Budapesti Közlöny, 1894. január (28. évfolyam, 1-24. szám)

1894-01-03 / 1. szám

Molnár Józsefet a győri főreáliskolánál; Ambrus Mórt a losonczi főgymnasiumnál; dr. Wagner Lajost a pozsonyi főreáliskolánál; Márton Dávi­dot az erzsébetvárosi gymnasiumnál; Hlatky Józsefet a körmöczbányai főreáliskolánál; dr. Wallner Ignáczot és Kárpáthy Károlyt a soproni főreáliskolánál; Huzsik Jakabot a fehértemplomi főgymnasiumnál; Ujváry Bélát a soproni főreál­iskolánál ; Kurovszky Adolfot és Forberger Vilmost a lőcsei főreáliskolánál; dr. Láng Istvánt a temes­vári főreáliskolánál; Szél Sándort a zombori fő­­gymnasiumnál; Klatt Virgilt a pozsonyi főreális­kolánál ; Bergmann Ágostont az egri reáliskolánál; végül Nicola Vinczét, Zambra Pétert, Matisz Jánost és Fest Aladárt a fiumei állami főgymna­siumnál. A m. kir. belügyminiszer dr. Soltész István fogalmazó gyakornokot főispáni titkárrá a X-ik fizetési osztályban kinevezte, s szolgálattételre Bars vármegye főispánja mellé rendelte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister dr. Propper Géza czimmel és jelleggel felruházott ministeri segédfogalmazót valóságos ministeri segédfogal­­mazóvá nevezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister a mestersé­ges borok készitésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893: XXIII. t.-cz. alapján felállítandó állandó borvizsgáló bizottságok tagjaivá és titkáraivá, és pedig: a) a budapesti bizottságba tagoktul: 1. Hammersberg Jenő curiai birót; 2. id. Miklós Gyula orsz. bor. kormánybiztost; 3. Szalay Imre orsz. képviselőt; 4. Takács Mihályt, a dr. Radvánszky-féle ura­dalom jószágigazgatóját; titkárrá: dr. Lónyay Ferencz földmivelésügyi ministeri segédtitkárt; b) a kolozsvári bizottságba tagokat: 1. Makray Domokos kataszteri becslő biztost; 2. Matskássy Pál árvaszéki ülnököt; 3. Vörös Sándor kolozs-monostori gazdasági tanintézeti igazgatót; 4. Weisz Józsefet, az erdélyi pincze-egylet igaz­gatóját ; titkárrá: gróf Csáky Józsefet, a kolozsvári vegy­­kisérleti állomáshoz beosztott vegyészt nevezte ki. A földmivelésügyi m. kir. minister a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrral egyetértőleg Rózsa János bábonyi ev. ref. elemi iskolai tanítót ,a IV. ker. méhészeti vándortanitói teendőinek­­ellátásával ideiglenes minőségben megbízta, Abauj- Torna, Bereg, Borsod, Gömör-Kis-Hont, Mármaros, Sáros, Szepes, Ugocsa, Ung és Zemplén várme­gyékre, valamint az ezen vármegyék területén levő sz. kir. városokra kiterjedő hatáskörrel. Tóth Jánost, a IV. ker. jelenlegi méhészeti vándortanító­­ját pedig az I. kerületbe helyezte át, Bács-Bodrog, Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Krassó- Szörény, Pest-Pilis-Solt-Kiskún, Temes és To­­rontál vármegyékre, valamint az ezen vármegyék területén levő sz. kir. és törvényhatósági joggal fel­ruházott városokra kiterjedő hatáskörrel. 2 G a n z­­ Adolf monostorszeghi illetőségű buda­pesti lakos vezetéknevének «Gál»-ra kért átváltoz­tatása 1893. évi 110.435. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. P­i­n­h­á­k Sándor losonczi illetőségű ugyanot­tani lakos úgy maga, mint kiskorú Rózsi és Lajos gyermekei vezetéknevének «Losonczi»-ra kért át­változtatása 1893. évi 110.489. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Feldreich Szidónia és Janka kaposvári illető­ségű budapesti lakosok vezetéknevének «Fodor«-ra kért átváltoztatása 1893. évi 110.685. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Mandel Józsi debreczeni illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Mérő»-re kért átváltoztatása 1893. évi 110.703. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Weisz Adolf nagyváradi illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének «Fehér»-re kért átvál­toztatása 1893. évi 110.910. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Günsberger Samu pakodi illetőségű Szé­kesfehérváron állomásozó m. kir. csendőr vezeték­nevének «Győri»-re kért átváltoztatása 1893. évi 110.934. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. F­e­­­a­­­k­o Mór szakolczai illetőségű ugyanot­tani lakos vezetéknevének » TVwi­ökZ«-re kért átvál­toztatása 1893. évi 111.189. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. ministerium rendelete azon elbánás tár­gyában, melyben a spanyol származású áruk az osztrák-magyar vámterületre való behozataluk al­kalmából részesitendők. Az 1893. évi XXXVIII. törvényczikk és a spa­nyol kormánynyal e tekintetben létrejött megálla­podás alapján, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával egyetértőleg elrendeltetik, hogy a spanyol származású árukkal szemben az osztrák-magyar vámterületre való be­hozataluknál követendő bánásmódra nézve a m. kir. ministeriumnak 1892. évi február hó 5-én kelt rendeletével («Budapesti Közlöny, 1892. évi 28. sz.) megállapított határozatok érvénye további intézkedésig és legkésőbb 1894. évi deczember 31-ig fentartatik. Kelt Budapesten, 1893. évi deczember hó 31-én. A ministerium nevében: Wekerle, s. k. Lukács, 8. k. Gróf Bethlen, s. k. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1893. évi 94.938. sz. alatt a kolera-veszély miatt elrendelt forgalmi korlátozások megszüntetése tárgyában a következő rendeletet adta ki: Valamennyi önállóan kezelt nyilván­os forgalmú gőzmozdonyu vasutaa valamennyi hajózási válla­latnak, valamennyi posta- és távirda-igazgatóság­nak, valamennyi posta- és távirda hivatalnak. Folyó évi deczember hó 16-án 90.67,1­ Sz. alatt kelt rendeletem kapcsán, melyben a kolera-veszély miatt folyó évi október hó 1-én 70.752. sz. alatt kelt rendeletemmel életbeléptetett forgalmi korlá­tozásokat Mármaros, Torontál és Bács-Bodrog­ vármegyék területeire szorítottam, tudomásvétel és alkalmazkodás végett értesítem a f­rmét, hogy tekintettel arra, miszerint a kolera az ország egész területén napok óta teljesen szünetel, a belügy­miniszer úr az országot járványmentesnek jelen­tette ki, miért is nevezett minister úrral egyetértő­leg a fent emlitett forgalmi korlátozásokat a szó­ban forgó három törvényhatóság területére nézve is ezennel hatályon kívül helyezem. Budapest, 1893. évi deczember hó 27-én. Lukács s. k. A szegedi királyi Ítélőtábla elnöke Szmetana György nagybecskereki lakos végzett joghallgatót a vezetése alatt álló királyi Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A trencséni kir. törvényszék elnöke Lahner József tartalékos honvéd huszárt az illavai és Fuszek József tartalékos honvéd altisztet a puchói kir. járásbírósághoz III. oszt. hivatalszolgákká nevezte ki. R­i­p­p­­ Antal kaposvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Rónai»-ra kért átváltozta­tása 1893. évi 110.108. számú belügyministeri rendelettel­­megengedtetett. Kiskorú Harajovits Béla jászói illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Halmos»-ra kért átváltoztatása 1893. évi 110.355. számú bel­­ügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1893. évi 87.917. sz. alatt az eczet-savat tartalmazó eczet-lé szállítása tárgyában a következő rendeletet adta ki, valamennyi közforgalomra berendezett és önállóan kezelt vasút igazgatóságának. Kétség merülvén fel az iránt, váljon a Magyar­­országban is gyártott 80°/o eczetsavat tartalmazó eczet-lé vasúton való szállítása mily feltételekhez legyen kötve, a cs. kir. osztrák kereskedelemügyi miniszer úrral egyetértőleg, kivel ez ügyben érte­keztem — ezennel kisérletképen megengedem, hogy 20°/0, vagy ennél kevesebb vizet tartalma­zó eczetsav,mely lényegében azonos a «80°/0 eczet­savat tartalmazó eczet-lén elnevezés alatt forgalomba hozott czikkel, — a vasúti üzletszabályzat B) mel­­­lékletének XV. pontja alatt foglalt feltételek mel­lett, vasúti szállításra elfogadtassák. Jelen rendeletem 1894. február hó 1-én lép életbe. Budapest 1893. évi deczember hó 21-én. A minister helyett: Reiszig, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister 92.414/93. számú rendelete, a Portugáliába postán nem szállítható tárgyak iránt. Újabb közlés szerint Portugáliába a következő tárgyak postán nem szállíthatók: 1. Idegen termékek, melyeknek gyári vagy ke­reskedelmi védjegyei Portugal törvényeinek és szerződéseinek határozataiba ütköznek. 2. Gyógyszerek, melyeknek összetétele ismeret­en vagy belajstromozva nincsen. 3. Portugali irói tulajdont képező könyveknek külföldön készült utánnyomatai. 4. A szerzői jogról szóló egyezmények által Portugálban oltalmazott egyéb irodalmi és művé­szeti művek rosszhiszeműleg készült utánzatai. Megjegyzendő, hogy a tilalom alá nem eső könyvek Portugáliába küldhetők ugyan, de a be­kötött könyvek beviteli vám alá esnek. 5. Holt állatok, ha nincsenek kitömve, bűzt ter­jesztő tárgyak, szivarkák, és minden növény, me­­­lyen élősdik tenyészhetnek, végre 6. A szállításból eddig is kizárt tárgyak u. m. élő állatok, dohány és szivar, a phylloxera egyez­mény szerint nem küldhető növények és tárgyak, továbbá zárt csomagokban foglalt mindenféle irat, s végül a belföldi általános szállításból is kizárt tárgyak. Budapesten, 1893. deczember hó 24-én. A kereskedelemügyi m. kir. minister. A pozsonyi vas- és fémmunkások szakegyletének alapszabályait a m. kir. belügyministerium 1893. évi 107.949. sz. alatt a bemutatási záradékkal ellátta. A tótkomlósi iparoskör alapszabályait a m. kir. belügyministerium 1893. évi 109.269. sz. alatt a bemutatási záradékkal ellátta. Az ó-lublói magyar kör alapszabályait a m. kir. belügyministerium az 1893. évi 109.304. sz. alatt a bemutatási záradékkal ellátta. A szerb-szent-péteri és német­­szent-péteri olvasó és társas egylet alapszabályait a m. kir. belügyministerium 1893. évi 110.162. sz. alatt a bemutatási záradékkal el­látta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, 1893. évi 93.784. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területé­hez tartozó Aszód községben az 1893. évi novem­ber hó 17-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett ISIG- ért január hó 12-én pótvásár tar­tassák.­­ A kereskedelemügyi m. kir. minister 1893. évi 95.037. sz. alatt tett rendeletével megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Nemes-Déd községben 1894. évi január hó 22-ére eső országos vásár az 1894. évben kivételesen január hó 23-án tartassák meg.

Next