Budapesti Közlöny, 1895. július (29. évfolyam, 149-174. szám)

1895-07-02 / 149. szám

A m. kir. minister­elnök 2022.M., 1895. sz. alatt kelt rendelete, az 1894: XXXI. és XXXIII. törvényczik­­keknek Fiume városában és kerületében hatályba léptetése tárgyában. A m. kir. ministeriumnak 1895. évi junius hó 29-ik napján tartott tanácsában hozott határoza­tához képest az 1894: XXXI. t.-czikk 146.§-ában, valamint az 1894: XXXIII. t.-czikk 90. és 95. §-aiban nyert felhatalmazás alapján rendeltetik. 1.­ A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-czikk Fiume városában és kerületében 1895. évi októ­ber hó első napján lép hatályba. Ennek követ­keztében egyidejűleg hatályba lépnek, az 1894. XXXIII. t.-czikk 90. §-ának második bekezdése értelmében, az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. t.-czikknek a házasságok kihirdetésére, a házasságkötésnél való közreműködésre és a házassági anyakönyvek vezetésére vonatkozó ren­delkezései, valamint az 1894. XXXII. t.-czikk 10. §-a értelmében a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. törvényczikk is. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. t.-czikk alapján kinevezett anyakönyvvezetők a születések és halálesetek nyilvántartására és ta­núsítására vonatkozó működésüket Fiume váro­sában és kerületében 1895. évi október hó első napján kezdik meg. n. Az I. pontban idézett törvényczikkek tekinte­tében Fiume városára és kerületére nézve a fenn­álló törvényes gyakorlatnak megfelelő következő külön intézkedések téteznek: 1. az 1894: XXXI. t.-czikk 56. §-ának utolsó­előtti bekezdése alapján a gyámhatóság a meg­támadás jogát a fennálló törvényes gyakorlatnak megfelelően gyakorolja. 2. Az 1894: XXXI. t.-czikk 73. §-ának utolsó bekezdésében említett vélelemre nézve a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gya­korlat irányadó. 3. Az 1894: XXXI. t.-czikk 127. §-ának c) d) és e) pontjaiban felsorolt cselekvőképtelenek alatt azok értendők, akikre nézve a Fiume váro­sában és kerületében fennálló törvényes gyakor­lat szerint elmebetegség miatt vagy abból az okból, mert magukat jelekkel megértetni nem tudó siketnémák, az atyai hatalom, illetőleg a gyám­ság folytatása elrendeltetett vagy akik ugyanezen okok valamelyikéből gondnokság alá helyeztettek. 4. Az 1894: XXXI. t.­czikk 128. §.-ának b) és c) pontjaiban felsorolt korlátolt cselekvőké­­pességüek alatt értendők azon gyengeelméjűek vagy magukat jelekkel megértetni tudó siketné­mák, akik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek és a­kikre nézve ezért a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gyakorlat alapján az atyai hatalom illető­leg a gyámság folytatása elrendeltetett, vagy a­kik ugyanezen okok valamelyikéből gondnokság alá helyeztettek. 5. Az a teljeskorúság, melyet a kiskorúak 18-ik évük betöltése után az által szereznek, hogy atyjuk, illetőleg gyámjuk gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önállóan ipart űz­hetnek ; valamint az atyai hatalom vagy a gyám­ság folytatásának elrendelése, mely nem a jelen rendelet II. 3. és 4. pontjában említett okok valamelyikéből történt, a házassági jogról szóló törvény alkalmazásában tekintetbe nem jó. (1894 : XXXI. t.-czikk 130. §.) 6. Az 1894 : XXXI. t.-czikk 132. §-ában idé­zett törvényhelyek alatt a Fiume városában és kerületében fennálló megfelelő törvényes gyakor­latot kell érteni azzal, hogy a házasság meg­szüntetése czéljából külön holttányilvánitás ké­résének helye nincs. 7. Ott, a hol az 1894 : XXXI. t.-czikk ítéletet emlit, a Fiume városában és kerületében fennálló eljárási szabályoknak megfelelő véghatározatot kell érteni. 8. Ott, a hol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények a kiskorúság meghosszabbítását említik, Fiume városára és kerületére nézve az atyai hatalom, illetőleg a gyámság alatt mara­dást kell érteni. 9. Midőn a fiumei kir. törvényszék holttá­nyilvánitás esetén jogerős határozatát a bejegy­zés foganatosítása végett az 1894 : XXXIII. t.-czikk 74. §-a értelmében az illetékes anya­könyvvezetővel közli, e közlésében kifejezetten meg kell jelölnie azt a napot is, melyet mint a vélelmezett elhalálozás napját az anyakönyvbe be kell jegyezni. 10. Ott, a­hol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények kir. járásbíróságot (kir. járás­­birót) említenek, Fiume városára és a kerületére nézve a fiumei egyes bíróságot kell érteni. 11. Ott, a­hol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények főispánt említenek, Fiume vá­rosára és kerületére nézve a fiumei kormányzót kell érteni. 12. Ott, a­hol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények közigazgatási bizottságot em­lítenek, Fiume városára és kerületére nézve a fiumei képviselő-testületet kell érteni. 13. Ott, a­hol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének kötelező használatát írják elő, ennek helyében Fiume városára és kerületére nézve az olasz nyelvnek, mint hivatalos nyelv­nek használata van megengedve. III. A fiumei kir. törvényszék a házassági ügyek­ben (1894 . XXXI. t.-czikk 136. §.) az 1852. évi szeptember hó 16-án kelt igazságügyministeri rendelettel kibocsátott ideigl. polg. perrendtar­tásnak harminczadik főczimét (650—683. §§.) az 1894 : XXXI. t.-czikknek megfelelően alkal­mazza. Budapesten, 1895. évi junius hó 29-dik napján. B. Bánffy, s. k. A m. kir. pénzügyminister a magyar korona orszá­gainak egész területén érvényben levő törvényes kamatláb leszállításáról szóló 1895. évi XXXVI. törvényczikk végrehajtása tárgyában 1895. évi 46.266. szám alatt a következő kör rendeletét in­tézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a székes­fővárosi kir. adófelügyelőhöz és vala­mennyi kir. adóhivatalhoz. Az 1895. évi XXXVI. törvényczikk 1. §-a értelmében kikötés nélkül járó kamat, melyet a magyar korona országainak egész területén ha­tályban levő törvény, rendelet vagy törvényerejű szabály a fizetendő tőke után évi 6/30-ban állapit meg, a most idézett törvény hatályba lépésétől, vagyis folyó évi julius hó 1-től kezdve 5°/0-tólit tesz. A törvény 2. §-a szerint megfelelően módo­sulnak a pénzügyi törvényeknek, különösen az 1881. évi XXXIV. törvényczikknek és az 1883. évi XLIV. törvényczikknek, továbbá­­a pénzügyi rendeleteknek és szabályoknak, valamint az egye­nes adók módjára behajtandó kincstári vagy­ egyéb tartozásokra vonatkozó törvényeknek, ren­deleteknek és szabályoknak a fizetendő kamatok mértékét tárgyazó rendelkezései is. Ehhez képest a törvény 1. §-ának határozmá­­nya nemcsak az adózó vagy­­az illetékkötelezett által fizetendő kamatokra terjed ki, hanem azokra is, a­melyek neki túlfizetés vagy előre­fizetés esetén az 1881. XXXIV. törvényczikk 24. §-a, illetőleg az 1883. XLIV. törvényczikk 41. §-a értelmében visszatérítendők. Ennélfogva figyelmeztetem a kir. pénzügy­igazgatóságokat, illetve a székes-fővárosi kir. adófelügyelőt és az összes kir. adóhivatalokat, hogy a közadóknak vagy azok módjára behaj­tandó kincstári és egyéb köztartozásoknak 1895. évi junius hó 30-áig esedékessé vált, de ugyan­azon napig be nem fizetett részletei után ugyan­azon napig 6°/0 kamat, 1895. évi julius hó 1-től fogva pedig úgy az addig lejárt, mint az azután esedékessé váló részletek után már csak 5°/0 ka­mat jár. Ha tehát valamely köztartozás például 1895. évi ápril hó 1-jén vált esedékessé és az csak junius hó letelte után fizettetik be, az 1895. évi julius hó 1-jő napját megelőző időre 6°/0, a julius hó 1-ével kezdődő későbbi időre már csak 5°/0 kamat, a julius 1-én vagy később esedékes tartozás után pedig már mindig 5°/0 kamat lesz számítandó. Egyebekben a késedelmi kamatok kiszámítá­sára vonatkozólag érvényben levő szabályok érin­tetlenül maradnak, különösen érintetlenül­ ­ a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló 1875: XX. t.-czikk 9-ik §-ában megállapított 8°/C kamat is. Meghagyom végül a kir. pénzügyigazgatósá­goknak és a székes­fővárosi kir. adófelügyelő­nek, hogy a hatósági területükön működő városi adóhivatalokat és községi elöljáróságokat hasonló értelemben haladéktalanul figyelmeztessék. Budapesten, 1895. évi junius hó 24-ikén. A minister helyett: Márffy Ágost, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 45.837. sz. alatt, a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyez­­ményre vonatkozólag a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi önálló igazgatással bíró hazai vasút igazgatóságának. A berni központi hivatalnak a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőségemhez f. hó 10-én 693. sz. alatt intézett átirata szerint a vasúti árufu­varozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak jegyzékébe a nagykároly-som­­kuti h. é. vasútnak f. é. márczius hó 24-én meg­nyílt erdőszába nagysomkuti vonala is beiktat­­tatott. Miről az igazgatóságot azzal értesítem, hogy a kérdéses jegyzék kiigazítására ez esetben szükség nincs, mivel az említett h. é. vasút, melynek e vonal csak kiegészítő részét képezi, e jegyzékben,, még pedig a hazai vasutak csoportjának 10. sz. alatt már be van iktatva, s hogy ennek következ­tében ezen uj vonal már beiktatása napjától tar­tozik a nemzetközi egyezmény kötelékébe. Budapesten, 1895. évi junius hó 25-én. A minister helyett: Vörös, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 45.838. sz. alatt, a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyez­ményre vonatkozólag a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi önálló igazgatással biró hazai vasút igazgatóságának. A nemzetközi vasúti árufuvarozás számára Bern­­ben felállított központi hivatalnak f. hó 12-én 711. sz. alatt kelt értesítése szerint a Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak jegy­zékébe felvett magyarországi vasutak csoportjába uj vasút gyanánt a m. kir. államvasutak üzemé­ben levő szt.-lőrincz-slatina-nasici h. é. vasút is, melynek szent-lőrincz-baranya-selylyei vonala ii. é. május hó 21-én adatott át a közforgalomnak, folytatólagosan g2 betű alatt beiktattatott. Miről az igazgatóságot a jegyzék kiegészítése végett azzal értesítem, hogy a kérdéses uj h. é. vasút beiktatása napjától fogva tartozik a nem­zetközi egyezmény kötelékébe. Budapesten, 1895. évi junius hó 25-én. A minister helyett: Vörös, s. k. államtitkár. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke Stromp­ Miklós végzett joghallgatót a budapesti kir. Íté­lőtábla kerületére díjas joggyakornokká ne­vezte ki. A szegedi kir. Ítélőtábla elnöke Füsti Antal végzett joghallgató szentesi lakost a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggya­kornokká nevezte ki. A temesvári kir. Ítélőtábla elnöke Csiky Imre kecskeméti lakos végzett jogászt a temesvári kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a fehértemplomi kir. törvényszékhez osztotta be. A kolozsvári kir. főügyész Albu Lambert deési kir. ügyészségi írnokot a kolozsvári kir. ügyész­séghez helyezte át.

Next