Budapesti Közlöny, 1890. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1890-03-01 / 50. szám
Úgy az első, mint a második pont értelmében előforduló ismétlés esetében a komp (rév), illetve hajóhíd forgalomba helyezési és vámszedési engedélye bizonyos időre felfüggeszthető, sőt az, illetve a vámjog véglegesen megszüntethető. (98. §.) 142. §. Aki valamely vám fentartására jogosítva vagy kötelezve lévén, azt rossz karban tartja, vagy a hatóságnak e részben kiadott intézkedéseit nem teljesíti, 50 frtig, ismétlés esetében, ha a büntetés kiállása óta még két év nem múlt el, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Önként érthetőleg azon esetben, ha az 1879. évi XL. t.-cz. 113. §-ának határozataiba ütköző cselekmény vagy mulasztás forog fenn, ezen §. határozatai nyernek alkalmazást. Így az első, mint a második pont értelmében előforduló ismétlés esetében a vámszedési engedély bizonyos időre felfüggeszthető, sőt az, illetve a vámjog véglegesen megszüntethető. (98. §.) 13. §. Aki több vámot szed, mint amennyire jogosítva van, az a tényleg beszedett vámdíjaknak tízszeres összegével büntetendő. Ismétlés esetében, ha a büntetés óta még hat hónap nem múlt el, a vámdíjaknak húszszoros összegével büntetendő, továbbá a vámszedési engedély bizonyos időre felfüggeszthető, sőt az, illletve a vámjog, véglegesen megszüntethető. Másrészt, aki a vámtárgyat használja, de nem fizet, illetve a fizetés alól magát kivonja, hacsak a törvény értelmében nem vámmentes, a vámdíjaknak tízszeres összegében elmarasztalandó. (100. §.) 144. §. A vámdíjszabályzat a vámtárgy mindkét oldalán a vámsorompóknál látható helyen és olvashatóan kifüggesztendő. Az ezen határozat ellen vétők 20 frtig, ismétlés esetében, ha a büntetés kiállása óta még hat hó nem múlt el, 40 órtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Aki a kompokon, hidakon és útszakaszokon a vámdíj fizetésének biztosítására vámsorompókat emelt, tartozik a sorompók mellett éjjel és nappal jelenlévő éber őrt tartani, továbbá a sorompókat éjjel vörös üvegű lámpával világítani. Az ezen határozatok ellen vétők 20 fétig erejéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 145. §. A 138., 140., 141., 142. és 143. §-ok alapján hozott és a vámszedés felfüggesztését vagy annak és a vámjognak megszüntetését kimondó ítéletek csak akkor válnak jogerejűekké, midőn azokat a kereskedelemügyi miniszer megerősítette, mi végből azok a nevezett ministerhez minden esetben, tehát akkor is hivatalból fel lesznek terjesztendők, midőn azok ellen felebbezés be nem adatott. Az esetleg szükséges további intézkedéseket a nevezett minister elrendelheti. (Folytatjuk.) ő császári és apostoli királyi Felsége, f. évi február hó 18-án kelt legf. elhatározásával: lovag Schoeller Fülöpnek és Lieben Lipótnak az osztrákmagyar bank főtanácsosaivá az alapszabályszerű időtartamra történt újbóli megválasztatását legk. jóváhagyni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Heckl Antal fizetéstelen segédhivatali aligazgatót fizetéses segédhivatali aligazgatóvá, Castiglione Ferencz fizetéstelen irodatisztet fizetéses irodatisztté, ifjabb Tibay Mihály dijnokot pedig fizeéstelen irodatisztté nevezte ki. 2 Gruber József, nyugállománybeli honvéd századosnak, viselt tiszti rendfokozatáról — nyugdijilletékeinek megtartásával — kérelmezett leköszönése elfogadtatott. A m. kir. igazságügyminiszer: Farkas Gyula Csíkszeredái és Lajos Elek székelyudvarhelyi kir. fogházfelügyelőket, saját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék elnöke, a vezetése alatt álló kir. törvényszékhez díjas joggyakornokká, ifj. Gerlóczy Gyula jogszigorlót nevezte ki. Hirsch Henrik muraszombati illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Szarvasi»-ra kért átváltoztatása, I. évi 11.031. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett, Cohn Dávid budapesti illetőségű ugyanitteni lakos vezetéknevének «Környei»-re kért átváltoztatása, f. évi 11.038. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Grünfeld Lajos és Mór nagykállói illetőségű budapesti lakosok vezetéknevének «Ligeti»re kért átváltoztatása, f. évi 11.039. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Engel Ármin gecsei illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Angyal»-ra kért átváltoztatásai I. évi 11.040. sz. belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. igazságügyminister 45.5161889. szám alatt a következő körrendeletét intézte az összes e.f. kir. bíróságokhoz és kir. ügyészségekhez, az összes ügyvédi, valamint kir. közjegyzői kamarákhoz, továbbá a m. kir. Curiához, a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélő-táblákhoz és a budapesti és marosvásárhelyi kir. főügyészekhez. Az 1874. évi XXXV. t.-czikk 5. §-ában nyert fölhatalmazás erejénél fogva, s az 1874. évi deczember hó 17-én 4164/1. M. E. sz. a. («Magy. Rend. Tára» 1874. évf. 182. f. sz.) kiadott igazságügyministeri rendelet részbeni módosításával, a pécsi kir. törvényszék kerületében, a sásdi kir. járásbíróság területére, Sásd székhelylyel, külön kir. közjegyzőséget rendszeresítek. Ezen rendszeresítés folytán a pécsi kir. közjegyzők hatósági köre — jelen rendeletem hatályba léptének napjától kezdve — a pécsi, pécsváradi és szentlőrinczi kir. járásbíróságok területére szorítkozik. Jelen rendeletem 1890. évi május hó 1-én lép hatályba, s az ezen napig a sásdi kir. járásbiróság részéről a pécsi kir. közjegyzőknek adandó megbízásokat ugyanezen kir. közjegyzők teljesitendik. A jelen rendelettel rendszeresített sásdi kir. közjegyzőség a pécsi kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. Kelt Budapesten, 1890. évi február hó 17-én. A kereskedelemügyi m.kir. ministernek 1890. évi márczius hó 1-én 671. szám alatt kelt rendelete, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 1877. évi február hó 10-én a 953. szám alatti rendeletével kiadott jelzési utasítás I. czikke 6. pontjának kiegészítése tárgyában. A vasúti mentő szolgálatra nézve I. évi 671. szám alatt kelt rendeletemmel kiadott szabályzat VI. pontja alatt egy új harangjel rendszeresíttetik, mely azt jelenti, hogy »a segélymozdony jöjjön orvosokkal, mentő szekrények és hordágyakkal.« Tekintve, hogy a vasutigazgatók értekezletén megállapított és elém terjesztett új jelzési utasítás tervezete, — a melyben a fentebb említett jelzés már benfoglaltatik, — ez idő szerint még tárgyalás alatt van, s ennélfogva a vasúti mentő szolgálatra vonatkozó szabályzatnak folyó évi július hó 1-én elrendelt hatályba léptéig ezen, a cs. kir. osztrák kereskedelmi miniszer úrral egyetértőleg megállapítandó új jelzési utasítás esetleg még kiadható nem lesz: a jelen utasításban a »segélymozdony jöjjön orvosokkal, mentő szekrények és hordágyakkal« jelzés számára tervezett öt harangütés és két harangütés egyenlő időközökben háromszor ismételve (•••••—91—19999—•• —••••••••) harangjelt állapítom meg 1890. évi július hó 1-étől kezdve ideiglenesen, és pedig a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister urnak 1877. évi február hó 10-én a 953. szám alatti rendeletével kiadott jelzési utasítás I. czikke 6. pontjának a) betűvel jelölendő kiegészítéséül, mint oly jelzést, mely a szóban álló segély hívásánál alkalmazandó. Ezen jel az állomás részéről a (•••••—••) jelzési csoport egyszeri leadása által nyugtázandó, annak beismeréséül, hogy a jelzés megértetett. Kelt Budapesten, 1890. évi márczius hó 1-én. Baross, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. belügyminister hozzájárulásával, 1890. évi márczius hó 1-én 671. szám alatt kelt rendeletével kiadott szabályzat, a vasúti mentő szolgálat tárgyában. I. A mentő eszközök czélja és elhelyezése. A megsérült vagy megbetegedett utasok és vasúti alkalmazottaknak, valamint a pályatesten elszerencsétlenült egyéb személyeknek nyújtandó segély czéljára, az állomásokon — száraz és könnyen hozzáférhető helyen — mentő szekrények, mentő táskák és hordágyak tartandók állandóan készen. A vonatok ezen intézkedés életbe lépte napjától kezdve, az alább IV. alatt leírt kötőszer-táskákon kívül egyéb mentő eszközökkel nem szerelendők fel. II. Hordágyak. Minden állomás (a megállóhelyek kivételével) egy egyszerű tábori hordágygyal látandó el. Oly állomáson, ahol előfordulhat a szüksége annak, hogy megbetegedett vagy megsérült személyek valamely kórházba szállíttassanak át, egyszerű tábori hordágy helyett egy fedett és párnázott hordágy helyezendő el. III. Mentő szekrények és mentő táskák. Első rangú vasutakon minden rendelkezési és végállomás, másodrangú és helyi érdekű vasutakon a mozdonyállomás egy nagy mentő szekrénynyel látandó el. Oly állomáson, ahol pályaorvos lakik, de nagy mentő szekrény elhelyezve nincs, egy kis mentő szekrény, a többi állomásokon pedig, a megállóhelyek kivételével, egy mentő táska tartandó. Azonkívül minden vasúti műhelyben és oly állomáson, ahol nagy személyzet van alkalmazva, a tapasztalat szerinti szükséghez képest, kis vagy nagy mentő szekrények helyezendők el. A) A nagy mentő szekrények tartalma: Csonkításra szolgáló eszközök, úgymint: 1 nagy és 1 kis csonkító kés, nickellel bevont nyéllel, 3 kusztúra, 1 nagy ívfürész, 2 tartaléklappal, 1 kis ívfürész, 2 tartaléklappal, 2 üzérlekötő tű.