Budapesti Közlöny, 1890. március (24. évfolyam, 50-74. szám)

1890-03-01 / 50. szám

Úgy az első, mint a második pont értelmében előforduló ismétlés esetében a komp (rév), illetve hajóhíd forgalomba­ helyezési és vámszedési enge­délye bizonyos időre felfüggeszthető, sőt az, illetve a vámjog véglegesen megszüntethető. (98. §.) 142. §. A­ki valamely vám fentartására jogosítva vagy kötelezve lévén, azt rossz karban tartja, vagy a ha­tóságnak e részben kiadott intézkedéseit nem tel­jesíti, 50 frtig, ismétlés esetében, ha a büntetés kiállása óta még két év nem múlt el, 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Önként érthetőleg azon esetben, ha az 1879. évi XL. t.-cz. 113. §-ának határozataiba ütköző cse­lekmény vagy mulasztás forog fenn, ezen §. hatá­rozatai nyernek alkalmazást. Így az első, mint a második pont értelmében előforduló ismétlés esetében a vámszedési engedély bizonyos időre felfüggeszthető, sőt az, illetve a vámjog véglegesen megszüntethető. (98. §.) 13. §. A­ki több vámot szed, mint a­mennyire jogo­sítva van, az a tényleg beszedett vámdíjaknak tíz­szeres összegével büntetendő. Ismétlés esetében, ha a büntetés óta még hat hónap nem múlt el, a vámdíjaknak húszszoros összegével büntetendő, továbbá a vámszedési en­gedély bizonyos időre felfüggeszthető, sőt az, ill­­letve a vámjog, véglegesen megszüntethető. Másrészt, a­ki a vámtárgyat használja, de nem fizet, illetve a fizetés alól magát kivonja, hacsak a törvény értelmében nem vámmentes, a vámdíjak­nak tízszeres összegében elmarasztalandó. (100. §.) 144. §. A vámdíjszabályzat a vámtárgy mindkét olda­lán a vámsorompóknál látható helyen és olvasha­tóan kifüggesztendő. Az ezen határozat ellen vétők 20 frtig, ismétlés esetében, ha a büntetés kiállása óta még hat hó nem múlt el, 40 órtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. A­ki a kompokon, hidakon és útszakaszokon a vámdíj fizetésének biztosítására vámsorompókat emelt, tartozik a sorompók mellett éjjel és nappal jelenlévő éber őrt tartani, továbbá a sorompókat éjjel vörös üvegű lámpával világítani. Az ezen ha­tározatok ellen vétők 20 fétig erejéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. 145. §. A 138., 140., 141., 142. és 143. §-ok alapján hozott és a vámszedés felfüggesztését vagy annak és a vámjognak megszüntetését kimondó ítéletek csak akkor válnak jogerejűekké, midőn azokat a kereskedelemügyi miniszer megerősítette, mi vég­ből azok a nevezett ministerhez minden esetben, tehát akkor is hivatalból fel lesznek terjesztendők, midőn azok ellen felebbezés be nem adatott. Az esetleg szükséges további intézkedéseket a nevezett minister elrendelheti. (Folytatjuk.) ő császári és apostoli királyi Felsége, f. évi feb­ruár hó 18-án kelt legf. elhatározásával: lovag Schoeller Fülöpnek és Lieben Lipótnak az osztrák­magyar bank főtanácsosaivá az alapszabályszerű időtartamra történt újbóli megválasztatását legk. jóváhagyni méltóztatott. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister: Heckl Antal fizetéstelen segédhivatali aligazgatót fizetéses segédhivatali aligazgatóvá, Castiglione Ferencz fizetéstelen irodatisztet fizetéses iroda­tisztté, ifjabb Tibay Mihály dijnokot pedig fize­­é­stelen irodatisztté nevezte ki. 2 Gruber József, nyugállománybeli honvéd száza­dosnak, viselt tiszti rendfokozatáról — nyugdij­­illetékeinek megtartásával — kérelmezett lekö­szönése elfogadtatott. A m. kir. igazságügyminiszer: Farkas Gyula Csíkszeredái és Lajos Elek székelyudvarhelyi kir. fogházfelügyelőket, saját kérelmükre, kölcsönösen áthelyezte. A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvény­szék elnöke, a vezetése alatt álló kir. törvényszék­hez díjas joggyakornokká, ifj. Gerlóczy Gyula jogszigorlót nevezte ki. H­i­r­s­c­h­­ Henrik muraszombati illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Szarvasi»-ra kért átváltoztatása, I. évi 11.031. sz. belügyminis­­teri rendelettel megengedtetett, C­o­h­n Dávid budapesti illetőségű ugyanitteni lakos vezetéknevének «Környei»-re kért átváltoz­tatása, f. évi 11.038. sz. belügyministeri rendelet­tel megengedtetett. Kiskorú Grünfeld Lajos és Mór nagykállói illetőségű budapesti lakosok vezetéknevének «Ligeti»re kért átváltoztatása, f. évi 11.039. sz. belügyministeri rendelettel megengedtetett. Engel Ármin gecsei illetőségű budapesti lakos vezetéknevének «Angyal»-ra kért átváltoztatásai I. évi 11.040. sz. belügyminiszeri rendelettel meg­engedtetett. A m. kir. igazságügyminister 45.5161889. szám alatt a következő körrendeletét intézte az összes e.f. kir. bíróságokhoz és kir. ügyészségekhez, az összes ügyvédi, valamint kir. közjegyzői kamarák­hoz, továbbá a m. kir. Curiáh­oz, a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélő-táblákhoz és a budapesti és marosvásárhelyi kir. főügyészekhez. Az 1874. évi XXXV. t.-czikk 5. §-ában nyert fölhatalmazás erejénél fogva, s az 1874. évi de­­czember hó 17-én 4164/1. M. E. sz. a. («Magy. Rend. Tára» 1874. évf. 182. f. sz.) kiadott igaz­­ságügyministeri rendelet részbeni módosításával, a pécsi kir. törvényszék kerületében, a sásdi kir. járásbíróság területére, Sásd székhelylyel, külön kir. közjegyzőséget rendszeresítek. Ezen rendszeresítés folytán a pécsi kir. közjegy­zők hatósági köre — jelen rendeletem hatályba léptének napjától kezdve — a pécsi, pécsváradi és szentlőrinczi kir. járásbíróságok területére szo­rítkozik. Jelen rendeletem 1890. évi május hó 1-én lép hatályba, s az ezen napig a sásdi kir. járásbiróság részéről a pécsi kir. közjegyzőknek adandó meg­bízásokat ugyanezen kir. közjegyzők teljesitendik. A jelen rendelettel rendszeresített sásdi kir. közjegyzőség a pécsi kir. közjegyzői kamarához fog tartozni. Kelt Budapesten, 1890. évi február hó 17-én. A kereskedelemügyi m.kir. ministernek 1890. évi márczius hó 1-én 671. szám alatt kelt rendelete, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 1877. évi február hó 10-én a­ 953. szám alatti rendeletével kiadott jel­zési utasítás I. czikke 6. pontjának kiegészí­tése tárgyában. A vasúti mentő szolgálatra nézve I. évi 671. szám alatt kelt rendeletemmel kiadott szabályzat VI. pontja alatt egy új harangjel rendszeresíttetik, mely azt jelenti, hogy »a segélymozdony jöjjön or­vosokkal, mentő szekrények és hordágyakkal.« Tekintve, hogy a vasutigazgatók értekezletén megállapított és elém terjesztett új jelzési utasí­tás tervezete, — a melyben a fentebb említett jel­zés már benfoglaltatik, — ez idő szerint még tár­gyalás alatt van, s ennélfogva a vasúti mentő szol­gálatra vonatkozó szabályzatnak folyó évi július hó 1-én elrendelt hatályba léptéig ezen, a cs. kir. osztrák kereskedelmi miniszer úrral egyetértőleg megállapítandó új jelzési utasítás esetleg még ki­adható nem lesz: a jelen utasításban a »segély­mozdony jöjjön orvosokkal, mentő szekrények és hordágyakkal« jelzés számára tervezett öt harang­ütés és két harangütés egyenlő időközökben három­szor ismételve (•••••—­91—19999—•• —••••••••) harangjelt állapítom meg 1890. évi július hó 1-étől kezdve ideiglenesen, és pedig a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister urnak 1877. évi február hó 10-én a­ 953. szám alatti rendeletével kiadott jelzési utasítás I. czikke 6. pontjának a) betűvel jelölendő kiegészíté­séül, mint oly jelzést, mely a szóban álló segély hívásánál alkalmazandó. Ezen jel az állomás részéről a (•••••—••) jelzési csoport egyszeri leadása által nyugtázandó, annak beismeréséül, hogy a jelzés megértetett. Kelt Budapesten, 1890. évi márczius hó 1-én. Baross, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. belügyminister hozzájárulásával, 1890. évi márczius hó 1-én 671. szám alatt kelt rendeletével kiadott szabályzat, a vasúti mentő szolgálat tárgyában. I. A mentő eszközök czélja és elhelyezése. A megsérült vagy megbetegedett utasok és vas­úti alkalmazottaknak, valamint a pályatesten el­­szerencsétlenült egyéb személyeknek nyújtandó se­gély czéljára, az állomásokon — száraz és könnyen hozzáférhető helyen — mentő szekrények, mentő táskák és hordágyak tartandók állandóan készen. A vonatok ezen intézkedés életbe lépte napjától kezdve, az alább IV. alatt leírt kötőszer-táskákon kívül egyéb mentő eszközökkel nem szerelendők fel. II. Hordágyak. Minden állomás (a megállóhelyek kivételével) egy egyszerű tábori hordágygyal látandó el. Oly állomáson, a­hol előfordulhat a szüksége annak, hogy megbetegedett vagy megsérült szemé­lyek valamely kórházba szállíttassanak át, egy­szerű tábori hordágy helyett egy fedett és párná­zott hordágy helyezendő el. III. Mentő szekrények és mentő táskák. Első rangú vasutakon minden rendelkezési és végállomás, másodrangú és helyi érdekű vasutakon a mozdony­állomás egy nagy mentő szekrénynyel látandó el. Oly állomáson, a­hol pályaorvos lakik, de nagy mentő szekrény elhelyezve nincs, egy kis mentő szekrény, a többi állomásokon pedig, a megálló­helyek kivételével, egy mentő táska tartandó. Azonkívül minden vasúti műhelyben és oly ál­lomáson, a­hol nagy személyzet van alkalmazva, a tapasztalat szerinti szükséghez képest, kis vagy nagy mentő szekrények helyezendők el. A) A nagy mentő szekrények tartalma: Csonkításra szolgáló eszközök, úgymint: 1 nagy és 1 kis csonkító kés, nickellel bevont nyéllel, 3 kusztúra, 1 nagy ívfürész, 2 tartaléklappal, 1 kis ívfürész, 2 tartaléklappal, 2 üzérlekötő tű.

Next