Budapesti Közlöny, 1894. november (28. évfolyam, 252-276. szám)
1894-11-01 / 252. szám
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Dergye Mária okleveles kisdedóvónőt a liptószentmiklósi állami kisdedóvódához kisdedóvónővé nevezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Odor Erzsébet bilkei állami kisdedóvónőt a mezőkaszonyi állami kisdedóvódához helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Kovács Anna liptó-szent-miklósi állami kisdedóvónőt a szilágycsehi állami kisdedóvodához helyezte át. A budapesti emberbarát asztaltársaság alapszabályait a m. kir. belügyministerium, I. évi 84.128. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. A szombathelyi kerékpáros egyesület alapszabályait a m. kir. belügyministerium, I. évi 85.787. szám alatt a bemutatási záradékkal ellátta. A Melocco-féle budapesti czementgyár vállalati betegsegélyző pénztárának alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. minister, 1894. évi 78.352. szám alatt, az 1891 : XIV. t.-cz. alapján jóváhagyási záradékkal látta el. A földmivelésügyi m. kir. minister által f. évi 48.000 sz. a. kiadott Rendelet] a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi Xll-ik törvényczikk végrehajtása tárgyában. (Folytatás és vége.) 101. §. A törvényben nyert fölhatalmazásom folytán a pénzbüntetések kezelése tekintetében a következőket rendelem: 1. Az 1894: XII. t. sz. alapján büntetendő kihágásoknál első fokban eljáró hatóságok, a megállapított pénzbüntetésekről az F mellékleten foglalt minta szerint nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásnak azon esetekre, amidőn a kihágási ügyből kifolyó pénzbeli szolgáltatások, elárverezett állatok és tárgyakból vetettek be, külön rovata nincs. Az ily esetek az elárverezett tárgy megnevezése és a befolyt összeg, valamint a pénztári napló tételének föltüntetésével a jegyzet rovatban jegyzendők föl. Ezen nyilvántartásba a kihágási ügyek, a jogerőre emelkedés sorrendje szerint bevezettetnek; a megállapított pénzbüntetés összege és amenynyiben a pénzbüntetésnek végrehajtás útján történő beszedésénél költség merül föl s ez az illető féltől szintén behajtandó, ezen költségkárpótlás is a nyilvántartásban az erre szolgáló külön hasábon jegyzendő föl. A nyilvántartás a folyó évben október hó 1-jétől, azután pedig a naptári év elején 1 sorszámmal kezdendő s szakadatlan sorrendben a naptári év végéig vezetendő. 2. A nyilvántartási könyv a behajtásra előírt pénzbüntetéseken és költség-kárpótlásokon kívül előtünteti a tettleges befizetéseket, a netáni leírásokat s ezen tényezők egybevetése mellett a számadási félév végén mutatkozó hátralékokat, mely hátralékok a következő félévi nyilvántartásba új, folytatólagos sorszám alatt az eredeti sorszám megjelölése mellett tételenként átvezettetnek. 3. A tényleg beszedett pénzbüntetések, kártérítések, kárdíjak, eljárási költségek, valamint a törvény alapján kihágási ítéletből kifolyólag, vagy gazdátlanokként eladott tárgyakból befolyt pénzek az alábbi minta szerint vezetett pénztári naplóban bevételeztetnek s azután a nyilvántartási könybe az illető tételnél bejegyeztetnek , a minek igazolásául a pénztári naplóban a nyilvántartás tételére s a nyilvántartásban a pénztári napló tételeire történik hivatkozás. Ugyanazon pénztári naplóban számoltatnak el kiadásban a netáni végrehajtási költségek is. PÉNZTÁRI NAPLÓ. Minta, az 1894 . évi XII. törvényczikk alapján beszedett pénzbüntetésekről, eladatott állatok és tárgyak eladási áráról 189. év.........................felében. A beszedett pénzbüntetések fele az orsz. közgazdasági alapot, fele pedig azon községet illeti, melynek területén a kihágás elkövettetett. 4. A törvény 101. §-a értelmében a befolyt pénzbüntetések bizonyos része a mező- (hegy) őrnek javadalmazására fordítható. Ezen határozatilg vagy szerződésileg megállapított része a büntetéspénznek a befolyt összegből levonandó, és az illető mező- (hegy) őrnek nyugta ellenében kifizetendő. A büntetésekből befolyt pénzt az első fokban eljárt hatóság saját pénztárában kezeli mindaddig, mig az a fennálló számviteli szabályok szerint ott kezelendő, de minden esetben csak addig, míg annak összege 60 koronát el nem ér, akkor annak az orsz. közgazdasági alapot illető fele része pedig az illetékes kir. adóhivatalba, a másik fele része pedig az illetékes község pénztárába nyugta ellenében beszállítandó, illetve az illető község javára számolandó el s a kifizetett pénz a pénztári naplóban kiadásba helyezendő. A számadási félév végén azonban a meglévő egész pénzkészlet beszállítandó az illetékes pénztárba, úgy hogy a félévi számadás mindig pénzmaradvány nélkül záratik le. A pénznek az illetékes pénztárba való befizetése az alábbi minta szerinti ellennyugtával történik. Ellennyugta. Minta. ...........f. azaz_______ korona .........f.-ről, mely összeg alólirt................... által, mint az 1894: XII. törvényczikk alapján beszedett büntetés , eladott tárgyakból befolyt / pénzel....................................................... kir. adóhivatalba ^ • i .» rí i •' i. i . K t .■■■ ,7T-1 mai napon készpénzben manytalaközsegi penztarbaj re «/ nul befizettetett. Kelt....................................... 6. A mező- (hegy) őrök jutaléka, s a netáni végrehajtási s egyéb költségek, a vonatkozó végrehajtási végzések esetleg útinaplók és a pénzfelvevők szabályszerű nyugtáinak csatolása mellett számoltatnak el a pénztárnaplóban bevételben, illetve kiadásban. 7. A nyilvántartási könyv és pénztári napló minden félév végén lezárandó s a kezelőhatóság által úgy a könyv mint a naplóról hiteles, aláirt másodlat készíttetvén, ezek — a kis- és nagyközségekben eljáró hatóságtól a főszolgabíróhoz terjesztendők föl, ki által a másodlatok az ezen hatóságnál vezetett könyv és nyilvántartás másodlatával együtt a vármegyei alispán utján, — rendezett tanácsú városokban vezetett ezen könyv és napló másodlata szintén a vármegye ■alispánja utján, — törvényhatósági joggal biró városokban a tanács által közvetlenül a vezetésem alatt álló ministeriumhoz fölterjesztendők. · aU s? :0 ©' Be-KirX ’q) Ö -r-i Tárgy vétel adás |-g ©9 c3 m a •"D % S3 £1 M %" kor.fill.kor.fill.‚' 1888 1 3 szept. 6Hajdú Imre végrehajtási költség fejében8 8 1 2_ » 15 Ugyanaz pénzbüntetés fejében............... 20—— — i 3 4 okt. 15 2 gazdátlan ökör eladási ára, s az ezen alkalommal felmerült árverési költség .......... ............... 120 18502 4 120 A m. i. adóhivatalba a járási főszolgabiróhoz beszállittatott. 2 és 10 tétel stb.............................. 6050 Összesen.......... —— —— 2 A jogerőre emelkedett s a nyilvántartásba bejegyzett pénzbüntetések esetleges leírására, valamint az eladott tárgyakból befolyt összegeknek a jogosult kezeihez való kifizetésére vonatkozótárgyiratok szintén csatolandók. A községek (városok) javára a fentiek szerint befolyt összegek a községi pénztárba vételeztetnek be, s a rendes pénztári naplóban könyveltetnek el, csakis mezőgazdasági czélokra fordítandók s a községi számadásokban számolandók el. XI. FEJEZET. Hatóságok és eljárás. 102. §. A törvény 102. §-a azon hatósági fokozatokat jelöli meg, melyek szerint a törvény végrehajtása és alkalmazása folytán felmerült, kihágási eljárás alá nem tartozó esetek hatóságilag intéztetnek, a 103. §. pedig azon hatóságokat sorolja föl, melyek első, másod és harmadfokban a mezőrendőri kihágási ügyekben intézkednek. A törvény egyes szakaszai a 102. §-ban megállapított hatósági fokozatoktól eltérőleg intézkednek, részben mert külön hatósági fokozatokat állapítanak meg, részben pedig, mert az első fokban való intézkedésre nem a 102. §-ban említett elsőfokú hatóságot utasítják. (Lásd a törvény 9, 10, 11, 12, 14, 29, 34, 35. és 72. szakaszait.) Minthogy a hatóságoknak az illetékesség szempontjából kifogás alá eső eljárása az egész eljárás megsemmisítését vonja maga után, a törvény fent körülvonalozott határozmányaira az eljáró hatóságok különös figyelemmel kell hogy legyenek. I. KÉSZ A kis- és nagyközségi elöljáróság eljárása mezőrendőri kihágási ügyekben. 103. §. A törvény 103. §-a értelmében, mindazon tilos cselekmények fölött, melyeket az 1894. XII. t.-cz. 93., 94. és 95. §-a kihágásoknak minősít és az általuk okozott kár 40 korona értéket meg nem halad, vagy pedig a károsult a törvény 110. §-ában említett kárdijjal megelégszik s azon felül kártérítést nem kér, — végül a mennyiben a kihágás már természeténél fogva oly súlyosnak nem látszik, hogy azt 40 koronánál magasabb pénzbüntetéssel kellene sújtani (1894. XII. t.-cz. 117. §.), nagyközségekben a biró az elöljáróság egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével; kisközségekben pedig a bíró az elöljáróság két tagjával együtt ítél. A kisközségekben, a kihágások felett ítélő ezen tanácsban a közjegyzőnek rendszerint részt kell venni, amely esetekben ez nem lehetséges, az írásbeli teendőket egy e célra az elöljáróság által meghívott alkalmas egyén végzi. 1. A mezőrendőri kihágási ügyekben ítélő elöljárósági tanács mindenek előtt a büntető eljárásnak szükségét s ez eljárásra való illetékességét kell hogy megállapítsa. A büntető eljárásnak szükségét, azon kívül, hogy a panasz az eljárás megindítására egyáltalán kellő alapot nyújt-e, még a törvény 93., 94. és 95. §-ának azon határozmányai szempontjából is meg kell állapítani, melyek szerint némely cselekmények csak akkor vehetők büntető eljárás alá, ha azt a károsult kívánja, más cselekményeket azonban az elöljáróság a károsult fél kívánta nélkül is, hivatalból köteles büntetni. Csak a károsult fél kívánatéra indítható meg a büntető eljárás a törvény 93. §-ának a), b), és c) pontja alatt foglalt cselekményeknél. Ha azonban a c) pontban említett cselekmény köztereken vagy közutakon levő fákon és csemetéken követtetett el, az hivatalból büntetendő. Csak a károsult fél kívonatára indítandó meg a büntető eljárás, a törvény 94. §-ának b), e), f) , h), pontjaiban foglalt cselekmények miatt; az ezen szakasz a), c), d), g), i),c), l) pontjaiban említett cselekmények hivatalból büntetendők. Csak a károsult fél kívonatára indítandó meg az eljárás a törvény 95. §-ának a), e), f), g) , h), i, és n), pontjaiban foglalt cselekmények miatt; az ezen szakasz b), e), d), b), l), m), o),