Budapesti Közlöny, 1890. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1890-07-01 / 149. szám

hogy a mikor a telekkönyvek birtokszabályozás folytán az 1869. évi április hó 8-án 2579. I. M. számú itteni szabályrendelethez képest átalakít­tatnak, vagy a mikor az átalakítási munkálat az 1886. I.-cz. XXIX. 6. §-a értelmében a telek­könyvi betétek szerkesztésével együttesen telje­­sittetik, avagy mikor a volt úrbéresek részére közösen kiadott birtokilletőség utóbb egyénenkint történt felosztásának telekkönyvi keresztülvitele az 1890. évi 20.326. számú igazságügyministeri rendelet 59. §-ához képest a telekkönyv részleges átalakítása által foganatosíttatik, az akár közösen, akár megosztva kiadott, akár utólag megosztott birtokilletőségek művelési ágát a telekkönyvben a tényleges állapotnak és illetve a földadókataszteri munkálatoknak megfelelően tüntessék fel és külö­nösen a tényleg erdőt képező illetőségeket ilyen­nek vezessék be akkor is, ha azok legelő-illetmény fejében adattak ki és a felosztási földkönyvben legelőként vannak bevezetve. Kelt Budapesten, 1890. évi junius hó 14-én. A m. kir. iga­zságügym­in­ist­er, f. évi 21.640. szám. alatt, a következő rendeletet intézte valamennyi kir. törvényszéki elnökhöz, és a telekkönyvi hatósággal felruházott valamennyi kir. járásbíróság vezetőihez, a telekkönyvi betétek szerkesztésénél alkalmazandó írnokok és bijnokok szolgálati viszonyainak, mű­ködési körének, valamint napidíj- és fuvardíj­­illetményeinek szabályozására nézve 1889. évi deczember hó 23-án 47.026. szám alatt kiadott rendelet pótlása és módosítása tárgyában. Az 1889. évi XXXVIII. törvényczikk 19. §-ában és 35. §-ának 2) pontjában, valamint utolsó bekez­désében nyert felhatalmazás alapján, az 1889. évi deczember hó 23-án 47­ 026. sz. a. kiadott rende­letevi kiegészítéséül, a következőket rendelem : 1. A betétszerkesztésnél alkalmazandó írnokok, azon idő alatt, mig budapesti bíróság (mint telek­könyvi hatóság) területén működnek, az 1889. évi deczember hó 23-án 47026. számú rendeletben részükre biztosított illetményeken felül, évi 100 frtnyi helyi pótlékot kapnak, a mely részükre havi előleges részletekben utalványoztatik. 2. Önálló működési körrel fel nem ruházott dij­nokok, az 1886. évi XXIX. t.-czikk 32—35. §§-ainak megfelelő munkálatokat a bíróság szék­helyén kívül, a helyszínén teljesítő telekkönyv­vezető vagy segédtelekkönyvvezető mellé, avagy a bíróság székhelyén kívül a helyszínén a 40—50. §§. szerint működő betétszerkesztési bizottsághoz, a telekkönyvi hatóság főnöke által kivételesen kirendelhetők, de csak oly esetben, a­mikor egyes nagyobb községekben a helyszíni teendők nagyobb terjedelme a munkaerő megszaporítását szüksé­gessé teszi. Az ily módon kirendelt dijnokok, — a­kikre az 1889. évi 47.026. számú rendelet 9. pont­jának a dijjazásra vonatkozó rendelkezése ki nem terjed, — a szabályszerű fuvarköltséget számít­hatják fel, és a rendes napidijakon felül, a hely­színen való működésük tartama alatt, 50 kv napi­­dij-pótlékot kapnak. Kelt Budapesten, 1890. évi junius hó 20-án. A kereskedelemügyi m. kir. minister, f. évi 37.514. sz. a., a következő körrendeletét intézte valamennyi törvényhatósághoz, — az 1890. évi VIII. t.-czikk hat­ár­ozmán­yainak életbeléptetése tárgyában. Az 1890. évi VIII. törv.-czikk 1. §-a értelmében, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén szabályszerűen hitelesített, il­letve utánhitelesitett hordók, — a mennyiben bor­ral, sörrel, vagy szeszszel való megtöltés végett a magyar korona országainak területére azzal a ren­deltetéssel jönnek át, hogy igy megtöltve ismét visszaszállittasanak, — az 1878. évi XX. t.-czikkbe iktatott és az 1887. évi XXIV. t.-czikkel meghosz­­szabbitott vám- és kereskedelmi szövetség tarta­mára, és a viszonosság föltétele mellett, az 1874. évi VIII. t.-czikk értelmében szabályszerűen hite­lesített, esetleg utánhitelesitett hazai hordókkal egyenlő elbánás alá esnek. Miután ezen törvényes határozmány életbelép­tetésének időpontja — az érintett törvény 2. §-a szerint — a birodalmi tanácsban képviselt király­ságok és országokban hasonló viszonos intézkedés biztosításához van kötve, ezen viszonos intézkedés pedig a folyó évi június hó 11-én szentesített, az 1930. évi VIII. magyar törvénynyel hason tartalmú osztrák törvény által immár biztosítva van, ennél­fogva, ugyancsak az idézett törvényczikk 2. §-ában foglalt fölhatalmazás alapján, ezen törvény hatá­­rozmányának hatályba léptetésére ezennel­­. évi Julius hó 1-ét határozom meg. Ehez képest a jelzett időponttól kezdve, az osz­trák hitelesítési bélyeggel ellátott azon hordók, — melyek borral, sörrel, vagy szeszszel megtöltve, Ő Felsége többi királyságaiba és országaiba küldet­nek, — ugyanazon elbánás alá vonandók, mint a ma­gyar korona területén szabályszerűen hitelesített hordók; minélfogva — hivatkozással a volt föld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úrnak 1876. évi 25.734. sz. a. kiadott körrendeletére — utasítom a törvényhatóságot, hogy azoknak for­galmát ezentúl se maga ne akadályozza, se pedig azt mások által akadályoztatni ne engedje. Midőn ezekből folyólag a törvényhatóság köte­lességévé tenném, hogy a többször idézett törvény fentebb ismertetett határozmányának alantas ható­ságai és közegei által leendő figyelemben tartása felett őrködjék, illetve ezen törvény rendelkezésé­nek érvényesítése érdekében saját hatáskörében a megfelelő intézkedéseket haladék nélkül megtegye, tájékoztatásul tudatom egyszersmind a törvényha­tósággal, hogy Ő Felsége többi királyságai és or­szágai hordóhitelesítési bélyege: kétfejű sas, két arabs szám között; a balra eső szám az illető hite­lesítő hivatal felügyeleti hatóságának (helytartó­ságnak) számát, a jobbra eső pedig az ezen hatóság kerületében levő hitelesítő hivatalok sorszerinti számát jelzi. így például: egy Tirol-Bozenben hite­lesített hordó jelzése: 6 (kétfejű sas) 12,­­ egy Styria-Marburgban hitelesített hordóé: 3 (kétfejű sas) 14 Végül külön megjegyzem, hogy egyebekben a hordók hitelesítésére, szállítására és azoknak a köz­forgalomban való elfogadására vonatkozólag fenn­álló törvényes intézkedések és szabályrendeletek ezen rendeletem által nem érintettek. Kelt Budapesten, 1890. évi junius hó 25-én. Baross Gábor, s. k. F. évi 35.900. számú belügyministeri rendelet­tel megengedtetett, hogy a Szatmár vármegye területén levő­ Busák község neve ‹Buság»-ra, Dombrovicza község neve ‹ Szakállas-Dom­bodra, Szaszar község neve ‹Zazár»-ra, Sürgyefalu község neve ‹Dióshalom›-ra, Iloba-Handal község neve € Iloba-Banya»-ra, Kis-Búny község neve ̋ Jóháza›-ra, Sztezser község neve «Jávorfalu‹-ra, Sándorfalu község neve «Felső-Sándorfalu»-ra, Oroszfalu község neve «Kékes-Oroszfalu»-ra, Kölese község neve «Körös-Kölcse»-re változ­­tasék át, és ezen községek jövőre a most említett és megváltoztatott neveken neveztessenek. A m. kir. pénzügyminister által kiadott uta­sítás az italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t .-cz. némely határozmányainak kiegészítéséről szóló 1890. évi XXXVI. tör­vényczikk végrehajtása tárgyában.*) Azok, a kik nyílt helyeken égetett sze­szes folyadékoknak nagyban—vagyis leg­alább 100 litert tevő, vagy azt meghaladó mennyiségben — való elárusitásával fog­lalkoznak, erre nézve a pénzügyi hatóság engedélyét az esetre is kieszközölni tartoz­nak, ha az 1888: XXXV. t.-cz. 2. §-ában foglalt határozmányok alá különben nem esnének, s szeszes italoknak kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával nem foglalkoznának. Jegyzet: Az égetett szeszes italoknak nyílt helyeken a fentebbiek szerint engedélyhez kötött nagyban való eladása önálló külön üzletet képez, ennélfogva a kiméréssel és kis mértékben való elárusítással fog­lalkozó adóköteles felek is, ha ebbeli üzletükön kívül égetett szeszes folyadékoknak nagyban, tehát az alábbi 3. §. szerint illeték- és adómentes eladá­sával szándékoznak foglalkozni, erre szintén külön pénzügyi hatósági engedélyt tartoznak kieszkö­zölni, a nagyban való eladásra szánt égetett szeszes folyadékokat a kimérés vagy kis mértékben való elárusítás czéljaira szolgáló üzleti, raktár- vagy pinczehelyiségektől teljesen elkülönített helyiségek­ben kötelesek tartani, s ebbeli külön üzletükre nézve egyebekben is a jelen hivatalos összeállítás­nak az égetett szeszes italok nagyban való elárusí­­tására vonatkozó rendelkezései alá esnek. 2­ 2­§­ Az engedély megadásánál az 1888. évi XXXV. t.-cz. 3. és 5. §-aiban, a 7. §. utolsó bekezdésében, a 9. és 10. §-okban foglalt határozmányok megfelelően alkal­mazandók. Jegyzetek : 1. Az engedély iránti folyamodvány, melynek első ive 1 frtos, minden további ive 50 kros bé­lyeggel látandó el, s melyhez az engedélyokmányra szükséges 1 frtos bélyegjegy is melléklendő, az üzlet helye szerint illetékes kir. pénzügyigazgató­ságnál nyújtandó be. A folyamodványnak tartalmaznia kell: a) az engedélyt igénylőnek nevét, lakását és foglalkozását; ha folyamodó szeszes italoknak ki­mérésével vagy kis mértékben való elárusításával foglalkozik, ez a körülmény is megemlítendő; b) a nagyban való elárusításra szolgáló üzleti helyiségnek megnevezését, utcza, ház- és ajtószám szerint; c) az elárusítani szándékolt égetett szeszes fo­lyadékoknak névszerinti elősorolását (szesz, pá­linka, törkölypálinka, szilvorium, gyümölcspálin­kák, egyéb különleges pálinkafélék, likőrök, cognac, rum, arrak stb.), valamint a pinezéknek és más he­lyiségeknek a megnevezését, melyekben a nagyban való elárusításra szánt italkészletek tartatnak ; d) annak a kijelentését, hogy a nagyban való elárusítást folyamodó maga fogja-e gyakorolni, vagy megbízott útján és név szerint ki által kívánja gyakoroltatni ? A folyamodványban egyszersmind kimutatandó az engedélyt kérőnek: e) teljes borusága, mi anyakönyvi kivonat vagy a községi elö­lj­áróság bizonylatának melléklésével igazolandó ^ f) teljes megbizhatósága és feddhetlen előélete, minek bizon­yítására az illetékes hatóság (községi elöljáróság) által kiállított erkölcsi bizonyítvány csatolandó: ■,*, g) magya állampolgársága, vagy az, hogy az 1886. évi X­­.-cz. 15. §-a értelmében a ma­gyar korona­ságainak valamely községében le­*) A törvény 10 'ege nagyobb betűkkel van szedve, — az utasítás ped­igezö törvényszakaszok után kisebb betűkkel a Jegy ”alakjában van föl­véve.

Next