Budapesti Közlöny, 1896. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1896-03-21 / 68. szám

SZERKESZTŐSÉGI IRODAI TV. kerület, Képiró-utcza 11. szám. (Képiró- és kecskeméti­ utczák sarkán.) Kiadó­hivatal : Ferencziek tere, Athenaeum-épület. Előfizetési Árak : cipőnként­ poeti! szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva ! Egész évre . ..... 20­­rt Félévre ....... 10 . Negyedévre................................5 » Egy teljes lap Ara 30 kr. Hivatalos hirdetések: A „Hivatalos Értesitőn­ be iktatandó hirdetések dijjai előlegesen beküldendők, még pedig 100-szóig egyszeri hirdetésért 1 frt, 100—200- szóig 2 frt, 200—300-szóig 3 frt és igy tovább.— Azonfelül minden egyszeri beiktatás után 30 kr. bélyegdij, az esedékes nyugtabélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára 30 krajczárjával is megkül­dendő. •7-VQV.’ • •" Budapest, 1896. 68. szám. Szombat, márczius 21. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Magánhirdetések : Egy hatodhasábos petitsor (illetőleg an­nak térfogata) egyszeri beigtatásnál 19 kr, kétszernél 16 kr, s három vagy többszöri beiktatásnál 13 krajczárba kerül minden egyes megjelenésért. A bélyegdij minden beigtatás után külön 30 kr. HIVATALOS RÉSZ. Magyar belügyminiszerem előterjeszté­sére báró Vay Elemért Borsod vármegye főispánjává kinevezem. Kelt Cap-Martinban, 1896. évi már­czius hó 14-én. Ferencz József s. k. Perczel Dezső s. k. Ó császári és apostoli királyi Felsége, a m. kir. pénzügyminister előterjesztésére, folyó évi márczius hó 3-án kelt legfelső elhatározásával Golbning Fér­meznek az osztrák-magyar bank részvényeseinek közgyűlése által a bank főtaná­csosává négy évi időtartamra történt újbóli meg­választását és ifjabb báró Wodianer Albertnek ugyanazon bank főtanácsosává három évi időtar­tamra történt megválasztását legkegyelmesebben megerősíteni méltóztatott. (Kivonat a »Wiener Zeitung» hivatalos részéből). a császári és apostoli királyi Felsége 1896. évi február hó 20-án kelt legfelsőbb elhatározásá­­val Siegl Rudolfot, az osztrák-magyar bank részvényeseinek közgyűlése által újból megvá­lasztott főtanácsost ezen állásában az alapszabály­­szerű időtartamra legkegyelmesebben megerősíteni méltóztatott, a császári és apostoli királyi Felsége, folyó évi február hó 29-én kelt legfelső elhatározá­sával legkegyelmesebben megengedni méltózta­tott, hogy Gebhardt Ferencz főlovász a kir. Nassau és Oránia-rend tiszti keresztjét, a szász­­ernői herczegi házi rend és a braunschweigi herczegi Oroszlán Henrik-rend II. oszt. lovag­keresztjét s a mecklenburg-schwerini nagyher­­czegi griff-rend lovagkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. A m. kir. pénzügyminister Uray István pénz­­ügyminiszeri segédtitkárt a dohányjövedéki köz­ponti igazgatósághoz pénzügyi tanácsossá ne­vezte ki. A m. kir. igazságügyminister Kwasnitzka Fe­rencz m. kir. igazságügyministériumi számvevő­ségi számtisztet eddig ideiglenes minőségben viselt ezen állásában végleg megerősítette. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Böhm Károly kolozsvári egyetemi ny. r. tanárt az 1896/7. tanév végéig terjedő időre a philo­­sophiai szakra az ottani országos középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tagjává kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Hadd Margit karánsebesi állami kisdedóvónőt a gyöngyösi állami kisdedóvodához áthelyezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Riedl Laura okleveles kisdedóvónőt a karánse­besi állami kisdedóvódához kisdedóvónővé ne­vezte ki. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Pausz András tényleges állományú őrmestert a budapesti IV. kerületi kath. főgymnasiumhoz rendes iskolaszolgává nevezte ki. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Brebán Sándor végzett joghallgatót a debreczeni kir. ítélőtábla kerületébe segély­díjas joggyakornokká nevezte ki. A debreczeni kir. ítélőtábla elnöke Oláh György végzett joghallgatót a debreczeni kir. ítélőtábla kerületébe dijtalan joggyakornokká nevezte ki. A m. kir. ministerelnök »Bruchsteiner és fia* czímtábla- és bádogplakátgyáros buda­pesti czégnek Magyarország külön czimerének használhatását az 1883: XVIII. t.-czikk alapján megengedte. A vámilletékeknek ezüstben történő fizetésé­nél vagy biztosításánál a törvény értelmében szedendő aranyárkeret-pótlék 1896. évi április hóra húsz (20) százalékban állapíttatott meg. Budapest, 1896. évi márczius hó 19-én. A m. kir. pénzügyministerium. Igló rendezett tanácsú városnak az 1881. évi LIX. törvényczikk 93. §-a értelmében a bel- és igazságü­gyministerek által jóváhagyott lakbérleti szabályrendelete. 1. §• Igló kir. korona- és bányaváros terüle­tén a lakó- üzleti és egyéb helyiségekre vonatkozó bérleti ügyekre nézve, ha a felek a bérleti vi­szonyt kölcsönös megállapodás folytán másként nem rendezték, ezen szabályrendeletben foglalt határozatok irányadók. 2. §. A bérleti év negyedei február hó 1-én, május hó 1-én, augusztus hó 1-én és november hó 1-én kezdődnek.­­ Nyári lakásokra nézve a bérleti időtartam május hó 1-én kezdődik és ok­tóber hó utolsó napján végződik. A tisztán áruk berakása czéljából kibérelt he­lyiségek bérleteinek tartama, — tekintet nélkül a bérösszegre és a kibérlés időpontjára — a bér­let kezdete napjától számított három hónapra terjed és ha a 7. §. szerint fel nem mondatik, mindig három hónapra meghosszabbítottnak te­kintetik. 3. §. A bér mindenkor iglón és előre fize­tendő és pedig évnegyedenként a bérévnegyed első napjának esti 6 órájáig, még az oly helyi­ségek után is, melyekre nézve a felmondási idő egy negyedévnél hosszabb. Havi bérleteknél a bér havonként előre, heti bérleteknél pedig he­tenként előre a bérhó illetve bérlét első nap­jának esti 6 órájáig fizetendő. Nyári lakások után az egész idényre jár a bér május hó 1-étől, később kibérelt nyári lakások után pedig a bér­let kezdete, napjától számítva 3 nap alatt előre fizetendő. Áruraktárak után a bérlet kezdetének,­­ meghosszabbítása esetében pedig a meghosszab­­­­bított bérleti időtartamnak első napján este 6 óráig előre fizetendő. 4. §. A bér mindenesetre a beköltözés meg­kezdése előtt fizetendő le még akkor is, ha a­­ beköltözés a 3. §-ban meghatározott fizetési idő­­­­pontok előtt történik meg. 5. §. A bérleti szerződés meg van kötve, mi­­­­helyt a bérbeadó a bérbevevőtől a foglalót, mely­­ az egész évi bérösszeg 5°/0-át, havi bérleteknél pedig a havi bérösszeg 20°/6-át teszi, átvette, mely foglaló az első bérleti részletbe betudandó. 1­6. §. Járulékok, pl. világítási és szemétkihor­dási és vízvezetéki díjak stb. a bérlőtől csak az esetre követelhetők, ha azok fizetése külön ki­köttetett. 7. §. A felmondási idő rendszerint negyed­éves, de féléves a következő bérleményeknél: I. A 400 frtért és ezen összeget meghaladó bérösszegért kibérelt lakásoknál; II. A bérösszegre való tekintet nélkül: a) utczai és udvari boltoknál; b) szállodáknál, kávéházaknál, vendéglőknél, sütőhelyeknél, mészárszékeknél és ezen helyisé­­ségekhez tartozó lakások, raktárak, istállók, pin­­czék, padlás és egyéb lakrészeknél, ha az előb­biekkel együttesen lettek kibérelve; c) magtáraknál; III. egy évi a felmondási idő nyilvános fen­­hatósági intézeteknél és hatóságilag engedélye­zett magán jótékony intézeteknél, gyógyszertá­raknál és az azokhoz tartozó helyiségeknél a bérösszegre való tekintet nélkül, ha ez utóbbiak az előbbiekkel együttesen lettek kibérelve, végre csűröknél és külön kibérelt pinczéknél, melyek­nél a bérlemény kezdete minden év június 1-étől számítandó. Havi bérleteknél a felmondási idő 14 napi tartamra szabatik úgy, hogy a felmondás csak a hónap 1-én és 15-ik napján történhetik, a ki­költözés azonban az első bérleti hónapba nem eshetik. A heti bérleteknél, a felmondás 2 nap, de a kiköltözési idő az első hétre nem eshetik, napi időtartamra kötött bérleteknél a felmondás idő­höz, kötve nincsen. Áruraktáraknál a felmondási idő minden egyes időtartam kezdetétől számítandó 45 napban ál­­lapíttatik meg. 8. §. A felmondás a negyedéves vagy hosz­­szabb idejű bérleteknél mind a bérbeadó, mind a bérlő részéről, a bérév negyed­­­ik nap­jának déli 12 órájáig eszközölhető, de a kiköl­tözés ideje csak május, augusztus és november 1-ére esketik, február elsejére pedig a 9., 12., 13., 14., 15. §§-ban foglalt esetek kivételével nem. Egyéb bérleteknél a felmondás az illető nap (7. §.) déli 12 órájáig teljesítendő. 9. §. A bér teljes lefizetéséig joga van a bérbe­adónak a felmondás teljesítésére megszabott ha­táridőn túl is felmondani, sőt ha a bér a folyó bérévnegyed lejártáig sem fizettetett volna le, akkor a bérbeadó a bérleteket a bérévnegyed vé­gével még oly bérleteknél is, melyekre nézve a felmondási idő a jelen szabályrendeletnél vagy külön megállapodásnál fogva negyedévnél hosz­­szabb felmondás nélkül lejártnak tekintheti és a bérlő a bérbeadó kívánságára­ azonnal kiköltözni Lapunk mai számában a »Hivatalos Értesítő« a 6-ik oldalon kezdődik s egy és egynegyed ív mellékleten folytatódik.

Next