Budapesti Közlöny, 1891. augusztus (25. évfolyam, 174-197. szám)
1891-08-02 / 175. szám
Budapest, 189- 175. Szám. HIVATALOS SZERKESZTŐSÉGI IRODA , IV. kerület, Lipót-utcza 19. száml. Kiadóhivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : papockép.ti postai szétküldéssel, helyben házhoz hordva. Egész évre ,,,,,, 20 frt Félévre ,,,,,,, 10 » Negyedévre...........................5 . Egy teljes lap ára 30 kr. Vasárnap, augusztus 2. ÖZLÖNY. I. A P. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 trt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300 szóig 3 frt és így tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. IV magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg annak térfogata) egyszeri beiktatásnál 19 kr, hétszernél 18 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beiktatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. A császári és apostoli királyi Felsége, f. évi julius hó 26-án Ischlben kelt legf. elhatározásával: Say Győző vezérőrnagynak, a 76. honvédgyalogdandár parancsnokának a 75-ik, Pirpay Sándor ezredesnek, a 75-ik honvéd-gyalogdandár parancsnokának a 78-ik, és revisnyei Reviczky István ezredesnek, a 78 ik honvéd gyalogdandár parancsnokának, a 76. honvéd-gyalogdandárhoz — mind a háromnak hasonló minőségben — való áthelyezését legk. elrendelni méltóztatott. A kereskedelemügyi m. kir. minister, Bayler István posta- és távírdatisztet, okleveles mérnököt, végleges minőségű posta- és távirdamérnökké nevezte ki. Lőwy Adolf szegedi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Lánczi»-ra kért átváltoztatása, I. évi 54.834. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kreisler Béla karmácsi illetőségű budapesti lakos, a m. kir. honvéd fegyverzeti bizottság állományába tartozó őrmester vezetéknevének «Kovács»-ra kért átváltoztatása, f. évi 55.088. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Frankel Sámuel és Márkusz pécskai illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Földes»- re kért átváltoztatása, f. évi 55.292. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Lőwyér gyöngyösi illetőségű kisczelli lakos vezetéknevének «Lengyel»-re kért átváltoztatása, I. évi 55 390. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kohn József kádai illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Kovács»-ra kért átváltoztatása, f. évi 55.419. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kohn Manó, Jenő és Sándor kaposvári illetőségű ugyanottani lakosok vezetéknevének «Kertész»-re kért átváltoztatása, f. évi 55.438 számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Perigrosek János debreczeni illetőségű ugyanottani lakos, valamint kiskorú fia Jenő vezetéknevének «Pálfi?»-ra kért átváltoztatása, I. évi 55.439. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Amália komáromi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Kámantsa két átváltoztatása, I. évi 55.493. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. A nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasút Nagyszebentől Talmácson át Felekig terjedő vonalának építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. (Kiegészítő melléklet a nagyszeben-vöröstoronyi helyi érdekű vasútra vonatkozó 46.011/1891. számú engedély okmányhoz.) I. Általános határozmányok. A Nagy-Szebentől Talmánon át Felekig vezetendő vasút, mint rendes vágányu helyi érdekű gőzmozdonyu vasút az 1891. évi julius hó 17-én kelt engedélyokmány 3. §-a értelmében a kereskedelemügyi miniszer által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább következő részletes határozmányok szerint építendő, s oly kép berendezendő, miszerint a kiépített pályán a vonatok óránkénti 40 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyesek kötelesek az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és forgalmi eszközökre vonatkozó szállítási szerződéseket és feltétfüzeteket a nevezett ministerhez jóváhagyás végett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni; ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés átalányösszegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van köve. A pálya építésénél engedélyesek az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz alkalmazkodni kötelesek. II. Alépítmény: A Nagyszebentől az Olt folyóig terjedő vonalrész alépítménye, beleértve az Olt folyó áthidalását is, I. rangú pályáknak megfelelő szabványok szerint, az Olt folyótól Felekig terjedő vonalrész pedig helyi érdekű vasúti jelleggel lesz kiépítendő. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető. A legnagyobb emelkedés vagy esés 6°/00-at állapíttatik meg. A kanyarodásoknak a nyílt pályán 275 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bírniük. A pálya szabványszerű koronaszélessége, az alépítmény felszínében, azaz a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, a Nagy-Szebentől az Olt folyóig terjedő vonalrészen 490, az Olt folyótól Felekig terjedő szakaszon pedig 400 métert tegyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágánykibővítésnek megfelelően kiszélesítendő. Töltések (O/g) lábas lejtővel létesítendők, a bevágás lejtői pedig az anyag minősége szerint lesznek előállítandók. Az anyagárok lejtője egy lábasnál meredekebb nem lehet és töltés lába és a nyitandó anyagárok lejtője közt legalább a Nagyszebentől az Olt folyóig terjedő vonalrészen l'6 m., az Ol folyótól Szeben vármegye határáig terjedő szakaszon pedig 0'8 m. széles padka hagyandó; azonfelül az anyagárkok oly módon létesítendők, hogy azokban káros vízfolyások ne keletkezhessenek. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 10 méterrel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állítandók elő, hotgy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz szine között 0 5—1'0 m. nyílt magasság maradjon; nagyobb hidaknál, nevezetesen a Czibin és Olt folyó áthidalásánál az árviz és szerkezet között legalább 150 m. magasságnak kell lennie. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválása kimosás ellen kellően biztosítandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók fölépítménye, az eredeti út fölépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számított 8—8 m. hosszúságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szükséghez képest megfelelő nyílású hidak vagy átereszek létesítendők. Az állomási hozzájáró utak azon részei, melyeket az engedélyesek tartoznak előállítani, valamint az állomási fensíkon fekvő utak is, 15 centiméter erős kőalapépítménynyel, 15 centiméter erős kavicsréteggel létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 □ m. és minden egyes őrháznál legalább 1000 □ m.-nyi földterület kisajátítandó. A fölépitmény beágyazásához kavics használandó, s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0'25 m. vastagsággal és a sítalpak magasságában 2'8 m. szélességgel kell bírnia. Állomási terek, az utak kivételével, 10 cm., őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Tartalékul kötelesek az engedélyesek km.kint 40 köbm. beágyazási anyagot az építési alapból beszerezni, s a vonal mentén alkalmas helyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A pálya testébe építendő azon vizáteresztők, melyek felett feltöltés alkalmaztatik, az egész vonalon kőből vagy téglából építendők; a 0,6—08 m. nyílású kisebb átereszek esetleg betonból vagy vasból is létesíthetők. A nyílt műtárgyak a Nagy-Szebentől az Olt folyóig terjedő vonalrészen, beleértve az Olt hidat is, I. rangú pályáknak megfelelő szabványok szerint kő- vagy téglaellenfalakkal és 20 m. nyíláson felül vasszerkezettel építendők; az Olt folyótól a vármegye határáig terjedő vonalrészen pedig a 40 méteres és a 40 m.nél kisebb nyílású nyílt átereszek kő- vagy téglaellenfalakkal és faszerkezettel létesítendők, míg a 40 m.-nél nagyobb nyílt műtárgyak egészen fából is építhetők. III. Felépítmény. A pálya 1-435 m. vágány-szélességgel építendő. A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenkint 236 karmnál könnyebbek nem lehetnek, és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, miszerint igénybevételök 5000 kgrm. keréknyomás alatt □ cm.kint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága, középtől Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.