Budapesti Közlöny, 1889. június (23. évfolyam, 128-150. szám)

1889-06-01 / 128. szám

Budapest, 1889. 128. szám. Szombat, junius 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. SZERKESZTŐSÉGI IRODA , IV. kerület, Korz­ utcza 7. szám X. emelet, 5. ajtó. Kiadó-hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : naponkénti postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre................................20 írt Félévre.....................................10 » Negyedévre..................................5 » Egy teljes lap ára 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjal előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor egyszeri hir­detésért 19 kr, kétszeri 16 kr, és több­szöri hirdetésért 13 kr minden beik­tatásnál. A bélyegdij külön minden beik­tatás után 30 kr oszt. ért. HIVATALOS RÉSZ: Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi május hó 26-án kelt legf. elhatározásával, a cs. és kir. közös külügyminister 1. a. előterjesztése alap­ján : okolicsnai Okolicsányi Sándor I. oszt. követ­ségi tanácsost a württembergi királyi udvarhoz, valamint a badeni és hesseni nagyherczegi udva­rokhoz rendkívüli követté és meghatalmazott mi­­nisterré legk. kinevezni méltóztatott. Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi május hó 23-án Sainzban kelt legf. elhatáro­zásával : Festi Lehel főhadnagynak, a Frigyes fő­­herczeg 52. gyalog-ezred állományából — 1889. évi junius hó 1-ével — a magyar honvéd-gyalog­ság tettleges állományába való áthelyezését legk. elrendelni méltóztatott. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minis­ter : Kolozsvári Endre és Vater József posta- és távirda-főtiszteket posta- és távirda- főmérnökökké, Schaden Frigyes, Balla Pál, Gál Elemér, Szabó Károly, Medgyes Ferencz, Szoyka Lajos, Hollós József és Kakulai Károly posta- és távirdatisz­­teket I. oszt., Otto Emil és Lövy Szigfrid posta- és távirdatiszteket pedig II. oszt. posta- és távirda­­mérnökökké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer Pápára kir. köz­jegyzővé : Sült József veszprémi kir. törvényszéki bírót nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister aljegyzővé az esz­tergomi kir. járásbírósághoz: Cherny Mátyás ko­máromi kir. törvényszéki joggyakornokot ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister segédtelekkönyv­­vezetőkké, a komáromi kir. törvényszékhez : Pyber Dénes tatai, — a békési kir. járásbírósághoz: Török Béla bogsáni, — és a szeniczi kir. járás­bírósághoz : Thuróczy Győző vágsellyei kir. járás­­birósági írnokokat nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister: Szombathelyi Béla békési kir. járásbirósági segédtelekkönyvvezetőt az orosházi kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. pénzügyminiszer a budapesti m. kir. fővámhivatalhoz : Vutskits Miklós I. oszt. vám­tisztet vámfőtisztté, Lengyel Antal II. oszt. vám­tisztet I. oszt. vámtisztté és Kelemen János vám­gyakornokot II. oszt. vámtisztté nevezte ki. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, Genersich Aladár iglói lakosit Szepes vármegye hernádvölgyi járására nézve, az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minister, egyetértőleg a m. kir. pénzügymi­­nisterrel. Stein Bernát Liptóvármegye Német- Poruba községben levő mezőgazdasági szeszgyára részére az 1881: XLIV. t.-czikkben biztositott állami kedvezményeket megadta. NEHHIVATALOS RÉSZ. Az 1890. évi közösügyi költségvetés megállapí­tására hivatott közösügyi bizottságok egybehivá­­sának napja 1. évi junius hó 22-ére tűzetett ki. A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 1889. évi május hó 21-t­ól 27-ig bezárólag. (A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minis­­terium állandó gazdasági tudósítóitól beérkezett jelen­tések alapján.) Búza: A D­u­n­a bal partján az őszi búza kielé­gítően áll; a korai vetés csaknem mindenütt szé­pen fejlődik, sőt egyes helyeken oly buján nőtt, hogy sarlózni kellett; a későbbi gyengébb ugyan s legutóbb a száraz és forró időjárás is károsan hatott rá, mindazonáltal még kielégítőnek mond­ható. Pozsony vármegye galántai járásában rozsda mutatkozik. A D­u­n­a jobb partján átalában véve jól fejlődik, helyenkint már fejét hányja, az utóbbi esők folytán sokat javult, szépen bokrosodik, élénk zöld színű, itt-ott azonban rozsdalepett; tavasziak igen szépen fejlődnek. A D­u­n­a-T­i­s­z­a közén az utóbbi napokban a legtöbb helyen gyakori eső­zések voltak, s ennek következtében a növényzet sokat javult; kivételt képeznek Heves és részben Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, hol eső nem volt. A Tisza jobb partján Gömör­ és Kishont vármegyében átalában, mig Borsod és Ung vár­megyékben, csak helylyel-közzel ott, hol eső volt, a búza javuló félben van; másutt gyenge, ritka és nagyon gazos; legrosszabbul áll Zemplén, Bereg és Abauj-Torna vármegyékben. A Tisza bal partján Békés vármegye egyes járásait kivéve, a­hol gyakori helyi esők jótékonyan hatottak a búza fejlődésére is, az elmúlt héten is csaknem az egész vidéken nagy szárazság uralkodott, s ennek követ­keztében főkép Szabolcs, Hajdú, Máramaros és Szatmár vármegyékben a búzák, különösen az elmaradt későiek, alig gyarapodhattak, több helyen megritkultak, elgazosodtak, sőt megsárgultak; a koraiak még meglehetősek, de már ezekre is is nagyon kívánatos volna az eső. A Tisza- Maros szögén az ősziek helylyel-közzel már kalászukat is kihányták; általában véve kielégitők; helyenkint a drótféreg pusztít és a vetések gazo­sak és ritkák. Csanád vármegyében a beállott ked­vezőbb időjárásra a búza még keveset javult. A tavaszi meglehetős jól fejlődik. Az erdélyi megyékben átalában véve gyengén fejlődik; ritka, gyomos s az ugartövis is nagyon burjánzik benne ; a termés­kilátások helyenkint, úgymint Csik, Kolozs, Szolnok-Doboka és Szeben vármegyékben, közepesek, egyébütt középen aluliak. A korai tava­szi búzavetés több helyen igen szép, sőt itt-ott tömötten nőtt, de viszont helyenkint a száraz idő­járás következtében gyenge. Az utóbbi kisebb időjárás és esőzés általában frissítőleg hatott a növényzetre. Rozs: A Duna bal partján virágzik; a korai őszi vetés többnyire ritka és alacsony ugyan, mind­azonáltal kielégítően fejlődik, középszerűen áll; a késői jóval gyengébb. A Duna jobb partján he­lyenként ritka, ennek daczára azonban jól áll; az erős záporesők következtében itt-ott megdőlt, So­mogyban néhol rovar okozott kárt benne; a tava­sziak rendkívül jól fejlődnek. A Duna-Tisza közén az őszi szépen kalászosodott, a tavasziakkal együtt jól áll; őszi rozs már több helyen szépen virágzik. A Tisza jobb partján a búzához ha­sonlóan áll, többnyire gyenge, itt-ott azonban meg­lehetősen szépen fejlődik, kalászát hányja, sőt helylyel-közzel már virágzik is. A T­i­s­z­a bal part­ján fejét kihányja, nagyobbrészt virágzásban van; átalában véve apró és ritka, csak középen aluli állással jelezhető, kivételt képez Szilágy és Szat­már vármegye némely része, hol jó középszerűen áll. A T­i­s­z­a-M­aros szögén virágzik, sőt itt-ott már el is virágzott, átalában véve kielégítően fej­lődik, Krassó-Szörény vármegye egy részének ki­vételével, hol a szárazság következtében elmaradt. Csanád vármegyében az ő87.­ nagyon gazos és ritka. Az erdélyi megyékben kalászát hányja, helyenkint ritka, de a búzánál jobb és igy átalában véve középszerűnek jelezhető. Árpa. A D­u­n­a bal partján, bár jól és sűrűen kelt, kellő nedvesség hiányában azonban csak las­san fejlődhetik, sőt sok helyen el is maradt és meg­sárgult ; a legutóbb beállott esőzésekre kissé fel­üdült. A D­u­n­a jobb partján az utóbbi esőzések folytán­ sokat javult, átalában véve középszerűnek helyenkint jónak jeleztetik, itt-ott azonban sárgás szinü és gazos. Zala vármegyében helylyel-közzel a rozsda mutatkozik rajta. A D­u­n­a-T­i­s­z­a kö­zén Heves és részben Jász-Nagykun-Szolnok vár­megyében a szárazság folytán fejlődésében vissza­maradt; egyébütt, különösen ott, hol eső érte, meglehetősen javult s most jól fejlődik. A Tisza jobb partján a szárazság és bőség ezt is megviselte, helyenkint nagyon gazos és ritka, itt-ott azonban jól néz ki, sőt több helyen már kalászát is kihányta. Zemplén vármegyében rossz állapotban van, sárgás és fonnyadt, a nagy hőség csaknem egészen lefár- Lapunk mai számához egy ív « Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next