Budapesti Közlöny, 1893. február (27. évfolyam, 26-48. szám)
1893-02-01 / 26. szám
ben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által a közforgalom érdekeit szolgálja; e végből kézessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgy kifogástalan állapotban való fentartásáról gondoskodni; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén törvényszerű tárgyalás végett a törvényhatósági közgyűlésnek bemutatandó, s annak határozata kapcsán elém terjesztendő. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai; 2. a kir. udvarnak és közvetlen kíséretének szállítmányai ; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi czélokra szolgáló bárminemű szállítmányok ; 5. az állami javak általában ; 6. a m. kir. posta összes szállítmányai; 7. a m. kir. állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi közutak és azokon levő műtárgyak építésére, fentartására és helyreállítására szánt építési anyagok, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagok még azon esetben is, ha azok vállalat útján szállíttatnának; 8. a templom, iskola és paplak építésére szükséges szállítmányok; 9. tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülök szállítmányai; 10. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 11. a vaspályának saját czéljaira szükséges szállítmányai ; 12. emberi hullák; 13. az átviteli szállítmányok; 14. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi 5. és 7. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell ellátva lenniük, s ugyancsak a 4. és 10. pont alatti szállítmányoknak is az esetben, ha azok katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne. IV. A vámdíjtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. A vámdijszabályzat megfelelő helyen olvashatóan a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban kifüggesztendő. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 816. szám alatt a következő engedélyokiratot adta ki. A «közutakról és vámokról» szóló 1890. évi I. t.-czikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirattal megengedem, hogy Jász-Nagykún Szolnok vármegye a hivatali elődömtől 1889. évi julius hó 31-én 37.403. szám alatt nyert engedély alapján a túrkevei vasúti állomáshoz vezető közúton gyakorolt vámszedési jogot az alábbi feltételek értelmében tovább gyakorolhassa. I. Feljogosítom Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönségét arra, hogy az 1890. évi 1. t.-czikk 93. §-a értelmében 1892. évi október hó 16. napjától számítandó 20 évig, vagyis 1912.évi október hó 15-ik napjáig bezárólag, a fent említett, a jelen engedélyokirathoz hozzáfűzött, s annak kiegészítő részét képező helyszínrajzon feltüntetett közúton, azaz : a Túrkeve községből a hasonló nevű vasúti állomáshoz vivő közút O'OOO—2041 kilométer közti 2041 kilométer hosszú szakaszán vámszedési jogot gyakorolhasson, s ennek fejében a túrkevei vasúti állomásnál fel- és leadott áruk minden métermázsája után 2 kmnyi vámdíjat szedhessen. Jegyzet: Az egy métermázsán aluli darabárú, valamint a töredéksúly is egész métermázsának számítandó. II. A vármegyének a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősségét, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az 1890. évi I. t.-czikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a kire és a melyre a vámdíjak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, a kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-cz. értelmében köteles az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni; ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által a közforgalom érdekeit szolgálja; e végből kötelessége lesz : a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgy kifogástalan állapotban való fentartásáról gondoskodni; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelemből Túrkeve községnek kiszolgáltatandó felerészen felül maradó rész, vagyis a vámjövedelem másik fele másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való építésének költségeire nem fordítható. A vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén törvényszerű tárgyalás végett a törvényhatósági közgyűlésnek bemutatandó, s annak határozata kapcsán elém terjesztendő. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. a kir. uralkodóház minden tagjának és udvartartásaiknak szállítmányai; 2. a kir. udvarnak és közvetlen kíséretének szállítmányai; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai; 4. a fegyveres erő szükségleteire, valamint a hadi és honvédelmi czélokra szolgáló bárminemű szállítmányok; 5. az állami javak általában; 6. a m. kir. posta összes szállítmányai; 7. a m. kir. állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi közutak és azokon levő műtárgyak építésére, fentartására és helyreállítására szánt építési anyagok, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagok még azon esetben is, ha azok vállalat útján szállíttatnának; 8. a templom, iskola és paplak építésére szükséges szállítmányok; 9. tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 10. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok ; 11. a vaspályának saját czéljaira szükséges szállítmányai ; 12. emberi hullák; 13. az átviteli szállítmányok; 14. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi 5. és 7. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell ellátva lenniök, s ugyancsak a 4. és 10. pont alatti szállítmányoknak is az esetben, ha azok katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-cz. 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. A vámdijszabályzat megfelelő helyen olvashatóan a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban kifüggesztendő. VI. Az engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi I. t.-cz. és annak alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister rendel, esetleg a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenkint 100 írtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VII. Az 1890. évi I. t.-czikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Kelt Budapesten, 1893. évi január hó 21-én. Lukács Béla, s. k. VI. Az engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi l. t.-czikk és annak alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister rendel, esetleg, amennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenkint 100 írtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VII. Az 1890. évi I. t.-czikknek a vámokra vonatkozó minden egyéb határozata a jelen vámra is kiterjed. Kelt Budapesten, 1893. évi január hó 21-én. Lukács Béla, s. k.