Budapesti Közlöny, 1892. november (26. évfolyam, 250-274. szám)

1892-11-01 / 250. szám

Azokra a birtokrészletekre nézve, a­melyek a telekkönyvi betétek szerkesztésekor a betétekbe felveendők lettek volna, de tényleg fel nem vetet­tek, az illetékes telekkönyvi hatóság — bármi úton jutott ennek a körülménynek tudomására — a telekkönyv kiegészítése tárgyában az eljárást hivatalból, minden más ingatlanokra nézve a föld­adó-kataszter nyilvántartásával megbízott pénz­ügyi hatóság megkeresésére vagy valamely érde­kelt fél kérelmére teszi folyamatba. 3. §. Ha a telekkönyvvezető észre veszi, hogy vala­mely ingatlan, mely a betétek szerkesztésekor a betétekbe felveendő lett volna, tényleg fel nem vé­tetett: a tényállás körülményes leírása mellett erről a telekkönyvi hatóságnak jelentést tenni köteles. Ha pedig ugyanezt a körülményt a föld­adó-kataszter nyilvántartásával megbízott hatóság veszi észre, köteles a kiegészítési eljárás megin­dítása végett a telekkönyvi hatóságot hivatalból megkeresni. 4­ §• Az érdekelt fél a kiegészítés iránti kérvényben előadni köteles, hogy az ingatlan a hatályon kívül helyezett telekjegyzőkönyvekben és a kataszteri térképen és földkönyvben fel van-e véve, és ha fel van véve, annak a hatályon kívül helyezett telek­­jegyzőkönyvben előforduló és a kataszteri munká­latokban foglalt helyrajzi számait köteles megje­lölni, egyúttal köteles a betétekbe fel nem vett ingatlant az illető dűlő (utcza, tér), és a határok szerint pontosan körülírni és a szomszédos birtok­részletek tulajdonosait, ha pedig szigetről van szó, az ezzel átellenes parti birtokok tulajdonosait, ezek lakhelyének kitételével megnevezni. Ha a kérvény nincsen a fennebbieknek megfelelően szer­kesztve , az eljárás megindításának alapjául csak akkor szolgálhat, ha abból az a körülmény jut a telekkönyvi hatóság tudomására, hogy valamely birtokrészlet, mely a betétszerkesztéskor a betétbe felveendő lett volna, tényleg fel sem vétetett. Ha ez az eset fenn nem forog, a kérvény a hiány pót­lása végett visszaadandó. 5. §. Ha a kérvény vagy megkeresés a telekkönyvi betétek szerkesztésekor a betétekbe fel nem vett, vagy a telekkönyvi betétek szerkesztése után kép­ződött birtokrészlet felvételét czélozza, a telek­könyvvezető köteles kinyomozni azt, hogy az illető részlet a telekkönyvi betétekbe tényleg nincsen-e felvéve (1. §. 2. bekezdése), és köteles az ebbeli nyomozás eredményét a kérvényre vagy a meg­keresésre telekkönyvi szemle alakjában rávezetni. Ha a megejtett nyomozás szerint a birtokrészlet a telekkönyvi betétekben fel van véve, a telek­könyvi hatóság a kérvényt elutasítja, illetőleg a kiegészítés iránti megkeresésnek helyt nem ad. 6. §• A telekkönyv kiegészítésének foganatba vétele végett szükséges, hogy azok a kataszteri adatok, a­melyeknek alapján az illető ingatlan valamelyik telekkönyvi betét A­­lapjára az 1886: XXIX. törvényczikk 3. §-a értelmében felvehető, meg­szereztessenek, és hogy ha a kiegészítés utján a betétekbe felveendő birtokrészlet a földadókatasz­terben sem foglaltatik, a kataszteri munkálat előző­leg megfelelően kiigazittassék. Ennélfogva, ha olyan birtokrészlet képezi a kiegészítési eljárás tárgyát, a­mely a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával valamelyik betétbe felveendő lett volna, a telekkönyvi hatóság hiva­talból keresi meg a kataszter nyilvántartásával megbízott pénzügyi hatóságot, hogy a netalán szük­séges kataszteri kiigazítás foganatba vétele után 8. §. A 7. §. esetén kívül a telekkönyvi hatóság a 6. §. szerint szükséges kataszteri adatok megér­kezte után a telekkönyv kiegészítése végett bíró­ból (albíróból) és telekkönyvvezetőből (segédtelek­­könyvvezetőből, telekkönyvi vizsgát tett írnokból vagy telekkönyvvezetői minőséggel bíró díjnokból) álló bizottságot küld ki a helyszínére. A telekkönyvi hatóság egyúttal a helyszíni eljárásra határidőt tűz ki és ezt hirdetmény útján közzéteszi, a­melyben az eljárás tárgyának tüzetes megjelölése mellett felszólítja mindazokat, a­kik a telekkönyvnek tervbe vett kiegészítése ellen általában vagy részben ellenvetést kívánnak tenni, továbbá a­kik az újonnan felveendő ingat­lanra tulajdonjogi igényt támasztanak, különösen pedig az ingatlannak tényleges birtokosát vagy birtokosait, végre a­kik az ingatlanra bármely más dologi jogot érvényesíthetni vélnek, hogy igényeik érvényesítése végett a kitűzött határ­időben és a megjelölt helyen a bizottság előtt igé­nyeik támogatására szolgáló bizonyítékaikkal je­lenjenek meg, mivel elmaradásuk esetében is a telekkönyv kiegészítése iránt a hivatalból kiderí­tett tényálláshoz és a telekkönyvi hatóság ren­delkezésére álló adatokhoz képest fog intézkedés létezni. A hirdetmény a telekkönyvi hatóságnak és eset­leg a telekkönyvi hatósággal fel nem ruházott azon királyi járásbíróságnak hirdetési tábláján, a­melynek területén az illető község fekszik, vala­mint az illető község házánál kifüggesztendő, ugyanebben a községben szokott módon közzé­teendő és a kérvényezőnek, illetve a megkereső pénzügyi hatóságnak, valamint a kérvény vagy a megkeresés tartalma s a hatályon kívül helyezett telekjegyzőkönyvek adatai szerint a kérdéses in­gatlanra nézve érdekelteknek, és az ingatlannal határos fekvőségek, illetve a támadt szigettel át­ellenes parti birtokok tulajdonosainak kézbesí­tendő. 9. §. A bizottság a helyszínén a kiegészítés iránti megkeresésnek vagy kérvénynek, a hatályon kívül helyezett telekjegyzőkönyveknek, úgyszintén a be­tétszerkesztési és földadókataszteri munkálatok adatainak nyomán és a netaláni ellenérdekű igény­lők előadásai s bizonyítékai alapján a tényállást hivatalból megállapítja és a tényleges birtoklás kérdésének tisztába hozatala végett a községi elöl­járóságnak legalább két tagját, valamint a szom­széd tulajdonosokat meghallgatván, eljárásáról folytatólagos jegyzőkönyvet vesz fel; egyébként pedig, a­mennyiben a telekkönyv kiegészítésének esete fenforog, az 1886 : XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1891 :XVI. t.-czikkek szabá­lyainak megfelelő alkalmazásával jár el, a telek­könyvi hatóság helyiségében az illető betétet ugyane szabályok szerint kiegészíti, esetleg pedig külön betétet szerkeszt; a telekkönyvi térképet, a részletlajstromot és a betűsoros névjegyzéket ki­igazítja, illetőleg kiegészíti és eljárásáról az e tárgyban felvett jegyzőkönyv bemutatása mellett a telekkönyvi hatóságnak jelentést tesz. Ha az ingatlannal már meglevő betét A. lapja egészíttetik ki, a kiegészítés megtörténte a hirdet­mény (8. §.) iktatói száma alatt a B. lapon beve­­vezetendő; ha pedig az újonnan felvett ingatlan számára új betét nyittatik, a tulajdonos a B. la­pon az 1886: XXIX. tcz. 13. §-ához és az 1889: XXXVIII. tcz. 10. §-ához képest, szintén a hir­detmény iktatói számának idézésével telekkönyv kiegészítése alapján jegyzendő be. Az illető betét A. és B. lapjait a bizottság tag­jai mindkét esetben aláírják. 10. §. A telekkönyvi hatóság a 9. §. szerinti jelentés folytán az 1886: XXIX. tcz. 58. §-ának, illetve az 1889: XXXVIII. tcz. 27. §-ának megfelelő, de annyiban eltérő hirdetményt bocsát ki, hogy ebben az újonnan bevezetett ingatlan a dűlő, mi­­velési ág, térfogat és uj helyrajzi szám kitételével pontosan megjelölendő. A hirdetmény a hivatalos lapban egyszer beik­tatandó, ezenfelül annak közzétételére és kézbesí­tésére nézve a 8. §. rendelkezései is megtartandók és a­mennyiben a helyszíni eljárás alkalmával igénylők jelentkeztek, a hirdetmény ezeknek szin­tén kézbesítendő. 11. §• A 10. §. szerinti hirdetmény következtében be­adott törlési keresetek, ellentmondások és felszó­lalások joghatályára és elintézésének módjára az 1886: XXIX., az 1889 : XXXVIII. és az 1891: XVI. törvényczikkek, valamint az ezekre vonat­kozó rendeletek szabályai alkalmazandók. 12. §• A 10. §. szerinti hirdetményben kitűzött hat havi határidő lejárta, esetleg az e határidő alatt beadott törlési keresetek, ellentmondások és fel­szólalások jogerejű elintézése után a telekkönyvi hatóság a telekkönyv kiegészítéséről a földadó­kataszter fölötti felügyelettel megbízott pénzügyi hatóságot és az illető község elöljáróságát értesíti. 13. §. Ha a kiküldött bizottság (8. §.) a helyszíni el­járás alapján a telekkönyv kiegészítésének helyét 2­ §• az illető ingatlanra vonatkozó s esetleg kiigazított kataszteri térképnek megfelelő vázrajzot, az ingat­lannak a kataszteri munkálatban kitett művelési ágát és fekvését, továbbá a kataszteri felmérés szerinti térfogatát és kataszteri tiszta jövedelmét feltüntető adatokat a telekkönyvi hatósággal közölje. Ha a kiegészítési eljárás folyamatba tétele iránt a földadókataszter nyilvántartásával megbízott pénzügyi hatóság keresi meg a telekkönyvi ható­ságot , a fentebb felsorolt kataszteri adatok a telek­könyvi hatósággal a megkeresés mellett közlendők. Ha a telekkönyv kiegészítése iránti eljárás vala­mely érdekelt fél kérelmére indíttatik meg, a telek­könyvi hatóság köteles az illető pénzügyi hatóságot a bekövetkezett változásnak a földadó-munkálatok­ban leendő keresztülvitele (1885. évi 45.055. számú pénzügyministeri rendelet 2. §. 5. p. 88. §.) és a második bekezdésben említett adatok közlése iránt megkeresni. 7­ §• Ha a telekkönyv magánforgalom tárgyává vált, olyan ingatlannal egészítendő ki, a­mely a telek­könyvi betétek szerkesztésekor telekkönyvezés tár­gyát nem képező köz- vagy nyilvános vagyont képezett, s mint ilyen vagy önállóan, vagy más terület kiegészítő részeként a kataszteri térképen fel van véve, és ha a kérvényező az illetékes hatóság által a fennálló szabályok értelmében kiállított s a szükséges felsőbb hatósági jóváhagyással is el­látott olyan okiratot mutat be, a­melyben a kér­déses közvagyonnak az ő magántulajdonába való átszállása elismerve van, s meg van engedve, hogy annak tulajdonjogát telekkönyvileg a maga javára bekebeleztesse: a telekkönyvi hatóság a 6. §. sze­rint szükséges kataszteri adatok megérkezte után az ingatlannak a szerző tulajdonául való bejegy­zését tárgyalás nélkül végzéssel rendeli el. Ha a kérvényhez nincsen olyan szabályszerű okirat csa­tolva, a­melynek alapján az ingatlannak a szerző tulajdonául való bejegyzése elrendelhető lenne, a kérvény a pénzügyi hatóság megkeresésének mellő­zésével elutasítandó. 4

Next