Budapesti Közlöny, 1890. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1890-01-01 / 1. szám

15. §. A katonaság és katonai javak leszállított díj­tételekkel szállitandók, és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi minister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgató­­ságok közt 1877. évi szeptember hó 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január hó 1-én hatályba lépett katonaszállítási díj­szabás és annak függeléke alapján. A katonaszállítás iránt létrejött vagy létre­hozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók to­vábbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági köze­gek és végül a fegyenczek szállítása tekintetében is. Az engedélyesek kötelesek alkalmazkodni a kato­nai szállításokra vonatkozó szabályzathoz, s az ab­ban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsá­tása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata sza­bályoztanak. Kötelesek továbbá az engedélyesek azon határoz­­mányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmaz­kodni, melyek a hadi vasúti osztályokra s azoknak béke idején új építkezésekhez, vagy fentartási mun­kálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyminiszer által kiadattak, vagy megállapíttatni fognak. Háború­ és m­ozgósítás esetén kötelesek enge­délyesek a szabadságosokat és tartalékosokat a sza­bályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz leg­­közelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határo­zatok és kedvezmények önként érthetőleg érvé­nyesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg ki­egészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül kötelesek az engedélyesek feltétlenül al­kalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a had­sereg, hadi tengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1868. évi XL. t.-czikk 38. §-ában és az 1873-ik évi II. t.-czikkben megállapitvák. 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokmány alapján való megóvása vé­gett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállí­tandó­k. 17. §• Az engedélyesek a jelen engedélyokmány tárgyát képező vasúti vonalon vagy annak csak egyes részein is a kereskedelemügyi m. kir. minister kivonatára a m. kir. postát szállítani kötelesek. A postaszállitás föltételeit az 1888. évi IV. t.-cz. 4-ik §-ának b) pontja értelmében a keres­kedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. 18. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén, vagy az egyes állomásokban szükséges üzleti távirdák, távbeszélők vagy villamos jelzők iránt az 1888. évi XXXI. t.-cz. és az annak alapján kibocsátott rendeletek határozmányai mérvadók, melyekhez az engedélyesek szorosan alkalmazkodni kötelesek. A távirdák, távbeszélők és villamos jelzők fel­állításához, berendezéséhez és üzletben tartásához a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen külön engedély eszközlendő ki, mely alkalommal az építés, berendezés és üzletben tartás feltételei a kereskedelemügyi m. kir. minister által rende­leti úton fognak megállapíttatni, mihez az enge­délyesek alkalmazkodni kötelesek. Az engedélyesek a vasútra vonatkozó építési en­gedély kinyerése után a távírda, távbeszélő vagy vil­lamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben kötelesek a kereskedelemügyi miniszer­­hez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezése alkalmával szintén már teljesen készen használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer részére fentartva marad a jog, hogy a vaspályavonal men­tén szükséges üzleti távírda, vagy távbeszélő veze­tékeknek a pálya indóházain, esetleg őrházain al­kalmazandó utolsó elszigetelőkig, valamint a forgat­ható védjelző-készülékekig való kiépítését, a rész­letekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság s az engedélyesek közt a kereskedelemügyi miniszer jóváhagyásának fentartása mellett jegyzőkönyvi­leg megállapított feltételeknek megfelelően saját közegei által foganatosíthassa. Ez esetben, a­mennyiben az üzleti távirda, vagy távbeszélő vezetékekkel egyidejűleg állami távirda, vagy távbeszélő vezeték nem építtetnék, az engedé­lyesek kötelesek az oszlopok és más építési anyagok összes árát, s az összes építési költségeket, a­meny­nyiben pedig egyidejűleg állami távirda vagy táv­beszélő vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes építési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított arány­­lagos részét a kereskedelemügyi m kfr. minister­­nek megtéríteni. Mindkét esetben kötelesek az enge­délyesek az építkezéshez szükséges összeget az utó­lagos elszámolásig kamat nélkül előlegezni, és az oszlopokat, s a többi építési anyagokat az építendő pálya mentén, az illető posta- és távirdaigazgató­ság által meghatározott módon és időben, a már le­rakott vasútvágányon saját költségükön szétoszlatni. A kereskedelemügyi miniszernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlopokra bármikor ál­lami távirda, esetleg távbeszélő vezetékeket alkal­maztatni, ez esetben azonban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett, már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távirda, távbeszélő és villamos vezeté­kek és berendezések, összes alkatrészeikkel együtt, a vasút kiegészítő tartozékát képezik , ennélfogva a jelen engedélyokmány 22. §-ában megállapított esetekben és módok szerint az államra háramla­­nak át. Egyébként az 1888: XXXI. t.-czikk, valamint az ennek alapján kibocsátott, vagy kibocsátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távírdákra nézve 1877-ben kötött egyezmény határozatai az engedélyesekre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. (Folytatjuk.)­ ­ A földmivelésügyi m. kir. minuter 69.112)1889. szám alatt a következő rendeletet intézte vala­mennyi törvényhatósághoz. A svájczi földmivelésügyi szakosztály elrendelte, hogy az Ausztria-Magyarországból Francziaor­­szágba való rendeltetéssel a svájczi határhoz ér­kező szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertésszállit­­mányok a belépő határállomásokról visszautasi­tassanak. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és köz­­hirrététel végett értesítem. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 18-án. A m. kir. belügyminister, 1889. évi 74.482. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Plosicz és Kubin községek határai között megosztó kincs­tári területen a Torontál vármegyében volt Gyur­­gyevó csángó telep lakosainak áttelepítése követ­keztében épült telepitvényes helység «Székely- Reve» elnevezés alatt nagyközséggé alakuljon. A kereskedelemügyi m. kir. minister, 1889. évi 69 682. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Fejér vármegye területéhez tartozó Bodajk­ községben az 1890. évi január hó 6-ára eső orszá­gos vásár kivételesen január hó 7-én tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister, 1889. évi 69.938. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Zala községben az 1889. évi október hó 4-ére esett, de elmaradt országos állatvásár helyett 1890. évi ja­nuár hó 8-án pót-állatvásár tartassék. Hirdetmény. A cs. kir. kereskedelmi minister úrral egyet­értve elhatároztam, hogy a budapest-bécsi hely­közi állami távbeszélő-berendezést 1890. évi ja­nuár hó 1-étől kezdve a közhasználatnak átadom. Ezen állami távbeszélő-berendezés egyelőre a Budapesten és Bécsben a központi távirda hivata­loknál és az áru- és értéktőzsdéknél berendezett központi, illetve nyilvános távbeszélő-hivatalok igénybevétele mellett a Budapest és Bécs közötti távbeszélésre fog szolgálni. Beszélgetési idő 3 perc­. Beszélgetési díj ezen idő tartamára a sorrendbeli beszélgetésért 1 frt, a sürgős beszélgetésért 3 frt. Részletesebb felvilágosítások a fentebb említett távbeszélő-állomásoknál díj nélkül kapható «Tud­nivalók» czímű hivatalos közleményből szerez­hetők. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 30-án. Baross, s. k. Hirdetmény. Az 1888. évi XXXII. törvényczikk alapján ki­bocsátott 1889. évi 41/2°/0-os adómentes magyar állami vasúti ezüst kölcsönkötvények szelvényeit a m. kir. központi állampénztáron kívül még­ a m. kir. állampénztár Budapesten (fővámház), a m. kir. állami főpénztár Zágrábban, és valamennyi magyar és horvátországi adóhiva­tal fogja beváltani. Ezen hivatalok továbbá megbizattak a szóban levő kölcsön kisorsolt kötvényei beváltásának köz­vetítésével is. A­mennyiben a felek a beváltást határozottan ezüstben óhajtanák eszközöltetni, tartoznak ebbeli szándékukat az illető pénztárnál az esedék előtt 14 nappal bejelenteni a végett, hogy az a bevál­tás eszközlésére szükséges ezüst készletet, ha ilyennel nem rendelkeznek, a m. kir. közp. állam­­pénztártól megszerezhesse; a mennyiben azonban rendelkeznek ezüst készlettel, a beváltás — feltéve, hogy az esedékesség már beállt — azonnal is fo­­ganatosittatik. Kelt Budapesten, 1889. évi deczember hó 30-án. A m. kir. pénzügyministerium. A Heves vármegye Nádujfalu községében fenn­álló posta-, valamint az azzal egybekötött postata­karékpénztári közvetítő-hivatal 1889. évi deczem­ber 31-ével végleg megszűnt és a nevezett hivatal­nak kézbesítési körébe tartozott Alsó- és Felső- Ivány puszták, a Mátra-Szuhai huta telep és Nádujfalu község Mindszent hevesmegyei postahi­vatal kézbesítési körébe osztattak be. Ellenben a Nógrád vármegye Homok- Ter­enne községében ideiglenesen megszüntetett postahiva­tal 1890. évi január 1-én ismét megnyílik és an­nak kézbesítési körébe Homok-Terenne, Mátra- Novák és Mátra-Szele községek osztatnak be. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel közhirré tétetik, hogy dr. Müller János bonyhádi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a következő czimü négykötetes művet: «Prof. dr. Thome­s Flora von Deutschland Oesterreich und der Schweiz in Wort und Bild für Schule und Haus (Greta-Untermhaus, Verlag von F. E. Köhler 1886. Ára kötve 53 márka)» — az orsz. közokta­tási tanács véleménye alapján, a középiskolák és a középiskolákkal egy fokon álló iskolák tanári könyvtárai részére való beszerzésre ajánlotta. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister a következő czimfi tankönyvet: Növénytan. Irta Báthory Nándor (Budapest, 1889. Lampel R. ki­adása) — az orsz. közoktatási tanács jelentése alapján, 1889. évi 46.876. szám alatt kelt rendele­tével a polgári fiúiskolák, a polgári és felsőbb le­ányiskolák használatára általánosan engedélyezte. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENCI

Next