Budapesti Közlöny, 1890. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1890-07-01 / 149. szám
A kolozsvári kir. közjegyzői kamara, az 1890. évi junius hór 14-én elhalt Marks Gyula halálával megüresedett dicsőszentmártoni kir. közjegyzői állomásra helyettesül dr. Novák Rezső közjegyzőt, az 1874. évi XXXV. t.-czikk 22. §-a értelmében hivatalból kirendelte. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Edelstein Aladár ügyvéd Nyíregyháza székhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Pintér József ügyvéd, Pécs székhelylyel, — Bóra László ügyvéd pedig Siklós székhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Gáspár János nyug. kir. aljárásbiró, ügyvéd, Galgócz székhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kremminger György volt német ellenér és Turcsányi Pál volt temesvári ■ügyvédek, elhalálozás, dr. Schwarz Lipót vingai ügyvéd pedig más kamara területére történt elköltözés folytán, az ügyvédek lajstromából kitöröltettek ; továbbá, hogy Radu Tivadar nyug. kir. tvszéki biró, ügyvéd, Karánsebes székhelylyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag fölvétetett; végre, hogy Herglocz Antal ügyvéd lakhelyét és irodáját Pancsováról a Fehértemplomba tette át. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége, mostani legmagasb itt tartózkodása alkalmából, a budapesti szegények és szükölködők segélyezésére, kétezerötszáz frtnyi öszeget méltóztatott magánpénztárából legk. adományozni. A királyi Curia Döntvényei. (Polgári ügyekben.) 40. szám. Felülvizsgálhatja-e a kir. Curia a kir. Ítélőtáblának oly végzését, mely külföldi bíróságnak elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozatott, melynek tárgyát tehát a viszonosság fenn-, vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi ? (527/v. 890. számhoz). Határozat. A kir. Curia a kir. Ítélőtáblának oly végzését, melyet külföldi bíróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonosság fenn-, vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi. Indokok. Az 1868: LIV. t.-czikknek a végrehajtási eljárást szabályozó rendelkezései szerint az első fokú bíróságnak végrehajtási ügyekben hozott végzései ellen benyújtott panaszokat a fennállott kir. semmitőszék minden közbeneső felebbviteli bíróság mellőzésével közvetlenül és végérvényesen intézte el. A midőn az 1881: LIX. t. ez. 2. §-a az 1868: LIV. t. ez. 4. §-át megváltoztatta, és a kir. Curiának semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályait egyesítvén, a legfőbb bírói hatóságot a m. kir. Curiára ruházta, a törvényhozásnak nem volt czélja, hogy a három fokú bíráskodási rendszert azon ügyekben, amelyek a kir. semmitőszék hatáskörébe tartoztak, visszaállítsa. Ellenkezőleg úgy az 1881: LIX., mint az ugyanazon évi LX. t.-cz. alapját tevő törvényjavaslat indokolásában nyílt kifejezést nyert az, hogy azoknak az ügyeknek nagy részében a végérvényes határozat hozatalának joga a kir. ítélőtáblákra ruháztatik át, s a kir. Curiához felfolyamodásnak csak kivételképen és csak azokban az esetekben lesz helye, amelyekben azt a törvény világosan megengedi. Kétséget nem szenved, hogy az 1881: LX. t.-cz. tárgyát képezik azon rendelkezések is, melyek azt a kérdést szabályozzák, hogy a külföldi bíróságoknak megkeresései következtében a hazai bíróságok a végrehajtást mily feltételek alatt rendelhetik el. (3,4- 5. §§.) De nincs az 1881: LX. t. czikknek oly rendelkezése, a mely ily esetekben a kir. Curiához a felfolyamodást megengedné, sőt a törvény 140. §-a világosan kimondja, hogy az ingatlanokra végrehajtást elrendelő (vagy el nem rendelő) végzésre nézve a másodbiróság végérvényesen határoz, a mely rendelkezés az ingókra vezetendő végrehajtásoknál a törvénynek a jogorvoslatokra nézve követett elvénél fogva szintén alkalmazást nyer. Nem tehet különbséget az, hogy az ily végzéseknek tárgyát a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi, mert a 3. §. e kérdést tüzetesen tárgyalja, és a felfolyamodást mégsem engedi meg a kir. Curiához abban az esetben sem, ha a másodfokú bíróság tévesen alkalmazza a törvényt; különben elsősorban mindig az vizsgálandó, hogy a törvény a jogorvoslatot valamely végzés ellen megengedi-e, s erre nézve az, hogy a végzés helyes-e, vagy helytelen, irányadó nem lehet, hanem irányadó egyedül az, hogy a törvény kifejtett elvéhez képest a felfolyamodást a kir. Curiához megengedte-e vagy nem. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1890. évi junius hó 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi junius hó 24-én tartott ülésben. Pályázati hirdetmény a cs. és kir. keleti akadémiába az 1890/91. iskolai évben fölveendő növendékek számára. Az 1890/91. iskolai év kezdetével a cs. és kir. keleti akadémiába több fizető növendék vétetik fel. Azon szülők vagy gyámok,akik fiaikat vagy gyámoltjaikat a cs. és kir. keleti akadémiába fölvétetni óhajtják, ez iránti szabályszerűleg bélyegzett (a cs. és kir. közös külügyministeriumhoz Bécsbe czimzett) folyamodványukat legkésőbb 1. évi augusztus hó 31-éig az akadémiai igazgatóságához nyújtsák be. A felvétel feltételei a következők: osztrák vagy magyar állampolgárság; valamely osztrák vagy magyar gymnasiumban nyert érettségi bizonyítvány; a német és franczia nyelv teljes leírása, valamint az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül legalább egynek folyékonyan beszélése. A folyamodványhoz csatolandók: 1. születési bizonyítvány; 2. egészségi bizonyítvány; 3. himlőoltási bizonyítvány; 4. a jó sikerrel bevégzett gymnasiumi tanulmányokról szóló összes bizonyítványok, ideértve az érettségi bizonyítványt is; 5. az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül egynek, és a franczia nyelvnek megtanulásáról szóló bizonyítványok; 6. a szülő vagy gyámnak az iránti nyilatkozata, hogy a meghatározott fizetéseket teljesíthetni fogja. A megszabott felvételi vizsgálatra, mely a cs.ég kir. keleti akadémia épületében (Bécs, IV, Favoritenstrasse 15.) október hó elején, egy később meghatározandó napon fog megtartatni, csakis azon pályázók fognak bocsáttatni, kik a fent említett bizonyítványokat kellően becsatolták. A fölvételi vizsgálat tárgyai a következők: 7. Szóbeli vizsgálat. Általános történelem a westphaliai békétől az 1856. évi párisi congressusig, különös tekintettel az osztrák-magyar monarchia történelmére. II. Írásbeli vizsgálat. a német dolgozat egy adott tárgyról; b) fordítás francziából németre; c) fordítás németből francziára. A pályázó fölvétele iránt a cs. és kir. közös külügyministérium, illetőleg az ezen ministerium részéről a cs. és kir. keleti akadémiához kiküldött tisztviselő határoz. Egy növendék évi ellátási díja 1300 frt, és ez oszthatatlan átalányt képez, mely félévi részletekben, október hó 1-én és márczius hó 1-én, a Theresianum pénztáránál előre lefizetendő. Ezenkívül az akadémiába való belépés alkalmával egyszer mindenkorra 1200. ért. forintnyi berendezési járulék fizetendő, továbbá köteles a növendék az előírt fehérneműt, lábbelit és ruházati czikkeket magával hozni. A fent kitett évi díjban a növendék teljes felszerelési és ellátási költségei, valamint minden úgynevezett mellékes kiadások ben foglaltatnak. Az alapítványi dotációk, melyek serkentő jutalmak gyanánt az intézet legkitűnőbb növendékeinek, mégpedig a kevésbé vagyonos jelöltek különös figyelembe vételével adományoztatnak, minden iskolaév bezártával, esetleg az első félév végével osztatnak ki. A tanulmányok befejeztével az intézetből kilépett növendékeknek rendszeresített consuli növendéki állomásokra való kineveztetése, az ily állomások megüresedésével, a szolgálati szükséglethez képest történik. Ilyen esetekben az akadémiai növendékek rendszerint elsősorban vétetnek figyelembe, — hacsak a közös külügyministerium különös okoknál fogva szükségesnek nem látja, ez alól kivételt tenni. Kelt Bécsben, 1890. évi julius hó 1-én. A cs. és kir. keleti akadémia igazgatósága. Pályázati Hirdetmény. A m. kir. állami ménesintézeteken rendszeresített hat ösztöndíjas állatorvos-gyakornoki állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Feltételek: 1. A gyakorlati idő 1. évi szeptember hó 1-én kezdődik és két évre terjed, melynek elsejében az állatorvos-gyakornokok a mezőhegyesi, a második évben pedig felváltva a kisbéri és bábolnai m. kiroménesintézetek állatkórodáiban lesznek alkalmazva. 2. A gyakorlatra felvett állatorvosok évenkint 300 frtnyi ösztöndíjban fognak részesittetni, s ezen évi összeg 25 frtos előleges havi részletekben fog az illetőknek kézbesittetni; ezenfelül 20 frt az első év végén az egyik intézetből a másikba leendő áthelyezés, a másik év végén pedig a hazautazás költségei fedezésére ismét 20 főt fog kiszolgáltatni. 3. A gyakornokok egyszerű elhelyezéséről az intézetekben gondoskodva leend, az étkezésre nézve pedig az intézeti tisztek és hivatalnokok részére biztosított kedvezményekben részesülnek. WfF Folytatás a mellékleten.