Budapesti Közlöny, 1889. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

1889-04-02 / 78. szám

Budapest, 1889 78. szám. Kedd, április 2. BUDAPESTI HITI­ALOSKÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőségi iroda : IV. kerület, Korz-utcza 7. szám X. emelet, 5. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Ath­enaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre ................................20 írt Félévre.....................................10 » Negyedévre ..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések díjjal előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 írt, 100—200- szóig 2 írt, 200—300-szóig 3 írt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kert lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS KÉSZ. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­zerem előterjesztésére. Schwarcz Mihály szombathelyi székesegyházi kanonok és alsólendvai főesperesnek, a Szent Jakabról nevezett sümeghi czimzetes apátságot ado­mányozom. Kelt Budapesten, 1889. évi márczius hó 16-án. Ferencz József, s. k. Gr. Csáky Albin, s. k. Priedor­ Budisavljevic Budislavot, Be­lo­vár-Kő­rösmegye, valamint Belovár, Kő­rös, Kaproncza városok és Ivanic vár fő­ispánját, ezen állásaitól való fölmentése mellett, Lika - Krbavamegye, valamint Zengg és Carlobago városok főispánjává ezennel kinevezem. Kelt Budapesten, 1889. évi márczius hó 24-én. Ferencz József, s. k. Bedekovich Kálmán, s. k. Gr. Khuen-Héderváry Károly, s. k. A pénzügyministérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszerelnök, Ember Antal számgya­kornokot, a nagybecskereki adófelügyelő mellé III. oszt. számtisztté nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Batta Bertalan alvinczi lakost, Alsó- Fehérvármegye alvinczi járására nézve, az állandó gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg. A m. kir. vasgyárak központi igazgatója, a kincstári vasgyárak kezelő-tisztviselőinek állomá­nyába: Podhorszky József II. oszt. kezelő-tisztet,­­ oszt. vasgyári kezelő-tisztté, és Tannenberg Géza II. oszt. vasgyári segéd-mérnököt, II. oszt. vasgyári kezelő-tisztté nevezte ki. Kvatsák Sándor módosi lakos, a szerb nyelvnek élő szavak­ tolmácsolására, a módosi kir. járásbíró­sághoz állandó hites tolmácscsá kineveztetek. Szirmaicsik Sándor Ede lippai illetőségű budapesti lakos vezetéknevének *Szirmai*-x& kért átváltoztatása, f. évi 19.047. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Oppenheimer Eduárd békés-csabai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Horvát»-ra, kért átváltoztatása, I. évi 19.272. sz. belügyminis­zeri rendelettel megengedtetett. Kalugyer Rudolf mező­ csengeri illetőségű ugyanottani lakos saját, úgy Rudolf, Elemér, Er­zsébet nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének *bölcsei”-re kért átváltoztatása, f. évi 19,371. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 16,096. sz. alatt, a következő ren­deletet bocsátotta ki: a Casotto és Pedemonte dél-tiroli községekbe behozandó tengeri és búza után járó vámoknak ideiglenes hatályon kivül helyezése iránt. A magyar kormány az osztrák-magyar vámte­rület átalános vámtarifájáról szóló 1882: XVI. t.-czikk VII. czikkében nyert felhatalmazás alapján beleegyezését adta ahoz, hogy Casotto és Pedemonte községek ínség által sújtott lakosainak, a múlt évi rossz termés következtében beállott gabonahiány fedezésére, a folyó évi aratásig 2800 métermázsa tengeri és 70 métermázsa búza vámmentes beho­zatalára a birodalmi tanácsban képviselt király­ságok és országok kormánya részéről az engedély megadassák. Kelt Budapesten, 1889. évi márczius hó 28-án. A ministertanács határozata alapján : Gr. Széchényi, s. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi , m. kir. minister. •­Spf A budapesti állami elemi és polgári iskolai tanitóképezde négy évfolyamra kiterjesztett ipari szakcsoportjának szervezete és tanterve. (Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministernek 1889. évi márczius hó 15-én 45,386/1888. sz. a. kelt rendeletével.) A) Czél. E tanfolyam czélja és feladata, hogy a polgári is­kolák számára oly tanitókat képezzen, kik az 1879. évi szeptember hó 12-én 25,409. sz. a. kelt rendelettel kiadott polgári iskolai tanterv értelmé­ben a polgári iskola IV—VI. osztályabeli növen­dékeket az ott kijelölt iparágakban oktathassák. Egyelőre azonban csak az oly ipartanítók képzése vétetik foganatba, kik a bútorasztalosságot, eszter­­gályozást, faragást és m­shelyi rajzot szakszerűen taníthatják. B) Fölvétel: A szakcsoport 4 évfolyamból áll. Fölvételnek, kik tanítói oklevéllel birnak vagy a középiskolai érettségi vizsgálatot letették. Kivételesen a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszertől kikérendő engedély alapján fölvétethetnek oly egyének is, kik az előbb említett minősítéssel nem birnak ugyan, de a közép- vagy polgári iskola hat osztályát, a középipariskolát vagy az iparművészeti iskola megfelelő szakosztályát sikerrel elvégezték, s a mellett a műasztalosságra nemcsak kiváló hajla­muk van, hanem annak egyik vagy másik ágában, pl. asztalosságban, műfaragásban vagy esztergá­lyozásban maguknak már bizonyos ügyességet szereztek. Az elemi tanítóképezdét nem végzett növendé­keknek azonban módot kell nyújtani arra, hogy a hiányzó neveléstudományi ismereteket az elemi iskolai tanítóképezde paedagógiai óráin megszerez­hessék. Az ipartanítói tanfolyamra felvett növen­dékek azonban csak félévi próbaidő leteltével te­kinthetők végleg fölvetteknek. C) Tantárgyak: I. Neveléstani tárgyak: a) Neveléstan, b) tanítási gyakorlatok. II. Szaktárgyak: 1. Gyakorlati ipar: a) asztalosság, b) műfaragás, c) esztergályozás. 2. Építészeti stil és alaktan (elmélet és rajz). 3. Műszaki rajz: a) ipari rajz, b) műhelyi rajz, c) ipari tervező rajz. 4. Szabadkézi rajz: a) ékítményi rajz, b) figurális rajz, c) vázlatgyakorlatok. 5. Mintázás. 6. Műtörténelem. 7. Mértani tárgyak : a) szerkesztéstan, b) ábrázoló mértan. 8. Technológia. 9. Könyvviteltan. D) A tananyagnak évfolyamok szerint való felosztása. I. Neveléstani tárgyak. a) Neveléstan. II. évfolyam, heti két ómban. Ezen órákra azon ipartanitó*^gjlfcék, Jeik a »Fölvétel* czim alattiak szerint ezen tárgy hall­gatására kötelezve vannak, az elemi képezde meg­felelő osztályába bejárnak. b) Gyakorlati tanítás. IV. évfolyam, heti 4 órában. E tanítások a polgári tanítóképezdével kapcsola­tos gyakorló polgári iskola tanműhelyében a polgári iskolai ipartanár vezetése alatt a IV., V. és VI. oszt. tanulókkal tartatnak meg. c) Egyéni tanítás. A felvett 4 órát egy­huzam­­ban tölti ki az illető tanítójelölt. Ez időben ő tart fegyelmet; minden egyes tanítványnyal külön-külön foglalkozik, útba igazít és intézkedik, hogy a munka szakadatlanul folyjon. B) Tömegtanítás. Egy egyszerű bútortárgy ösz­­szeépítésének rajz- és szóbeli magyarázata. Ugyane tárgy rendszeres elkészítéséről írásbeli dolgozat a szövegbe vázolt részletrajzokkal. Lapunk mai számához egy ír «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next