Budapesti Közlöny, 1893. november (27. évfolyam, 253-277. szám)
1893-11-03 / 254. szám
Budapest, 1893. 254. szám Péntek, november 3. BUDAPESTI áfenmexuA tere, ÁtAeftR^vin-éptüel. Előfizsmési Áras : nRiwakénti postai «í*tküldéssel, nej helybe» folihoi hordáét Kfén évre................................20 frt Félévre ....... 10 » Negyedévre ...... 5 » Egy teljes lap it 30 kr. A „Hivatalos Értesítő“-be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-asóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- azóig 2 frt, 200—SOO-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 kr ajzárjával is megküldendői-I» A P. ffirtSliliiigimni'r ~ i •==*■■■ -.■^==^=i Hivatalos hirdetések: Magánhirdetések: Egy hatcxlhasábos petitsor (illetőleg anak térfogata) egyszeri beiktatásnál 19 kr, kétezernél 16 kr, s három vagy többes beiktatásnál 13 krajczárba kerül mimte» egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. M I VATALOSKÖZLÖNY. **—■---------------—-——-———--------8Js*IIKS8*T08»er IBOLA ! 51. kerület, nw^ai-iituk 96. isim. jtVADámvATAl,: HIVATALOS KÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Mártonfy Mártont, az iparosiskolák országos felügyeletével megbízott kir. tanfelügyelőt a kereskedő tanoncziskolák országos felügyeletével is megbízta. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Lázár Traján okleveles tanítót a fehértemplomi községi elemi iskolához rendes tanítóvá nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Vincze Berta okleveles tanítónőt a poroskai állami elemi iskolához rendes tanítónővé nevezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister Barthos Tivadar végzett joghallgatót, a vezetése alatt álló ministeriumhoz fogalmazó-gyakornokká nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister Jakabffy Ferencz budapesti építőmestert az épitőmesteri képzettség megvizsgálására Budapesten szervezett bizottság tagjává nevezte ki. A m. kir. honvédelmi ministerium f. évi 58.852. sz. alatt közhírré teszi, hogy Czárán György, a brassói 24. honvéd kiegészítő parancsnokság nyilvántartásában levő I. csoportbeli tartalékos honvéd segédlelkésznek tiszti rendfokozatáról kérelmezett leköszönése elfogadtatott. A horvát-szlavon-dalmát kir. minister a személyzete létszámában üresedésben levő irodasegédtiszti állomásra Kosák István 25-ik honvéd gyalogezredbeli igazolványos őrmestert nevezte ki. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Szikszay Gyula végzett joghallgatót, a debreczeni kir. ítélőtábla kerületébe segélydíjas joggyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a szinérváraljai kir. járásbírósághoz osztotta be. Jud János dobrai illetőségű vas-hidegkúti lakos vezetéknevének eDobrai»-ra kért átváltoztatása folyó évi 90.290. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Ehrlich Adolf bacsavai illetőségű, fehértemplomi lakos vezetéknevének „ Jámbor»-ra kért átváltoztatása folyó évi 90.572. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Bába István egri illetőségű ugyanottani lakos úgy maga, mint kiskorú Jenő fia vezetéknevének »Cselényi»-re kért átváltoztatása folyó évi 90.773. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Lőwy Nándor keszthelyi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének » Lányi»-ra kért átváltoztatása folyó évi 91.409. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Zubály György laczházai illetőségű Dunapatajon állomásozó m. kir csendőr vezetéknevének *Zombori Á ra kért átváltoztatása folyó évi 91.554. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kohn Izidor és Árpád túri illetőségű puszta - babodi lakosok vezetéknevének «Kálmán»-ra kért átváltoztatása folyó évi 92.285. számú belügyminiszerirendelettel megengedtetett. Kohn Sándor túri illetőségű puszta-babodi lakos vezetéknevének « Kálmán»-ra kért átváltoztatása folyó évi 92.299. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett Grünecke Károly Henrik Gyula budapesti illetőségű franzensbaci lakos vezetéknevének tudonatra, kért átváltoztatása folyó évi 92.306. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Frankl Ignácz budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Fábri»-ra kért átváltoztatása folyó évi 92.307. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetek. Schwarz Ignácz budapesti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Szegec-re kért átváltoztatása folyó évi 92.308. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Spiegl Vilma marczali illetőségű budapesti lakos vezetéknevének a Szeged-re kért átváltoztatása folyó évi 92.309. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök f. évi 74.662. sz. alatt a D. betűs cuba-szivaroknak az árjegyzékből való törlése ügyében a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak. Az általános árjegyzék D. be tétele alatti D. betűs cuba-szivarok folyó 1893. évi november hó 15-étől számitólag az árjegyzékből töröltetvén, az e fajta szivarnemből megmaradó készlet, az említett idő, vagyis f. évi november hó 16-ától kezdve, uj árszalaggal ellátva, E. betűs cuba-szivar gyanánt csomagonként 5 frt és darabonként 5 kr-ért fog áruba bocsáttatni. Utasítom ehhez képest az igazgatóságot, hogy f. évi november hó 15-én a D. betűs cuba-szivar készleteket a dohányárusoknál vétesse fel és a leltározás alapján azokkal a leszámolást ejtse meg. Az új árszalaggal ellátandó szivarokból, a dohánygyárak által első ízben megrendelés nélkül fog a raktároknak a szükséges készlet megküldetni, a többi szükséglet pedig szabályszerűen lesz megrendelendő. Végül kötelességévé teszem az igazgatóságnak, hogy a leszállított árú szivaroknak, a megállapított árban leendő árusítását éberen ellenőrizze és az ellen netalán vétő dohányárustól az eladási engedélyt azonnal vonja be. Budapesten, 1893. évi október hó 26-án. A pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök helyett: Lukács L. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister Kassa szab. kir. város kövezetvám-, vasúti kövezetvám- és hidvám szedési jogait, f. évi 68.472. sz. alatt kelt rendeletével kiállított Engedélyokirattal, a folyó évet is beszámítva 6 egymásután következő évre, azaz az 1898. évi deczember 31-ig meghosszabbította, illetve újból engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister évi 80.823. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Bács-Bodrogh vármegye területéhez tartozó Ujverbász községben a f. évi szeptember hó 11-ére esett, de a vármegyében fellépett cholerajárvány miatt betiltott országos vásár helyett f. évi november hó 6-án pótvásár tartassák. A kereskedelemügyi m. kir. minister évi okt. 29-én 80.261./93. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Nógrád vármegye területéhez tartozó Kistereme községben f. évi október hó 11—12-ére eső országos vásár ez évben kivételesen , évi november hó 14-én tartassák meg. Pályázat: 48.250. sz. Az ő császári és apostoli királyi Felsége 1857. évi május hó 18-án kelt legfelső elhatározásával magyarországi ifjaknak a bécsi képzőművészeti akadémián való képzése czéljából alapított egymásután következő három évre 420—420 írttal javadalmazott ösztöndíjas hely közül, az 1893/94. iskolai évtől számitóan egy építészeti helyre ezennel pályázat hirdettetik. Az építészeti ösztöndíj sikerült tervezés alapján adományoztatik. Ez alkalommal kívántatik Budapest fő- és székváros egyik befásított terén felállítandó kiosk terve. A kiosk zárt helyisége, mely télen is használható legyen, 45—50 emberre számított befogadási képességgel bírjon, a körülötte elterülő «terasse»-on mintegy 200 ember leljen ülőhelyet, mellékhelyiségeket kivontatnak: egy megfelelő nagyságú kávés konyha és éles kamara, valamint kényelmi helyek nők és férfiak számára elkülönítve. A kiosk minden részében solid anyagból, de a kő és tégla falazat lehető kerülésével készüljön, külsőleg és belsejében építőművészeti kiképzést nyerjen. Kívántatik: egy alaprajz, egy homlokzat és egy metszet, végre az építmény távlati képe, mindannyi sajátkezű rajzban. Az összes rajzok léptéke 2 cm, 1 mtr legyen. A stylus választása a tervezőre bizatik, megjegyeztetik azonban, hogy a magyar diszítési motívumok helyes alkalmazása különös figyelemben fog részesülni. A pályázatban részt vehet minden magyar építőművész jelölt, ki 24-ik életévét még meg nem haladta, s kinek anyagi viszonyai, ösztöndíjban való részesítését indokolják s kik egyszersmind az elemi számtanból, az ábrázoló mértanból, a természettanból, az erőmstanból s az építészeti műtanból szerzett ismereteiket okmányokkal is igazolni tudják. A kellőkép felszerelt tervrajzok a vonatkozó kérvénynyel együtt 1893. évi november hó 30-án déli 12 óráig a pályázó sajátkezű aláírásával és lepecsételve, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumhoz czimezve, az orsz. m. kir. képző Lapunk mai számához egy és egynegyed ív «Hivatalos Értesitő» van csatolva.