Budapesti Közlöny, 1893. szeptember (27. évfolyam, 200-226. szám)

1893-09-01 / 200. szám

II. Pótlék a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi o­któber hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. t.-czikk által beczik­k­elyezett nemzetközi egyezmény végrehajtására vonatkozó határozmányok 1.§-ának utolsó bekezdése értelmében a csak feltételesen szállítható tárgyakra nézve egyfelől az osztrák és a magyar, másfelől a németországi vasutak között fennálló teheráru forgalomban alkalma­zandó könnyítésekről szóló s folyó évi január hó 1-én életbe lépett egyezményhez. Az Ausztria és Magyarország, valamint Német­ország között létrejött megállapodásokhoz képest — nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezmény 1. mellékletének határozmányai következőképen mó­dosíttatnak, illetve egészíttetnek ki. IV. Tétel. Az első kikezdésben »a III« után iktatandó »1. bekezdése.« VIII a. Tétel. A VIII. tétel után VIII a. tétel gyanánt be­iktatandó : (1) Kén­aetber vagy csak 1.500 kilogramm tartalmat meg nem haladó tömör és kellően szegecselt vagy beforrasztott vaspléhből készült edényekben, vagy csak 2. legfeljebb 60 klgr. bruttó súlyú teljesen légmentesen elzárt fém vagy üvegedényekben szállítható. A csomagolásra nézve a következő szabályok tartandók szem előtt: a) ha több edény egy csomagban egyesíttetik, az ekként együvé rakott edények erős faládákban, szalmába, szénába, korpába, fűrész­porba, szalag­­földbe, vagy más laza anyagba szorosan csoma­­golandók, b) csupán egy edényt tartalmazó csomagokban való feladás esetén az edények jól megerősített fedelekkel, és faggantyúkkal ellátott, elegendő csomagoló anyaggal megtöltött szilárd kosarak­ban vagy vedrekben szállíthatók; a fedélnek a­mennyiben az szalmából, nádból, gyékényből, vagy hasonló anyagból készült, víz üveggel ke­vert agyag mésztel vagy­ más hasonló anyaggal kell telítve lennie. 2. Bádog vagy fémedények használata esetén a legnagyobb megengedett töltési arány 1 kilo­gramm folyadék az edény minden 1­55 liter űr­tartalmára, például oly fémtartány, mely 15­5 liter vizet képes befogadni, nem tartalmazhat többet, mint 10 kilogramm kén-aethert. 3. A más tárgyakkal való összecsomagolást illetőleg lásd XXXV. tételt. IX. Tétel. Az első bekezdésben e szavak »kén-aether és oly« törlendők. X. Tétel. Az (1) bekezdés 3. pontja után új bekezdés gyanánt beiktatandó: »Bádog edényeknél a legnagyobb megengedett töltési arány 1 kilogramm folyadék az edény minden 0,825 liter űrtartalmára.« XI. Tétel. Az első bekezdés utolsóelőtti sorban »IX. szám alatt« e szavak után »a kén-aetber stb. számára« szavak törlendők. XIV. Tétel. Második bekezdés gyanánt beiktatandó.: »Pikrinsav csomagolásához ólom nem hasz­nálható és pikrinsavval egy és ugyanazon ko­csiban ólom nem szállitható. Pikrinsavat ólommal bélelt vagy ólommal fedett kocsikban szállítani nem szabad. XV. Tétel. A bevezetésben (ez utóbbi végett lásd a XVII. tételt) szavak előtt a »kivételével« szó törlendő s a zárjelben lévő fenti szavakat követőleg a kö­vetkező szavak iktatandók be: »valamint a chlor­­kén kivételével.« A 2. és 4. kikezdésben »ásványsavakat«, ille­tőleg »ásványsav« szavak törlendők és azok he­lyett írandó »ezen anyagokat«, illetőleg »ezen anyagok.« XIX. Tétel. Az első kikezdésben »(lásd IX. sz. a.)« he­lyett beiktatandó »(lásd VIII. a. alatti tételt).« XXXI. Tétel. Az első és a második kikezdés következő szö­veget nyer. 1. Gyapjú, szőr, mzrgyapjú, gyapot, selyem, len, kender és juta feldolgozatlan állapotban, valamint fonási és szövési hulladék-alakban, mint rongy vagy tisztító csepp, nemkülönben kötél­áruk, hajtószíjak, gyapotból és kenderből, szövő­szék- és szerszámzsínegek (Weber-Harnisch und Geschirrlitzen) (használt tisztító pamutra nézve lásd 3. bekezdést) ha zsírozva vagy kenezézve vannak, csak fedett vagy ponyva takaróval fel­szerelt nyitott kocsikban szállíthatók. 2. A fuvarlevélből kivehetőnek kell lenni, váj­jon a nevezett tárgyak zsírozottak vagy kenczé­­zettek-e, vagy sem, ellenkező esetben zsírozot­tak­, illetőleg kenczézettekül tekintendők és ke­zelendők. XXXII. Tétel. Következő szöveget nyer: »Rothadásnak alávetett állati hulladékok, mint nem sózott friss bőrök, zsiradékok, inak, csontok, szarvak, körmök, nem meszezett friss enyvbőr, nemkülönben másféle nagy mértékben bűzös szagú és undort gerjesztő tárgyak — azon­ban az LV és LVI. alatt megnevezetteknek ki­vételével, csak a következő feltételek alatt szál­líthatók : 1. Elegendően tisztított és száraz csontok, sajtolt fagygyu, szarvak, koponyaüreg vagyis szarutövet képező koponya csont nélkül száraz állapotban, körmök vagyis a kérődző állatok és sertések patái csontok és lágyrészek nélkül, da­rabáru gyanánt csakis jó zsákokban csomagolva szállíttatnak. 2. Az előbbi 1-ső bekezdésben föl nem sorolt hasonnemű tárgyak darabáru gyanánt csakis szo­rosan lezárt erős hordókban, vedrekben vagy ládákban vétetnek fel szállításra. A hordókba, vedrekbe vagy ládákba csomagolt tárgyak a fuvarlevélben név szerint pontosan felsorolandók. A szállítás csak nyitott kocsikban történhetik. 3. Friss inak, nem meszezett friss enyvbőr, valamint ezek hulladékai, úgyszintén be nem só­zott friss bőrök, nemkülönben bőr és bus szála­kat tartalmazó tisztátlan csontok egész kocsi­rakományok feladásánál a következő feltételek alá esnek. a) Márczius hó 1-től október hó 31-ig terjedő időben ilynemű küldemények erős hibátlan zsá­kokba csomagolandók. A zsákok bigitott carbol­­savval oly módon megitatandók, hogy a tarta­lom bűzös szaga érezhető ne legyen. Minden küldemény erős szövésű bigitott carbolsaval itatott takaróval (Hopfentuck) és ez ismét víz­hatlan nem kátrányozott nagy ponyvával jól le­takarandó. A szükséges ponyvákat a feladó tar­tozik szolgáltatni. b) November, dec­ember, január és február hónapokban ilynemű küldeményeknek zsákokban való csomagolása nem szükséges. A küldemény azonban szintén erős szövésű takaróval és ez ismét vízhatlan, nem kátrányozott nagy pony­vával letakarandó. Az alsó takaró a szükséghez képest oly módon beitatandó hígított carbolsav­­val, hogy a bűzös szag érezhető ne legyen. A szükséges ponyvákat a feladó tartozik szol­gáltatni. c) Oly küldemények, melyeknél a bűzös szag carbolsav alkalmazása mellett sem távolítható el, szorosan lezárt hordókba vagy vedrekbe oly módon csomagolandók, hogy a tartalom szaga ne legyen érezhető. 4. Az előbbi 3. p. a. fel nem sorolt hason­nemű tárgyaknak kocsirakományokban való szál­lítása ponyvával betakart nyitott kocsikban tör­ténik.­­ A szükséges ponyvákat a feladó tartozik szolgáltatni. 5. A vasút a feladás alkalmával követelheti, hogy a viteldijak előre fizettessenek. 6. Az ilynemű tárgyak továbbításánál hasz­nált zsákok, edények és ponyvatakarók csak az esetben vétetnek fel szállításra, ha azok carbol­sav megfelelő alkalmazása folytán a bűzös sza­got teljesen elvesztették. 7. A netán szükségesnek mutatkozó fertőtle­nítés költségei a feladót, illetőleg az átvevőt terhelik. 8. A be- és kirakás idejének és tartamának, valamint a befuvarozás, illetőleg elvitel idejének, úgy­szintén a továbbítást eszközlő vonatoknak meghatározása az illető vasutigazgatóságnak ma­rad fentartva. XXXIII. Tétel. Következő szöveget nyer: »Kén csak fedett kocsikban, vagy nyitott ko­csikban ponyvatakarók alkalmazása mellett szál­lítható. XXXIV. Tétel. A zárjel közt foglalt »(rizs- és lenszalma is)« szavak előtt beiktatandó »kukoricza szár.« XXXV. Tétel. Az első és negyedik sorban »IX« előtt beik­tatandó. »VIII a.« XXXVI. Tétel. Következő új szövegezést nyer: 1. Kézi lőfegyverek számára készített töltények, melyeknek készítéséhez fekete lőport vagy más az osztrák­ és a magyar vasutakon való szál­lításból ki nem zárt lőszer anyagokat használtak. (A kézi lőfegyverek számára szolgáló kész töltények, és pedig, ércztöltények, melyek hüve­lyei kizárólag érczből készültek, vagy töltények, melyeknek hüvelyei csak részben vannak ércz­ből készítve, továbbá a golyós lőkupakok és a sörétes kupakok szállítását a XXXVII és XXXVII a. tételek határozatai szabályozzák); 2. Tűzi játékszerek feltéve, hogy nem tartal­maznak olyan anyagokat, a­melyeknek szállítása a vasúti árufuvarozás tárgyában létrejött nem­zetközi egyezmény végrehajtásáról szóló hatá­rozmányok 1-fő §-ának 4. pontja értelmében a vasutakon való szállításból egyáltalában kizár­­ják. (Tűzi játékszerek, melyek lisztporból, vagy eh­hez hasonló keverékekből készültek, a XXXVIII. tételben, a bengáli sellák készítmények pedig a XLII. tételben megállapított feltételek mellett szállíthatók); 3. Gyújtó zsinegek a biztonsági kanóczokat kivéve (ezeknek szállítását illetőleg lásd a nem­zetközi áru­fuvarozásra vonatkozó egyezmény­­ mellékletét). 4. Nitro cellulose különösen a lőgyapot, kol­­lodium-gyapot és a pyropapiros (a­mennyiben az anyagok legkevesebb 20°/C vízzel vannak te­lítve), továbbá a sajtolt lőgyapotból készült töl­tények parafin borítékban. (A legalább 15 százalék vizet tartalmazó saj­tolt lőgyapot, továbbá a 35°/C víztartalommal bíró pehelyszerű lőgyapot és a kollodium-gya­­potra vonatkozólag — lásd XXXIX és XL.) 5. Robbanó, gyújtó szerek, mint a robbanó gyutacsok (lőkupakok) és az akna-gyújtók, me­lyek akár villamossággal akár dörzsöléssel süttet­­nek el, — a következő feltételek alatt szállít­hatók : A) Csomagolás. Az 1. tételhez. (1) Töltények kézi lőfegyverek számára, első­sorban részletenként kemény lemez papírból ké­szített kartonokba csomagolandók — akként, hogy a kartonokban a töltények ne mozoghassa­nak. Az egyes töltényeket tartalmazó kartonok ez­után szorosan egymáshoz illesztve, illetve egy­másra rakva, jól megmunkált és a szállítmány súlyának megfelelő erős faládákba avagy hordókba csomagolandók, a­melyeknek hézagai annyira tö­

Next