyet váltani, és azt halászás közben magával vinni, az ellenőrzésre hivatott közegeknek kívánatra felmutatni köteles. A halászjegy-űrlapok megszerzésére, kezelésére és elszámolására nézve a pénzügyminiszer úr által közelebbről külön utasítás fog kiadatni, s maguk a bélyeges űrlapok kellő időben és mennyiségben a hatóság rendelkezésére fognak bocsáttatni. A halászjegyekre vonatkozó intézkedéseket a törvény 8—10. §-ai, illetőleg a rendelet 6—13. §-ai foglalják magukban. A halászati törvénynek, mint előbb is érintem, másik sarkalatos törekvését képezi a halászatnak a nagy mérvben elharapódzott és szerfelett káros halpusztítás ellen való védelmezése. E törekvésnek kíván érvényt szerezni a törvénynek a halászati tilalmakról szóló III. fejezete, s erre irányulnak a rendelet 23—42. §-aiban foglalt határozatok. A törvény a gazdaságilag fontosabb halfajokra tilalmi időszakokat és legkisebb méreteket állapít meg, mely időszakokban, illetőleg a mely méreteknél kisebb halakat nyílt vizekből kifogni nem szabad (törv. 18—20. §-ok), továbbá használaton kívül helyezi, illetőleg szabályozza azon halfogási módokat, amelyek tapasztalás szerint károsaknak bizonyultak (törv. 23—25. §-ok) , valamint rendelkezéseket tartalmaz a halakra nézve kártékony állatok pusztítása tekintetében (törv. 26. §-a). A mesterséges haltenyésztés érdekében kivételes intézkedéseket tartalmaz a törvény 24. §-a; a kifogott halak szállítására és forgalomba hozására nézve a törvény 27—28. § ai, illetőleg a rendelet 28—35. §-ai tartalmaznak intézkedéseket. E részben felemlítendőnek tartom, hogy azok a halfajok, amelyek törvényes védelem alá nem esnek, a jogosítottak által bármikor kifoghatók és elárusíthatók. A zárt vizekből a védelem alá eső halak és rákok is bármikor kifoghatók, de ezek, valamint a nyílt vizekből a tilalmi idő beállta előtt fogott halak és rákok is a tilalmi időben csakis származásukat igazoló községi bizonyítvány mellett árusíthatók el. A törvény által a halászat védelmére nézve megállapított intézkedések azonban a czélzott üdvös eredményeket csak abban az esetben biztosíthatják, ha a közigazgatási hatóságok s alárendelt közegeik a szükséges felügyeletet és ellenőrzést mind a halászat tényleges gyakorlásánál, mind a halak forgalomba hozásánál lelkiismeretes pontossággal, s a lehető legnagyobb szigorral gyakorolják, s ott, ahol szükséges, a törvény büntető határozatainak alkalmazásával is érvényt szereznek a törvény rendelkezéseinek. Az ellenőrzés könnyebb gyakorlása czéljából a törvény által védelmezett halfajok ismertetését tartalmazó füzetet megfelelő számú példányokban a törvényhatóság rendelkezésére bocsátom. A rendelet intézkedéseket tartalmaz még a hallépcsők felállításánál követendő eljárásra (43—48. §-ok), továbbá az ipari, öntöző-és halastavak táplálására szolgáló csatornákon alkalmazandó tiltókra nézve (49. §.), a büntető eljárásra (64. §) a kiszabott, illetőleg behajtott pénzbüntetések és pénzbírságok kezelésére nézve (65—72. §-ok.) A végrehajtási rendelethez csatolt mintáknak megfelelő nyomtatványokat, a halászjegyárlapokra vonatkozó I. és II. minta kivételével, a törvényhatóság bárhol is beszerezheti ugyan, mind a mellett az iránt is tárgyalásba bocsátkoztam a helybe nyomdákkal, vájjon a szükséges nyomtatványokat mily áron volnának hajlandók a törvényhatóságoknak szállítani; az eredményről a törvényhatóságot értesíteni fogom. Amennyiben a törvény végrehajtásával járó intézkedések gyakran halászati szakértő közreműködését teszik szükségessé, értesítem a törvényhatóságot, hogy e végből a kultúrmérnöki intézmény keretében külön halászati felügyelő közegről gondoskodtam ; ezen közeget a halászat körül felmerülő szakkérdésekben a törvényhatóság is igénybe veheti, sőt a társulatok megalakításánál, a végrehajtási rendelet 53. §-a értelmében, mint hatósági szakértőt igénybe venni köteles. Végül értesítem a törvényhatóságot, hogy a végrehajtási rendeletből, valamint a védelemben részesülő halak ismertetését tartalmazó füzetből kívánatra esetleg több példányt is kész vagyok a törvényhatóság rendelkezésére bocsátani. Kelt Budapesten, 1889. évi február hó 9-én. Gr. Széchényi, s. k. Rendelet a halászati törvény végrehajtása tárgyában. (Kibocsátotta a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister 1889. évi február hó 9-én 5000. sz. a.) I. A halászati törvény életbeléptetése és a halászati jogosultság kimutatására vonatkozó eljárás. 1 §• A halászatról szóló 1888. évi XIX. t.-cz. 1889. évi május hó 1-én lép életbe. Ezzel egyidejűleg a törvényhatóságok által alkotott és eddig érvényben álló halászati szabályrendeletek hatályon kívül helyeztetnek. 2. §• Akik a halászati jogot 1889. évi május hó 1-én oly vizterületen gyakorolják, a melynek medre tulajdonukat nem képezi, ezen jogukat csak az esetben tartják meg, ha bezárólag 1890. évi április hó 30-ig ebbeli jogukat az alispánnál (polgármesternél) bejelentik, s ennek folytán jogosultságukat kimutatják. • A jogosultság kimutatására szolgáló bejelentésekben a község, valamint a parti birtokosok megjelölésével pontosan körülírandó azon vízterület fekvése és kiterjedése, melyen a halászati jog igényeltetik. A jogosultság kimutatására a törvény 3. §-a értelmében elegendő az is, ha a halászati jognak 20 évi békés birtoklása bebizonyíttatik. A 3. §. Az alispán (polgármester) köteles a jelen rendelet 2. §-ában kitűzött határidő lejárta után az összes beérkezett bejelentések tárgyalására legkevesebb 1, legfeljebb 2 hóra terjedő határnapot kitűzni; ez alkalommal a tárgyalás megtartásának helye is meghatározandó. A tárgyalások határidejének meghatározásánál figyelem fordítandó arra, hogy az ugyanazon halászati jogra nézve beérkezett többféle igények mindenesetre egy tárgyaláson összesítve, az ugyanazon községben, illetőleg vízfolyásokon levő más jogosultságok tekintetében bejelentett többi igények pedig lehetőleg folytatólagosan tárgyaltassanak le. Az alispán (polgármester) a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határozatát köteles a bejelentővel, a meder tulajdonosával és a község volt földesurával egyenként külön kézbesítvény által, a netáni többi érdekeltekkel pedig az illető község házánál kifüggesztendő és azonkívül a szokásos módon közhírré teendő hirdetmény útján oly felhívással közölni, hogy a bejelentett igény ellenében netán fenforgó észrevételeiket írásban jelentsék be, vagy legkésőbb a tárgyalás alkalmával annál bizonyosabban terjeszszék elő, mert különben kifogásaik többé figyelembe nem vétetnek. A tárgyalás még az esetben is megtartandó, ha a bejelentett igény ellenében észrevétel nem adatott be. A tárgyalásról rendes jegyzőkönyv vezetendő, szükség esetén tanuk vagy szakértők hallgatandók meg. A tárgyalás befejeztével az alispán (polgármester) a halászati jog felett határoz. A határozat az igénylőnek, a meder tulajdonosának, a községnek, a volt földesúrnak és mindazoknak, kik észrevételeket adtak be, kézbesítendő. A hatósági eljárásnál felmerülő költségek a törvény 4. §-a értelmében az igénylő felet terhelik és általa előlegezendők. 4. §: Az alispán által hozott határozat ellen közigazgatási úton felebbezésnek helye nincs, ezen határozatban meg nem nyugvó fél azonban a törvény 3. §-a értelmében birtokon kívül a határozat kézbesítésétől számítandó 6 hónap alatt jogai érvényesítése végett a bíróságnál pert indíthat. 5. §. A jelen rendelet 2. és 4. §-ában megállapított határidők elmulasztása esetén a törvény 6. §-a értelmében igazolásnak helye nincs, s a határidők elmulasztása a halászati jog elvesztését vonja maga után. II. A halászat gyakorlása. 6. §.'' Aki akár nyílt-, akár zártvizeken halászni akar, a törvény 60. §-ában említett elsőfokú hatóságnál halászjegyet váltani, azt a törvény 8. §-ának rendelkezéséhez képest halászás közben magával vinni s a törvény 9. §-ában megjelölt ellenőrző közegeknek kívánatra felmutatni köteles. 7§. A halászjegyet, a bélyegilletékért személyenként járó 2 frtnyi díj megfizetése mellett, bármely első fokú hatóságnál (törvény 60. §.) akár szóval, akár írásban lehet kérelmezni, s a hatóság azt, a törvény 67. §-ában említett esetek kivételével, az I. mintának megfelelő űrlapon azonnal kiállítani köteles. 8. §A halászjegyek kiszolgáltatására irányuló kérvények az illetékszabályok kiegészítő részét képező illetéki díjjegyzék 13. tétel III. pontja alatt előírt 50 kros bélyeggel látandók el, ha pedig a kérelem szóval adatik elő, a bélyeg az erről felveendő jegyzőkönyvre felragasztandó és felülbélyegzendő. 9. §• A halászjegyen annak neve, állása vagy foglalkozása, a kinek javára kiállittatik, s érvényességének tartama a hatóság által világosan kiírandó. A halászjegy ezen felül sorszámmal, kelettel, a hatóság pecsétjével s a kiállító hatósági közeg aláírásával látandó el. 10. §• A halászjegy csak egy személy nevére állítható ki, másra át nem ruházható s mindig csak az illető év május hó 1-étől a következő év április hó 30-ig, azaz egy évre érvényes. A halászjegy a halászatnak a halászati törvény által meghatározott módon és korlátok között leendő gyakorlására jogosít. n.§. A halászatra jogosítottaknak segédszemélyzete és munkásai részére szükséges halászjegyek, a halászatra jogosított kérelmére és nevére, a bélyegilleték fejében személyenkint járó 50 kvnyi díj megfizetése mellett, az elsőfokú hatóság (törv. 60. §.) által a II. mintának megfelelő űrlapon állítandók ki. 2