Budapesti Közlöny, 1894. január (28. évfolyam, 1-24. szám)

1894-01-23 / 17. szám

22. §. Engedélyeseknek jogukban álland részvény­tár­­saságot alapítani, s a tényleges építési és beren­dezési költség beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV-ik­­.-czikk 10. §-ában foglalt határozmányok figye­lemben tartása mellett kibocsátani, mely kibo­csátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mind­addig meg nem kezdhető, a­míg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a­mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A­ kétnemű részvények tulajdonosai mindazon­által minden egyéb társasági jogokban és kötele­zettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvény­­társaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fen­­tartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szel­vényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvé­nyeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy megha­tározott minimális százaléka külön beruházási tar­talék-alap képzésére, illetve a jelen engedélyok­irat 8. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tar­talék-alap növelésére fordíttassék. Fölveendő to­vábbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megálla­pított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bármi­nemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye: Budapesti hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 28. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam­ részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélveze­tébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya s tartozékainak függő kölcsönök­kel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának a) pontja, ille­tőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt hatá­rozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-ában s az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai­ban előirt megváltás esetében a megváltás módo­zatai tekintetében ugyancsak az idézett törvény­­czikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzátartozókkal, n. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel­es lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölösle­geikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinn­levő cselekvő követeléseket, valamint azon épít­kezéseket, a­melyek megszerzésére vagy előállítá­sára a kormány által azon határozott hozzáadás­sal hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van ma­gának úgy a pálya építése, valamint az üzlet meg­felelő fölszerelése és folytonos jó karban tartása fe­lől minden részben meggyőződést szerezni és meg­hagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időn­kénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellen­őrizni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer által kikül­dött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirat­tal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a nevezett ministernek további eljárás végett je­lentést tenni. 25. §. A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy az engedélyeseket a jelen engedély­­okirat és az annak kiegészítő részét képező ok­mányokban megállapított kötelezettségeknek, úgy­szintén a kormány által az engedélyeseket kö­telező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 írttól 10.000 írtig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minis­ter által kitűzött záros határidő alatt az engedé­lyesek által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási uton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság a még letétben levő engedélyezési biztosí­tékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosí­tékot az eredeti összegre a levonás napjától szá­mítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötele­zettségek megsértése az engedélyesek részéről ismé­telve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve még nem tartatná­nak, s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, külülönösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem iga­zoltathatnék ; a kereskedelemügyi m. kir. minis­zer a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, a­nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag enge­délyesek az állam irányában bármi néven neve­zendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatá­lyon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása, s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intéz­kedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. mi­niszert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő minden­nemű költségek, károk és veszélyek iránti szava­tosság kizárólag az engedélyeseket terhelendik. 2 - 26. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészíti részét képező okmányok minden okmányszerű ki­admányai csak­­ írtra szabott bélyegdij alá esnek. Budapesten, 1894. január hó 16-án. A m. kir. ministerium nevében : Lukács, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A m. kir. belügyminister f. évi 3111. sz. alatt kelt rendelettel az Arad vármegyei Radna község nevének Mária-Radnára leendő megváltoz­tatását engedélyezte. A verpováczi casinó alapszabályait a m. kir. belügy­ministerium I. évi 1271. szám alatt a bemutatási záradékkal ellátta. A feketehegyi magyar népkör alap­szabályait a m. kir. belügy­ministerium, I. évi 2465. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénzügy­­ministerium vezetésével megbízott m. kir. minister­­elnök hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket a Berkovits Rezső kulai lakos által ugyan­ott létesített selyem szalag szövő gyári ipartelep részére az 1893. évi julius hó 1-ső napjától, szá­mítandó 10 (tiz) évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister, egyetértő­­leg a pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnökkel, a magyar pamut­ipar-részvény­társaság újpesti pamutfonó és szövőgyára részére az 1881 .évi XLIV. t.-cz. értelmében engedélyezett ál­lami kedvezményeket f. é. január 15-én 96688/1893. sz. a. kelt rendeletével az 1890. évi XIII. t.-cz. alapján 1895. év végéig terjedő hatálylyal Spitzer Gerson és társai budapesti c­z­é­g­r­e ruházta át. A kereskedelemü­g.­i m. kir minister Somogy vár­megye közigazgatási bizottságának 1892. évi októ­ber hó 12-ik napján tartott ülésében 1847. szám alatt hozott határozatot, mely szerint a Horvát- Szlavonországban fekvő Sopje és a Magyarország­ban fekvő Drávakeresztúr községek között a Dráván való átkelés közvetítésére fentartott kompon Schaumbur­g-L­ippe herczegi uradalom által gyakorolt vámszedési jogot az 1890. évi I. t.-czikk 92. §-a alapján igazoltnak mondotta ki, a vármegye közigazgatási bizottságához 1893. évi 96.422. szám alatt intézett rendeletével tudo­másul vette. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 1114. sz. a kelt rendeletével megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területéhez tartozó Feled községben a folyó évi február hó 10-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. é.február hó 12-én tartassék meg. Pályázat: 1493. sz. A dévai m. kir. állami for­eáliskolánál azonnal betöltendő tanári állásra, melylyel, ha rendes tanár neveztetik ki, törvényszerű fizetés, szálláspénz, ötödéves pótlék és nyugdíjjogosultság, helyettes tanár kinevezése esetén pedig évi 800 frt illetmény jár, ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állásra oly egyének pályázhatnak, kik a magyar és német nyelvnek középisko­lákban való tanítására képesítést szereztek. A pályázók a vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­nisterhez czimzett folyamodványukat, melyben életkoruk, vallásuk, családi állapotuk, hadkötele­zettségi viszonyuk, végzett tanulmányaik, képe­sítésük, nyelvismereteik, eddigi netaláni szolgála­taik okmányokkal igazolandók, ha szolgálatban vannak, elöljáróságuk útján minősítő táblázat-

Next