Budapesti Közlöny, 1895. július (29. évfolyam, 149-174. szám)
1895-07-02 / 149. szám
A m. kir. ministerelnök 2022.M., 1895. sz. alatt kelt rendelete, az 1894: XXXI. és XXXIII. törvényczikkeknek Fiume városában és kerületében hatályba léptetése tárgyában. A m. kir. ministeriumnak 1895. évi junius hó 29-ik napján tartott tanácsában hozott határozatához képest az 1894: XXXI. t.-czikk 146.§-ában, valamint az 1894: XXXIII. t.-czikk 90. és 95. §-aiban nyert felhatalmazás alapján rendeltetik. 1. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-czikk Fiume városában és kerületében 1895. évi október hó első napján lép hatályba. Ennek következtében egyidejűleg hatályba lépnek, az 1894. XXXIII. t.-czikk 90. §-ának második bekezdése értelmében, az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. t.-czikknek a házasságok kihirdetésére, a házasságkötésnél való közreműködésre és a házassági anyakönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezései, valamint az 1894. XXXII. t.-czikk 10. §-a értelmében a gyermekek vallásáról szóló 1894. XXXII. törvényczikk is. Az állami anyakönyvekről szóló 1894. XXXIII. t.-czikk alapján kinevezett anyakönyvvezetők a születések és halálesetek nyilvántartására és tanúsítására vonatkozó működésüket Fiume városában és kerületében 1895. évi október hó első napján kezdik meg. n. Az I. pontban idézett törvényczikkek tekintetében Fiume városára és kerületére nézve a fennálló törvényes gyakorlatnak megfelelő következő külön intézkedések téteznek: 1. az 1894: XXXI. t.-czikk 56. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján a gyámhatóság a megtámadás jogát a fennálló törvényes gyakorlatnak megfelelően gyakorolja. 2. Az 1894: XXXI. t.-czikk 73. §-ának utolsó bekezdésében említett vélelemre nézve a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gyakorlat irányadó. 3. Az 1894: XXXI. t.-czikk 127. §-ának c) d) és e) pontjaiban felsorolt cselekvőképtelenek alatt azok értendők, akikre nézve a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gyakorlat szerint elmebetegség miatt vagy abból az okból, mert magukat jelekkel megértetni nem tudó siketnémák, az atyai hatalom, illetőleg a gyámság folytatása elrendeltetett vagy akik ugyanezen okok valamelyikéből gondnokság alá helyeztettek. 4. Az 1894: XXXI. t.czikk 128. §.-ának b) és c) pontjaiban felsorolt korlátolt cselekvőképességüek alatt értendők azon gyengeelméjűek vagy magukat jelekkel megértetni tudó siketnémák, akik ezen bajok egyike vagy másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek és akikre nézve ezért a Fiume városában és kerületében fennálló törvényes gyakorlat alapján az atyai hatalom illetőleg a gyámság folytatása elrendeltetett, vagy akik ugyanezen okok valamelyikéből gondnokság alá helyeztettek. 5. Az a teljeskorúság, melyet a kiskorúak 18-ik évük betöltése után az által szereznek, hogy atyjuk, illetőleg gyámjuk gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önállóan ipart űzhetnek ; valamint az atyai hatalom vagy a gyámság folytatásának elrendelése, mely nem a jelen rendelet II. 3. és 4. pontjában említett okok valamelyikéből történt, a házassági jogról szóló törvény alkalmazásában tekintetbe nem jó. (1894 : XXXI. t.-czikk 130. §.) 6. Az 1894 : XXXI. t.-czikk 132. §-ában idézett törvényhelyek alatt a Fiume városában és kerületében fennálló megfelelő törvényes gyakorlatot kell érteni azzal, hogy a házasság megszüntetése czéljából külön holttányilvánitás kérésének helye nincs. 7. Ott, a hol az 1894 : XXXI. t.-czikk ítéletet emlit, a Fiume városában és kerületében fennálló eljárási szabályoknak megfelelő véghatározatot kell érteni. 8. Ott, a hol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények a kiskorúság meghosszabbítását említik, Fiume városára és kerületére nézve az atyai hatalom, illetőleg a gyámság alatt maradást kell érteni. 9. Midőn a fiumei kir. törvényszék holttányilvánitás esetén jogerős határozatát a bejegyzés foganatosítása végett az 1894 : XXXIII. t.-czikk 74. §-a értelmében az illetékes anyakönyvvezetővel közli, e közlésében kifejezetten meg kell jelölnie azt a napot is, melyet mint a vélelmezett elhalálozás napját az anyakönyvbe be kell jegyezni. 10. Ott, ahol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények kir. járásbíróságot (kir. járásbirót) említenek, Fiume városára és a kerületére nézve a fiumei egyes bíróságot kell érteni. 11. Ott, ahol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények főispánt említenek, Fiume városára és kerületére nézve a fiumei kormányzót kell érteni. 12. Ott, ahol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények közigazgatási bizottságot említenek, Fiume városára és kerületére nézve a fiumei képviselő-testületet kell érteni. 13. Ott, ahol a jelen rendelet I. pontjában idézett törvények a magyar nyelvnek, mint az állam nyelvének kötelező használatát írják elő, ennek helyében Fiume városára és kerületére nézve az olasz nyelvnek, mint hivatalos nyelvnek használata van megengedve. III. A fiumei kir. törvényszék a házassági ügyekben (1894 . XXXI. t.-czikk 136. §.) az 1852. évi szeptember hó 16-án kelt igazságügyministeri rendelettel kibocsátott ideigl. polg. perrendtartásnak harminczadik főczimét (650—683. §§.) az 1894 : XXXI. t.-czikknek megfelelően alkalmazza. Budapesten, 1895. évi junius hó 29-dik napján. B. Bánffy, s. k. A m. kir. pénzügyminister a magyar korona országainak egész területén érvényben levő törvényes kamatláb leszállításáról szóló 1895. évi XXXVI. törvényczikk végrehajtása tárgyában 1895. évi 46.266. szám alatt a következő kör rendeletét intézte valamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz, a székesfővárosi kir. adófelügyelőhöz és valamennyi kir. adóhivatalhoz. Az 1895. évi XXXVI. törvényczikk 1. §-a értelmében kikötés nélkül járó kamat, melyet a magyar korona országainak egész területén hatályban levő törvény, rendelet vagy törvényerejű szabály a fizetendő tőke után évi 6/30-ban állapit meg, a most idézett törvény hatályba lépésétől, vagyis folyó évi julius hó 1-től kezdve 5°/0-tólit tesz. A törvény 2. §-a szerint megfelelően módosulnak a pénzügyi törvényeknek, különösen az 1881. évi XXXIV. törvényczikknek és az 1883. évi XLIV. törvényczikknek, továbbáa pénzügyi rendeleteknek és szabályoknak, valamint az egyenes adók módjára behajtandó kincstári vagy egyéb tartozásokra vonatkozó törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak a fizetendő kamatok mértékét tárgyazó rendelkezései is. Ehhez képest a törvény 1. §-ának határozmánya nemcsak az adózó vagyaz illetékkötelezett által fizetendő kamatokra terjed ki, hanem azokra is, amelyek neki túlfizetés vagy előrefizetés esetén az 1881. XXXIV. törvényczikk 24. §-a, illetőleg az 1883. XLIV. törvényczikk 41. §-a értelmében visszatérítendők. Ennélfogva figyelmeztetem a kir. pénzügyigazgatóságokat, illetve a székes-fővárosi kir. adófelügyelőt és az összes kir. adóhivatalokat, hogy a közadóknak vagy azok módjára behajtandó kincstári és egyéb köztartozásoknak 1895. évi junius hó 30-áig esedékessé vált, de ugyanazon napig be nem fizetett részletei után ugyanazon napig 6°/0 kamat, 1895. évi julius hó 1-től fogva pedig úgy az addig lejárt, mint az azután esedékessé váló részletek után már csak 5°/0 kamat jár. Ha tehát valamely köztartozás például 1895. évi ápril hó 1-jén vált esedékessé és az csak junius hó letelte után fizettetik be, az 1895. évi julius hó 1-jő napját megelőző időre 6°/0, a julius hó 1-ével kezdődő későbbi időre már csak 5°/0 kamat, a julius 1-én vagy később esedékes tartozás után pedig már mindig 5°/0 kamat lesz számítandó. Egyebekben a késedelmi kamatok kiszámítására vonatkozólag érvényben levő szabályok érintetlenül maradnak, különösen érintetlenül a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról szóló 1875: XX. t.-czikk 9-ik §-ában megállapított 8°/C kamat is. Meghagyom végül a kir. pénzügyigazgatóságoknak és a székesfővárosi kir. adófelügyelőnek, hogy a hatósági területükön működő városi adóhivatalokat és községi elöljáróságokat hasonló értelemben haladéktalanul figyelmeztessék. Budapesten, 1895. évi junius hó 24-ikén. A minister helyett: Márffy Ágost, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 45.837. sz. alatt, a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezményre vonatkozólag a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi önálló igazgatással bíró hazai vasút igazgatóságának. A berni központi hivatalnak a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőségemhez f. hó 10-én 693. sz. alatt intézett átirata szerint a vasúti árufuvarozás tárgyában Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak jegyzékébe a nagykároly-somkuti h. é. vasútnak f. é. márczius hó 24-én megnyílt erdőszába nagysomkuti vonala is beiktattatott. Miről az igazgatóságot azzal értesítem, hogy a kérdéses jegyzék kiigazítására ez esetben szükség nincs, mivel az említett h. é. vasút, melynek e vonal csak kiegészítő részét képezi, e jegyzékben,, még pedig a hazai vasutak csoportjának 10. sz. alatt már be van iktatva, s hogy ennek következtében ezen uj vonal már beiktatása napjától tartozik a nemzetközi egyezmény kötelékébe. Budapesten, 1895. évi junius hó 25-én. A minister helyett: Vörös, s. k. államtitkár. A kereskedelemügyi m. kir. minister, I. évi 45.838. sz. alatt, a nemzetközi vasúti árufuvarozási egyezményre vonatkozólag a következő kör rendeletét adta ki, valamennyi önálló igazgatással biró hazai vasút igazgatóságának. A nemzetközi vasúti árufuvarozás számára Bernben felállított központi hivatalnak f. hó 12-én 711. sz. alatt kelt értesítése szerint a Bernben 1890. évi október hó 14-én létrejött nemzetközi egyezmény hatálya alá eső vasúti vonalak jegyzékébe felvett magyarországi vasutak csoportjába uj vasút gyanánt a m. kir. államvasutak üzemében levő szt.-lőrincz-slatina-nasici h. é. vasút is, melynek szent-lőrincz-baranya-selylyei vonala ii. é. május hó 21-én adatott át a közforgalomnak, folytatólagosan g2 betű alatt beiktattatott. Miről az igazgatóságot a jegyzék kiegészítése végett azzal értesítem, hogy a kérdéses uj h. é. vasút beiktatása napjától fogva tartozik a nemzetközi egyezmény kötelékébe. Budapesten, 1895. évi junius hó 25-én. A minister helyett: Vörös, s. k. államtitkár. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke Stromp Miklós végzett joghallgatót a budapesti kir. Ítélőtábla kerületére díjas joggyakornokká nevezte ki. A szegedi kir. Ítélőtábla elnöke Füsti Antal végzett joghallgató szentesi lakost a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A temesvári kir. Ítélőtábla elnöke Csiky Imre kecskeméti lakos végzett jogászt a temesvári kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki és szolgálattételre a fehértemplomi kir. törvényszékhez osztotta be. A kolozsvári kir. főügyész Albu Lambert deési kir. ügyészségi írnokot a kolozsvári kir. ügyészséghez helyezte át.