Budapesti Közlöny, 1890. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1890-07-01 / 149. szám

A kolozsvári kir. közjegyzői kamara, az 1890. évi junius hór 14-én elhalt Marks Gyula halálával megüresedett dicsőszentmártoni kir. közjegyzői állomásra helyettesül dr. Novák Rezső közjegyzőt, az 1874. évi XXXV. t.-czikk 22. §-a értelmében hivatalból kirendelte. A debreczeni ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Edelstein Aladár ügy­véd Nyíregyháza székhelylyel, a kamara lajstro­mába folytatólag fölvétetett. A pécsi ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy dr. Pintér József ügyvéd, Pécs székhelylyel, — Bóra László ügyvéd pedig Siklós székhelylyel, a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek. A pozsonyi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Gáspár János nyug. kir. aljárásbiró, ügyvéd, Galgócz székhelylyel, a kama­ra lajstromába folytatólag fölvétetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kremminger György volt német­ ellenér­ és Turcsányi Pál volt temesvári ■ügyvédek, elhalálozás,­­ dr. Schwarz Lipót vingai ügyvéd pedig más kamara területére történt el­költözés folytán, az ügyvédek lajstromából kitö­röltettek ; továbbá, hogy Radu Tivadar nyug. kir. tvszéki biró, ügyvéd, Karánsebes székhelylyel, az ügyvédek lajstromába folytatólag fölvétetett; végre, hogy Herglocz Antal ügyvéd lakhelyét és irodáját Pancsováról a Fehértemplomba tette át. NEMHIVATALOS RÉSZ. Ő császári és apostoli királyi Felsége, mostani legmagasb itt tartózkodása alkalmából, a buda­pesti szegények és szükölködők segélyezésére, két­ezerötszáz frtnyi öszeget méltóztatott magán­­pénztárából legk. adományozni. A királyi Curia Döntvényei. (Polgári ügyekben.) 40. szám. Felülvizsgálhatja-e a kir. Curia a kir. Ítélőtáb­lának oly végzését, mely külföldi bíróságnak el­marasztaló határozatára alapított végrehajtási ké­relem felett hozatott, melynek tárgyát tehát a viszonosság fenn-, vagy fenn nem forgása kérdésé­nek eldöntése is képezi ? (527/v. 890. számhoz). Határozat. A kir. Curia a kir. Ítélőtáblának oly végzését, melyet külföldi bíróság elmarasztaló határozatára alapított végrehajtási kérelem felett hozott, nem vizsgálhatja felül, habár annak tárgyát a viszonos­ság fenn-, vagy fenn nem forgása kérdésének el­döntése is képezi. Indokok. Az 1868: LIV. t.-czikknek a végrehajtási eljá­rást szabályozó rendelkezései szerint az első fokú bíróságnak végrehajtási ügyekben hozott végzései ellen benyújtott panaszokat a fennállott kir. semmi­­tőszék minden közbeneső felebbviteli bíróság mellő­zésével közvetlenül és végérvényesen intézte el. A midőn az 1881: LIX. t. ez. 2. §-a az 1868: LIV. t. ez. 4. §-át megváltoztatta, és a kir. Curiá­­nak semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályait egyesítvén, a legfőbb bírói hatóságot a m. kir. Curiára ruházta, a törvényhozásnak nem volt czélja, hogy a három fokú bíráskodási rendszert azon ügyekben, a­melyek a kir. semmitőszék hatás­körébe tartoztak, visszaállítsa.­ ­ Ellenkezőleg úgy az 1881: LIX., mint az ugyan­azon évi LX. t.-cz. alapját tevő törvényjavaslat indokolásában nyílt kifejezést nyert az, hogy azok­nak az ügyeknek nagy részében a végérvényes határozat hozatalának joga a kir. ítélőtáblákra ruháztatik át, s a kir. Curiához felfolyamodásnak csak kivételképen és csak azokban az esetekben lesz helye, a­melyekben azt a törvény világosan megengedi. Kétséget nem szenved, hogy az 1881: LX. t.-cz. tárgyát képezik azon rendelkezések is, melyek azt a kérdést szabályozzák, hogy a külföldi bíró­ságoknak megkeresései következtében a hazai bíró­ságok a végrehajtást mily feltételek alatt rendel­hetik el. (3,4- 5. §§.) De nincs az 1881: LX. t. czikknek oly rendel­kezése, a mely ily esetekben a kir. Curiához a felfolyamodást megengedné, sőt a törvény 140. §-a világosan kimondja, hogy az ingatlanokra végre­hajtást elrendelő (vagy el nem rendelő) végzésre nézve a másodbiróság végérvényesen határoz, a mely rendelkezés az ingókra vezetendő végrehaj­tásoknál a törvénynek a jogorvoslatokra nézve követett elvénél fogva szintén alkalmazást nyer. Nem tehet különbséget az, hogy az ily végzé­seknek tárgyát a viszonosság fenn- vagy fenn nem forgása kérdésének eldöntése is képezi, mert a 3. §. e kérdést tüzetesen tárgyalja, és a felfolya­­modást mégsem engedi meg a kir. Curiához abban az esetben sem, ha a másodfokú bíróság tévesen alkalmazza a törvényt;­­ különben elsősorban mindig az vizsgálandó, hogy a törvény a jogorvos­latot valamely végzés ellen megengedi-e, s erre nézve az, hogy a végzés helyes-e, vagy helytelen, irányadó nem lehet, hanem irányadó egyedül az, hogy a törvény kifejtett elvéhez képest a felfolya­modást a kir. Curiához megengedte-e vagy nem. Kelt Budapesten, a­­ kir. Curia polgári szak­osztályainak 1890. évi junius hó 17-én tartott tel­jes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi junius hó 24-én tartott ülésben. Pályázati hirdetmény a cs. és kir. keleti akadémiába az 1890/91. iskolai évben fölveendő növendékek számára. Az 1890/91. iskolai év kezdetével a cs. és kir. ke­leti akadémiába több fizető növendék vétetik fel. Azon szülők vagy gyámok,a­kik fiaikat vagy gyá­­moltjaikat a cs. és kir. keleti akadémiába fölvé­tetni óhajtják, ez iránti szabályszerűleg bélyegzett (a cs. és kir. közös külügyministeriumhoz Bécsbe czimzett) folyamodványukat legkésőbb 1. évi augusztus hó 31-éig az akadémiai igazgatóságához nyújtsák be. A felvétel feltételei a következők: osztrák vagy magyar állampolgárság; valamely osztrák vagy magyar gymnasiumban nyert érettségi bizonyítvány; a német és franczia nyelv teljes leírása, vala­mint az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül legalább egynek folyékonyan beszélése. A folyamodványhoz csatolandók: 1. születési bizonyítvány; 2. egészségi bizonyítvány; 3. himlőoltási bizonyítvány; 4. a jó sikerrel bevégzett gymnasiumi tanulmá­nyokról szóló összes bizonyítványok, ideértve az érettségi bizonyítványt is; 5. az osztrák-magyar monarchiában élő nyelvek közül egynek, és a franczia nyelvnek megtanulásá­ról szóló bizonyítványok; 6. a szülő vagy gyámnak az iránti nyilatkozata, hogy a meghatározott fizetéseket teljesíthetni fogja. A megszabott felvételi vizsgálatra, mely a cs.­ég kir. keleti akadémia épületében (Bécs, IV, Favo­ritenstrasse 15.) október hó elején, egy később meghatározandó napon fog megtartatni, csakis azon pályázók fognak bocsáttatni, kik a fent említett bi­zonyítványokat kellően becsatolták. A fölvételi vizsgálat tárgyai a kö­vetkezők: 7. Szóbeli vizsgálat. Általános történelem a westphaliai békétől az 1856. évi párisi congressusig, különös tekintettel az osztrák-magyar monarchia történelmére. II. Írásbeli vizsgálat. a­ német dolgozat egy adott tárgyról; b) fordítás francziából németre; c) fordítás németből francziára. A pályázó fölvétele iránt a cs. és kir. közös külügyministérium, illetőleg az ezen ministerium­ részéről a cs. és kir. keleti akadémiához kiküldött tisztviselő határoz. Egy növendék évi ellátási díja 1300 frt, és ez oszthatatlan átalányt képez, mely félévi részletek­ben, október hó 1-én és márczius hó 1-én, a The­resianum pénztáránál előre lefizetendő. Ezenkívül az akadémiába való belépés alkalmá­val egyszer mindenkorra 120­0. ért. forintnyi beren­dezési járulék fizetendő, továbbá köteles a növendék az előírt fehérneműt, lábbelit és ruházati czikkeket magával hozni. A fent kitett évi díjban a növendék teljes felsze­­relési és ellátási költségei, valamint minden úgy­nevezett mellékes kiadások ben foglaltatnak. Az alapítványi dotációk, melyek serkentő jutal­mak gyanánt az intézet legkitűnőbb növendékei­nek, még­pedig a kevésbé vagyonos jelöltek kü­lönös figyelembe vételével adományoztatnak,­­ minden iskolaév bezártával, esetleg az első félév végével osztatnak ki. A tanulmányok befejeztével az intézetből kilé­pett növendékeknek rendszeresített consuli növen­­déki állomásokra való kineveztetése, az ily állomá­sok megü­resedésével, a szolgálati szükséglethez képest történik. Ilyen esetekben az akadémiai növendékek rendszerint első­sorban vétetnek figye­lembe, — hacsak a közös külügyministerium külö­nös okoknál fogva szükségesnek nem látja, ez alól kivételt tenni. Kelt Bécsben, 1890. évi julius hó 1-én. A cs. és kir. keleti akadémia igazgatósága. Pályázati Hirdetmény. A m. kir. állami ménesintézeteken rendszeresí­tett hat ösztöndíjas állat­orvo­s-g­yakornoki állomásra ezennel pályázat hirdettetik. Feltételek: 1. A gyakorlati idő 1. évi szeptember hó 1-én kezdődik és két évre terjed, melynek elsejében az állatorvos-gyakornokok a mezőhegyesi, a második évben pedig felváltva a kisbéri és bábolnai m. kiro­ménesintézetek állat­kórodáiban lesznek alkal­mazva. 2. A gyakorlatra felvett állatorvosok évenkint 300 frtnyi ösztöndíjban fognak részesittetni, s ezen évi összeg 25 frtos előleges havi részletekben fog az illetőknek kézbesittetni; ezenfelül 20 frt az első év végén az egyik intézetből a másikba leendő áthelyezés, a másik év végén pedig a hazautazás költségei fedezésére ismét 20 főt fog kiszolgáltatni. 3. A gyakornokok egyszerű elhelyezéséről az intézetekben gondoskodva leend, az étkezésre nézve pedig az intézeti tisztek és hivatalnokok részére biztosított kedvezményekben részesülnek. WfF Folytatás a mellékleten.

Next