Budapesti Közlöny, 1894. január (28. évfolyam, 1-24. szám)
1894-01-23 / 17. szám
22. §. Engedélyeseknek jogukban álland részvénytársaságot alapítani, s a tényleges építési és berendezési költség beszerzése czéljából névre vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV-ik.-czikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett kibocsátani, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi m. kir. minister a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg állapítja meg. Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5°/0-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő, s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amíg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek. A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető. A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek. A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők, s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyeseket a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik. A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők, s a nevezett miniszer részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka külön beruházási tartalék-alap képzésére, illetve a jelen engedélyokirat 8. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalék-alap növelésére fordíttassék. Fölveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czímen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye: Budapesti hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 28. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. §. b) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. t.-cz. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával, a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó egymásután következő 90 évben állapittatik meg. Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyesek vagy jogutódjaik ezen vasutat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya s tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. t.-czikk 2. §-ában s az 1888. évi IV. t.-czikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket, minden hozzátartozókkal, n. m. forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, feles lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- és felvigyázó házakkal, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyesek vagy jogutódjaik megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a kinnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 24. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő fölszerelése és folytonos jó karban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak. Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyeseket a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket felfüggeszteni s erről a nevezett ministernek további eljárás végett jelentést tenni. 25. §. A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti a jog, hogy az engedélyeseket a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyeseket kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 100 írttól 10.000 írtig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által szoríthassa. A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyesek által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási uton fog behajtatni. Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve bírság a még letétben levő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyesek ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartoznak. Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyesek részéről ismételve fordulna elő, s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne; úgyszintén, ha a fenti 3. §-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve még nem tartatnának, s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasút-engedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, külülönösen pedig politikai és pénzügyi válságok által nem igazoltathatnék ; a kereskedelemügyi m. kir. miniszer a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszűntnek nyilváníthatja, anélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyesek az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetnének fel. Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása, s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyesek a pálya üzletét megszakítanák, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. miniszert illeti meg; önként értetődvén, hogy ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyeseket terhelendik. 2 - 26. §. Ezen engedély, valamint az annak kiegészíti részét képező okmányok minden okmányszerű kiadmányai csak írtra szabott bélyegdij alá esnek. Budapesten, 1894. január hó 16-án. A m. kir. ministerium nevében : Lukács, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A m. kir. belügyminister f. évi 3111. sz. alatt kelt rendelettel az Arad vármegyei Radna község nevének Mária-Radnára leendő megváltoztatását engedélyezte. A verpováczi casinó alapszabályait a m. kir. belügyministerium I. évi 1271. szám alatt a bemutatási záradékkal ellátta. A feketehegyi magyar népkör alapszabályait a m. kir. belügyministerium, I. évi 2465. sz. alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénzügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök hozzájárulásával, az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket a Berkovits Rezső kulai lakos által ugyanott létesített selyem szalag szövő gyári ipartelep részére az 1893. évi julius hó 1-ső napjától, számítandó 10 (tiz) évre engedélyezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister, egyetértőleg a pénzügyministerium vezetésével megbízott ministerelnökkel, a magyar pamutipar-részvénytársaság újpesti pamutfonó és szövőgyára részére az 1881 .évi XLIV. t.-cz. értelmében engedélyezett állami kedvezményeket f. é. január 15-én 96688/1893. sz. a. kelt rendeletével az 1890. évi XIII. t.-cz. alapján 1895. év végéig terjedő hatálylyal Spitzer Gerson és társai budapesti czégre ruházta át. A kereskedelemüg.i m. kir minister Somogy vármegye közigazgatási bizottságának 1892. évi október hó 12-ik napján tartott ülésében 1847. szám alatt hozott határozatot, mely szerint a Horvát- Szlavonországban fekvő Sopje és a Magyarországban fekvő Drávakeresztúr községek között a Dráván való átkelés közvetítésére fentartott kompon Schaumburg-Lippe herczegi uradalom által gyakorolt vámszedési jogot az 1890. évi I. t.-czikk 92. §-a alapján igazoltnak mondotta ki, a vármegye közigazgatási bizottságához 1893. évi 96.422. szám alatt intézett rendeletével tudomásul vette. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 1114. sz. a kelt rendeletével megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területéhez tartozó Feled községben a folyó évi február hó 10-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. é.február hó 12-én tartassék meg. Pályázat: 1493. sz. A dévai m. kir. állami foreáliskolánál azonnal betöltendő tanári állásra, melylyel, ha rendes tanár neveztetik ki, törvényszerű fizetés, szálláspénz, ötödéves pótlék és nyugdíjjogosultság, helyettes tanár kinevezése esetén pedig évi 800 frt illetmény jár, ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állásra oly egyének pályázhatnak, kik a magyar és német nyelvnek középiskolákban való tanítására képesítést szereztek. A pályázók a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerhez czimzett folyamodványukat, melyben életkoruk, vallásuk, családi állapotuk, hadkötelezettségi viszonyuk, végzett tanulmányaik, képesítésük, nyelvismereteik, eddigi netaláni szolgálataik okmányokkal igazolandók, ha szolgálatban vannak, elöljáróságuk útján minősítő táblázat-