Budapesti Közlöny, 1890. május (24. évfolyam, 100-124. szám)
1890-05-01 / 100. szám
2 Mi e törvényczikket , mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszázkilenczvenedik évi április hó nyolczadik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Gr. Szapáry Gyula, s. k. Igazságügyi magyar miniszerem előterjesztésére . Szántó Mihály, osztálytanácsosi czimmel és jelleggel felruházott minister titkárt, valóságos osztálytanácsossá kinevezem. Kelt Bécsben, 1890. évi április hó 26-án. Ferencz József, s. k. Szilágyi Dezső, s. k. Magyar pénzügyministerem előterjesztésére. Graenzenstein Géza pénzügyi titkárt, Adamovics Vilmost, a pénzügyi közigazgatási bírósághoz beosztott pénzügyministeri fogalmazót, Schreiber Viktor pénzügyőrségi központi felügyelőt és Kölner Elek pénzügyminiszeri fogalmazót, pénzügyminiszeri titkárokká, Schreiber Viktort egyszersmind pénzügyőrségi főfelügyelővé nevezem ki, s Benedikty Béla pénzügyministeri fogalmazónak a ministeri titkári czimet és jelleget adományozom. Kelt Bécsben, 1890. évi április hó 28-án. Ferencz József, s. k. Wekerle Sándor, s. k. Károly Lajos főherczeg 6 cs. és kir. fensége, mint a magyar szent korona országai vörös-kereszt egyletének védnökhelyettese, dr. Ullmann Sándor országgyűlési képviselőt az egyleti megbizotti állás alól saját kérelmére egészségi szempontból, f. évi április hó 10-én Bécsben 10/V. H. szám alatt kelt magas leiratával fölmenteni méltóztatott. A m. kir. pénzügyminister, Mocsáry Béla pénzügyministeri fogalmazót I. oszt. pénzügyi titkárrá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister: Tömöry Kálmán pénzügyministeri segédfogalmazót, továbbá Vályi László, Uray István, b. Pongrácz Vincze, Papp Mihály, Marton Dezső, dr. Houchard Ferencz a pénzügyministeriumhoz beosztott pénzügyi fogalmazókat, végre Hosszú Gyula volt kolozsmegyei főszolgabírót, ministeri fogalmazókká nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister, a vezetése alatti ministerium számvevőségéhez: Fábián Antal számvizsgálót számtanácsossá, — Lüske Ferencz és Torbics Endre ottani, valamint Csejke Győző pénzügyminiszeri I. oszt. számtiszteket számvizsgálókká; Zomor Ferencz közalapítványi számtartót,továbbá Sztraka Ágoston és Weisz Miksa II. oszt. számtiszteket I. oszt. számtisztekké; Pétery Vidor és Aba Lehel III. oszt. számtiszteket II. oszt. számtisztekké , továbbá Vaniek László, Lám Árpád és Aggházy Gyula dijas számgyakornokokat III. oszt. számtisztekké, végre Halfer József és Jánosik Béla napidijasokat dijas számgyakornokokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminster, Pallaghy Béla városi tanácsnokot, Miskolcz város területére békebiróvá nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer: Nyirő Géza marosludasi kir. járásbirósági aljegyzőt a deési, Kiss József újaradi kir. járásbirósági aljegyzőt az aradi és Marinczer Antal veszprémi kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanezen törvényszékhez jegyzőkké; továbbá Lokody Géza marosvásárhelyi kir. törvényszéki joggyakornokot a marosludasi, Haupt Frigyes beszterczei kir. törvényszéki joggyakornokot a szászrégeni, Ruzicky Richard szolnoki kir. törvényszéki joggyakornokot a kunszentmártoni, Sólyom Andor aradi kir. törvényszéki joggyakornokot a lippai, Morvay Géza pestvidéki kir. törvényszéki joggyakornokot a ráczkevei kir. járásbírósághoz, Rág Miklós kecskeméti kir. törvényszéki joggyakornokot a zalaegerszegi kir. törvényszékhez, Mikita Emil kassai kir. törvényszéki joggyakornokot a kassai, Szunyogh András fehértempomi kir. törvényszéki joggyakornokot a dettai kir. járásbirósághoz, dr. Petróczy Zoltán budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot a nyitrai kir. törvényszékhez, Benedek Jenő szegedi kir. törvényszéki joggyakornokot a szegedi kir. járásbirósághoz, végül ifj. Kerekes József pestvidéki kir. törvényszéki joggyakornokot a győri kir. törvényszékhez, dr. Kovách Ödön váczi kir. járásbirósági joggyakornokot a váczi és dr. Schartner Sándor aradi kir. törvényszéki joggyakornokot az újaradi kir. járásbirósághoz aljegyzőkké nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer , Fazekas Mihály komáromi kir. ügyészségi írnokot a nagyigmándi és Eble Ede abrudbányai kir. járásbirósági birnokot a tekei kir. járásbirósághoz Írnokokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszer , Noesner Gusztáv nagy-ilondai kir. járásbirósági írnokot a tekei kir. járásbirósághoz helyezte át. Forgalmi körét Alsó- és Felső-Vály, Gergely és Mihályfalva községek képezik. Ezen új postahivatal mindennemű levél- és tocsipostai küldemények, 500 frtig terjedő bel- és külföldi postautalványok, utánvételek, postai megbízások fölvételére, továbbítására és kézbesítésére lesz felhatalmazva, azonkívül a posta-takarékpénztári közvetítési szolgálattal is megbizatik. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Schätzler Károly pozsonyi ügyvéd elhalálozván, a kamara ügyvédi névjegyzékéből kitöröltetett, s a halaszthatlan ügyvédi teendők ellátásával Heim Károly pozsonyi ügyvéd fizatott meg. A nagybányai m. kir. bányaigazgatóság az üresedésben levő nagybányai m. kir. bányaműorvosi állomásra dr. Kádár Antal kapnikbányai m. kir. műorvost helyezte át, a kapnikbányai m. kir. bányaműorvosi állomásra pedig dr. Barcsi Lajos 12. huszárezredbeli cs. és kir. főorvost nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 25.778. sz. alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Tolna vármegye területéhez tartozó Szakos községben az évenként május hó 3-ára engedélyezett országos vásár ezentúl állandóan június hó 3-án tartassák meg. Pomázon (Pest-Pilis-Solt-Kiskín vármegyében az ottani postahivatalnál, azzal egyesített távirdahivatal nyittatott meg. Budapest főváros területén a cZugligeti-ben, a közúti vaspályatársaság várócsarnokában, a budapest-zugligeti postahivatal 2t. évi május hó 1-étől október hó 15-ig terjedő időtartamra , ismét megnyittatott. Folyó évi május hó 1-én Gömör- Kis-Hont vármegye Felső-Vály községében új postahivatal lép életbe, mely napontai gyalogküldönczjáratok által a fügéi postahivatallal lesz összekötve. Pályázat: A budapesti II. ker. kir. kath. főgymnasium mellett fennálló »Ferencz József« nevelő intézetben a jövő 1890/91. tanévvel ismét tiz fizetéses hely szerveztetik. E tiz helyre ezennel pályázat nyittatik. Tájékoztatóul az intézetnek a császári és apostoli királyi Felsége által legk. jóváhagyott alapszabályaiból a következők közöltetnek: A budapesti II. ker. kath. egyetemi főgymnasium mellett felállított finevelő-intézet czélja: oly gymnasiumi tanulókat, kik nagyobb általános műveltségre törekesznek, gondos házi felügyelettel és tanítással minden tekintetben kiváló nevelésben részesíteni. A nevelő-intézet növendékei gymnasiumi tanulmányaikat a gymnasium többi tanulóival nyilvánosan tanulják. A nevelőintézet külön feladata hivatott nevelők szeretetteljes vezetésével, oktatásával és példaadásával a növendékekbe tiszta és fenkölt gondolkodást, benső vallásos érzületet, erkölcsösséget és jellemességet, a haza és király iránt való odaadó hűséget oltani, továbbá a növendékeknél valódi önérzetet és műveit magaviseletét fejleszteni, s tisztaságukat külső káros behatásoktól megóvni. Ezenfelül magában a nevelőintézetben külön napontai gyakorlati tanításban részesülnek a növendékek a franczia vagy angol nyelvből. A szülők kívánsága szerint, amennyiben a gymnasiumi tanulmányok megengedik, tanulják a zenét, tánczot, vívást, korcsolyázást. Továbbá az úszást a főváros egyik úszóintézetében, nevelőik felügyelete alatt, külön órákban, ugyanúgy a lovaglást a nemzeti lovardában. A nevelő intézet növendékei vallási gyakorlataik teljesítésében hitoktatóik vezérlete alatt állanak. A kath. tanulók a gymnasium kápolnájában, a többi vallásuak felekezetük templomában jelennek meg isteni tiszteletre. A növendékek nevelésével a rendes iskolai tanításon kívül külön intézeti nevelők (prefektusok) foglalkoznak, a gymnasiumi tanulmányokban pedig correpetitorok állanak segítségükre. A nevelőintézet egy-egy csoportjában legfölebb 20 növendék lehet. Egy ily csoportnak van 2 hálóterme, egy tanulóterme (minden növendék számára külön íróasztallal) és egy játszóterme. Van az intézetnek nagy díszterme, külön zeneterme és fürdő osztálya. Nyáron a szabad mozgásra rendelkezésre áll a nevelő intézet tág kertje, télen a nevelőintézet üveggel fedett udvara. Ezenfelül a nő-