Budapesti Közlöny, 1889. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

1889-03-01 / 52. szám

halászjegyet váltani, és azt halászás közben magá­val vinni,­­ az ellenőrzésre hivatott közegeknek kí­vánatra felmutatni köteles. A halászjegy-űrlapok megszerzésére, kezelésére és elszámolására nézve a pénzü­gyminiszer úr által közelebbről külön utasítás fog kiadatni, s maguk a bélyeges űrlapok kellő időben és mennyiségben a hatóság rendelkezésére fognak bocsáttatni. A halászjegyekre vonatkozó intézkedéseket a törvény 8—10. §-ai, illetőleg a rendelet 6—13. §-ai foglalják magukban. A halászati törvénynek, mint előbb is érintem, másik sarkalatos törekvését képezi a halászatnak a nagy mérvben elharapódzott és szerfelett káros halpusztítás ellen való védelmezése. E törekvésnek kíván érvényt szerezni a törvény­nek a halászati tilalmakról szóló III. fejezete, s erre irányulnak a rendelet 23—42. §-aiban foglalt határozatok. A törvény a gazdaságilag fontosabb halfajokra tilalmi időszakokat és legkisebb méreteket állapít meg, mely időszakokban, illetőleg a mely méretek­nél kisebb halakat nyílt vizekből kifogni nem szabad (törv. 18—20. §-ok), továbbá használaton kívül helyezi, illetőleg szabályozza azon halfogási módokat, a­melyek tapasztalás szerint károsaknak bizonyultak (törv. 23—25. §-ok) , valamint rendel­kezéseket tartalmaz a halakra nézve kártékony állatok pusztítása tekintetében (törv. 26. §-a). A mesterséges haltenyésztés érdekében kivételes intézkedéseket tartalmaz a törvény 24. §-a; a ki­fogott halak szállítására és forgalomba hozására nézve a törvény 27—28. § ai, illetőleg a rendelet 28—35. §-ai tartalmaznak intézkedéseket. E részben felemlítendőnek tartom, hogy azok a halfajok, a­melyek törvényes védelem alá nem esnek, a jogosítottak által bármikor kifoghatók és elárusíthatók. A zárt vizekből a védelem alá eső halak és rákok is bármikor kifoghatók, de ezek, valamint a nyílt vizekből a tilalmi idő beállta előtt fogott halak és rákok is a tilalmi időben csakis szárma­zásukat igazoló községi bizonyítvány mellett árusít­hatók el. A törvény által a halászat védelmére nézve meg­állapított intézkedések azonban a czélzott üdvös eredményeket csak abban az esetben biztosíthat­ják, ha a közigazgatási hatóságok s alárendelt kö­zegeik a szükséges felügyeletet és ellenőrzést mind a halászat tényleges gyakorlásánál, mind a halak forgalomba hozásánál lelkiismeretes pontossággal, s a lehető legnagyobb szigorral gyakorolják, s ott, a­hol szükséges, a törvény büntető határozatainak alkalmazásával is érvényt szereznek a törvény ren­delkezéseinek. Az ellenőrzés könnyebb gyakorlása czéljából a törvény által védelmezett halfajok ismertetését tartalmazó füzetet megfelelő számú példányokban a törvényhatóság rendelkezésére bocsátom. A rendelet intézkedéseket tartalmaz még a hal­lépcsők felállításánál követendő eljárásra (43—48. §-ok), továbbá az ipari, öntöző-és halastavak táp­lálására szolgáló csatornákon alkalmazandó til­­tókra nézve (49. §.), a büntető eljárásra (64. §) a kiszabott, illetőleg behajtott pénzbüntetések és pénzbírságok kezelésére nézve (65—72. §-ok.) A végrehajtási rendelethez csatolt mintáknak megfelelő nyomtatványokat, a halászjegyárlapokra vonatkozó I. és II. minta kivételével, a törvényha­tóság bárhol is beszerezheti ugyan, mind a mellett az iránt is tárgyalásba bocsátkoztam a helybe­­ nyomdákkal, vájjon a szükséges nyomtatványokat mily áron volnának hajlandók a törvényhatóságok­nak szállítani; az eredményről a törvényhatóságot értesíteni fogom. A­mennyiben a törvény végrehajtásával járó intézkedések gyakran halászati szakértő közremű­ködését teszik szükségessé, értesítem a törvényha­tóságot, hogy e végből a kultúrmérnöki intézmény keretében külön halászati felügyelő­ közegről gon­doskodtam ; ezen közeget a halászat körül felme­rülő szakkérdésekben a törvényhatóság is igénybe veheti, sőt a társulatok megalakításánál, a végre­­hajtási rendelet 53. §-a értelmében, mint hatósági szakértőt igénybe venni köteles. Végül értesítem a törvényhatóságot, hogy a végrehajtási rendeletből, valamint a védelemben részesülő halak ismertetését tartalmazó füzetből kívánatra esetleg több példányt is kész vagyok a törvényhatóság rendelkezésére bocsátani. Kelt Budapesten, 1889. évi február hó 9-én. Gr. Széchényi, s. k. Rendelet a halászati törvény végrehajtása tárgyában. (Kibocsátotta a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister 1889. évi február hó 9-én 5000. sz. a.) I. A halászati törvény életbeléptetése és a halászati jogosultság kimutatására vonatkozó eljárás. 1­ §• A halászatról szóló 1888. évi XIX. t.-cz. 1889. évi május hó 1-én lép életbe. Ezzel egyidejűleg a törvényhatóságok által al­kotott és eddig érvényben álló halászati szabályren­deletek hatályon kívül helyeztetnek. 2. §• A­kik a halászati jogot 1889. évi május hó 1-én oly vizterületen gyakorolják, a melynek medre tu­lajdonukat nem képezi, ezen jogukat csak az eset­ben tartják meg, ha bezárólag 1890. évi április hó 30-ig ebbeli jogukat az alispánnál (polgármes­ternél) bejelentik, s ennek folytán jogosultságukat kimutatják. • A jogosultság kimutatására szolgáló bejelenté­sekben a község, valamint a parti birtokosok meg­jelölésével pontosan körülírandó azon vízterület fekvése és kiterjedése, melyen a halászati jog igé­­nyeltetik. A jogosultság kimutatására a törvény 3. §-a értelmében elegendő az is, ha a halászati jognak 20 évi békés birtoklása bebizonyíttatik. A 3. §. Az alispán (polgármester) köteles a jelen ren­delet 2. §-ában kitűzött határidő lejárta után az összes beérkezett bejelentések tárgyalására legke­vesebb 1, legfeljebb 2 hóra terjedő határnapot kitűzni; ez alkalommal a tárgyalás megtartásá­nak helye is meghatározandó. A tárgyalások határidejének meghatározásánál figyelem fordítandó arra, hogy az ugyanazon ha­lászati jogra nézve beérkezett többféle igények mindenesetre egy tárgyaláson összesítve,­­ az ugyanazon községben, illetőleg vízfolyásokon levő más jogosultságok tekintetében bejelentett többi igények pedig lehetőleg folytatólagosan tárgyal­tassanak le. Az alispán (polgármester) a tárgyalás kitűzé­sére vonatkozó határozatát köteles a bejelentővel, a meder tulajdonosával és a község volt földesurá­val egyenként külön kézbesítvény által, a netáni többi érdekeltekkel pedig az illető község házánál kifüggesztendő és azonkívül a szokásos módon közhírré teendő hirdetmény útján oly felhívással közölni, hogy a bejelentett igény ellenében netán fenforgó észrevételeiket írásban jelentsék be, vagy legkésőbb a tárgyalás alkalmával annál bizonyo­sabban terjeszszék elő, mert különben kifogásaik többé figyelembe nem vétetnek. A tárgyalás még az esetben is megtartandó, ha a bejelentett igény ellenében észrevétel nem ada­tott be. A tárgyalásról rendes jegyzőkönyv vezetendő, szükség esetén tanuk vagy szakértők hallgatan­­dók meg. A tárgyalás befejeztével az alispán (polgármes­ter) a halászati jog felett határoz. A határozat az igénylőnek, a meder tulajdono­sának, a községnek, a volt földesúrnak és mind­azoknak, kik észrevételeket adtak be, kézbesí­tendő. A hatósági eljárásnál felmerülő költségek a tör­vény 4. §-a értelmében az igénylő felet terhelik és általa előlegezendők. 4. §: Az alispán által hozott határozat ellen közigaz­gatási úton felebbezésnek helye nincs, ezen hatá­rozatban meg nem nyugvó fél azonban a törvény 3. §-a értelmében birtokon kívül a határozat kéz­besítésétől számítandó 6 hónap alatt jogai érvé­­nyesítése végett a bíróságnál pert indíthat. 5. §. A jelen rendelet 2. és 4. §-ában megállapított határidők elmulasztása esetén a törvény 6. §-a értelmében igazolásnak helye nincs, s a határidők elmulasztása a halászati jog elvesztését vonja maga után. II. A halászat gyakorlása. 6. §.'' A­ki akár nyílt-, akár zártvizeken halászni akar, a törvény 60. §-ában említett elsőfokú hatóságnál halászjegyet váltani, azt a törvény 8. §-ának ren­delkezéséhez képest halászás közben magával vinni s a törvény 9. §-ában megjelölt ellenőrző közegek­nek kívánatra felmutatni köteles. 7­§. A halászjegyet, a bélyegilletékért személyenként járó 2 frtnyi díj megfizetése mellett, bármely első fokú hatóságnál (törvény 60. §.) akár szóval, akár írásban lehet kérelmezni, s a hatóság azt, a tör­vény 67. §-ában említett esetek kivételével, az I. mintának megfelelő űrlapon azonnal kiállítani kö­teles. 8. §­A halászjegyek kiszolgáltatására irányuló kér­vények az illeték­­szabályok kiegészítő részét ké­pező illetéki díjjegyzék 13. tétel III. pontja alatt előírt 50 kros bélyeggel látandók el, ha pedig a kérelem szóval adatik elő, a bélyeg az erről fel­veendő jegyzőkönyvre felragasztandó és felülbé­lyegzendő. 9. §• A halászjegyen annak neve, állása vagy foglal­kozása, a kinek javára kiállittatik, s érvényességé­nek tartama a hatóság által világosan kiírandó. A halászjegy ezen felül sorszámmal, kelettel, a hatóság pecsétjével s a kiállító hatósági közeg alá­írásával látandó el. 10. §• A halászjegy csak egy személy nevére állítható ki, másra át nem ruházható s mindig csak az illető év május hó 1-étől a következő év április hó 30-ig, azaz egy évre érvényes. A halászjegy a halászatnak a halászati törvény által meghatározott módon és korlátok között leendő gyakorlására jogosít. n.§. A halászatra jogosítottaknak segédszemélyzete és munkásai részére szükséges halászjegyek, a ha­lászatra jogosított kérelmére és nevére, a bélyeg­illeték fejében személyenkint járó 50 kvnyi díj megfizetése mellett, az elsőfokú hatóság (törv. 60. §.) által a II. mintának megfelelő űrlapon állí­­tandók ki. 2

Next