Budapesti Közlöny, 1896. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1896-04-01 / 76. szám
A m. kir. belügyminister Szeben vármegyében a tiliskai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Milea Valér községi jegyzőt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbizta. A m. kir. belügyminiszer Jász-Nagy-Kún- Szolnok vármegyében a törökszentmiklósi anyakönyvi kerületbe második anyakönyvvezető helyettessé Joó Károly segédjegyzőt, ugyancsak anyakönyvvezető helyettesekké a tisza-burai anyakönyvi kerületbe Hubai Miklós községi pénztárnokot, végül a tiszavezsenyibe K. Szabó István községi főbírót — valamennyit a születések és halálesetek anyakönyvezésére szorítkozó hatáskörrel — kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Demeter Lajos okleveles tanítót a rozsnyói állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister, Ő császári és apostoli királyi Felségének Cap-Martinban folyó évi márczius 6-án kelt legfelső elhatározása alapján, Réthy János budapesti lakosnak a szabadalmi ügyvivői jogosítványt kiadta. A m. kir. honvédelmi minister f. évi 14.858/11. sz. alatt kelt rendeletével a honvédség kötelékéből elbocsáttatnak. 1896. évi április hó 1-vel, a szolgálati, illetve védkötelezettség teljesítése után, viselt tiszti rendfokozatuk megtartása nélkül, saját kérelmekre: Landauer Lipót és Szabó Gyula, szabadkai 6., Haubert Nándor, lugosi 8., Polgárdy Béla, kassai 9., dr. Kormos Géza és Auer Lajos, miskolczi 10., Krisztinkovich József I., székesfehérvári 17., Grünblatt József, kolozsvári 21., Csegeki László, nagyszebeni 23., Ester Albin, sziszeki 27. honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagyok; Áron Jenő, szolgálaton kívüli viszonybeli honvéd gyalog hadnagy és kölesei Kende Béla, szolgálaton kívüli viszonybeli honvéd lovas főhadnagy. A kolozsvári kir. javító-intézet igazgatója Kiss József kolozsvári ev. ref. elemi iskolai tanítót a vezetése alatt álló intézethez ideiglenes minőségű családfő-segéddé nevezte ki. A székesfehérvári kir. orsz. javitó-intézet igazgatója a vezetése alatt álló kir. javitó-intézethez Borbély Ferencz szentesi lakost kőmives-felügyelővé nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister által f. évi 13 828. sz. alatt Hajdú vármegye részére a Csege és Dorogma községek határaiban a Tisza folyón átvezető kompjáratra engedélyezett vámszedési jogra vonatkozólag kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.czikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint, Hajdú vármegye közönsége részére Hajdú vármegyébe kebelezett Csege és Borsod vármegyébe kebelezett Dorogma községek határán a Tisza folyón átvezető a Hajdú vármegyei debreczen-egri törvényhatósági közút 53*76. kméteréhez csatlakozó és közforgalmi czélokra szolgáló, a becsatolt helyszínrajzon vörös színű vonallal kitüntetett révátkelés illetve kompjáratra a vámszedési jogot engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: 1. Feljogosítom Hajdú vármegye közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értelmében a vámszedés megkezdésének napjától számított, egymásután következő öt éven át vámszedési jogot gyakorolhasson s ott a vámszedés életbe léptetése napjától kezdve a következő vámdijakat szedhesse: Vám dijak : 1. Egy gyalog embertől — 2. Egy üres szekértől — 3. Egy terhelt szekértől — 4. Egy drb szekérbe fogott állattól — 5. Egy drb szabadon hajtott vagy vezetett szarvasmarha, ló vagy szamártól — 20 6. Egy drb juh, sertés, kecskétől — 6 7. Egy külön elhelyezendő, részben vagy egészben megtöltött zsáktól — 6 8. Egy üres taligától — 10 9. Egy terhelt taligától — 20 10. Egy szekeren vagy taligán fennülő emberért a kocsis kivételével — 6 9. Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősséget, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. t.-czikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a kire és a melyre a vámdijak fentebbi jegyzékében fizetési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, a kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köteles az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból beszerezni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem az engedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó állapotban fentartani; b) a közbiztonság szempontjából szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vámtárgy fentartására és helyreállítására vagy esetleges újból való beszerzésének költségeire, nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás minden év végén törvényszerű tárgyalás végett a törvényhatósági bizottság közgyűlésének bemutatandó, és a törvényhatóság közúti alapjáról szerkesztett zárszámadással együtt hozzám felterjesztendő. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vámmentességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapitom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. A kir. uralkodóház minden tagja és udvartartásaik, úgyszintén ezeknek állatai és járművei ; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretei az udvarhoz tartozó járművek, fogatok és állatok ; 3. az idegen hatalmasságok követei, képviselői s ezeknek fogatjai és állatjai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, tolonctok és az azokat kisérő személyzet s mindezeket szállító fogatok és állatok; 6. az állami javak általában, és az azokat szállító fuvarok; 7. a m. kir. postát szállító fogatok, lovak, szállítmányok, távirdai küldönctök és azokat szállító fogatok, állatok ; 8. mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető községi közlekedési és községi utak építésével és jó karban tartásával vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, és ezeket szállító fogatok, állatok azon vámtárgyakon, melyekre hivatalos tevékenységük kiterjed. 9. mindazon fogatok és állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési, vagy községi utak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak ; 10. a 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító magánfuvarok, mentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő favarok, állatok; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek s ezek fogatai, állatai; 13. temetkezési menetek és bucsujáratok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul, úgyszintén az ezeknél használt fogatok, állatok; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok, és állatok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők fogataikkal, állataikkal; 16. a tűzoltók, mentők és fogatjaik, állatjaik, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon lovak és kardállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 19. a községi elöljárók s azokat szállító fogatok, állatok, midőn sorshúzás, ujonczszállítás és ellenőrzési szemle czéljából utaznak; 20. az állami adót szállító községi elöljárók s azok fogatai, állatai; 19. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott személyek, állatok és fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5., 6., 8., 9., 11., 12., 15., 18., 19. és 20. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül leszállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. Közérdekből, különösen hadászati szempontokból szükséges hasonló létesítmények államköltségen való megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. VI. Az ’engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi L törvényezik, és annak alapján a kereskedelemügyi minister rendel, esetleg a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 100 frtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganatosítani tartozik. VII. A vámszabályzat a vámszedés helyén könnyen feltűnő módon, olvashatóan írva, a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban kifüggesztendő. korona fillér 6 — 20 — 40 20 9