Budapesti Közlöny, 1891. július (25. évfolyam, 147-173. szám)
1891-07-01 / 147. szám
mennyiben az itt felsorolt munkák az üzem megakasztása nélkül köznapon nem végezhetők, c) a félbeszakítást nem tűrő munkák érczelőkészítő, érczfeldolgozó (pörkölő, olvasztó, foncsorító, lugzó fémválasztó, villamos-fémejtő) művekben, valamint az ezekkel kapcsolatos vegyi művekben, sófőzőknél és a kokszkemenczéknél; 2. a pénzverő üzemnél az olyan javító munkák, amelyek az üzem nagyobb mérvű megszakítása nélkül köznapon nem végezhetők ; 3. a sójövedék körében a már megkezdett sóberaktározás befejezéhez az államtulajdon biztosítása czéljából szükséges ipari munka; 4. a dohányjövedék hivatalainál és üzemeinél; a) a dohánybeváltó hivataloknál a beváltás ideje alatt a végből teljesítendő ipari munka, hogy a szombaton beváltott dohány vasárnap kezeltethessék; b) ugyancsak a dohánybeváltó hivataloknál a dohányerjedés ideje alatt a végből teljesítendő ipari munka, hogy a felmelegedett levelek átrakattathassanak, c) a dohánygyárakban a rendkívüli megrendelések hétfőn vagy Szent István napját követő napon való teljesíthetése végett szükséges munka, a szivargyártási üzem oly munkái, amelyek a gyártás folytonossága érdekében szükségesek, végül nyers dohány- vagy gyártmányszállítmányoknak a vasúti vagy hajóállomáson való átvétele vagy átadása körüli halaszthatatlan munkák, d) a dohányáruda-raktáraknál a már megkezdett anyagberaktározás befejezéséhez az államtulajdon biztosítása czéljából szükséges ipari munka; II. mert a fogyasztó közönség érdekei a folytonos üzemtartást követelik: 1. sólövedék körében folytatható : a) nagyobb mérvű sómegrendelés esetén a sótermelés és a sószállítás körül felmerülő ipari munka déli 12 óráig, b) a kizárólag sót elárusítók üzlete délelőtt 10 óráig, c) a más czikkekkel együtt sót elárusítók üzlete az ezekkel a czikkekkel való kereskedésre nézve fennálló módon és korlátok között; 2. a dohányjövedék körében a dohányárudákra nézve, mégpedig tekintet nélkül arra, várjon a dohányárus kizárólag dohány- és dohánygyártmányok eladásával, vagy ezzel együtt más czikkek eladásával is foglalkozik, a dohánygyártmányok eladására vonatkozószabályok (1890. évi hivatalos összeállítás 15. §-a) változatlanul érvényben tartatnak azzal a hozzáadással, hogy ha azok a dohányárusok, akik egy és ugyanabban a helyiségben dohány és dohánygyártmányokon kívül más czikkeket is elárusítanak, a dohányárudákra nézve föntartott kötelezettséget az 1891. évi XIII. törvényczikk s ennek alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszer tír által egyidejűleg 37.892. szám alatt kiadott rendelet kijátszására, vagy megszegésére használják fel, tőlök a dohányelőadási engedély azonnal meg fog vonatni; III. mert a közérdek követeli a folytonosságot, végezhetők: 1. a bányászat és kohászatnál, a dohányjövedék telepeinél és gyárainál mindazok a munkák, amelyek elhalasztása a földfelület, illetőleg a műtelep biztonságát, személyek életét, vagy egészségét veszélyezteti ; 2. a kőszénbányákban a termelés munkája, ha rendkívüli körülmények folytán a kőszéntermelést folytatni kell, a mihez azonban külön bányahatósági engedély kell, a mely csak meghatározott időre szólhat. IV. A jelen rendelet az 1891. évi XIII. t.-czikkel egyidejűleg 1891. évi julius hó 16-én lép életbe. Kelt Budapesten, 1891. évi julius hó 1-én. Wekerle Sándor, s. k. A m. kir. igazságügyminister , évi 21.426. szám alatt a következő körrendeletét intézte valamennyi első folyamodása kir. törvényszékhez, kir. járásbírósághoz és kir. ügyészséghez, — a jövedéki kihágási ügyekben felmerülő összes költségeknek előlegezése, fedezése, behajtása és elszámolása tárgyában. A m. kir. pénzügyminiszer tírral folytatott tárgyalások alapján megállapíttatott, hogy a jövedéki kihágások miatt folyamatba tett ügyekben felmerülő összes eljárási, letartóztatási, elővezettetési és büntetés-végrehajtási költségek — amennyiben ezeket az elitélt meg nem téríti, illetőleg azok az elitélttől be nem hajthatók — a jövedéki bírságalap feleslegeiből fedezendők ; kényszerbehajtásukat pedig a m. kir. pénzügyminister úrnak folyó hó elsején 36.972. sz. a. valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz intézett körrendelete értelmében az 1890. évi XLIII. t.-czikk hatálybalépte napjától f. évi julius hó elsejétől számítva, a hivatkozott törvény 9. §-a rendelkezésének megfelelőleg a kir. pénzügyigazgatóságok fogják eszközölni. Ennélfogva — az 1875. évi október hó 8-án 26.826. és 1877. évi julius hó 26-án 17.819. sz. alatt kibocsátott körrendeleteknek hatályon kívül helyezésével a következőket rendelem: 1. A mennyiben jövedéki kihágási ügyekben valamely vizsgálati cselekményt a pénzügyi hatóság megkeresése folytán kivételesen kir. bíróság (pénzügyi bíráskodási joggal felruházott vagy ilyen joggal fel nem ruházott kir. törvényszék vagy kir. járásbíróság) foganatosított s az ebből felmerülő eljárási költségeket (pl. tanudíjat) is a megkeresett bíróság állapította meg, ezen összegek — nehogy az azok felszámítására jogosultak a kifizetésre hosszabb időn át várakozni kényszerüljenek — a kir. járásbíróság vezetője, illetőleg a kir. ügyész a kezelésük alatt álló bűnügyi átalányból előlegezendők és azoknak a jövedéki bírságalap feleslegeiből leendő megtéríttetése végett az illetékes pénzügyigazgatóság esetről-esetre megkeresendő. 2. A jövedéki kihágások miatt elrendelt vizsgálati fogság s kényszer-elővezetés foganatosításának, valamint a megállapított büntetés végrehajtásának költségeit a kir. járásbírák, illetőleg a kir. ügyészek, szintén a bűnügyi átalányból előlegezzék és azoknak a jövedéki bírságalap feleslegéből leendő megtéríttetése czéljából az illetékes pénzügyigazgatóságnak negyedévenként kimutatást küldjenek meg. E kimutatásnak a következő rovatokat kell tartalmaznia : a) a birsági A) lajstromnak ama tételszáma, mely alatt a jövedéki kihágási eset az illető adóhivatalnál vagy pénztárnál, elkönyveltetett; b) a vizsgálati fogságban volt vagy elővezetett, avagy elítélt egyén neve és lakóhelye; c) a vizsgálati fogságot vagy elővezetést rendelő határozatnak, illetőleg az ítéletnek kette és száma ; d) a kihágás minősége ; e) az elítélt ellen megállapított pénzbüntetés összege; f) jövedéki bírságalap feleslegeiből megtérítendő összeg, nevezetesen ama költségek, melyek a vizsgálati fogság által vagy a pénzbüntetés helyett az 1883. évi XLIV. t.-cz. 108. §-a, illetve az 1883. évi XXIII. t.-cz. 48. §-a alapján alkalmazott vagy a külön megállapított elzárás vagy fogházbüntetés-végrehajtás, esetleg az elővezettetés folytán felmerültek. A tartási összeg naponként és fejenként az önmagukat a sajátjukból élelmezett egyének után 10 krral, az állam által élelmezett egyének után pedig 26 krral számítandó; a letartóztatás tartama, vagyis kezdetének és végének napja pedig a kimutatás fő rovatában naptárilag is kitüntetendő. 3. E kimutatásokat a kir. ügyészek és ezek útján a kir. járásbírák is a pénzügyigazgatósághoz leendő áttétel előtt a fölmerült költségek részletes beigazolására szükséges okmányokkal fölszerelve, a vezetésem alatt álló ministérium számvevőségéhez küldjék be, ahol azok számszaki szempontból felülvizsgálandók és érvényesítési záradékkal ellátandók. A pénzügyigazgatóság által az 1. pont értelmében esetről-esetre, valamint az 2. pontban említett évnegyedes kimutatás alapján a bűnügyi átalánynak megtérítendő összegeket a kir. ügyészek szabályszerűen bevételezni és az említett átalány javára térítmény gyanánt elszámolni tartoznak. Ezen rendelet vétele után a kir. ügyészek a hátralékos jövedéki költségtérítmények behajtása iránt további intézkedéseket nem tesznek, hanem ezek behajtása végett az illetékes pénzügyigazgatóságot keresik meg. Kelt Budapesten, 1891. évi junius hó 25-én. A minister helyett: Teleszky István, s. k. államtitkár. Hirdetmény az 1881. évi XXXII. törvényczikk alapján kibocsátott 4°l0-os magyar arany járadék-kötvények új szelvényiveinek kiadása tárgyában. Az 1881. évi XXXII. törvényczikk alapján kibocsátott 4°/6-os magyar aranyjáradék-kötvények utolsó szelvénye 1891. évi julius hó 1-én lejár és ennek folytán az új szelvényivek, a kötvényekhez tartozó szelvényutalványok beszolgáltatása ellen, 1891. évi julius hó 1-től kezdve Budapesten a m. kir. központi állampénztárnál az ott megjelenő feleknek díjmentesen ki fognak szolgáltatni. A szelvény utalványok benyújtása ezenkivül 1891. évi julius hó 1-étől 1891. évi deczember hó 31-éig bezárólag Budapesten, Bécsben, Berlinben, M m. Frankfurtban, Párisban és Londonban, az illető helyeknél szokásos üzleti órák alatt történhetik. Az alább megnevezett czégek fogják, a következő dijak lefizetése ellen, a szelvényivek beszerzését közvetíteni: Budapesten: a magyar általános hitelbank ; Bécsben: ács. kir. szab. osztr. kereskedelmi iparhitelintézet, a cs. kir. szab. általános osztr. földhitelintézet, és az S. M. von Rothschild bankház, — 25 drbig terjedő tételeknél szelvényivenkint 6 kr, 25 drbnál nagyobb tételeknél szelvényivenkint 3 kr megtérítése mellett; az utóbbi esetben legkisebb díjösszeg o. é. 1 frt 50 kr. Berlinben: a Discontogesellschaft igazgatósága, az S. Bleichröder bankház ; M/m. & Frankfurtban: az M. A.von Rothschild & Söhne bankház, a 25 drbig terjedő tételeknél szelvényivenkint 10 fillér, 25 drbnál nagyobb tételeknél szelvényivenkint 5 fillér megtérítése mellett; az utóbbi esetben legkisebb díjösszeg 2,50 márka. Párisban: a de Rothschild Fréres bankház, 25 drbig terjedő tételeknél szelvényivenkint 12 centimes, 25 drbnál nagyobb tételeknél 2