Budapesti Közlöny, 1894. november (28. évfolyam, 252-276. szám)

1894-11-01 / 252. szám

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Dergye Mária okleveles kisdedóvónőt a liptó­szent­­miklósi állami kisdedóvódához kisdedóvónővé ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Odor Erzsébet bilkei állami kisdedóvónőt a mező­­kaszonyi állami kisdedóvódához helyezte át. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Kovács Anna liptó-szent-miklósi állami kisdedóvó­­nőt a szilágycsehi állami kisdedóvodához he­lyezte át. A budapesti emberbarát asztal­­társaság alapszabályait a m. kir. belügy­­ministerium, I. évi 84.128. szám alatt, a bemu­tatási záradékkal ellátta. A szombathelyi kerékpáros egye­sület alapszabályait a m. kir. belügyminis­­terium, I. évi 85.787. szám alatt a bemutatási záradékkal ellátta. A Melocco-féle budapesti czement­­gyár vállalati betegsegélyző pénz­tárának alapszabályait a kereskedelemügyi m. kir. minister, 1894. évi 78.352. szám alatt, az 1891 : XIV. t.-cz. alapján jóváhagyási zára­dékkal látta el. A földmivelésügyi m. kir. minister által f. évi 48.000 sz. a. kiadott Rendelet] a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi Xll-ik törvényczikk végrehajtása tárgyában. (Folytatás és vége.) 101. §. A törvényben nyert fölhatalmazásom folytán a pénzbüntetések kezelése tekintetében a következőket rendelem: 1. Az 1894: XII. t. sz. alapján büntetendő kihágásoknál első fokban eljáró hatóságok, a megállapított pénzbüntetésekről az F mellék­leten foglalt minta szerint nyilvántartást ve­zetnek. A nyilvántartásnak azon esetekre, a­midőn a kihágási ügyből kifolyó pénzbeli szolgáltatások, elárverezett állatok és tárgyakból vetettek be, külön rovata nincs. Az ily esetek az elárverezett tárgy megnevezése és a befolyt összeg, valamint a pénztári napló tételének föltüntetésével a jegyzet rovatban jegyzendők föl. Ezen nyilvántartásba a kihágási ügyek, a jog­erőre emelkedés sorrendje szerint bevezettetnek; a megállapított pénzbüntetés összege és a­meny­nyiben a pénzbüntetésnek végrehajtás útján tör­ténő beszedésénél költség merül föl s ez az illető féltől szintén behajtandó, ezen költség­kárpótlás is a nyilvántartásban az erre szolgáló külön hasábon jegyzendő föl. A nyilvántartás a folyó évben október hó 1-jétől, azután pedig a naptári év elején 1 sor­számmal kezdendő s szakadatlan sorrendben a naptári év végéig vezetendő. 2. A nyilvántartási könyv a behajtásra előírt pénzbüntetéseken és költség-kárpótlásokon kívül előtünteti a tettleges befizetéseket, a netáni le­írásokat s ezen tényezők egybevetése mellett a számadási félév végén mutatkozó hátralékokat, mely hátralékok a következő félévi nyilvántar­tásba új, folytatólagos sorszám alatt az eredeti sorszám megjelölése mellett tételenként átvezet­­tetnek. 3. A tényleg beszedett pénzbüntetések, kár­térítések, kárdíjak, eljárási költségek, valamint a törvény alapján kihágási ítéletből kifolyó­lag, vagy gazdátlanokként eladott tárgyakból befolyt pénzek az alábbi minta szerint vezetett pénztári naplóban bevételeztetnek s azután a nyilvántartási könybe az illető tételnél beje­gyeztetnek , a minek igazolásául a pénztári naplóban a nyilvántartás tételére s a nyilván­tartásban a pénztári napló tételeire történik hivatkozás. Ugyanazon pénztári naplóban szá­moltatnak el kiadásban a netáni végrehajtási költségek is. PÉNZTÁRI NAPLÓ. Minta, az 1894 . évi XII. törvényczikk alapján beszedett pénz­­büntetésekről, eladatott állatok és tárgyak eladási áráról 189. év.........................felében. A beszedett pénzbüntetések fele az orsz. köz­­gazdasági alapot, fele pedig azon községet illeti, melynek területén a kihágás elkövettetett. 4. A törvény 101. §-a értelmében a befolyt pénzbüntetések bizonyos része a mező- (hegy) őrnek javadalmazására fordítható. Ezen hatá­rozatilg vagy szerződésileg megállapított része a büntetéspénznek a befolyt összegből levonandó, é­s az illető mező- (hegy) őrnek nyugta elle­nében kifizetendő. A büntetésekből befolyt pénzt az első fokban eljárt hatóság saját pénztárában kezeli mindad­dig, mig az a fennálló számviteli szabályok sze­rint ott kezelendő, de minden esetben csak ad­dig, míg annak összege 60 koronát el nem ér, akkor annak az orsz. közgazdasági alapot illető fele része pedig az illetékes kir. adóhivatalba, a másik fele része pedig az illetékes község pénztárába nyugta ellenében beszállítandó, illetve az illető község javára számolandó el s a kifi­zetett pénz a pénztári naplóban kiadásba helye­zendő. A számadási félév végén azonban a meg­lévő egész pénzkészlet beszállítandó az illetékes pénztárba, úgy hogy a félévi számadás mindig pénzmaradvány nélkül záratik le. A pénznek az illetékes pénztárba való befize­tése az alábbi minta szerinti ellennyugtával történik. Ellennyugta. Minta. ...........f. azaz_______ korona .........f.-ről, mely összeg alólirt................... által, mint az 1894: XII. törvényczikk alapján beszedett büntetés­­ , eladott tárgyakból befolyt / pénz­el....................................................... kir. adóhivatalba ^ • i .» rí i •' i. i . K t .­­■■■ ,7T-1 mai napon készpénzben manytala­közsegi penztarbaj re «/ nul befizettetett. Kelt....................................... 6. A mező- (hegy) őrök jutaléka, s a netáni végrehajtási s egyéb költségek, a vonatkozó vég­rehajtási végzések esetleg útinaplók és a pénz­­felvevők szabályszerű nyugtáinak csatolása mel­lett számoltatnak el a pénztárnaplóban bevé­telben, illetve kiadásban. 7. A nyilvántartási könyv és pénztári napló minden félév végén lezárandó s a kezelőhatóság által úgy a könyv mint a naplóról hiteles, aláirt másodlat készíttetvén, ezek — a kis- és nagyközségekben eljáró hatóságtól a főszolga­bíróhoz terjesztendők föl, ki által a másodlatok az ezen hatóságnál vezetett könyv és nyilván­tartás másodlatával együtt a vármegyei alis­pán utján, — rendezett tanácsú városokban vezetett ezen könyv és napló másodlata szintén a vármegye ■alispánja utján, — törvényhatósági joggal biró városokban a tanács által közvetlenül a vezetésem alatt álló ministeriumhoz föl­­terj­esztendők. · aU s? :0 ©' Be-Ki­rX ’q) Ö -r-i Tárgy vétel adás |-g ©9 c3 m a •"D % S3 £1 M %" kor.fill.kor.fill.‚' 1888 1 3 szept. 6Hajdú Imre végrehaj­tási költség fejében8 8 1 2_ » 15 Ugyanaz pénzbünte­tés fejében............... 20—— — i 3 4 okt. 15 2 gazdátlan ökör el­adási ára, s az ezen alkalommal felme­rült árverési költ­ség .......... ............... 120 18502 4 1­­­20 A m. i. adóhivatalba a járási fő­szolga­­biróhoz beszállitta­tott. 2 és 10 tétel stb.............................. 6050 Összesen.......... —— —— 2 A jogerőre emelkedett s a nyilvántartásba bejegyzett pénzbüntetések esetleges leírására, valamint az eladott tárgyakból befolyt összegek­nek a jogosult kezeihez való kifizetésére vonat­kozó­­tárgyiratok szintén csatolandók. A községek (városok) javára a fentiek szerint befolyt összegek a községi pénztárba vételez­­tetnek be, s a rendes pénztári naplóban köny­­veltetnek el, csakis mezőgazdasági czélokra fordítandók s a községi számadásokban szá­­molandók el. XI. FEJEZET. Hatóságok és eljárás. 102. §. A törvény 102. §-a azon hatósági fokozatokat­ jelöli meg, melyek szerint a törvény végrehajtása és alkalmazása folytán felmerült, kihágási eljárás alá nem tartozó esetek hatósá­gilag intéztetnek, a 103. §. pedig azon hatósá­gokat sorolja föl, melyek első, másod és har­madfokban a mezőrendőri kihágási ügyekben intézkednek. A törvény egyes szakaszai a 102. §-ban meg­állapított hatósági fokozatoktól eltérőleg intéz­kednek, részben mert külön hatósági fokozato­kat állapítanak meg, részben pedig, mert az első fokban való intézkedésre nem a 102. §-ban említett elsőfokú hatóságot utasítják. (Lásd a törvény 9, 10, 11, 12, 14, 29, 34, 35. és 72. szakaszait.) Minthogy a hatóságoknak az illetékesség szem­pontjából kifogás alá eső eljárása az egész eljá­rás megsemmisítését vonja maga után, a törvény fent körülvonalozott határozmányaira az eljáró hatóságok különös figyelemmel kell hogy legyenek. I. KÉSZ A kis- és nagyközségi elöljáróság eljárása mező­­rendőri kihágási ügyekben. 103. §. A törvény 103. §-a értelmében, mind­azon tilos cselekmények fölött, melyeket az 1894. XII. t.-cz. 93., 94. és 95. §-a kihágásoknak minősít és az általuk okozott kár 40 korona értéket meg nem halad, vagy pedig a károsult a törvény 110. §-ában említett kárdijjal mege­légszik s azon felül kártérítést nem kér, — vé­gül a mennyiben a kihágás már természeténél fogva oly súlyosnak nem látszik, hogy azt 40 koronánál magasabb pénzbüntetéssel kellene sújtani (1894. XII. t.-cz. 117. §.), nagyközségekben a biró az elöljáróság egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével; kisközségekben pedig a bíró az elöljáróság két tagjával együtt ítél. A kisközségekben, a kihágások felett ítélő ezen tanácsban a közjegyzőnek rendszerint részt kell venni, a­mely esetekben ez nem lehetséges, az írásbeli teendőket egy e c­élra az elöljáró­ság által meghívott alkalmas egyén végzi. 1. A mezőrendőri kihágási ügyekben ítélő elöljárósági tanács mindenek előtt a büntető eljárásnak szükségét s ez eljárásra való illeté­kességét kell hogy megállapítsa. A büntető eljárásnak szükségét, azon kívül, hogy a panasz az eljárás megindítására egyál­talán kellő alapot nyújt-e, még a törvény 93., 94. és 95. §-ának azon határozmányai szem­pontjából is meg kell állapítani, melyek szerint némely cselekmények csak akkor vehetők bün­tető eljárás alá, ha azt a károsult kívánja, más cselekményeket azonban az elöljáróság a káro­sult fél kívánta nélkül is, hivatalból köteles büntetni. Csak a károsult fél kívánatéra indítható meg a büntető eljárás a törvény 93. §-ának a), b), és c) pontja alatt foglalt cselekményeknél. Ha azonban a c) pontban említett cselekmény köz­tereken vagy közutakon levő fákon és csemeté­ken követtetett el, az hivatalból büntetendő. Csak a károsult fél kívonatára indítandó meg a büntető eljárás, a törvény 94. §-ának b), e), f) , h), pontjaiban foglalt cselekmények miatt; az ezen szakasz a), c), d), g), i),­­c), l) pontjai­ban említett cselekmények hivatalból bünte­tendők. Csak a károsult fél kívonatára indítandó meg az eljárás a törvény 95. §-ának a), e), f), g) , h), i, és n), pontjaiban foglalt cselekmények miatt; az ezen szakasz b), e), d), b­), l), m), o),

Next