Budapesti Közlöny, 1890. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1890-01-01 / 1. szám
15. §. A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi minister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1877. évi szeptember hó 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én hatályba lépett katonaszállítási díjszabás és annak függeléke alapján. A katonaszállítás iránt létrejött vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek és végül a fegyenczek szállítása tekintetében is. Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz, s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztanak. Kötelesek továbbá az engedélyesek azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályokra s azoknak béke idején új építkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyminiszer által kiadattak, vagy megállapíttatni fognak. Háború és mozgósítás esetén kötelesek engedélyesek a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. t.-czikk 38. §-ában és az 1873-ik évi II. t.-czikkben megállapitvák. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokmány alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállítandók. 17. §• Az engedélyesek a jelen engedélyokmány tárgyát képező vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is a kereskedelemügyi m. kir. minister kivonatára a m. kir. postát szállítani kötelesek. A postaszállitás föltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4-ik §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távirdák, távbeszélők vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyesek szorosan alkalmazkodni kötelesek. A távirdák, távbeszélők és villamos jelzők felállításához, berendezéséhez és üzletben tartásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal az építés, berendezés és üzletben tartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rendeleti úton fognak megállapíttatni, mihez az engedélyesek alkalmazkodni kötelesek. Az engedélyesek a vasútra vonatkozó építési engedély kinyerése után a távírda, távbeszélő vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi miniszerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezése alkalmával szintén már teljesen készen használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer részére fentartva marad a jog, hogy a vaspályavonal mentén szükséges üzleti távírda, vagy távbeszélő vezetékeknek a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgatható védjelző-készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság s az engedélyesek közt a kereskedelemügyi miniszer jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvileg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által foganatosíthassa. Ez esetben, amennyiben az üzleti távirda, vagy távbeszélő vezetékekkel egyidejűleg állami távirda, vagy távbeszélő vezeték nem építtetnék, az engedélyesek kötelesek az oszlopok és más építési anyagok összes árát, s az összes építési költségeket, amenynyiben pedig egyidejűleg állami távirda vagy távbeszélő vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes építési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét a kereskedelemügyi m kfr. ministernek megtéríteni. Mindkét esetben kötelesek az engedélyesek az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és az oszlopokat, s a többi építési anyagokat az építendő pálya mentén, az illető posta- és távirdaigazgatóság által meghatározott módon és időben, a már lerakott vasútvágányon saját költségükön szétoszlatni. A kereskedelemügyi miniszernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor állami távirda, esetleg távbeszélő vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távirda, távbeszélő és villamos vezetékek és berendezések, összes alkatrészeikkel együtt, a vasút kiegészítő tartozékát képezik , ennélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra háramlanak át. Egyébként az 1888: XXXI. t.-czikk, valamint az ennek alapján kibocsátott, vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távírdákra nézve 1877-ben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. (Folytatjuk.) A földmivelésügyi m. kir. minuter 69.112)1889. szám alatt a következő rendeletet intézte valamennyi törvényhatósághoz. A svájczi földmivelésügyi szakosztály elrendelte, hogy az Ausztria-Magyarországból Francziaországba való rendeltetéssel a svájczi határhoz érkező szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésszállitmányok a belépő határállomásokról visszautasitassanak. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és közhirrététel végett értesítem. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 18-án. A m. kir. belügyminister, 1889. évi 74.482. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Plosicz és Kubin községek határai között megosztó kincstári területen a Torontál vármegyében volt Gyurgyevó csángó telep lakosainak áttelepítése következtében épült telepitvényes helység «Székely- Reve» elnevezés alatt nagyközséggé alakuljon. A kereskedelemügyi m. kir. minister, 1889. évi 69 682. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Fejér vármegye területéhez tartozó Bodajk községben az 1890. évi január hó 6-ára eső országos vásár kivételesen január hó 7-én tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, 1889. évi 69.938. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Zala községben az 1889. évi október hó 4-ére esett, de elmaradt országos állatvásár helyett 1890. évi január hó 8-án pót-állatvásár tartassék. Hirdetmény. A cs. kir. kereskedelmi minister úrral egyetértve elhatároztam, hogy a budapest-bécsi helyközi állami távbeszélő-berendezést 1890. évi január hó 1-étől kezdve a közhasználatnak átadom. Ezen állami távbeszélő-berendezés egyelőre a Budapesten és Bécsben a központi távirda hivataloknál és az áru- és értéktőzsdéknél berendezett központi, illetve nyilvános távbeszélő-hivatalok igénybevétele mellett a Budapest és Bécs közötti távbeszélésre fog szolgálni. Beszélgetési idő 3 perc. Beszélgetési díj ezen idő tartamára a sorrendbeli beszélgetésért 1 frt, a sürgős beszélgetésért 3 frt. Részletesebb felvilágosítások a fentebb említett távbeszélő-állomásoknál díj nélkül kapható «Tudnivalók» czímű hivatalos közleményből szerezhetők. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 30-án. Baross, s. k. Hirdetmény. Az 1888. évi XXXII. törvényczikk alapján kibocsátott 1889. évi 41/2°/0-os adómentes magyar állami vasúti ezüst kölcsönkötvények szelvényeit a m. kir. központi állampénztáron kívül még a m. kir. állampénztár Budapesten (fővámház), a m. kir. állami főpénztár Zágrábban, és valamennyi magyar és horvátországi adóhivatal fogja beváltani. Ezen hivatalok továbbá megbizattak a szóban levő kölcsön kisorsolt kötvényei beváltásának közvetítésével is. Amennyiben a felek a beváltást határozottan ezüstben óhajtanák eszközöltetni, tartoznak ebbeli szándékukat az illető pénztárnál az esedék előtt 14 nappal bejelenteni a végett, hogy az a beváltás eszközlésére szükséges ezüst készletet, ha ilyennel nem rendelkeznek, a m. kir. közp. állampénztártól megszerezhesse; a mennyiben azonban rendelkeznek ezüst készlettel, a beváltás — feltéve, hogy az esedékesség már beállt — azonnal is foganatosittatik. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 30-án. A m. kir. pénzügyministerium. A Heves vármegye Nádujfalu községében fennálló posta-, valamint az azzal egybekötött postatakarékpénztári közvetítő-hivatal 1889. évi deczember 31-ével végleg megszűnt és a nevezett hivatalnak kézbesítési körébe tartozott Alsó- és Felső- Ivány puszták, a Mátra-Szuhai huta telep és Nádujfalu község Mindszent hevesmegyei postahivatal kézbesítési körébe osztattak be. Ellenben a Nógrád vármegye Homok- Terenne községében ideiglenesen megszüntetett postahivatal 1890. évi január 1-én ismét megnyílik és annak kézbesítési körébe Homok-Terenne, Mátra- Novák és Mátra-Szele községek osztatnak be. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy dr. Müller János bonyhádi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a következő czimü négykötetes művet: «Prof. dr. Thomes Flora von Deutschland Oesterreich und der Schweiz in Wort und Bild für Schule und Haus (Greta-Untermhaus, Verlag von F. E. Köhler 1886. Ára kötve 53 márka)» — az orsz. közoktatási tanács véleménye alapján, a középiskolák és a középiskolákkal egy fokon álló iskolák tanári könyvtárai részére való beszerzésre ajánlotta. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a következő czimfi tankönyvet: Növénytan. Irta Báthory Nándor (Budapest, 1889. Lampel R. kiadása) — az orsz. közoktatási tanács jelentése alapján, 1889. évi 46.876. szám alatt kelt rendeletével a polgári fiúiskolák, a polgári és felsőbb leányiskolák használatára általánosan engedélyezte. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCI