Budapesti Közlöny, 1891. december (25. évfolyam, 275-298. szám)

1891-12-01 / 275. szám

A kereskedelemügyi m. kir. ministertől. — 75.466. szám. Függelék az­ esztergom-almásfüzitői helyi érdekű vasút engedélyokmányához. Az 1890. évi XXXIV. t.-cz.. 1. §-a alapján a ke­reskedelmi m. kir. ministerium által 1890. évi jú­lius hó 1-én 89.749. sz. alatt a m­. kir. ministerium nevében az esztergom-almásfüzitői helyi érdekű gőzmozdonyú vasút építésére és üzlettére kiadott engedélyokmányhoz Ő császári és apostoli királyi Felségének 1891. évi november hó 14. napján Gödöllőn kelt legf. elhatározározása alapján a kö­vetkező függelék adatik ki: 1•§. ) Ezen függeléknek erejénél fogva az esztergom­­almásfüzitői h. é. vasút részvénytársaság enge­délyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy vasútjának Tokod állomásából kiágazólag az Annavölgy torkolatáig (Pálinkaházig) vezetendő h. é. gőzmozdonyú szárnyvonalat a bevezetésben idézett engedélyokmányban, valamint a jelen füg­gelékben megállapított feltételek alatt megépítse és azt az alábbi 7. §-ben megszabott engedély tar­tama alatt szakadatlanul üzletben tartsa. 2­ §• A most engedélyezett szárnyvonal építésére és üzleti megfelelő berendezésére nézve a kereske­delmi m. kir. minister által egyidejűleg kiadott és jelen függeléknek kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételek irányadók , fentartat­­ván nevezett minister részére a jog, hogy az emlí­tett feltételektől egyes kivételes esetekben eltéré­seket engedélyezhessen. 3. §• Az engedélyes köteles a fennálló szabályok sze­rint elkészített építési terveket (hossz-szelvény és helyzetrajz) a jelen függelék keltétől számítandó két hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskede­lemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a miniszer által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az enge­délyest terhelik. A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen füg­gelékben, az ennek kiegészítő részét képező épí­tési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgya­lásról 1891. évi szeptember hó 7-én felvett jegyző­könyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának következményeire való te­kintettel, az előterjesztett terveket át­vizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észre­vétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég létetett, az építési engedélyt a harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti jogaiknak érintet­lenül hagyása mellett — megadja. Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya építése közben vagy bár­mikor azután is, a fent érintett tekintetekből s ala­pon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott ter­vektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes az általa a kereske­delemügyi m. kir minister részéről már jóváha­gyott terveknek bármily tekintetből kívánt meg­változtatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. A pálya építését az engedélyes a jelen függelék keltétől számított egy év alatt befejezni és a pá­lyát a közforgalomnak átadni tartozik. 4­ §• Ezen szárnyvonal kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog ezennel engedélyeztetik. 5. §. Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 315.000, azaz háromszáz­tizenötezer forintban ál­­lapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök be­szerzésére az engedélyes 25.500 frtot tartozik fordí­tani. Az ezen tény­leges tőkének beszerzésére szüksé­ges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelem­ügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. minister­­rel egy­etér­tőleg állapítja meg. Ugyancsak a tény k­is tőkéből 6000 frt kész­pénzben kihasitand­ó mint tartalék külön keze­lendő. Ezen tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkint előzetesen kikérendő en­gedély alapján L... felhasznál­­ta. ■ÍSJ ,6. §. Az engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 15.000 frt, azaz tizenötezer forint­nyi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban ,a m. kir. központi állampénztár­nál letenni, esetleg az esztergom-almásfüzitői r. é. v­asut engedélyezési biztosítéka gyanánt a m. ár. állampénztárban letétben lévő 95.000 frtnyi összeget jogerős alakban kiállított nyilatkozattal az ezen szárnyvonal engedélyezési biztosítékául is oly módon lekötni, hogy a midőn ezen 95.000 forintnyi összeg az 1890. évi július hó 1-én 39.749 szám alatt kiadott engedélyokmány 11. §-a értel­mében a biztosítéki kötelezettség alól felszaba­dulni fog — abból 15.000 frt a tokod­anna­­völgyi szárnyvonal engedélyezési biztosítéka gya­nánt a m. kir. i központi állampénztár által vissza­tartandó legyen. Ezen biztosíték­ csak a szárnyvonal műszaki fe­­­lvizsgálatának eredményes befejezése után, i­ll­­etőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyéb­iránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkal­mával megállapított hiányok teljes pótlásáig,illetve, a jótállási határidők lej­ártáig egészben vagy arány­­agos részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen függelékben a pálya­­építését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 3-ik §-ban megállapított kiépítési ha­táridő tekintében nem tenne eleget, a kereskede­­lmügyi m. kir. miniszernek önként érthetőleg jo­gában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére felhasz­nálni, mi által a bevezetésben említett engedély­­okmány 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érin­tettek. A most engedélyezett szárnyvonal engedélyének tartama, valamint az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvényczikk alapján igényelhető adózási ked­vezmények a bevezetésben idézett engedélyokmány illető §-iban megállapított határidőkben járnak le. Kelt Budapesten, 1891. évi november hó 23-án. A m. kir. ministerium nevéb­en : Baross Gábor, s. k. Kiegészítő melléklet a tokod-annavölgyi helyi érdekű vasútra vonatkozó 75.466/1891. számú függelékhez. A tokod-annavölgyi helyi érdekű gőzmo­z­­donyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonatkozó feltételek. I. Általános h­a­t­á­r­ozmán­y­ok. Az Esztergom-almásfüzitői h. é. vasút Tokod állomásától kizárólag Annavölgyig (Pálinkaházig) vezetendő szárnyvonal, mint rendes nyomtávú he­lyi érdekű gőzmozdonyú vasút, az 1891. évi november hó 23-án kelt függelék 3. §-a értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister által előzőleg helybenhagyandó tervek alapján s az alább követ­kező részletes határozmányok szerint építendő ki­s olykép rendezendő be, hogy a kiépített pályán a vonatok óránként 30 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. Az engedélyes köteles az engedélyezett pálya számára beszerzendő sínekre és , forgalmi esz­közökre vonatkozó szállítási szerződéseket és fel­tétfüzeteket a nevezett miniszerhez jóváhagyás vé­gett előzetesen beterjeszteni, továbbá a pálya épí­tésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utób­bit azonban csak akkor, ha az építés átalányösz­­szegért vállalkozónak adatik ki, vagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve. A pálya építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rend­őri szabályokhoz alkalmazkodni köteles. II. Alépítmény. A pálya alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 5°/Co-al álla­­píttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem szabad bír­­niük. A pálya szabványos koronaszélessége az alépít­mény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületé­nek magasságában mérve, 4­0 méter legyen. Görbületeknél a töltés külső oldala a túlemelés­­nek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszéles­ítendő. A töltések, azok magassága és anyagához képest, l1/3 vagy l1/4 lábas lejtőkkel létesítendők; a be­vágások lejtői pedig az anyag nemének és minő­ségének megfelelően állítandók elő. A vízszintesben vagy csekély esésben fekvő be­vágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál mere­­dekebbek nem lehetnek, a töltés felőli lejtők ellen­ben ugyanoly rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések.­­ Az anyagárkok továbbá oly módon léte­sítendők, hogy azokból a víz lehetőleg lefolyást találjon, anélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagár­ok közt leg­alább 0,8 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Csuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztosítandók. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 10 méter­rel a legmagasabb árvíz felett lesz tartandó és ily helyeken a töl­tések lejtői a szükséghez képest biztosítandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állítandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árvíz színe között 0'5—1/0 m. nyílt magasság ma­radjon, nagyobb hidaknál az árvíz és szerkezet közötti magasság 1/0 m.-nél kisebb nem lehet.­­ Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. Útszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének meg­felelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sinszáltól számítandó 8—8m. hosszúság­ban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavi­­csolatádók. A párhuzamos utak és útátjárók alatt a szük­séghez képest megfelelő nyílású hidak vagy át­eresszek építendők, melyek, ha azok fölött nincs fel­töl­­tés, egészen fából is lehetnek. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állo­­m­ási fensikon kocsiközlekedésre szolgáló területek 1­5 cm. vastag kőalappal és 10 cm. vastag kavics­­r­éteggel létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 □ m. és minden egyes őrháznál legalább 1000 □ mé­ternyi földterület kisajátítandó. A felépítmény beágyazásához bánya-vagy folyam­kavics használandó, s a beágyazásnak a sínek talpa alatt 0-25 m­. vastagsággal és a síntalpak magassá­gában 2­8 m. szélességgel kell bírnia. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközle­kedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fensíkok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel borítandók. Tartalékul köteles engedélyes pálya­ km-enként 40 köbméter beágyazási kavicsanyagot az építési alapból beszerezni, s a vonal mentén alkalmas he­lyeken lerakva, az üzletnek rendelkezésére bo­csátani. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatik, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők, míg a nyílt műtárgyak ellenfalai kő- vagy téglából épí­tendők. A nyílt műtárgyak hordszerkezetei 2 m. nyílásig fából, a 2. m.-nél nagyobb nyílásoknál pedig vasból létesítendők. Hídfők, hidjármák, jégtörők és hidrásokhoz csak tölgy- vagy vörösfenyőfa alkalmazható. III. Felépítmény. A pálya 1/435 m. nyomtávval építendő.

Next