Budapesti Közlöny, 1892. április (26. évfolyam, 75-99. szám)

1892-04-01 / 75. szám

teszik, eljárásuk eredményét pedig legkésőbb a törvényhatósági közgyűlés félévi jelentése alkal­mával bejelentik. Már az 1879. évi 38.254. szám alatt kelt körren­delet tiltja a ragályos és fertőző betegségben szen­vedőknek elszállítását egyik törvényhatóság terü­letéről a másikéra, s igy természetesen valamely járványlepte községről is a jár­vány mentésére. Ezen tilalom megszegése által csak az utóbbi időben jön — kimutathatólag — egy nagy köz­ségbe a szomszéd törvényhatóság területéről jár­vány behurczolva; miért is szükségesnek látom a törvényhatóságokat ezen tilalom szigorú megtar­tására is figyelmeztetni. A­mi különösen a roncsoló-toroklok ellen tehető óv- és gyógyintézkedéseket illeti, ezen tárgyban az orsz. közegészségi tanács újabb szakvéleménye alapján az 1873. évi 18.053. és az 1879. évi 13.340. szám alatt kelt rendeletekben meghagyot­­tak pontos keresztülvitelét, — az ajánlott gyógy­módra vonatkozó némi, lejebb felsorolandó, változ­tatástól eltekintve, — újból hangsúlyozom. Különösen figyelmeztetek annak elsőrendű szük­ségességére, hogy a megfelelő orvosok kirendeltes­senek; a községek orvosokkal elláttassanak; az üresedésben lévő orvosi állások betöltessenek; mert csak a kellő orvosi személyzet megléte nyújthat biztosítékot az iránt, hogy a kiadott rendeletek utolsó ízig terjedő intézkedése tényleg és czélsze­­rűen keresztül is fog vitetni. Figyelmeztetendő továbbá a lakosság, hogy mindenben, úgy az ut­­czán, mint háza táján és a lakásban, nemkülön­ben testén és ruházatában a legnagyobb tisztaságra iparkodjék, szorgalmasan söpörjenek, súroljanak, a lakóhelyiségeket naponta legalább kétszer jól szellőztessék, fürödjenek, mosakodjanak és száju­kat minden étkezés után esetleg borszeszes vízzel öblögessék. Csoportosulások, a minőkre vásárok, búcsúk, búcsújárások, népes lakodalmak, halotti torok stb. alkalmat szolgáltatnak, ragályos járvá­nyok idejében betiltandók. Roncsoló-torokláb járvány alkalmával oly beteg, kinél torokfájás, nyelési nehézség, köhögés fejfá­jással, lázzal, forrósággal jelentkezik, a család többi tagjaitól azonnal elkülönítendő, nyakára je­ges borogatás alkalmazandó, vele jéglabdacsok nyelessenek, az orvos pedig azonnal értesíttessék. A­mi magának a roncsoló-toroklobnak kezelését illeti, megjegyzem, hogy ez természetesen minden orvosnak saját tudására és tapasztalatára van bízva, mégis tájékozásul, mint a mai legjobb és legáltalánosabb eljárás, az orsz. közegészségi ta­nács szakvéleménye szerint, a következők emlí­tendők: Szükség szerint lázellenes szerek (chinin) külö­nösen septikus toroklobnál alkalmazandók. Toroköblögetőnek vagy aqua calcis használtas­sák, egyenlő rész destillált vízzel vegyítve, esetleg 0‘5°/C-os carbololdat hozzáadásával; súlyosabb, különösen septikus esetekben hígított borszesz (1 : 3) is használható. Helyi kezelésre igen jó ha­tásúnak bizonyult a ferrum sesquichloratum solu­­tumnak 5°/0 glycerines oldata beecsetelésekre, a­melyek naponta 2—3-szor, esetleg többször végez­tetnek, de enyhén, szőr- vagy tépésecsettel. Az ecsetelés lehet erélyes, de úgy eszközöltessék, hogy a diphteriás helyeket túlságosan ne izgassa. A hol a tünetek szerint a diphteriticus folyamat a gégére átterjed, vagy a hol ennek veszélye fenyeget, bel­sőleg sublimat ajánlható (0'01—0'03 : JOO'O vízre és 1 tojásfehérjével) 2 óránkint egy gyermek­kanállal. Természetesen nagy fontossága van az erők kellő fentartásának és e czélból kellő mennyiségű alkoholnak (ó-bor, cognac) belső használata fel­tétlenül szükséges. A diphteriás helyeknek pokolkővel égetése, edzése, vagy tömény pokolkőoldattal való ecsete­lése elhagyandó. Ezeket tudatva, még a járvány­kimutatásokra vonatkozólag kívánok néhány megjegyzést tenni. Az 1883. évi 24.639. és az 1887. évi 20.075. számú rendeletekkel megállapított járványkimuta­tási minta s a felterjesztési időköz stb. pontosan betartandó. Azonkívül a járványkimutatások az év végével, ha addig a járvány megszűntnek nem nyil­váníttatott, lezárandók és a még betegen mara­dottak az új év kezdetén az újonnan fölvett betegek rovatába igtatandók, a jegyzet rovatában pedig A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 16.121. szám alatt a következő rendeletet bocsátotta ki, — a keleti messagerie-forga­lomban (via Zimony) való utánvételi szolgá­lat tárgyában. A kelettel való üzleti forgalom előmozdítása czéljából, a magyar posta és a kereskedelmi rész­vénytársaság közreműködésével, múlt évi október óta Konstantinápolyba és Salonikiba és onnan viszont Magyarországba és nyugatra via Zimony fentartott csomagszállítási szolgálatot (egyenként 20 kg. súlyig érték nélkül vagy értéknyilvánítás­­sal 500 frtig)­­. évi április hó 1-ével mindkét irányban az utánvételi szolgálattal bővítem ki, mi által az érdekelt üzletköröknek módot nyújtok keleti áruforgalmukból származó követeléseik és tartozásaiknak egyszerű és olcsó kiegyenlítésére és egyúttal a frankokényszer miatt előlegezendő szál­lítási díjaknak az utánvételi összegben a megren­delő terhére való felszámítására. Az utánvételes messagerie-csomagok szállítási feltételei az ezen forgalomra nézve megállapított általános kelléke­ken felül a következők: 1. Bármely messagerie-csomag via Zimony után­vétellel terhelhető, még pedig Magyarországban, Ausztriában vagy a megszállott tartományokban 250 frt, Konstantinápolyban illetve Salonikiban 500 frank erejéig. 2. Ilyen utánvételes csomagot az utánvételi lap­pal egyesített háromszövegű utánvételes szállító­levéllel kell postára adni. Minden egyes utánvételes csomaghoz külön szállítólevél kell. A szállítóleve­let és utánvételi lapot gondosan ki kell tölteni és ezenfelül az utánvételi összeget szembetűnő betűk­kel a csomag czimére is fel kell jegyezni ily alak­ban: »Remboursement .... frt.« A keleten feladott utánvételes csomagok söté­­tebb sárga színű papíron magyar és franczia nyel­ven nyomtatott utánvételes szállítólevéllel vannak ellátva. 3. Feladáskor a rendes szállítási díjakon felül az utánvételi jutalékot is le kell fizetni, még­pedig kelet felé szintén a szállítólevélre ragasztandó pos­tai frankojegyek alakjában. Az utánvételi jutalék kelet felé az utánvételi összeg 10 frtjakint vagy ennek részéért 10 kr, kelet felől pedig: 20 frankonkint vagy ennek részéért 20 címe. 4. Keletről érkező utánvételes csomagok, ha a czímzett értesítésétől számított 7 nap alatt ki nem váltatnak, visszajelentéssel a zimony-pályaudvari postahivatal útján a feladó rendelkezésére bocsát­tatnak. Az utánvételes csomagot felbontatlanul kell kiváltani, a napi árfolyam szerint frankról bank­jegyre átszámított utánvételi összegnek, nemkülön­ben a posta által Zimonyban előlegezett vámnak és a postai közvetítési és kézbesítési (értesítési) díjaknak lefizetése által. Mindezen összegek a kéz­besítő okmányon részletezve vannak. 5. Úgy a czímzett, mint esetleg a feladó igénybe veheti a posta közbenjárását az utánvétel törlése vagy leszállítása végett. Ebbéli kívánságát írásba foglalva 7 nap alatt az értesítéstől számítva közli a kézbesítő, illetve felvevő postahivatallal, és ezen írásbeli kérésére 10 kros frankojegyet ragaszt, illetve ha távirdai in­tézkedést kivon, a táviratozás költségeit lefizeti. Ha a feladó kéri e közbenjárást, egyidejűleg a kéréssel a törlésnek, illetve leszállításnak megfe­lelő szállítólevelet is benyújt. S felemlítendő, hogy ez a múlt évi járvány folyta­tása. Az influenza­járványokra vonatkozólag meg­jegyzem, hogy azokról részletes nyolc­adnapos statisztikai kimutatások fölterjesztését nem kívá­nom, hanem csak a járványos fellépés bejelentését és a törvényhatósági kórházakban ápolt influenza­betegek sommás kimutatását, természetesen a betegség kimenetele iránti jelentésekkel együtt. Ezeket tudomására hozva, felhívom a törvény­­hatóságot, hogy a jelen rendeletem pontos fogana­tosítása iránt intézkedjék. Kelt Budapesten, 1892. évi márczius hó 23-án. A minister helyett: Lukács György, s. k. államtitkár. A posta eljárása mindkét esetben ugyanaz, mint a belföldi utánvételi szolgálatban (1. Postai Tarifák 60. §. 8. pont.) 6. A keletre szóló csomagok utánvételi összegeit ugyanazon módon és mérvben, mint a belföldi utánvételi forgalomban a feladó át is utalhatja a m. kir. posta-takarékpénztárra vagy más nyilvá­nos számadásra kötelezett pénzintézetre (1. a Pos­tai Tarifák 60. §-ának 11. pontját). 7. A posta, illetve a magyar kereskedelmi rész­vénytársaság utánvételes csomagért ép úgy szavá­ul, mint más csomagért, mi mellett megjegyeztik, hogy az utánvétel nem tekintetik értéknyilváni­­tásnak. A beszedett utánvételi összegért a posta, illetve a társaság úgy szavatol, mint postautalványi összegért. Kelt Budapesten, 1892. évi márczius hó 27-én. Baross, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. énzügyminister hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezmé­nyeket Hirsch és Frank budapesti (VI., Szabolcs­­utcza 34. sz. a.) czég fa- és fémmegmunkáló gépe­ket előállitó ipartelepe részére az 1891. évi január hó 1-étől számítandó tiz évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezmé­nyeket Löw Vilmos segesvári czég Segesvárott lé­tesített pamutszövő- és festőgyára részére az 1892. évi január hó 1-étől számítandó tíz évre engedé­lyezte. Az összes külföldi államokban levő cs. és kir. osztrák-magyar consuli hivatalok jelenlegi állományának és hivataljárási beosztásának átnézete. (A vezető consuli hivatalok hivatali járása tágabb értelem­ben magában foglalja az alárendelt hivatalok hivatali járá­sait is. A csillaggal jelölt cs. és kir. consuli hivatalok való­ságos államhivatalnok vezetése alatt állanak.) (Folytatás.) Francziaország. *Főconsulatus Marseilleben: Montlong Oszkár lovag, ministeri tanácsos és főconsul. (Bouches du Rhone, Gard, Vaucluse, Aveyran, Lozére, Ardéche, Cantal, Haute Loire és Dröme departementok.) A marseillei főconsulatus aláren­delt hivatalai: Consulatus Ajaccioban: Fii József, consul. (Cor­sica sziget.) Consulatus Cetteben: Scheydt Károly, consul. (Hérault, Aude, Tarn, Haute Garonne, Ariége és Pyrénées Orientales departementok.)­ Consulatus Lyonban: Chabrières Ágoston, con­sul. (Puy de Dôme, Allier, Saône et Loire, Loire, Rhône, Isére, Ain, Savoie, Haute Savoie, Doubs és Jura départementek.) Consulatus Nizzában: gróf Gurowski de Wezele Menyhért, consul. (Hautes Alpes, Basses Alpes és Alges Maritimes departementok és Monaco herczegség.) Alconsulatus Cannesban: Saissy József, alcon­­sul. (Cannes város és kikötői területe.) Alconsulatus Mentonban: Racine Henry, alcon­­sul. (Menton város és kikötői területe.) Alconsulatus Toulonban: Jouve J. B., alconsul. (Du Var departement és a Hyéres szigetek.) Consuli ügynökség Port de Boucban: Vidal Léon, consuli ügynök. (Port de Bouc város és ki­kötői területe.) Consuli ügynökség Port-Vendresben: ifj. Reig Bonaventura, consuli ügynök. (Port Vendres város és kikötői területe.) *Főconsulatus Párisban: Rothschild Gusztáv báró, főconsul; Oesterreicher Gusztáv lovag, mi­nisteri tanácsos, főconsuli helyettes s az ottani nagykövetség kereskedelmi irodájának igazgatója. (A következő departamentek: Seine, Seine & Oise, Seine & Marne, Oise, Aisne, Marne, Meuse, Ardennes, Meurthe & Moselle, Vosges, Haute Marne, Haute Saône, Côte d’or, Aube, Yonne, Loiret, Eure & Loire, Orne, Mayenne, Sarthe.

Next