Budapesti Közlöny, 1891. március (25. évfolyam, 49-72. szám)

1891-03-01 / 49. szám

hogy a fennálló ipartársulatok a tanonczok szer­ződtetése és felszabadítása, a segédek bejelentése stb. körül oly hatósági jogokat követelnek és akarnak gyakorolni, melyek a törvény szerint csakis az iparhatósági teendőkkel megbízott ipar­testületeket illetik, sőt ezen, a törvénynyel ellen­kező eljárásokban való ténykedésért még díjakat is erednek, s az ipartestületek megalakítását azon indokból akadályozzák, mert az iparosok már ipartársulati szervezetben állanak. Kijelentem tehát, hogy az ily visszaéléseket szigorúan fogom megtorolni és elvárom a törvényhatóságtól is, hogy az ipartársulatok működését oly irányban kísérje figyelemmel, hogy nem gyakorolnak-e azok a törvény szerint őket meg nem illető jogo­kat , a­mennyiben pedig ily visszaélések megálla­­píttatnának, azok haladék nélkül megszüntetendők lesznek. Ezzel kapcsolatban felhívom a törvényhatóság figyelmét egy további körülményre is, mely ki­válóan indokolja, hogy az ipartestületek mindenütt, a­hol kellő számú iparosok vannak, mielőbb meg­­alakíttassanak. Az ipari és gyári alkalmazottak betegség ese­tében való segélyezéséről szóló s törvényhozási tárgyalás alatt álló törvényjavaslat szerint ugyanis minden az ipartörvény alá eső foglalkozásnál al­kalmazottnak betegsegélyző pénztárhoz kell tar­toznia, ezenkívül minden önálló iparos esetleg családjával is önként léphet be ily pénztár köte­lékébe. Ily betegsegélyző pénztárt azon ipartestület, melynek tagjainál összesen kétszáznál több segéd­munkás (segéd vagy tanoncz) foglalkoztatva van, alakíthat, és ily után az ipartestület tagjainál al­kalmazott minden segéd vagy tanoncz azon kény­szer alól, hogy más pénztárhoz belépni tartozzon, fel van mentve. Ez által az ipartestülethez tartozó iparosoknak újabb és tágabb tér nyílik saját ügyei­ket önkormányzatilag 8 egyesületi úton intéz­hetni. Minthogy az említett törvényjavaslat, a­mennyi­ben a törvényhozás által elfogadtatok, legrövidebb idő alatt életbe fog lépni, kell, hogy megelőzőleg az ipartestületek ott, hol erre a kellő feltételek daczára még nem alakultak meg, annál sürgőseb­ben megalakuljanak, mert különben az iparosok­nál alkalmazott segédek és tanonczok a felállí­tandó egyéb betegsegélyző pénztárakba fognak soroztatni és annak megtörténte után az ipartes­tületi pénztárak alakítása nem csekély nehézsé­gekbe fog ütközni, az iparosok pedig segédsze­mélyzetük után a járulékokat nem az általuk szer­vezendő és kezelendő ipartestületi, hanem más pénztárakba lesznek kénytelenek befizetni. Mindezek előrebocsátása után felhívom a tör­­vényhatóságot, hogy a hatósága területén levő iparhatóságokat az ipartestületek létesítésének közgazdasági és társadalmi fontosságára újólag figyelmeztetvén, azokat egyszersmind utasítsa azon intézkedések megtételére, melyekre nézve a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister úrnak 1884. évi 39.266. sz. alatt kelt rendeletében részletes útmutatás adatott, bizton számítván arra hogy ha egyes iparágak képviselői részéről az ipartestület létesítése elébe indokolatlan félté­kenységből nehézségek gördíttetnek is, vagy ha az ellen némelyek ellenszenvet iparkodnak is éb­reszteni, a törvény rendelkezéseinek helyes meg­világítása mellett az iparhatóság kitartó buzgal­mának és tapintatos eljárásának — miként az az eddig felmerült esetekben sikerült, úgy remélhe­tőleg a jövőben is sikerülni fog — az érdekeltek aggályait eloszlatni s az ipartestület megalakítását keresztülvinni.­ ­ Felhívom végül a törvényhatóságot, hogy ezen irányban tett intézkedéséről, valamint annak ered­ményéről, eljárásának tüzetes előadása mellett, hozzám mielőbb, legkésőbb azonban f. évi április hó 1-éig kimerítő jelentést tegyen. Kelt Budapesten, 1891. évi február hó 18-án. Baross. s. k. Bars vármegye Szent-Benedek községének sző­lőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, a nevezett község határa a földmivelésügyi m. kir. ministernek f. évi 8773. sz. rendeletével zár alá helyeztetett. Baranya vármegye Viselő községének sze­m­ben a phylloxera jelenléte megállapittatván, nevezett község határa a földmivelésügyi m. kir. ministernek f. évi 8776. sz. rendeletével zár alá helyeztetett. A kunhegyesi kisbirtokosok olvasókörének alap­szabályai, a m. kir. belügyminister által, f. évi 13.674. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellát­tattak. Pályázat. A budapesti V. ker. kir. főgymnasiumnál betöl­tendő és az 1891/2. tanév kezdetén elfoglalandó rendes tanári állomásra, melylyel 1500 frt fizetés, 300 frt lakpénz, a szabályszerű ötödéves pótlék élvezete és nyugdíjjogosultság van összekötve, ezennel pályázat hirdettetik. Ez állásra a latin és német, vagy a latin és magyar nyelvből középiskolai képesítéssel bíró egyének pályázhatnak. A pályázók a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimzett folyamodványukat, me­­vekben életkoruk, vallásuk, családi állapotuk, tankötelezettségi viszonyuk, végzett tanulmányaik képesítésök, nyelvismereteik, eddigi netaláni szol­gálataik okmányokkal igazolandók, ha szolgálat­ban vannak, elöljáróságuk utján, minősítési táblá­zattal, különben pedig közvetlenül a budapest fővárosi tankerületi kir. főigazgatóhoz 1891. évi április hó 1-éig küldték be. Kelt Budapesten, 1891. évi február hó 17-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. Az államosított magyar északkeleti vasút arany elsőbbségi kölcsöne kötelezvényeinek tizenharma­dik kisorsolása f. évi április hó 1-én d. e. 11 óra­kor fog a m. kir. lottóigazgatóság által (fővámépü­­let) megtartatni. Az egri ügyvédi kamara részéről ezennel köz­hírré tétetik, hogy Bóta Szilárd előbb egri, most budapesti ügyvéd a kir. Curia által 9. fegy. 1891. sz. alatt helybenhagyott 72. fegy. 1890. számú íté­letével az ügyvédség gyakorlatától hat hóra fel­függesztetett. A felfüggesztés 1891. évi márczius hó 1-től 1891. évi szeptember hó 1-éig tart. A miskolczi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Kérészy László miskolczi lakos ügyvéd és kamarai tag, elhalálozása folytán, a kamara lajstromából kitö­röltetett. A székesfehérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, hogy dr. Rosenberg Lajos ügyvéd, Veszprém székhelylyel, dr. Faludi Gyula ügyvéd pedig Székes-Fehérvár székhelylyel, kamara lajstromába folytatólag felvétettek. NEMHIVATALOS KÉSZ. Felhivá­s. A hernalsi katonatiszti leánynevelő intézet fenn­állásának százados évfordulója a Császárné és Királyné ő Felségét, mint legfelsőbb Védasszonyt arra indítá, hogy magasztos kegyét ez áldásosan működő intézet iránt különösen tanúsítsa. A Felséges Asszony 1875. évi november hó 7-én kelt emlékezetes legfelsőbb kéziratában Mária és Klotild fenséges főherczeg­ asszonyokat fölhívni kegyeskedett, hogy az intézet megnagyobbítása érdekében kezdeményezőleg hassanak. A monarchia mindkét államában nagyszámú jótevő és nemesszívű hölgy követe a legmagasb helyről adott nemes példát, s már néhány hónap múlva a végrehajtó-bizottság élén álló fenséges hölgyek félmilliót tevő összeget adtak át a közös hadügyministériumnak a végből, hogy a nevezett intézet megnagyobbittassék s ifjabb alapítványi helyek rendszeresittessenek. Élénk visszhangot keltett e nemes tett, valamint ő Felségének, a Felséges Uralkodó pár ezüstlako­dalmának ünnepe alkalmából 1879-ben közzétett abbeli legf. elhatározása, melylyel 30 új alapít­ványi hely szervezését elrendelte. Azóta évek tel­tek el s úgy a hernalsi, mint a soproni testvérin­tézetre is, mely ugyancsak a közjótékonyságnak köszöni alapítását, a virágzás és fejlődés korszaka virradt. A magasztos példa egyre növeli az áldozatkész jótevők számát. Ekkor mihamarább meggyara­podott a két intézet s az újabb helyiségeknek megfelelőleg az alapítványi helyek is szaporodtak. Az újabb adakozások következtében ez intézetek épületei kikerekittettek s a helyi viszonyok arányai megnagyobbodván, ugyancsak újabb 30—40 gyer­mekkel többet lehet ismét elhelyezni. A kedvezőbb elhelyezési viszonyok teljes föl­­használása azonban mindinkább égető szükséggé válik, mert évről évre több gondot ad a tiszti árvák illő nevelése és zsenge ifjúságukban való megóvása, e mellett pedig folyton növekedik az árvák száma. Ez intézetek múltjához szép hagyományok fűződnek, a jótékonyság szellemének köszönhetik keletkezésöket és virágzásukat. Midőn az e helyek betöltésére szükséges összegek előteremtéséről van szó, újból ez ősforráshoz fordulunk: a fen­­költ szellemű nemes hölgyek szívéhez. Ezért a Császárné és Királyné Ő Felsége, mint két katonatiszti leénynevelő intézet legfőbb Védasszonyának legkegyelmesebb oltalma alatt működő alálírt bizottság kérelmével az összes emberbarátokhoz fordul. Esdre kéri a melegen érző hölgyeket, az ifjúság barátait, a nemes törek­vések pártfogóit és támogatóit, egyúttal fölemeli kérő szavát hazánk jótékony lakosságához s a véderő tagjaihoz, hogy e czélra tehetségük szerint adakozzanak. A begyűlt alapítvány kamataiból ugyancsak ér­demes katonatisztek árváit, zsenge ifjúságuk olta­lomra leginkább szoruló éveiben fölmentvén őket az élet gondjaitól: a két katonatiszti leánynevelő intézetben majdan tanítónőkké s nevelőnőkké képezik. Legi­ elhatározás következtében ez ala­pítvány Valéria főherczegasszony ő fensége lako­dalmának emlékére Valéria-alapítvány nevet viselend. Melegen kérjük az összes nő- és férfi egyesüle­teket, hogy áldásos működésüket e szép czélra irányozzák. Azonkép tisztelettel kérjük a monarchia mind­két államában megjelenő napi- és hetilapok­­.

Next