Budapesti Közlöny, 1894. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1894-02-01 / 25. szám

A földmivelésügyi ut. kir. minister 1893. évi 64.449. sz. alatt a marhalevél-kezelők által a marhaleve­lekbe jogosulatlanul beirt jelzések tárgyában a következő rendeletet adta ki, valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy egyesek a marhale­veleknek az állatok leírására szánt rovatába az állatok egészségi állapotát jelző egyes kifejezése­ket (pl. kehes) behatnak arra számítva, hogy a vevő vagy írástudatlan, vagy ily bejegyzésekre nem ügyel, s így a szavatosság alól megmene­külhetnek. Tekintettel arra, hogy a marhalevél-kezelők egyes állatok bizonyos kóros állapotának a mar­halevelekben való igazolására jogosítva és hivatva nincsenek, s ily igazolásnak a marhalevélben egy­általán helye sincsen, ezennel megtiltom, hogy a marhalevél-kezelők az állatok egészségi állapotára vonatkozólag a marhalevelekbe egyebet beleírja­nak, mint a mi a marhalevél-űrlapokra nyomtatott egészségi bizonyítvány által a fönnálló szabályok értelmében igazolandó. A jelen rendeletembe ütköző eljárás megtorlása iránt az 1888: VII. t.-cz. végrehajtására kiadott rendelet 17. §-a irányadó. Erről a közönséget tudomásvétel és illető köze­geinek megfelelő utasítása végett értesítem. Kelt Budapesten, 1894. évi január hó 16-án. Gr. Bethlen, s. k. A földmivelésügyi m. kir. minister 1893. évi 25.802. sz. alatt a bivalyvész fellépése esetén a sertésekre is kiterjesztendő intézkedések tárgyában a követ­kező rendeletet adta ki, valamennyi törvényhatóságnak. Minthogy a gyakorlat terén szerzett tapasztala­tok és a tudományos alapokon megejtett vizsgála­tok azt derítették ki, hogy a bivaly­vész néven is­mert betegség iránt a sertések is fogékonyak, illetve ezen betegségnek a bivalyoknál történt fel­merülése alkalmával az óvórendszabályok be nem tartása esetén a sertések is hasonló tünetek közt betegednek meg és pusztulnak el: az 1891. évi deczember hó 2-án 63.832/III/8. sz. a. kelt körren­­deletemmel kapcsolatosan ezennel elrendelem, hogy a bivalyvész fellépése esetén az ezen körrendele­­temben előirt állategészség-rendőri intézkedések és forgalmi korlátozások a sertésekre is kiterjesz­­tendők. Kelt Budapesten 1894. január 20-án. A minister helyett: Miklós Ödön, s. k. államtitkár. Egyezmény azon könnyítésekről, melyek az 1890. évi­ október hó 14-én Bernben létrejött nemzetközi egyezmény értelmében a fuvarozásból kizárt vagy csak fel­tételesen szállítható tárgyakra nézve egyfelől az osztrák és a magyar, másfelől a németországi, németalföldi és a svájczi vasutak kölcsönös for­galmában megállapíttattak. A. A nemzetközi egyezmény végrehajtására vonat­kozó határozmányok 1. §-ának 1., 2. és 3. pontjához. A drágaságok és a művészeti tárgyak, valamint a hullák szállítására vonat­kozó szabályok. I. Arany- és ezüstrudak, platina, pénz, pénzér­­tékű érmek és papírok, okmányok, drágakövek, igazgyöngyök, ékszerek és más drágaságok, to­vábbá a művészeti tárgyak, úgymint festmények, ércröntvények és régiségek, a nemzetközi forga­lomban a berni egyezményben megállapított nem­zetközi fuvarlevelek alapján és pedig vagy a részes államok kormányai között létrejött meg­állapodásokhoz avagy az arra jogosított vasút­­igazgatóságok által felállított és felügyeleti ha­tóságaik által jóváhagyott díjszabási határozmá­­nyokhoz mérten szállíthatók. Drágaságok közé számítandók például a kiváló nagy értékkel biró csipkék és a kiváló nagy értékkel biró hímzések is. II. Hullák a nemzetközi fuvarlevél alapján a kö­vetkező feltételek mellett szállíttatnak: 1. A szállítás gyorsáruként eszközöltetik. 2. A dijszabásszerű szállítási díjak a feladás alkalmával fizetendők. 8. A hullát szállítás közben egy e czélból megbízott személynek kell kísérnie. 4. A szállítás minden egyes állam területén, az ott rendőri szempontból fennálló törvények és rendeletek alá esik, ha csak a szállításban részes államok között e tekintetben külön meg­állapodások nem jöttek létre. 35. A nemzetközi egyezmény végrehajtására vonat­kozó határozmányok 1. mellékletéhez. A csak feltételesen szállítható tár­gyakra vonatkozó szabályok. I. A vasutakon használt, megállást jelző durran­­tyukhoz tartozó petárdákat papírhulladékba, fűrészporba vagy gypszbe kell szorosan csoma­golni, vagy valamely más módon oly szorosan és egymástól elkülönítve elhelyezni, hogy a bádog­­tokocskák sem egymáshoz, sem más tárgyakhoz ne érhessenek. A csomagoláshoz használt ládák­nak legalább 26 milliméter vastag szádolt desz­kákból készítve, facsavarokkal összetartva, szo­rosan elzárva és egy második, szintén szorosan záródó és hézagmentes ládában elhelyezve kell lenniök, e mellett a külső láda térfogata 0­06 köbméternél nagyobb nem lehet. Az ily küldeménynek szállítás végett csak akkor fogadtatnak el, ha a fuvarleveleken a sza­bályszerű csomagolás hivatalosan igazolva van. II. Lőfegyverek és lövegekhez való gyutacsok, gyújtótükrök, nem robbanó gyújtószerek és gyújtókészülékekkel ellátott töltény­hüvelyek erős ládákba vagy hordókba csomagolandók és minden csomagra tartalmához képest a megfelelő megjelöléssel, u. m. »gyutacsok« vagy »gyújtó­­tükrök« stb. fölirással ellátott bárcza ragasztandó. III. Gyufák és más dörzsölés vagy súrlódás által gyulladó gyujtószerek (mint gyújtó gyertyák, gyújtó tapló stb.) erős vaspléhből vagy szorosan összeillesztett fából készült tartókban, melyeknek azonban 1­2 köbméternél nagyobbaknak lenniök nem szabad, gondosan és oly szorosan csomago­landók, hogy a tartók belseje teljesen ki legyen töltve. A fatartók külsején tartalmuk világosan megjelölendő. Gyufáknál, melyeknek gyújtó anyagát sárga phosphor és chlorsavas káli vegyülékéből készí­tik, a vegyileg száraz gyújtó anyag: a phos­phor­ból 10 százaléknál, a chlorsavas káliból pedig 40 százaléknál többet, nem tartalmazhat. Minden e­lemű szállítmányhoz a gyáros által kiállítandó és a fennebb megállapított határok megtartását bizonyító igazolvány melléklendő. IV. Biztonsági kanóczok, azaz olyan gyújtó zsi­negek, melyek vékony, jól záró és belsejében aránylag kis mennyiségű lőport tartalmazó cső­ből állanak, a III. (1. bekezdés) alatti határoz­mányok alá tartoznak. V. Bucher-féle tűzoltó-szelenczés bádoghüvelyek­ben legfeljebb csak 6 kgr. súlyt tartalmazó ládákban szállíthatók, melyek papirossal vannak kibélelve és ezen felül nagyobb, szintén papi­rossal bélelt ládákba vannak helyezve. VI. Közönséges (fehér vagy sárga) phosphort leg­följebb 30 kgrammot tartalmazó vízzel töltött és jól beforrasztott bádogszelenczékbe kell helyezni és erős ládákba csomagolni. E ládák, melyek 100 kgrammnál súlyosabbak, nem lehetnek, két erős fogantyúval bírjanak, kívülről pedig »közönséges sárga (fehér) phos­phort tartalmaz« és »fölül« felírásokkal jelölen­­dők meg. Alaktalan (vörös) phosphor erős faládákba, fűrészpor közé helyezett, jól beforrasztott bádog­szelenczékbe csomagolandó. E ládák, melyeknek súlya 90 kilogrammnál nagyobb nem lehet, kívülről »vörös phosphort tartalmaz« felírással látandók el. VII. Nyers, nem jegeczesedett kénnátrium csak szorosan záró bádogtartókban, finomított, jegecze­sedett kénnátrium pedig csak vízhatlan hor­dókba, vagy másféle vízhatlan tartókba Csoma­golva vétetik át elszállítás végett. Vas vagy mangántartalmu, használja gáztisz­­tító anyag,— amennyiben nem adatnék föl telje­sen szorosan záró bádogtartókba csomagolná, szíl­­csakis vasból készült kocsikban fogadtatik el­­szállításra. Ha e kocsiknak nincsen szorosan záró vasfödelük, a rakomány kocsiponyvákkal fedendő be, melyeknek olyképen kell elkészítve lenniök, hogy ha égő tárgygyal közvetlen érint­kezésbe is jönnek, tüzet ne fogjanak. A föl- és lerakodásról a föladónak, illetőleg a czímzettnek kell gondoskodnia. A vasútigazgatóság kívánsá­gára a kocsiponyvákat is a föladónak kell be­szereznie. A natronkokel (egy a kátrányolaj előállításá­nál nyert melléktermény) ugyanazon feltételek mellett fogadtatik el szállításra, mint a nyers, nem jegeczesedett kénnátrium. VIII. ’ * Celloidin, — egy a Collodium alkohol tartalma- á­nak nem teljes elpárologtatása által nyert, szap­panhoz hasonló külsejű, lényegében cellodium gyapotból álló vegyület — csak akkor fogadtatik el szállításra, ha az egyes celloidin-lemezek úgy vannak csomagolva, hogy kiszáradásuk teljesen meg legyen akadályozva. VIII. a. 1. Kén-­aether vagy csak 500 kilogramm tar­talmat meg nem haladó tömör és kellően sze­gecselt, vagy beforrasztott vaspléhből készült edényekben, vagy csak 2. legfeljebb 60 kilogramm bruttó súlyú tel­jesen légmentesen elzárt fém- vagy üvegedények­ben szállítható. A csomagolásra nézve a következő szabályok tartandók szem előtt: a) ha több edény egy csomagban egyesítte­­tik, az ekként együvé rakott edények erős fa­ládákban, szalmába, szénába, korpába, fűrész­porba, szalagföldbe, vagy más laza anyagba szorosan csomagolandók; b) csupán egy edényt tartalmazó csomagokban való feladás esetén az edények jól megerősített fedelekkel és fogantyúkkal ellátott, elegendő csomagoló anyaggal megtöltött szilárd kosarak­ban vagy vedrekben szállíthatók; a fedélnek — amennyiben ez szalmából, nádból, gyékényből, vagy hasonló anyagból készült —­ víz üveggel kevert agyag, mésztej vagy más hasonló anyag­gal kell telítve lennie. Bádog- vagy más fémedények használata ese­tén a legnagyobb megengedett töltési arány 1 kilogramm folyadék az edény minden 1,55 li­ter űrtartalmára, például oly fémtartány, mely 15­5 liter vizet képes befogadni, nem tartalmazhat többet mint 10 kilogramm kén-aethert. A más tárgyakkal való összecsomagolást ille­tőleg lásd a XXXV. tételt. IX. Folyadékok, melyek nagyobb mennyiségben tar­talmaznak kén-aethert, (Hoffman cseppek és colla­­dium), csakis tökéletesen zárt fém vagy üveg­edényekben szállíthatók, melyeknek következő­­képen kell csomagolva lenniök: 1) ha ilyen vegyülettel töltött több edény egy darab szállítmányként adatik föl, azok erős faládákba, szalma, széna, korpa, fűrészpor vagy infusoria föld közé vagy más laza anyagba cso­magolandók ; 2. egyes csomagoknál az edények szállítása tartós és jól megerősített fedelekkel, valamint fogantyúkkal ellátott és elegendő csomagoló anyaggal bélelt kosarakban vagy vödrökben en­gedtetik meg; a fedélnek, a­mennyiben az szalma, nád, gyékényből vagy hasonló anyagból áll, víz­­üveggel kevert agyaggal, mésztejjel vagy vala­mely hasonló anyaggal kell beitatva lennie. Az egyes csomagoknak bruttó súlya 60 kilo­grammnál nagyobb nem lehet. A más tárgyakkal való együvé csomago­lást illetőleg lásd a XXXV. számú hatá­­rozmányt. X. Szénkéneg szállítása kizárólag csak nyitott kocsikban ponyva nélkül történik, még­pedig vagy : 1. 500 kilogramm tartalmat meg nem haladó, erős vasbádogból készült, kellően szegecselt tö­mör edényekben vagy D 1, 2

Next