Budapesti Közlöny, 1891. augusztus (25. évfolyam, 174-197. szám)

1891-08-02 / 175. szám

Budapest, 189- 175. Szám. HIV­AT­ALOS SZERKESZTŐSÉGI IRODA , IV. kerület, Lipót-utcza 19. száml. Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : papockép.ti postai szétküldéssel, helyben házhoz hordva. Egész évre ,,,,,, 20 frt Félévre ,,,,,,, 10 » Negyedévre...........................5 . Egy teljes lap ára 30 kr. Vasárnap, augusztus 2. ÖZLÖNY. I. A P. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 t­rt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300­ szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. IV magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­­nak térfogata) egyszeri beiktatásnál 19 kr, hétszernél 18 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. A császári és apostoli királyi Felsége, f. évi julius hó 26-án Ischlben kelt legf. elhatározásá­val: Say Győző vezérőrnagynak, a 76. honvéd­­gyalogdandár parancsnokának a 75-ik, Pirpay Sándor ezredesnek, a 75-ik honvéd-gyalogdandár parancsnokának a 78-ik, és revisnyei Reviczky István ezredesnek, a 78 ik honvéd gyalogdandár parancsnokának, a 76. honvéd-gyalogdandárhoz — mind a háromnak hasonló minőségben — való áthelyezését legk. elrendelni méltóztatott. A kereskedelemügyi m. kir. minister, Bayler István posta- és távírdatisztet, okleveles mérnö­köt, végleges minőségű posta- és távirdamérnökké nevezte ki. Lőwy Adolf szegedi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Lánczi»-ra kért átváltoz­tatása, I. évi 54.834. számú belügyminiszeri ren­delettel megengedtetett. Kreisler Béla karmácsi illetőségű buda­pesti lakos, a m. kir. honvéd fegyverzeti bizottság állományába tartozó őrmester vezetéknevének «Kovács»-ra kért átváltoztatása, f. évi 55.088. számú belügyministeri rendelettel megenged­tetett. Kiskorú Frankel Sámuel és Márkus­z­ pécs­­kai illetőségű ugyanottani lakosok vezetékne­vének «Földes»- re kért átváltoztatása, f. évi 55.292. számú belügyministeri rendelettel megen­gedtetett. Lőwy­­ér gyöngyösi illetőségű kisczelli lakos vezetéknevének «Lengyel»-re kért átváltoztatása, I. évi 55 390. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú K­o­h­n József kádai illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének «Kovács»-ra kért át­változtatása, f. évi 55.419. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú K­o­h­n Manó, Jenő és Sándor kapos­vári illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevé­nek «Kertész»-re kért átváltoztatása, f. évi 55.438 számú belügyministeri rendelettel megenged­tetett. Perigrosek János debreczeni illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú fia Jenő veze­téknevének «Pálfi?»-ra kért átváltoztatása, I. évi 55.439. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Klein Amália komáromi illetőségű ugyan­ottani lakos vezetéknevének «Kám­an­tsa két át­változtatása, I. évi 55.493. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasút Nagyszebentő­l Talmácson át Felekig terjedő vonalának építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. (Kiegészítő melléklet a nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasútra vonatkozó 46.011/1891. számú engedély okmányhoz.) I. Általános határozmányok. A Nagy-Szebentől Talmánon át Felekig veze­tendő vasút, mint rendes vágányu helyi érdekű gőz­­mozdonyu vasút az 1891. évi julius hó 17-én kelt engedélyokmány 3. §-a értelmében a kereskedelem­ügyi miniszer által előzőleg helybenhagyandó ter­vek alapján s az alább következő részletes határoz­­mányok szerint építendő, s oly kép berendezendő, miszerint a kiépített pályán a vonatok óránkénti 40 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökr­e vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüze­teket a nevezett ministerhez jóváhagyás végett elő­zetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni; ez utóbbit azon­ban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés ki­vitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kö­ve. A pálya építésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni kötelesek. II. Alépítmény: A Nagyszebentől az Olt folyóig terjedő vonal­rész alépítménye, beleértve az Olt folyó áthidalá­sát is, I. rangú pályáknak megfelelő szabványok szerint, az Olt folyótól Felekig terjedő vonalrész pedig helyi érdekű vasúti jelleggel lesz kiépí­tendő. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető. A legnagyobb emelkedés vagy esés 6°/00-at álla­­píttatik meg. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 275 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük. A pálya szabványszerű koronaszélessége, az al­építmény felszínében, azaz a kavicságy alsó felüle­tének magasságában mérve, a Nagy-Szebentől az Olt folyóig terjedő vonalrészen 4­90, az Olt folyó­tól Felekig terjedő szakaszon pedig 4­00 métert tegyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túleme­­lésnek és a vágánykibővítésnek megfelelően ki­szélesítendő. Töltések (O/g) lábas lejtővel létesítendők­, a bevágás lejtői pedig az anyag minősége szerint lesznek előállítandók. Az anyagárok lejtője egy lábasnál merede­­kebb nem lehet és töltés lába és a nyitandó anyagárok lejtője közt legalább a Nagyszebentől az Olt folyóig terjedő vonalrészen l'6 m., az Ol f­olyótól Szeben vármegye határáig terjedő sza­kaszon pedig 0'8 m. széles padka hagyandó; azonfelül az anyagárkok oly módon létesíten­dők, hogy azokban káros vízfolyások ne kelet­kezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvo­­nuló töltéseknél a pályaszin 10 méterrel a legma­gasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztosítan­dók. Átereszek és kisebb hidak úgy állítandók elő, hotgy a hordszerkezet alsó éle és a legna­gyobb árvíz szine között 0 5—1'0 m. nyílt magas­ság maradjon; nagyobb hidaknál, nevezetesen a Czibin és Olt folyó áthidalásánál az árviz és szerkezet között legalább 1­50 m. magasságnak kell lennie. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás­a kimosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók fölépítménye, az eredeti út fölépítményének meg­felelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számított 8—8 m. hosszúság­ban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szük­séghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek létesítendők. Az állomási hozzájáró utak azon részei, melyeket az engedélyesek tartoznak előállítani, valamint az állomási fensíkon fekvő utak is, 15 centiméter erős kőalapépítménynyel, 15 centiméter erős ka­­vicsréteggel létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 □ m. és minden egyes őrháznál legalább 1000 □ m.-nyi földterület kisajátítandó. A fölépitmény beágyazásához kavics haszná­landó, s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0'25 m. vastagsággal és a sítalpak magasságában 2'8 m. szélességgel kell bírnia. Állomási terek, az utak kivételével, 10 cm., őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteg­gel boritandók. Tartalékul kötelesek az engedélyesek km.­kint 40 köbm. beágyazási anyagot az építési alap­ból beszerezni, s a vonal mentén alkalmas he­lyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bo­csátani. A pálya testébe építendő azon vizáteresztők, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, az egész vonalon kőből vagy téglából építendők; a 0,6—0­8 m. nyílású kisebb átereszek esetleg betonból vagy vasból is létesíthetők. A nyílt műtárgyak a Nagy-Szebentől az Olt folyóig terjedő vonalrészen, beleértve az Olt hi­dat is, I. rangú pályáknak megfelelő szabványok szerint kő- vagy téglaellenfalakkal és 2­0 m. nyí­láson felül vasszerkezettel építendők; az Olt fo­lyótól a vármegye határáig terjedő vonalrészen pedig a 4­0 méteres és a 40 m.nél kisebb nyí­lású nyílt átereszek kő- vagy téglaellenfalakkal és faszerkezettel létesítendők, míg a 4­0 m­.-nél nagyobb nyílt műtárgyak egészen fából is épít­hetők. III. Felépítmény. A pálya 1-435 m. vágány-szélességgel építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyó­­méterenkint 23­6 karmnál könnyebbek nem lehet­nek, és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sű­rűn rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igénybevételök 5000 kgrm. keréknyomás alatt □ cm.­kint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága, középtől Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.

Next