Budapesti Közlöny, 1890. augusztus (24. évfolyam, 176-200. szám)
1890-08-01 / 176. szám
Grosz Rozina Leopoldina újpesti illetőségű budapesti lakos vezetéknevének t Zelenkai*-ra kért átváltoztatása, f. évi 51.266. sz. belügyministeri rendelettel megegedtetett. A m. tchr. belügyminister f. évi 2608 jem. szára alatt a következő rendeletet bocsátotta ki. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában az 1880. évi 38.547. számú belügyministeri körrendelettel kiadott rendelet a kihágási ügyek ellátására, tekintet nélkül a kihágás minőségére és a kiszabott büntetés mérvére, felebbezés esetén három fokbani elbírálást állapít meg. Ez alapon igen gyakran megtörténik, hogy még azon elmarasztaltak is, kik a kihágás elkövetését beismerik, a törvényes alapon kiszabott büntetések ellen akkor is felebbeznek, mikor reájuk a büntetés legkisebb mérve szabatott ki. Ehhez járul, hogy a felebbviteli jognak ezen, a rendőri igazságszolgáltatás gyorsaságának és hatályosságának megbénítására alkalmas kihasználása, tekintve a kihágási ügyeknek évről évre tapasztalt nagymérvű szaporodását, a rendőri bíráskodással megbízott hatóságok részéről máris oly nagy munkaerőt vesz igénybe, melylyel azok egyéb teendők hátráltatása nélkül, jelen szervezetük keretében, alig rendelkeznek, a kihágási ügyek folytonos szaporodása mellett pedig jövőre még kevésbbé fognak rendelkezhetni. Ezen előreláthatólag bekövetkező eshetőségnek elejét veendő, egyetértőleg a m. kir. igazságügyminiszer úrral, szükségesnek találtam, hogy a rendőri igazságszolgáltatás gyorsasága és hatékonysága érdekében, a személyi szabadság és a védelem komolyabb érdekeinek méltánylásával az előlidézett rendeletnek a felebbvitelre vonatkozó rendelkezéseinek módosítása iránt az 1. alatt mellékelt rendeletben foglaltak szerint intézkedjem. Miről a törvényhatóságot tudomás és megfelelő további intézkedés végett értesítem. Kelt Budapesten, 1890. évi julius hó 28-án. Gr. Szapáry Gyula, s. k. Melléklet a 2608/el. sz. belügyminiszeri körrendelethez. Rendelet a felebbvitel módosításáról a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágási ügyekben. A közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágási ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában az 1880. évi augusztus hó 17-én 38.547. sz. alatt kelt belügyministeri körrendelettel kiadott rendeletnek a felebbezési jogra vonatkozó rendelkezései következőleg módosíttatnak, illetve egészíttetnek ki: 1. Az első fokú hatóság ítélete ellen, amenynyiben abban büntetésül két forintot meg nem haladó pénzbüntetés van megállapítva, felebbezésnek nincs helye; kivéve azon esetet, ha ugyanazon ítéletben az elítélt ellen a két forintot meg nem haladó pénzbüntetésen felül elzárásbüntetés is van megállapítva, vagy ha az ítéletben bűnjelek elkobzása is elrendeltetett, avagy az elítélt valamely foglalkozás gyakorlásától is eltiltatott. 2. A másodfokban hozott ítélet ellen további felebbezésnek csak akkor van helye, ha a másodfokú ítélet az első fokú ítéletnek akár megváltoztatása, akár helybenhagyása mellett elzárást, vagy tíz forintot meghaladó pénzbüntetést állapított meg, vagy ha az ítéletben bűnjelek elkobzása, avagy az elítéltnek valamely foglalkozástól való eltiltása mondatott ki. 3. A felebbvitelnek korlátozására az előző pontokban megállapított szabályok alkalmazandók akkor is,ha az 1879. évi XL. t cz. 21.§-ának rendelkezése folytán elzárás helyett lett a pénzbüntetés megállapítva. 4. A külön törvényeknek a felebbvitelekre vonatkozó rendelkezései a jelen rendelet által nem érintettek. 5. Jelen rendelet 1. évi szeptember hó 1. napján ép hatályba, s alkalmazandó mindazokban a kihágási ügyekben, a melyekben az első fokú hatóság a rendelet hatályba léptéig érdemleges ítéletet nem hozott. Kelt. Budapesten, 1890. évi julius hó 28-án. Gr. Szapáry Gyula, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1890. évi julius hó 18-án 23.445. sz. a. kibocsátott rendelet, *a távirda, a távbeszélő és egyéb villamos berendezésekről szóló 1888. évi XXXI. törvényczikk végrehajtása tárgyában. Az 1888. évi XXXI. t.-czikk 15-ik § a és az 1889. évi XVIII. t.-czikk 3. §-a alapján, egyetértőleg a m. kir. igazságügyminiszerrel, a következőket rendelem: I. Bevezetés: 1. §• A távirda, a távbeszélő és a villamos jelző létesítése és használata állami fentartott jog. A távirda, a távbeszélő és a villamos jelzők, illetve ezeknek felállítása, berendezése és üzletben tartása — a jelen rendelet 2. §-ában foglalt kivételekkel — az államnak fentartott jogai közé tartoznak (1888 : XXXI. t.-cz. 1. §.) Ennélfogva bárki másnak arra, hogy a magyar korona területén távírdát, távbeszélőt vagy villamos jelzőt létesíthessen, berendezhessen és üzletben tarthasson, az 1888. évi XXXI. t.-czikkben megállapított engedélyt előzetesen kell kieszközölnie (1888: XXXI. t.-cz. 1. §.) Az állami távirda, távbeszélő és villamos jelzők ezen jogi természetét nem változtatja meg azon körülmény, ha ezek üzlete bérbe adatnék vagy bármely egyéb módon más által gyakoroltatnék (1888: XXXI. t.-cz. 1. §.). 2. §. Engedély nélkül létesíthető és használható távirda, távbeszélő és villamos jelző. Azon távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezések létesítése és használata, melyek az egyes házak belsejében, úgyszintén más köz- vagy magánterület által el nem választott telken avagy összefüggő birtokon a közhasználat kizárásával terveztetnek, semmiféle engedélyhez kötve nincs (1888: XXXI. t.-cz. 1. §.) Ha azonban a birtoknak összefüggését közvagy magánterület, p. o. vasút, állami, törvényhatósági vicinális, községi avagy mások által is használt mezei vagy dűlőút, vagy hajózható folyó, tó avagy csatorna, vagy idegen magántulajdonban álló telek avagy épület sat. megszakítja, — a berendezés egész terjedelmében engedélyezés alá tartozik. 3. §. Az engedély megadására ki illetékes ? Azon közhasználatú távírdáknak és távbeszélőknek mások részére való engedélyezése, melyek a magyar korona területén túlmenőleg terveztetnek, vagy ezen területen belül egyenként tízezernél több lakossal biró oly városokat, illetve községeket kötnének össze, melyek állami távírdával vagy állami távbeszélővel már ellátva vannak, a törvényhozást illeti meg; minden más esetben az engedélyezés a kereskedelemügyi minister hatásköréhez tartozik (1888: XXXI. t.-cz. 2. §.). A jelen rendeletnek a kereskedelemügyi miniszer által engedélyezhető közhasználatú berendezésekre vonatkozó szabályai, az engedélyezés tekintetében való illetékességre nézve megállapított fenti eltéréssel a törvényhozás által engedélyezendő közhasználatú távírdákra és távbeszélőkre is alkalmazandók. 4 §• vasutak és más közlekedési vállalatok üzleti berendezései. A vasutak és más közlekedési vállalatok üzleti távírdái, távbeszélői vagy villamos jelzői iránt úgy a múltra nézve, mint a jövőben az engedélyokmányok határozmányai mérvadók (1888: XXXI. t.-cz. 2- §.). Ha valamely ilyetén berendezésről az engedélyokmány nem rendelkeznék és azt a forgalmi vállalat létesíteni kívánná, ehez a kereskedelemügyi minister engedélye előzetesen kieszközlendő (1888: XXXI. t.-cz. 2. §.). A minister az ily engedély feltételeit külön fogja megállapítani (1888. XXXI. t.-cz. 3. §.). Egyebekben, az 1888. évi XXXI. t.-cz. és a jelen rendelet határozmányai megfelelő módon a vasutak és más közlekedési vállalatok ilynemű berendezéseire is alkalmazandók. 5. §. Az engedély nem biztosit kizárólagos jogot. Az engedély megadása nem akadályozza meg azt, hogy ugyanazon helységben másoknak is engedélyeztessék hasonló vagy egyéb berendezés létesítése, vagy hogy ugyanazon helységben, az állam létesíthessen hasonló vagy más berendezést. II. Engedélyezési eljárás. A) Magánhasználatú berendezéseknél. 6. §• A folyamodvány benyújtása. Az 1888. évi XXXI. t.-cz. 1. §-a, illetve a jelen rendelet 1. §-a értelmében engedélyezés alá tartozó berendezésekre nézve, amennyiben a magánhasználat czéljából terveztetnének, az engedély iránti folyamodványt közvetlenül a kereskedelemügyi miniszerhez kell benyújtani. 7 §• A folyamodvány kellékei. A folyamodványban elő kell adni a létesítendő berendezés minőségét (távirda, vagy távbeszélő, illetve villamos jelző), a felállítandó vonal végpontjait és hosszát, a berendezendő állomások minőségét (központi, közvetítő, vagy közlésre berendezendő állomás) és mennyiségét, valamint azok helyeit A folyamodványhoz csatolni kell: a) a huzalvezetés tervezett iránynyomát feltüntető és a 8. §. szerint kiállítandó részlettervet két példányban; b) a 9. §-ban megjelölt közigazgatási hatóság véleményes nyilatkozatát, hogy az engedélyezni kért berendezés létesítése és a részlettervben kijelölt iránynyom szerinti kiépítése, különösen pedig a közutak, utczák és tereknek, valamint a hajózható folyóknak, tavaknak és csatornáknak netán tervezett igénybe vétele akadályokba nem ütközik ; c) a tervezett berendezés által érintendő idegen épületek és telkek tulajdonosainak vagy birtokosainak nyilatkozatát az iránt, hogy a vezeték támpontjainak a részlettervben megjelölt helyekre ingatlanaikon leendő felállítását, felerősítését és bekapcsolását, illetve a huzaloknak az ingatlanok felett a légűrben vagy a föld alatt elvezetését és esetleg a Detalán szükséges állomások létesítését megengedik.