Budapesti Közlöny, 1891. szeptember (25. évfolyam, 198-222. szám)
1891-09-01 / 198. szám
Bírói ügyviteli szabályok. *) Második czím. Ügyvitel a kir. törvényszékeknél. IV. FEJEZET. Elintézés. A) Ülésen kívüli Ülésen kívül elintézendő ügyek. 168. §. Oly ügydarabok, amelyek már megindított ügyben csupán az eljárás vezetését illetik, és amelyek miként való elintézése a felek jogaira határozó befolyást nem gyakorol s az eljárást szabályozó törvények vagy rendeletek szerint kétségtelen ; továbbá oly ügydarabok, melyeknek tárgyát csupán más bíróságnak vagy hatóságnak adandó felvilágosítások, kézbesítések teljesítése vagy más alárendelt jelentőségű cselekmények képezik: tanácskozás alá nem esnek és ülésen kívül intézendők el. Elintézés módja: 169. §. A 168. §. alá eső ügydarabokat a bíró a kiadmányi tervvel együtt, jegyzék mellett, az elnöknek adja át. (159. §. 1.) Az elnök az iratokat átvizsgálás után az általa aláírt jegyzékkel együtt a kiadóhoz küldi. Ha az elnök valamely kiadmány tervével egyet nem ért, vagy ha azt tartja, hogy az ügydarab a jelen ügyviteli szabályok értelmében avagy fontosságánál fogva előzetes tanácskozás alá vonandó, a bírót arra utasítja, hogy az ügydarabot tanácsülésben adja elő. B) Elintézés tanácsülésben. Tanácsülési napok. 170. §. Az elnök hosszabb időre vonatkozólag előre meghatározza a hét azon napjait, melyeken tanácsülések tartatnak. E mellett az elnöknek intézkednie kell, hogy rendkívüli tanácsülést, ha a szükség kívánja, minden nap tarthasson és hogy a sürgős ügydarabokat még a beadás napján lehessen előadni. Elnöki teendők: 171. §. Az elnök jelöli ki a tanács tagjait: az előadót, a szavazó bírót és a tanácsjegyzőt; az elnök nyitja meg és zárja be az ülést, az ülés méltósága fölött őrködik, a csendet és rendet fentartja, és a tanácskozás menetének szabályszerűségéről gondoskodik. Tanácsok alakítása. 172. §. Ha a bírák létszáma megengedi, az elnök az év elején több tanácsot alakítson. A megalakított tanácsok bírói tagjainak személyében az elnök az év folyamán és a következő év elején változtatásokat nemcsak tehet, hanem köteles is az ügymenet sérelme nélkül ily változtatásokat tenni a végett, hogy a bíráknak nagyobb időközön belül alkalom adassák az ügyszakok mindenikében vagy legalább ezek többjeiben működhetni. (153. §.) Teljes tanácsülés. 173. §. Felsőbb rendeletek és utasítások, valamint a felebbviteli bíróságok által tett és jövőre nézve utasításul szolgáló észrevételek teljes tanácsülésben adandók elő. Ha a teljes tanácsülésben valamennyi bíró meg nem jelenhetne, az elnök intézkedik, hogy az előadott rendeletek és utasítások a meg nem jelenteknek is tudomására jussanak. A kir. Curia döntvényeinek közlése. 174. §. Az elnök intézkedik arra nézve is, hogy a kir. Curia által hozott, az igazságügyministerium *) Lásd lapunk f. évi 194. és következő számait. által megküldött döntvények egy-egy példánya a törvényszéknél minden bírónak és a törvényszék kerületében működő járásbiráknak kézbesittessék. Előadás módja. 175. §. Minden ügy szóbeli előterjesztés által adatik elő. 176. §. Mind az elnöknek, mind a szavazóknak joguk van bármely iratot megtekinti, ennek vagy egyes részeinek felolvasását kívánni és az ügy állására s részleteire nézve az előadóhoz kérdéseket intézni. Nyilvánosság, 177. §. A polgári perek előadása nyilvános. Kivételnek csak azokra az ügyekre nézve van helye, a melyekben a biró az 1868: LIV. t.-cz. 103. §-a szerint elrendelheti a közönség kizárását. Ez iránt a felek a periratokban adják elő indokolt kérelmüket, a bíróság pedig a kérelem fölött zárt ülésben határoz. Maguk a felek és ezek képviselői olyan pernek előadásánál is jelen lehetnek, a melynek előadása nem nyilvánosan történik. 178. §. A nyilvánosságra nézve a 177. §-ban megállapított szabály a váltó- és csődügyekre az idézett §. második bekezdésének kivételével, és a teljes tanácsülés tárgyaira (173. §.) általában ki nem terjed. A büntető ügyekre vonatkozólag a nyilvánosság tekintetében külön jogszabályok intézkednek. 179. §. Az előadó tartozik az előadásra elkészített pereket az elnöknek jegyzék mellett előre s oly időben bejelenteni, hogy a jegyzék legalább három nappal az előadás előtt ki legyen függeszthető. (1868 . LIV. t.-czikk 102. §.) Azokat az ügyeket, amelyekben a felek a közönség kizárását kérték (177. §.), az előadó köteles a jegyzékben feltüntetni a végett, hogy a bíróság a kérelem iránt eleve határozhasson. 180. §. Nyilvános ülések kitűzésénél az elnök arra ügyel, hogy az előadás menete félbe ne szakittassék oly ügyek által, a melyeknek előadásánál a közönség ki van zárva. 181. §. A nyilvános ülésekből csak gyermekek és oly személyek zárhatók ki, a kik nem a hely méltóságának megfelelően jelennek meg. A hallgatók csak a tanácsjegyző által aláírt jegy felmutatása mellett bocsáttatnak be. A kiosztható jegyek számát az elnök állapítja meg és azok kiszolgáltatásánál a jelentkezés sorrendje tartandó szem előtt. Ez a megszorítás azonban az ügyfelekre és képviselőikre ki nem terjed. Az ügyvédi kar számára bizonyos számú jegyek mindig fentartandók. A rend fentartása iránti intézkedések. 182. §. A közönséget a bíróságtól illő távolságban korlát választja el. A korláton kívül az első sorban az ügyfeleket és képviselőiket ülőhely illeti. 183. §. A tanács elnökének feladata nyilvános ülésekben az 1868. LIV. t.-czikk 105. §-ának szigorú megtartására őrködni és a közönség zavargásainak, illetlen viseletének, tetszés vagy visszatetszés nyilvánításának esetében mindezek fékezése, és e czélból szükség esetén a terem kiürítése iránt is intézkedni. Tettleges ellenszegülés vagy nagyobb kihágás esetében az elnöknek jogában áll a tettest nyomban letartóztatni és az illetékes büntető bíróság elé állíttatni. Tanácskozás és határozathozatal. 184. §. Minden egyes ügy előadása után a bíróság tanácskozás és határozathozatal végett a mellékterembe vonul, vagy ilyen helyiség nem létében az üléstermet kiüríti. 185. §. Tanácskozás alkalmával az elnök az eldöntendő ügyet megvitatás alá bocsátja. A szavazást az előadó nyitja meg és felolvassa véleményét, mely egyszersmind a kiadmány tervét képezi. Az elnök az előadót véleményének előadásában félbe nem szakíthatja, szavazatrabocsátás előtt azonban az ügy állását az előadmány és a felolvasott iratok alapján úgy a ténykérdések, mint a jogkérdések feltüntetésével összegezheti. A vélemények szabadságát az elnök nem korlátozhatja és saját véleményét csak a szavazás végeztével nyilváníthatja. 186. §. A tanácskozás befejezte után a más meggyőződésre jött ítélőbirónak jogában áll előbb nyilvánított véleményétől eltérőleg szavazni, amíg az elnök a határozatot véglegesen ki nem mondotta. A határozatnak az elnök által történt kimondása után az ügyet újabban felvenni nem lehet. 187. §: Az elnök a határozatot azon vélemény szerint mondja ki, amelylyel a szavazók többsége teljesen egyetért. Ha a többség szavazata hozzáadást, kihagyást vagy módosítást kíván, ezeket a kiadmány tervében az előadó teljesíti. Nyelv- és tollhibákat az elnök is kiigazíthat, valamint szerkezeti módosításokat tehet, amelyek a határozat lényegét nem érintik. 188. §. Ha a szavazatok két vélemény között egyenlően vannak megoszolva , az elnök az egyik vagy a másik véleményhez járulhat. Ilyen hozzájárulás által az illető vélemény határozat erejére emelkedik. 189. §. Ha az elnök a szavazatok megoszlása esetében a különböző vélemények egyikéhez sem járul, a tanácskozást az egyes tételek szerint különítse el, amelyek fölött határozni kell. Az elkülönítésnél az előkérdés a főkérdés előtt, az alaki kérdés az ügy lényegét tárgyazó kérdés előtt bocsátandó szavazás alá. A követelés jogérvényessége fölött általában, a követelés minősége s mennyisége, az ügy felderítésére netalán szükséges további tárgyalás, az ügy érdemében hozandó határozat és a határozat alakja fölött külön lehet szavazni. Az egyik kérdésre nézve meghozott határozat a többiek fölötti tanácskozásnak alapját képezi, és további szavazataiknál ezt a határozatot alapul elfogadni kötelesek azok az ítélőbírák is, kik a határozathoz nem járultak. Az egy ügyre vonatkozó valamennyi elkülönített kérdés okvetlenül ugyanazon tanács által döntendő el. Ha az eldöntendő kérdés természete a tanácskozásnak egyes tételek szerinti elkülönítését kizárja , az a szavazat, mely az alperesre, illetve a vádlottra legkedvezőbb, az ehhez legközelebb álló, kevésbé kedvező szavazathoz számíttatik. Határozat kihirdetése: 190. §. A határozat tartalma és az indokolás főbb pontjai az elnök által szóval és nyilvánosan kihirdetendők, és ha ez ugyanabban az ülésben nem lehetséges, a kihirdetés ideje megállapítandó és az elnök által ugyancsak szóval a megjelent feleknek és a közönségnek tudtul adandó. Kiadmányi szerkesztése, 191. §. A kiadmány szerkesztése az előadó kötelessége abban az esetben is, mikor a többség az ő indít