Budapesti Közlöny, 1891. szeptember (25. évfolyam, 198-222. szám)

1891-09-01 / 198. szám

Bírói ügyviteli szabályok. *) Második czím. Ügyvitel a kir. törvényszékeknél. IV. FEJEZET. Elintézés. A) Ülésen kívüli Ülésen kívül elintézendő ügyek. 168. §. Oly ügydarabok, a­melyek már megindított ügyben csupán az eljárás vezetését illetik, és a­melyek miként való elintézése a felek jogaira ha­tározó befolyást nem gyakorol s az eljárást szabá­lyozó törvények vagy rendeletek szerint kétség­telen ; továbbá oly ügydarabok, melyeknek tár­gyát csupán más bíróságnak vagy hatóságnak adandó felvilágosítások, kézbesítések teljesítése vagy más alárendelt jelentőségű cselekmények képezik: tanácskozás alá nem esnek és ülésen kívül intézendők el. Elintézés módja: 169. §. A 168. §. alá eső ügydarabokat a bíró a kiad­­mányi tervvel együtt, jegyzék mellett, az elnök­nek adja át. (159. §. 1.) Az elnök az iratokat átvizsgálás után az általa aláírt jegyzékkel együtt a kiadóhoz küldi. Ha az elnök valamely kiadmány tervével egyet nem ért, vagy ha azt tartja, hogy az ügy­dar­ab a jelen ügyviteli szabályok értelmében avagy fontos­ságánál fogva előzetes tanácskozás alá vonandó, a bírót arra utasítja, hogy az ügydarabot tanács­ülésben adja elő. B) Elintézés tanácsülésben. Tanácsülési napok. 170. §. Az elnök hosszabb időre vonatkozólag előre meghatározza a hét azon napjait, melyeken tanács­ülések tartatnak. E mellett az elnöknek intézkednie kell, hogy rendkívüli tanácsülést, ha a szükség kívánja, min­den nap tarthasson és hogy a sürgős ügydarabo­kat még a beadás napján lehessen előadni. Elnöki teendők: 171. §. Az elnök jelöli ki a tanács tagjait: az előadót, a szavazó bírót és a tanácsjegyzőt; az elnök nyitja meg és zárja be az ülést, az ülés méltósága fölött őrködik, a csendet és rendet fentartja, és a ta­nácskozás menetének szabályszerűségéről gondos­kodik. Tanácsok alakítása. 172. §. Ha a bírák létszáma megengedi, az elnök az év elején több tanácsot alakítson. A megalakított tanácsok bírói tagjainak sze­mélyében az elnök az év folyamán és a következő év elején változtatásokat nemcsak tehet, hanem köteles is az ügymenet sérelme nélkül ily változ­tatásokat tenni a végett, hogy a bíráknak nagyobb időközön belül alkalom adassák az ügyszakok mindenikében vagy legalább ezek többjeiben mű­ködhetni. (153. §.) Teljes tanácsülés. 173. §. Felsőbb rendeletek és utasítások, valamint a felebbviteli bíróságok által tett és jövőre nézve utasításul szolgáló észrevételek teljes tanácsülés­ben adandók elő. Ha a teljes tanácsülésben vala­mennyi bíró meg nem jelenhetne, az elnök intéz­kedik, hogy az előadott rendeletek és utasítá­sok a meg nem jelenteknek is tudomására jus­sanak. A kir. Curia döntvényeinek közlése. 174. §. Az elnök intézkedik arra nézve is, hogy a kir. Curia által hozott, az igazságügyministerium *) Lásd lapunk f. évi 194. és következő számait. által megküldött döntvények egy-egy példánya a törvényszéknél minden bírónak és a törvény­szék kerületében működő járásbiráknak kézbe­­sittessék. Előadás módja. 175. §. Minden ügy szóbeli előterjesztés által ada­tik elő. 176. §. Mind az elnöknek, mind a szavazóknak joguk van bármely iratot megtekinti, ennek vagy egyes részeinek felolvasását kívánni és az ügy állá­sára s részleteire nézve az előadóhoz kérdéseket intézni. Nyilvánosság, 177. §. A polgári perek előadása nyilvános. Kivétel­nek csak azokra az ügyekre nézve van helye, a me­lyekben a biró az 1868: LIV. t.-cz. 103. §-a sze­rint elrendelheti a közönség kizárását. Ez iránt a felek a periratokban adják elő indokolt kérel­müket, a bíróság pedig a kérelem fölött zárt ülés­ben határoz. Maguk a felek és ezek képviselői olyan pernek előadásánál is jelen lehetnek, a melynek előadása nem nyilvánosan történik. 178. §. A nyilvánosságra nézve a 177. §-ban meg­állapított szabály a váltó- és csődügyekre az idézett §. második bekezdésének kivételével, és a teljes tanácsülés tárgyaira (173. §.) általában ki nem terjed. A büntető ügyekre vonatkozólag a nyilvánosság tekintetében külön jogszabályok intézkednek. 179. §. Az előadó tartozik az előadásra elkészített pereket az elnöknek jegyzék mellett előre s oly időben bejelenteni, hogy a jegyzék legalább három nappal az előadás előtt ki legyen függeszthető. (1868 . LIV. t.-czikk 102. §.) Azokat az ügyeket, a­melyekben a felek a kö­zönség kizárását kérték (177. §.), az előadó köte­les a jegyzékben feltüntetni a végett, hogy a bíró­ság a kérelem iránt eleve határozhasson. 180. §. Nyilvános ülések kitűzésénél az elnök arra ügyel, hogy az előadás menete félbe ne szakittas­­sék oly ügyek által, a melyeknek előadásánál a közönség ki van zárva. 181. §. A nyilvános ülésekből csak gyermekek és oly személyek zárhatók ki, a kik nem a hely méltósá­gának megfelelően jelennek meg. A hallgatók csak a tanácsjegyző által aláírt jegy felmutatása mellett bocsáttatnak be. A kiosztható jegyek számát az elnök állapítja meg és azok kiszolgáltatásánál a jelentkezés sor­rendje tartandó szem előtt. Ez a megszorítás azonban az ügyfelekre és képviselőikre ki nem terjed. Az ügyvédi kar számára bizonyos számú jegyek mindig fentartandók. A rend fentartása iránti intézkedések. 182. §. A közönséget a bíróságtól illő távolságban kor­lát választja el. A korláton kívül az első sorban az ügyfeleket és képviselőiket ülőhely illeti. 183. §. A tanács elnökének feladata nyilvános ülések­ben az 1868. LIV. t.-czikk 105. §-ának szigorú megtartására őrködni és a közönség zavargásai­nak, illetlen viseletének, tetszés vagy visszatetszés nyilvánításának esetében mindezek fékezése, és e czélból szükség esetén a terem kiürítése iránt is intézkedni. Tettleges ellenszegülés vagy nagyobb kihágás esetében az elnöknek jogában áll a tettest nyom­ban letartóztatni és az illetékes büntető bíróság elé állíttatni. Tanácskozás és határozathozatal. 184. §. Minden egyes ügy előadása után a bíróság ta­nácskozás és határozathozatal végett a mellék­terembe vonul, vagy ilyen helyiség nem létében az üléstermet kiüríti. 185. §. Tanácskozás alkalmával az elnök az eldöntendő ügyet megvitatás alá bocsátja. A szavazást az előadó nyitja meg és felolvassa véleményét, mely egyszersmind a kiadmány tervét képezi. Az elnök az előadót véleményének előadásá­ban félbe nem szakíthatja, szavazatrabocsátás előtt azonban az ügy állását az előadmány és a felolvasott iratok alapján úgy a ténykérdések, mint a jogkérdések feltüntetésével összegezheti. A vélemények szabadságát az elnök nem korlá­tozhatja és saját véleményét csak a szavazás végeztével nyilváníthatja. 186. §. A tanácskozás befejezte után a más meggyő­ződésre jött ítélőbirónak jogában áll előbb nyil­vánított véleményétől eltérőleg szavazni, a­míg az elnök a határozatot véglegesen ki nem mondotta. A határozatnak az elnök által történt kimon­dása után az ügyet újabban felvenni nem lehet. 187. §: Az elnök a határozatot azon vélemény szerint mondja ki, a­melylyel a szavazók többsége telje­sen egyetért. Ha a többség szavazata hozzáadást, kihagyást vagy módosítást kíván, ezeket a kiadmány tervé­ben az előadó teljesíti. Nyelv- és tollhibákat az elnök is kiigazíthat, valamint szerkezeti módosí­tásokat tehet, a­melyek a határozat lényegét nem érintik. 188. §. Ha a szavazatok két vélemény között egyen­lően vannak megoszolva , az elnök az egyik vagy a másik véleményhez járulhat. Ilyen hozzájáru­lás által az illető vélemény határozat erejére emel­kedik. 189. §. Ha az elnök a szavazatok megoszlása esetében a különböző vélemények egyikéhez sem járul, a tanácskozást az egyes tételek szerint különítse el, a­melyek fölött határozni kell. Az elkülönítésnél az előkérdés a főkérdés előtt, az alaki kérdés az ügy lényegét tárgyazó kérdés előtt bocsátandó szavazás alá. A követelés jogér­vény­essége fölött általában, a követelés mi­nősége s mennyisége, az ügy felderítésére neta­lán szükséges további tárgyalás, az ügy érdemé­ben hozandó határozat és a határozat alakja fölött külön lehet szavazni. Az egyik kérdésre nézve meghozott határozat a többiek fölötti tanácskozásnak alapját képezi, és további szavazataiknál ezt a határozatot ala­pul elfogadni kötelesek azok az ítélőbírák is, kik a határozathoz nem járultak. Az egy ügyre vonatkozó valamennyi elkülöní­tett kérdés okvetlenül ugyanazon tanács által döntendő el. Ha az eldöntendő kérdés természete a tanács­kozásnak egyes tételek szerinti elkülönítését ki­zárja , az a szavazat, mely az alperesre, illetve a vádlottra legkedvezőbb, az ehhez legközelebb álló, kevésbé kedvező szavazathoz számíttatik. Határozat kihirdetése: 190. §. A határozat tartalma és az indokolás főbb pontjai az elnök által szóval és nyilvánosan ki­­hirdetendők, és ha ez ugyanabban az ülésben nem lehetséges, a kihirdetés ideje megállapítandó és az elnök által ugyancsak szóval a megjelent fe­leknek és a közönségnek tudtul adandó. Kiadmányi szerkesztése, 191. §. A kiadmány szerkesztése az előadó kötelessége abban az esetben is, mikor a többség az ő indít­

Next