Budapesti Közlöny, 1894. április (28. évfolyam, 74-98. szám)

A kereskedelemügyi m. kir. minister I. évi 20.820. sz. alatt a nemzetközi árufuvarozási egyezményre vonatkozólag a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi önálló igazgatással bíró hazai vasút igazgatóságán­a­k. A nemzetközi árufuvarozás számára Bernben fel­állított központi hivatal közlése szerint Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak közé iktatott és eddig önálló igazgatással birt Thuner­see vasút 1. évi márczius hó 1-én a Jura-Szimplon vasút üzemébe ment át. Mirel az igazgatóságot tudomásvétel és előjegy­zés végett értesítem. Budapest, 1894. márczius hó 18-án. A minister helyett: Reiszig, s. k. államtitkár. Kiegészítő melléklet a szepesolaszi-szepesváraljai helyi érdekű vasútra vonatkozó 18.541/1894. számú engedélyokirathoz. A szepesolaszi-szepesváraljai helyi érdekű gőzmoz­­donyú vasút építésére és üzleti berendezésére vonat­kozó feltételek. (Folytatás és vége.) VI Pá­l­ya-elzárás és jelzés. A pálya bekerítése csak különösen figyelemre méltó helyeken és ott szükséges, hol a pálya jelenté­kenyebb forgalmat közvetítő közutak vagy hely­ségek közvetlen közelében, illetve azokon keresztül vezet el. Az állomások a szükséghez képest bekerí­­tendők. Utak és útátjárók szélein karfák, kerékvetők vagy kerítések csak ott alkalmazandók, a­hol azok a fenforgó viszonyoknál fogva biztonsági tekin­tetekből nem mellőzhetők. Az útátjárók elzárására szükséges sorompók csak nagyon látogatott útátjáróknál vagy oly helyeken állítandók fel, hol a vonat közlekedése az útátjárótól legalább 100 m. távolságra észre nem vehető. A sorompóval el nem látott és a vonaltól 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üzleti távírdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszkö­zölhető legyen. A vonatok keresztezésére szolgáló vágányokban fekvő váltók világítható jelzőtárcsákkal látandók el. Szepes-Olaszi-Váralja csatlakozó állomás előtt az előírt távolságban a h. é. vasút vonalán egy for­gatható villamos védjelző állítandó fel. A többi állomásoknál, kitérők és megálló­helyek­nél az előírt távolságokban fix védjelzők alkalma­zandók. Egyébként a láz-, hang- és harangjelzők mind­addig mellőzhetők, mig a sűrü vonatforgalom azok előállítását nem teszi szükségessé. A kézi- és a vonatokon használandó jelzőeszkö­zök a fennálló szabályok szerint szerzendők be. VII. Ü­zleteszközök. Az üzleteszközöket az 1894. évi márczius hó 20-án kelt engedélyokirat 2-ik § -ában idézett vasúti üzletrendtartás 2-ik és 22. §§-aiban megszabott határozmányok fentartása mellett, a­mennyiben ezek az idézett engedélyokirat határozmányai folytán változást nem szenvednek, engedélyes maga választhatja ugyan meg, köteles azon­ban a beszerzendő forgalmi eszközök részletterveit, valamint egy azok nemét, számszerinti mennyi­ségét és pénzértékét tartalmazó kimutatást a keres­kedelemügyi m. kir. miniszerhez átvizsgálás és jóváhagyás végett még a megrendelés előtt be­mutatni. XVIII. Felszerelési, leltári és berendezési tárgyak és elhasználási anyagok. A felszerelési, leltári és berendezési tárgyak az engedélyes által jóváhagyás végett bemutatandó részletes kimutatás alapján a kereskedelemügyi m. kir. minister által megállapítandó mennyiség­ 1­ 2 ben, az elhasználási anyagok pedig a 4 heti szük­ségletnek megfelelőleg lesznek az építési tőkéből beszerzendők, s az üzletnek rendelkezésére bocsá­­tandók. IX. Jótállás: A különböző létesítményeknél használt anyagok jó minőségére, nemkülönben az előállított összes munkák megfelelő és szilárd kivitelére nézve a m. kir. államvasutaknál érvényben levő feltétfüze­tek és az épületek leírásának határozmányai mérvadók. A sínek kivételével, mindazon munkákért és szál­lítmányokért, melyekre a m. kir. államvasutak fel­tétfüzeteiben bizonyos jótállás van megszabva, engedélyes a műszaki felülvizsgálat helyi szem­léjének középidejétől számított egy évig, a sínekért ellenben az üzlet megnyitása napjától kezdve legalább három évig tartozik jótállani. Engedélyes tartozik továbbá az építési alap­ból fedezni, illetve megtéríteni a felépítménynek szintén az üzlet megnyitásától számított húsz napi fentartásából, valamint az ehhez szükséges kavicsanyag beszerzéséből és beágyazásából fel­merülő költségeket is, különösen megjegyeztetvén, hogy ezen 20 napi fentartáshoz a tartalékkavicsot nem szabad felhasználni. Budapesten, 1894. évi márczius hó 20-án. Lukács, s. k. kereskedelemügyi m. kir. minister. A Glassner József és Antal czég ki­s­­sebesi grán­itkőbány­áj­ában fennálló vállalati betegsegélyző pénztár alap­szabályait a kereskedelemügyi minister 1894. évi 18.165. sz. alatt az 1891. XIV. t.-cz. alapján jóvá­hagyási záradékkal látta el. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 17.962. sz. alatt kelt rendeletével, Veszprém vár­megyében a k­e­n­e­s­e­i postahivatalnál távbeszélő­hivatal rendeztetett be, mely táviratok felvételé­vel és kézbesítésével is megbizatott. A kereskedelemügyi m. kir. minister, folyó évi 19.830. sz. alatt kelt rendeletével a m. kir. állam­vasutaknak Trencsén vármegyében fekvő r­é d­e­c­z­i távirdahivatalát állami és magán táviratok keze­lésére hatalmazta fel. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 20.983. sz. alatt kelt rendeletével, megengedte, hogy Pancsova b­. városban a f. évi április 26, 27, 28, 29-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi május hó 3., 4., 5., 6-án tartassák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister a pénz­­ügyministerium vezetésével megbízott m. kir. minis­­terelnök hozzájárulásával az 1890. évi XIII. tör­vény­czikkben meghatározott állami kedvezménye­ket a Steiner S. pozsonyi czég által ugyanott létesített műtrágya és enyvgyári ipar­telep részére az üzembe helyezés napjától számí­tandó tiz (10) évre engedélyezte A kereskedelemügyi m. kir. minister, a pénz­­ügyministerium vezetésével megbízott m. kir. mi­­nisterelnök hozzájárulásával, az 1890: XIII. t.-czben meghatározott, és a Mechlovits Ferenczné által Rákosfalván létesített nemezárugyár részére az 1893. évi február hó 18-án kelt 8.949. sz. a. keres­kedelemügyi ministeri rendelettel az 1892. évi május hó 1-jétől számítandó tiz (10) évre engedé­lyezett állami kedvezményeket a «Magyar tech­nikai nemezgyár Sonnenschein és Berger« czégű vállalatra az eredeti idő­tartam fentartásával átruházta. Pályázat: 14.686. sz. A brassói állami főreális­kolánál a jövő 1894/95-ik tanév elejével elfoglalandó tanári állásra, melylyel, ha rendes tanár neveztetik ki, törvényszerű fizetés és lakpénz, a szabályszerű ötödéves pótlékok élvezete és nyug­díjjogosultság, ha pedig helyettes tanár alkal­mazta­tik, évi 800 frt illetmény van egybekötve, ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állásra a magyar és német nyelv­ű iroda­lomból középiskolai tanári képesítéssel bíró egyé­nek pályázhatnak. A pályázók a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minis­teriumhoz czimzett folyamodványukat, mely­ben életkoruk, vallásuk,családi állapotuk, hadkötele­zettségi viszonyaik, végzett tanulmányaik, képe­sítésük, nyelvismereteik, eddigi netaláni szolgála­taik okmányokkal igazolandók, ha szolgálat­ban vannak, elöljáróságuk utján, minősítő táb­lázattal, különben pedig közvetetlenül a nagyszebeni tankerületi kir. főigazgatóhoz, f. évi április hó 30-ig küldjék be. Budapest, 1894. évi márczius hó 24-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerial. A temesvári kir. közjegyzői kamara ezennel közhírré teszi, hogy dr. Maniu Aurél volt oravicza - bányai kir. közjegyző elhalálozása folytán ezen közjegyzői állás üresedésbe jött, s erre a kamara Niemessay Mihály fehértemplomi kir. közjegyzőt helyettesítette. NEMHIVATALOS RÉSZ. Consuli jelentésekből. A románi alconsulatus jelentése szerint Román­ban még most is jelentős gabona­készletek vannak, miután a tulajdonosok nagy része az alacsony árak daczára sem tud túladni készletein. A ploiesti alconsulatus jelentése szerint ott is nagy búza,­ valamint tengeri­ készletek vannak, miután a kivitel számára nem történnek vásárlá­sok, az ottani malomtulajdonosok pedig csekély mennyiségeket vesznek,­­éppen annyit, a­mennyi a saját pillanatnyi szükségletükre megkívántatik. A plojesti piac­ helyzetét kedvezőtlenül befolyá­solják Zerlendi és Mirkuch bukaresti bankczég fel­számolása és Manoach szintén bukaresti czég bu­kása, mivel sok földbérlő az eddig élvezett hitelé­től megfosztatván, alig fogja tudni a márczius havában esedékes félévi haszonbért lefizetni, minek következtében a gabona­árak még nagyobb ha­nyatlásától tartanak. A plojesti Porumbariu G. T. kalapos czég csődbe jutott, tömeggondnokul Brezdian Gyula ottani ügyvéd neveztetett ki. A mannheimi consulatus jelentése szerint a ga­bona­üzlet kezd élénkülni, egyrészt mivel a Lap­­lata államokban az aranyárkeret ismét emelkedett, minek következtében a kínálat gabonaneműekből nagyobbodott, másrészt pedig a létrejött orosz­német kereskedelmi szerződés kedvezőbb fordulatot helyezvén kilátásba, a mannheimi nagy malmok is nagyobb vásárlásokat tettek úgy amerikai, vala­mint oroszországi búzából. A brailai consulatus jelentése szerint a vetések állása a brailai és jamniczai kerületekben általá­ban kedvező. Nagyobb kötések csak árpából tör­téntek, még­pedig 6005 francban hectoliterenként a vasúthoz szállítva. A konstantinápolyi osztrák-magyar kereskedelmi és iparkamara jelentése szerint Konstantinápoly bevitele a monarchiából az 1893. év utolsó negye­dében, összehasonlítva az előbbeni év ugyanazon időszakával a következő volt: «Hfl 1893. 1892. IV. negyed. 1. Pamutáruk 262.676 kg 198.620 kg. 2. Sör 133.419 » 184.936 3. Vasáruk 105.375 » 104.075 4. Üvegáruk 187.733 » 137.131 5. Kávé 103.669 » 124.187 6. Ruházatok 68.369 » 64.079 7. Apróáruk 102.954 » 127.073 8. Bőráruk 7.174 » 4.645 9. Kézmfláruk 2.368 » 10.369 10. Fémáruk 44.343 » 53.071 11. Bútor 61.561 » 82.663 12. Sapkák (fez) 58.482 » 50.385 13. Papiros 410.852 » 689.841 14. Lemezpapiros 15. Parczellán és kő­ 220.289 › 196.561 agyagáruk 45.487 › 71.496 16. Rum 223.013 » 148.713 17. Czipészáru 12.076 › 17.343 18. Játékkártya 477 » 11.347 19. Aczél 40.860 » 64.140 20. Aczélárúk 2.746 › 2.820 › 21. Kötött árak 10,762 .

Next