Budapesti Közlöny, 1893. március (27. évfolyam, 49-74. szám)
1893-03-01 / 49. szám
Budapest, 1893. 49. szám. Szerda, márczius 1. Előfizetési Árak naponkénti postai szétküldéssel, tset helybe, házhoz hordva. Egész évre 20 frt Félévre...............................1« » Negyedévre...........................I * Egy telj« lap éra 30 kr. BUDAPESTI HIVATALOS KÖZLÖNY. LAP. Szerkesztőségi iroda : Sf. üstület, Lipót-utcza 19. szám. Kiadó-hivatal : Ss*f«iKar«ktere, Athenaeum-épület. ' — i" —ini'........ 1 ---Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesítődbe iktatandó hirdetések díjjai előlegesen beküldendők, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- ■zóig 2 frt, 200—300-szóig 1 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megküldendő. IV Magánhirdetések: Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg abnak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül mindén egyes megjelenésért. A bélyegdij mindén beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. 1893. évi II. TÖRVÉNYCZIKK a ragadós tüdőlok kiirtásáról. (Szentesítést nyert 1893. évi február hó 22-én. — Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban 1893. évi márczius hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF,ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé:•§• Mihelyt valamely szarvasmarhán a ragadós tüdőláb, vagy e betegség gyanúja megállapittatott, levágatását a hatóság elrendelni tartozik. 2. §. Ragadós tüdőleb fertőzésének gyanújában álló szarvasmarha hat hónapon át zárlat alatt tartandó. Ilyen szarvasmarha levágatását a földmivelésügyi miniszer elrendelheti. Fertőzés gyanújában levőnek tekintendő az olyan szarvasmarha, mely ragadós tüdőlobban beteg állattal közvetetlenül érintkezett, vagy ilyen állattal ugyanazon istállóban (helyiségben), udvarban vagy majorban állott, avagy közös legelőre egy gulyában járt. 3. §. A ragadós tüdőlob-betegség gyökeres elfojtása czéljából hatósági rendeletre levágott szarvasmarháért — tekintet nélkül arra, hogy az állat levágatása után betegnek, avagy egészségesnek találtatik-e — az állat birtokosa a szabályszerű becslési eljárás útján megállapítandó teljes becsérték 1/10 részének megfelelő kártalanítást kap. 4. §• A kártalanítási költségeket, — míg egy országos állatbiztosítási alap nem létesíttetik — az államkincstár viseli. Az irtási eljárás végrehajtása czéljából kiküldött állami közegek költségei, valamint a fertőtlenítési költségek kizárólag az államkincstárt terhelik. 5. §. A ragadós tüdőláb-betegség kiirtása czéljából levágott állatokért az állat birtokosa nem kap kártalanitást: a) az olyan beteg állatokért, melyek 6 hónapnál rövidebb idő óta lettek az országba behozva és melyeknek az ország területén történt befertőzése be nem bizonyítható (1888 . VII. t.-cz. 111. §.) ; b) a nagy ipari vállalatok és gyárak hizlalóiban talált beteg állatokért; ezen rendelkezés nem terjed ki az olyan mezőgazdasági szeszfőzők hizlalóira, amely szeszfőzőknél az 1888. évi XXIV. t.-cz. 7. §. 2. pontjában jelzett határozmányok együttesen megvannak; c) állatvásárok istállóiban vagy a vásártéren talált beteg szarvasmarháért; d) ha az állat megbetegülését az 1888 : VII. t.-cz. 23. §-a ellenére azonnal be nem jelentette; — és e) ha a betegség behurczolása vagy elterjedése ellen tett intézkedéseket és kiadott rendeleteket egyáltalán nem, vagy hanyagul teljesítette. 6. §. A becslés és a kártalanítás körül követendő eljárás tekintetében az 1888 . VII. t.-cz. 107 —112. §-ainak rendelkezései irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy a becsérték megállapításánál mindig az illető vidéken érvényes folyó piaci árak veendők a becslés alapjául. Az állat betegsége, illetőleg a betegség vagy fertőzés gyanúja a becsérték megállapítása alkalmával nem vétetik figyelembe. A becslő bizottság határozata ellen az érdekelt felek 15 nap alatt közvetetlenül a földmivelésügyi ministerhez felebbezhetnek. A becslő bizottság által megállapított kártalanítási összegnek azonnal kézhez való vétele és nyugtázása, a birtokosnak felebbezési jogát miben sem csorbítja. 7 §• Ha valaki a birtokában levő szarvasmarhát — melyért a jelen törvény értelmében megállapított kártalanítási járulék fizetendő — eltitkolja, ez által kihágást követ el, mely az 1888 . VII. t.-cz. 156. §-ában megjelölt czélokra fordítandó 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 8. §• Jelen törvény intézkedései által az 1888. évi VII. t.-cz. 81. és 82. §-ai, valamint 105. és 106. §. a) 2. pontjának azon részei, melyek a ragadós tüdőlokra vonatkoznak, hatályon kívül helyeztetnek. 9. §. Jelen törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép, s végrehajtásával a földmivelésügyi és a pénzügyi miniszerek bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszázkilenczvenharmadik évi február hó huszonkettedik napján. Fritulitz József, s. k. (P. H.) • Wekerle Sándor, s. k. 1893. évi III. TÖRVÉNYCZIKK az országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezéséről. (Szentesítést nyert 1898. évi február hó 26-án.• Kihirdettetett az «Országos Törvénytár »-ban. 1893. évi márczius hó 1-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF, ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1. §■ A Budapesten tartandó országos nemzeti kiállítás költségeinek fedezésére az 1892. évi II. törvényczikk 3-ik §-a alapján egy biztosítási alap létesittetik, mely alaphoz az állam 1.000.000 forinttal járul. 2-4. A biztosítási alapra szánt összegből: 1893. évben........................... 100.000 frt, 1894. » 200.000 » 1895. »................................ 600.000 » és 1896. » 100.000 » bocsáttatik a pénztári készletekből a kereskedelemügyi minister rendelkezésére. A biztosítási alapnak fel nem használt része, a kiállítás bevételeiből legkésőbb 1897. évi julius hó 1-ig az államkincstárnak visszatérítendő. 3. §• E kiállítás az 1892. évi II. törvényczikk 1. §-ában foglalt határozmánytól eltérőleg 1896-ban tartatik meg. L§. Jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és a pénzügyi minister bízatnak meg. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak váltván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszázkilenczvenharmadik évi február hó huszonhatodik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Wekerle Sándor, s. k. Lapunk mai számához fél ív melléklet, s egy és fél ív «Hivatalos Értesítő» van csatolva.