Budapesti Közlöny, 1891. április (25. évfolyam, 73-98. szám)

1891-04-01 / 73. szám

is. Az engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolta­tásával járó felelősséget, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. törvényczikk­­ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt semmi oly dologért, a melyre a vámdijak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében kö­teles az engedélyes az I. alatt felsorolt utakat ki­kövezni és ezeket, nemkülönben a már kikövezett és a jelen engedélyokirat fejezetében felsorolt körutakat és utczákat állandóan jó karban tar­tani, ellenkező esetben az engedélyesre az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érde­kéből engedélyezem, feladatává teszem az engedé­lyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám­tárgy fentartására, fejlesztésére, szükség esetén az újból kikövezés költségeinek fedezésére és újból való felépítésének költségeire nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszá­madás minden év végén elbírálás és elhatározás végett a vármegyei törvényhatósági közgyűlésnek bemutatandó. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmen­tességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján a következőleg állapítom meg. A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és ud­vartartásaiknak állatai és szállítmányai; 2. a kir. udvarnak, annak közvetlen kíséretének állatai és szállítmányai; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képvise­lőinek állatai és szállítmányai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szol­gálatában álló egyének szállítmányai és állatai (ide értve a kirendelt községi előfogatokat is). Ha a szállítmányok vagy állatok katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő ható­sági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta összes szállítmányai; 7. mindazon szállítmányok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, községi közleke­dési vagy községi utak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására fordittatnak; 8. a templom, iskola és paplak építésére szük­séges szállítmányok; 9. közveszély (hófúvás, árviz, tűz stb.) eseteiben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállít­mányai és állatai; 10. a tűzoltók, mentők állatai és szállítmányai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére siet­nek, vagy onnan visszatérnek; 11. azon lovak és kardállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre, és onnan vissza­szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett mar­hák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 12. a vaspályának saját czéljaira szükséges szál­lítmányai ; 13. emberi hullák, és 14. az átviteli szállítmányok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszál­ Pályázat a budapesti II. ker. kir. kath. főgymnasium mellett fennálló »Ferencz József nevelő-intézetben« az 1891/92-ik tanévvel megnyíló hét fizetéses helyre. Tájékoztatóul az intézetnek a császári és apos­toli királyi Felsége által legk. jóváhagyott alap­szabályaiból a következők közöltéinek: A budapesti II. ker. kath. egyetemi főgymna­sium mellett felállított finevelő-intézet czélja: oly gymnasiumi tanulókat, kik nagyobb általános mű­veltségre törekesznek, gondos házi felügyelettel és tanítással minden tekintetben kiváló nevelésben részesíteni. A nevelő intézet növendékei gymnasiumi tanul­mányaikat a gymnasium többi tanulóival nyilvá­nosan tanulják. A nevelő­intézet külön feladata : hivatott nevelők szeretetteljes vezetésével, oktatá­sával és példaadásával a növendékekbe tiszta és fenkölt gondolkodást, benső vallásos érzületet, er­kölcsösséget és jellemességet, a haza és király iránt való odaadó hűséget oltani, továbbá a növen­dékeknél valódi önérzetet és művelt magaviseletet fejleszteni, s tisztaságukat külső káros behatások­tól megóvni. Ezen felül magában a nevelő­intézet­ben külön napontai gyakorlati tanításban része­sülnek a növendékek a franczia vagy angol nyelv­ből. A szülők kívánsága szerint, a­mennyiben a gymnasiumi tanulmányok megengedik, tanulják a zenét, tánczot, vívást, korcsolyázást. Továbbá az úszást a főváros egyik úszó­intézetében, nevelőik felügyelete alatt, külön órákban , ugyanúgy a lo­vaglást a nemzeti lovardában. A nevelő­intézet növendékei vallási gyakorla­taik teljesítésében hitoktatóik vezérlete alatt álla­nak. A kath. tanulók a gymnasium kápolnájában, a többi vallásuak felekezetük templomában jelen­nek meg isteni tiszteletre. A növendékek nevelésével a rendes iskolai taní­táson kivül külön intézeti nevelők (prefektusok) foglalkoznak, a gymnasiumi tanulmányokban pe­dig correpetitorok állanak segítségekre. A nevelő­intézet egy-egy csoportjában legfölebb 20 növendék lehet. Egy ily csoportnak van 2 háló­terme, egy tanuló­terme (minden növendék szá­mára külön íróasztallal) és egy játszó­terme. Van az intézetnek nagy díszterme, külön zeneterme, iparműhelye és fürdőosztálya. Nyáron a szabad mozgásra rendelkezésre áll a nevelő­intézet nagy kertje, télen a nevelő­ intézet üveggel fedett udvara s a kertben lévő korcsolya-pálya. Ezen felül a nö­vendékek mennél többször kirándulásokat tesznek nevelőikkel nemcsak szórakozás, hanem okulás vé­gett is. Megtekintik nyáron a vidék természeti szépségeit, télen pedig fölkeresik a főváros neve­zetesebb közintézeteit, gyűjteményeit és kiállításait, mindig szakszerű és oktató vezetés mellett. A megbetegedett növendék számára 3 helyiség­ből álló betegosztály áll rendelkezésre. Ezen felül külön betegosztály van a netalán ragályos beteg­ségbe esők számára az intézet kertjében egészen külön épületben. Az orvosi felügyeletet a rendes intézeti orvos gyakorolja s állandó betegápolónő áll rendelkezésre. Az élelmezés áll: 2 reggeliből, 4 étel ebédből uzsonnából és 2 étel vacsorából. A növendékek ne­velőikkel együtt étkeznek. A növendékeket szüleik, rokonaik és ismerőseik csak vasárnap és ünnepnap látogathatják meg, reggel 11-től 1-ig. A növendékek szüleik vagy ro­konaik látogatására rendesen csak karácsonkor és húsvétkor bocsáttatnak haza. A nyári nagy szün­időt egészen otthon töltik. A növendékek előmeneteléről és magaviseleté­ről a szülők vagy gyámok havonként értesíttetnek. Ha valamely növendéknél akár a tanulásban, akár a magaviseletben, akár állandó egészségi állapot­­­oly hibák mutatkoznának, melyek a nevelő­intézet feladatát akadályoznák, a szülők vagy gyámok minden feltűnés nélkül egyszerűen fölkéretnek gyermekeknek vagy gyámoltjuknak az intézetből való kivételére. A szülők vagy gyámok gyermeküket vagy gyá­­moltjukat bármikor is önként kivehetik az intézet­ből, de azon félévre kötelesek minden díjat meg­fizetni. A pályázat alá bocsátott hét helyre vallás­különbség nélkül minden kellő maga­viseletű és elő­menetelő oly tanuló folyamodhatik, a­ki a gym­nasium I—V. osztályának valamelyikébe belépni kíván. A kérvények a vallás- és közoktatásügyi mi­­niszerhez czímezve, az intézet kormányzójánál i. é. május hó 20-ig nyújtandók be. A folyamodvány­hoz melléklendő születési bizonyítvány, a múlt tan­évről szóló iskolai bizonyítvány, a folyó tanév má­sodik időszakáról szóló értesítő és egészségi bizo­nyítvány. A teljes ellátási díj 800 frt. A díj félévenként előre fizetendő. A zenéért, vívásért és lovaglásér­t a résztvevők külön mérsékelt díjt fizetnek. Minden növendéknek magával kell hoznia 12 fehér inget, 6 háló inget, 24 zsebkendőt, 6 alsó nadrágot, 12 pár harisnyát, 6 lepedőt, 6 paplan le­pedőt, 6 fehér párnahéjat, 6 törülközőt, 1 párnát (64 cm. hosszú, 40 cm. széles), 1 paplant, 1 gyapjú takarót, china ezüst evőeszközt. Ezen felül egy felső öltözéket és 2 nyári és egy téli lábbelit. Az intézet növendékei egyenruhát viselnek. Az egyenruhát mérsékelt áron az intézet készítteti. Kelt Budapesten, 1891. évi márczius hóban. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium. A nagyváradi ügyvédi kamara részéről Oláh Gyula volt berettyóújfalui, jelenleg ismeretlen tartózkodási­ ügyvéd, Kintér Mihály által ellene a nagyváradi ügyvédi kamaránál 359/883. sz. a. fo­lyamatba tett fegyelmi ügyben, az 1874. évi XXXIV. t.-czikk 85. §-a értelmében, 1891. évi április hó 18-án d. u. 5 órakor a nagyváradi ügy­védi kamara helyiségében tartandó fegyelmi tár­gyalásra személyesen, vagy meghatalmazott ügy­véd útján leendő megjelenésre ezennel megidézte­tik, azon fegyelmeztetéssel, hogy meg nem jele­nése esetében az ellene kitűzött fegyelmi tárgya­lás a részére gondnokúl kinevezett dr. Fazekas Imre nagyváradi ügyvéd közbenjövetele mellett fog megtartatni. Á líthatok, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. .. Az engedélyes mindazt, a­mit az 1890. évi I. t.-czikk és annak alapján a kereskedelemügyi mi­nister rendel, esetleg, a mennyiben az idézett tör­vény más büntetést nem határozna, rendbüntetés­nek (mely azonban esetenkint 100 írtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VI. Az 1890. évi I. t.-czikknek a vámokra vonat­kozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Kelt Budapesten, 1891. évi márczius hó 27-én­ Baross, s. k. Bars vármegye Dobó-Berekalja (Garam-Pod­­luzeány) községének szőlőiben a phylloxera jelen­léte megállapittatván, a nevezett község határa a földmivelésügyi m­. kir. ministernek f. évi 15.536 sz. rendeletével zár alá helyeztetett., és az 1890. évi 11.650. sz. rendelettel megállapított lévai zárlati csoporthoz csatoltatott.

Next