Budapesti Közlöny, 1896. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1896-04-01 / 76. szám

A m. kir. belügyminister Szeben vármegyé­ben a tiliskai anyakönyvi kerületbe anyakönyv­vezetővé Milea Valér községi jegyzőt nevezte ki és őt a házassági anyakönyv vezetésével és a há­zasságkötésnél való közreműködéssel is megbizta. A m. kir. belügyminiszer J­á­s­z-N­a­g­y-K­ú­n- Szolnok vármegyében a török­szent­miklósi anyakönyvi kerületbe második anyakönyvvezető helyettessé Joó Károly segédjegyzőt, ugyancsak anyakönyvvezető helyettesekké a tisza-burai anya­könyvi kerületbe Hubai Miklós községi pénz­­tárnokot, végül a tiszavezsenyibe K. Szabó Ist­ván községi főbírót — valamennyit a születések és halálesetek anyakönyvezésére szorítkozó ha­táskörrel — kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister Demeter Lajos okleveles tanítót a rozsnyói állami elemi népiskolához rendes tanítóvá nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister, Ő csá­szári és apostoli királyi Felségének Cap-Martin­­ban folyó évi márczius 6-án kelt legfelső elha­tározása alapján, Réthy János budapesti lakos­nak a szabadalmi ügyvivői jogosítványt kiadta. A m. kir. honvédelmi minister f. évi 14.858/11. sz. alatt kelt rendeletével a honvédség kötelékéből elbo­csáttatnak. 1896. évi április hó 1-vel, a szolgálati, illetve védkötelezettség telje­sítése után, viselt tiszti rendfokozatuk megtartása nélkül, saját kérelmekre: Landauer Lipót és Szabó Gyula, szabadkai 6., Haubert Nándor, lugosi 8., Polgárdy Béla, kassai 9., dr. Kormos Géza és Auer Lajos, miskolczi 10., Krisztinkovich József I., székesfehérvári 17., Grünblatt József, kolozsvári 21., Csegeki László, nagyszebeni 23., Ester Albin, sziszeki 27. honvéd gyalog­ez­­redbeli tartalékos hadnagyok; Áron Jenő, szolgálaton kívüli viszonybeli hon­véd gyalog hadnagy és kölesei Kende Béla, szolgálaton kívüli viszony­beli honvéd lovas főhadnagy. A kolozsvári kir. javító-intézet igazgatója Kiss József kolozsvári ev. ref. elemi iskolai tanítót a vezetése alatt álló intézethez ideiglenes minőségű családfő-segéddé nevezte ki. A székesfehérvári kir. orsz. javitó-intézet igaz­gatója a vezetése alatt álló kir. javitó-intézethez Borbély Ferencz szentesi lakost kőmives-felügye­­lővé nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister által f. évi 13­ 828. sz. alatt Hajdú vármegye részére a Csege és Dorogma községek határaiban a Tisza folyón átvezető kompjáratra engedélyezett vámszedési jogra vonatkozólag kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.­czikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen enge­délyokirat szerint, Hajdú vármegye közönsége részére Hajdú vármegyébe kebelezett Csege és Borsod vármegyébe kebelezett Dorogma községek határán a Tisza folyón átvezető a Hajdú vármegyei debreczen-egri tör­vény­hatósági közút 53*76. kméte­­réhez csatlakozó és közforgalmi czélokra szolgáló, a becsatolt helyszínrajzon vörös színű vonallal kitüntetett révátkelés illetve kompjáratra a vám­szedési jogot engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm: 1. Feljogosítom Hajdú vármegye közönségét arra, hogy az 1890. évi I. t.-czikk 93. §-a értel­mében a vámszedés megkezdésének napjától szá­mított, egymásután következő öt éven át vám­­szedési jogot gyakorolhasson s ott a vámszedés életbe léptetése napjától kezdve a következő vám­dijakat szedhesse: V­á­m d­i­j­a­k : 1. Egy gyalog embertől — 2. Egy üres szekértől — 3. Egy terhelt szekértől — 4. Egy drb szekérbe fogott állattól — 5. Egy drb szabadon hajtott vagy vezetett szarvasmarha, ló vagy szamártól — 20 6. Egy drb juh, sertés, kecskétől — 6 7. Egy külön elhelyezendő, részben vagy egészben megtöltött zsáktól — 6 8. Egy üres taligától — 10 9. Egy terhelt taligától — 20 10. Egy szekeren vagy taligán fennülő emberért a kocsis kivételével — 6 9. Engedélyesnek a vámszedési jog gyakorolha­­tásával járó felelősséget, kötelességeit és feladatát a következőkben határozom meg: 1. Az engedélyes az 1890. évi I. t.-czikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, a kire és a melyre a vámdijak fentebbi jegyzékében fize­tési kötelezettséget nem állapítottam meg, úgy­szintén azoktól sem, a kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-czikk értelmében köteles az engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból beszerezni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fog­nak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom ér­dekéből engedélyezem, feladatává teszem az en­gedélyesnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja, e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó állapotban fentartani; b) a közbiztonság szempontjából szükséges in­tézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám­tárgy fentartására és helyreállítására vagy eset­leges újból való beszerzésének költségeire, nem fordítható, azért a vámbevételekről és kiadások­ról vezetett zárszámadás minden­­ év végén tör­vényszerű tárgyalás végett a törvényhatósági bizottság közgyűlésének bemutatandó, és a tör­vényhatóság közúti alapjáról szerkesztett zárszám­adással együtt hozzám felterjesztendő. III. Az engedélyezett vámtárgyra nézve a vám­­mentességet az 1890. évi I. t.-czikk 99. §-a alapján következőleg állapitom meg: A vámdijak fizetése alól mentesek: 1. A kir. uralkodóház minden tagja és ud­vartartásaik, úgyszintén ezeknek állatai és jár­művei ; 2. a kir. udvarhoz, annak közvetlen kísérete­i az udvarhoz tartozó járművek, fogatok és ál­latok ; 3. az idegen hatalmasságok követei, képvise­lői s ezeknek fogatjai és állatjai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mind­azon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfo­­gatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő ható­sági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, tolonctok és az azokat kisérő személy­zet s mindezeket szállító fogatok és állatok; 6. az állami javak általában, és az azokat szállító fuvarok; 7. a m. kir. postát szállító fogatok, lovak, szállítmányok, távirdai küldönctök és azokat szál­lító fogatok, állatok ; 8. mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető községi közlekedési és községi utak építésével és jó karban tartásával vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, és ezeket szállító fogatok, állatok azon vámtárgyakon, me­lyekre hivatalos tevékenységük kiterjed. 9. mindazon fogatok és állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési, vagy köz­ségi utak építésére és fentartására, továbbá az ár­védelem biztosítására szükséges anyagot szál­lítanak ; 10. a 3., 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vámmentes személyeket és tárgyakat szállító ma­gán­fuvarok, mentességüket üresen visszatértük­ben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni lerovását vagy községi közmunkát teljesítő fa­varok, állato­k; 12. a hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek s ezek fogatai, állatai; 13. temetkezési menetek és bucsujáratok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul, úgyszintén az ezeknél használt fogatok, állatok; 14. a templom, iskola és paplak építésére in­gyen kiszolgáltatandó fuvarok, és állatok; 15. köz­veszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők fogataik­kal, állataikkal; 16. a tűzoltók, mentők és fogatjaik, állatjaik, mi­dőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére siet­nek, vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak; 18. azon lovak és kardállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak, to­vábbá a fegyveres erő élelmezése czéljából be­szerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 19. a községi elöljárók s azokat szállító foga­tok, állatok, midőn sorshúzás, ujonczszállítás és ellenőrzési szemle czéljából utaznak; 20. az állami adót szállító községi elöljárók s azok fogatai, állatai; 19. a vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott személyek, állatok és fuvarok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken ala­pulnak. Mindazon fogatoknak és állatoknak, melyek a fentebbi 5., 6., 8., 9., 11., 12., 15., 18., 19. és 20. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell birniok. IV. A vámdijtételek minden kártérítés nélkül le­szállíthatók, ha a jövedelem az 1890. évi I. t.-czikk 85. §-a értelmében több, mint a mennyi szükséges. V. Közérdekből, különösen hadászati szempontok­ból szükséges hasonló létesítmények államkölt­ségen való megépítését és forgalomba helyezését engedélyes kártérítési igény nélkül tűrni tartozik. VI. Az ’engedélyes mindazt, a mit az 1890. évi L törvényezik, és annak alapján a kereskedelem­ügyi minister rendel, esetleg a mennyiben az idézett törvény más büntetést nem határozna, rendbüntetésnek (mely azonban esetenként 100 frtnál nagyobb nem lehet) terhe alatt foganato­sítani tartozik. VII. A vámszabályzat a vámszedés helyén könnyen feltűnő módon, olvashatóan írva, a közigazgatási hatóság által hitelesített példányban kifüggesz­tendő. korona fillér 6 — 20 — 40 20 9

Next