Budapesti Közlöny, 1891. december (25. évfolyam, 275-298. szám)

1891-12-01 / 275. szám

A sínek, melyek aczélból gyártandók, folyómé­terenként 236 kgrmnál könnyebbek nem lehetnek és függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igény­bevételük 5000 kgrm, keréknyomás alatt négyzet­eműként 1000 kgrmot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága, középtől középig mérve, az állomásokon 4­ 5 m., a nyílt vo­nalon pedig 3­ 6 méternél kisebb nem lehet. Az engedélyes köteles a felépítményi anyagok V.°/C-át, valamint egy teljes váltót és kereszte­zést a szükséges talpfákkal együtt tartalékul az épí­tési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésre bocsátani. A kereskedelemügyi m. kir. minister legalább 1300 m. állomási mellékvágány létesítését követel­heti, mely összegbe a tokodi csatlakozási állomá­sz állomásokon előállítandó váltóőri laká­sokon kivül a nyílt pályán, a kereskedelemügyi m. kir. minister által meghatározandó helyeken, összesen 1 őrház és egy őrbódé lesznek építendők, a hozzájuk tartozó melléképülettel kúttal és kenyér­sütő kemenczével együtt. Közczélok, u. m. a jövedék, posta, távirda, rend­őrség stb. részére megkívánható helyiségek elő­állítására az engedélyes csak külön kárpótlás mel­lett kötelezhető. A felvételi épületek, lakó- és őrházak, továbbá a rakodók, tisztító gödrök, aknák, csatornák és kutak, valamint a kenyérsütő kemenczék kőből vagy téglából falazva állítandók elő, míg a moz­­donyszinek toldalékaikkal együtt, kő- vagy tégla­alappal és lábazattal favázas falakból; az áru-,­­kézi- és pályafentartási raktárak, melléképületek, szén- és gabonaszinek pedig kő- vagy téglaalappal és lábazattal, illetve kő- vagy téglaoszlopokon, fá­ból építhetők. A vízállomási kutaknak oly vízbőséggel kell bírniok, hogy azok 24 óra alatt mindkét irány­ban közlekedő 10—10 ötventengelyes vonat számára szükséges vízmennyiséget a kellő mi­nőségben szolgáltatni mindig képesek legyenek. VI. Pálya elzárás és jelzés. A pálya bekerítése csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelen­tékenyebb forgalmat közvetítő közutak vagy hely­ségek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest bekerí­­tendők. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, a­hol azok a fenforgó viszonyoknál fogva biztonsági tekintetből nem mellőzhetők. Az útátjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott útátj­ár­ásoknál vagy oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárástól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjárásoknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üzleti távirdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközöl­hető legyen, sen előállítandó, illetve áthelyezendő mellékvágá­nyok nincsenek beszámítva. Úgy a közönséges, mint a kitérő talpfák tölgy­fából állítandók elő. A felépítmény többi anyagát, szerkezetét és részleteit a kereskedelemügyi m. kir. miniszer az engedélyes által kellő időben előterjesztendő épí­tési részlettervek alapján határozza meg. IV. Állomások. Az engedélyes köteles a kiépítendő pályán a következő állomásokat,­illetve kitérőket és megálló­helyeket létesíteni: Tokod rakodó állomás 250 m., Annavölgyön 350 m. hosszú állomást. Ezenfelül az engedélyes a szükséglet szerint A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban fekvő váltók világítható jelző­tárcsákkal látan­dók el. Tokod csatlakozási állomás előtt az előírt távol­ságban a­ szárnyvonalon villamos védjelző állí­tandó fel. Egyébként a láz-, hang- és harangjelzők mind­addig mellőzhetők, míg a sűrű vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi és a vonatokon használandó jelzőeszkö­zök a fennálló szabályok szerint rendezendők be. VII. Ü­zleteszközök. Az üzleteszközöket az 1890. évi julius hó 1-én kelt engedélyokirat 2-ik §-ban idézett vas­úti üzletrendtartás 2-ik és 22. §-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a­mennyiben ezek az idézett engedélyokirat illetve a jelen függe­lék határozmányai folytán változást nem szenvednek, az engedélyes maga választhatja ugy­an meg; köteles azonban a beszerzendő forgalmi eszközök részletter­veit, valamint azok nemét, számszerinti mennyisé­gét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a keres­kedelemügyi m. kir. miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés előtt be­mutatni. VIII. Fölszerelési, leltári és berendezési tárgyak és elhasználási anyagok. A fölszerelési, leltári és berendezési tárgyak az engedélyes által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskedelemügyi m. kir. miniszer által megállapítandó mennyiség­ben, az elhasználási anyagok pedig a 4 heti szük­ségletnek megfelelőleg lesznek az építési tőkéből beszerzendők, s az üzletnek rendelkezésére bocsá­­tandók. IX. Jótállás. A különböző létesítményeknél használt anyagok jó minőségére, nemkülönben az előállított összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltét­füzetek határozmányai mérvadók. A sinek kivételével mindazon munkákért és szál­lítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak fel­tétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, az még további állomásokat, kitérőket és megálló­he­lyeket is létesíthet; ezen pótlétesítményekhez azonban a kereskedelemügyi m. kir. miniszer en­gedélye a tervezetek bemutatása mellett előzetesen kikérendő. Az állomások és kitérők lehetőleg vízszintesben, vagy 2,5°/00-t meg nem haladó emelkedés, illetve esésben helyezendők el és pedig oly képen, hogy azok szükség esetén kellően megnagyobbíthatók legyenek. V. Állomási építmények és vonalőr­­házak. Az engedélyezett pálya állomásain és a tokodi csatlakozási állomáson a következő táblázatos ki­mutatásba foglalt épületek, illetve építmények állítandók elő: Megjegyzések *) Toldalék a már fennálló Tokod állomási felvé­teli épülethez. a) Ejector berendezések kúttal és daruval a moz­dony­szinnel kapcsolatban 12 ma és víztartánynyal. s) Kettő­s őrház irodával, váróhelyiséggel és mel­léképülettel. engedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szemléjé­nek középidejétől számított egy évig, a sínekért ellenben az üzlet megnyitása napjától kezdve leg­alább három évig tartozik jótállam­. Az engedélyes tartozik továbbá az építési alapból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek szin­tén az üzlet megnyitásától számitva húsz napi fentartási költségeit, megjegyeztetvén, hogy ezen 20 napi fentartáshoz a tartalékkavicsot nem sza­bad felhasználni. Kelt Budapesten, 1891. évi november hó 23-án. Baross Gábor, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 73.394. szám alatt a következő rendeletet bocsátotta ki, az Olaszországba való szállításból kizárt tárgyak iránt. A törvényes olasz ötvény-aránytól különböző öt­­vényű vert rézpénzek Olaszországba nemzetközi postai csomagokban nem szállíthatók. Kelt Budapesten, 1891. évi november hó 18-án. A minister megbízásából : Koller, s. k. ministeri tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1890. évi­ XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezmé­nyeket Hubert Fülöp és társa budapesti czégnek Budapesten létesített érczárugyára részére az 1891. évi november hó 1-ső napjától számítandó tiz évre engedélyezte. A pozsony-szombathelyi helyi érdekű vasutak­­nak Pozsony vármegyében fekvő Pozsony­újváros és Ligetfalu ; Moson vármegyében fekvő Oroszvár, Rajka, Moson-Szolnok és Moson-Szt- János ; Sopron vármegyében fekvő Beö-Sárkány, Csorna, Tót- Keresztúr, Beled és J­énesfa; Vas vármegyében fekvő Répczelak,­­­Hegyfalu, Szeleste és Porpácz állomásai állami és magán-táviratok kezelésére felhatalmaztattak. Szabolcs vármegye Gáva községének szőlőiben a phylloxera jelenléte megállapittatván, a neve­zett község határa a földmivelésügyi m. kir. mi­­nisternek f. évi 62.992. számú rendeletével zár alá helyeztetett. Felelős szerkesztő: SALAMON FERENC& Tá­blázatos az állomási építményekről. az állomás neve Felvé­teli­épület “3 Beépített terület msekben ca 'CD ! m at» i cS >-> tj fl , N *-) CŐ ■<j (S vD NI<D TŐ sí a) iá ■° s u ná o■** 03 O NU CD •i—ai © a -p ” a 3 Ma 4 Tisztító gö­dör daru-ak­nával és da­ruval M o C sebű sö‡ N fi CO ›› 0 ond ! 2 M boaof~toM sö LdrH ’ 1*0a‡ •rH © •H rH ^ a 'ö ® | S •§* O *0 1 “ M "3 d arab-szám Tokod csatlakozó állomás Tokod rakodó állomás...... Anna völgyi vízállomás..... 146.5 501) — — 1­56 64 52 20­­ — 1') 1 1 1 — — 1 — 1 Is) 1 3

Next